Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-29 / 180. szám

\ 1988. JÚLIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP Hagyományos termékei mellett NSZ11 megren delésre hőerőművekhez használatos szűrőbe­rendezések vasszerkezeti elemeit is yártja a Vízgépészeti Vállalat' kunhegyesi gyára. Az első nagyobb szállítmányt már útnál indított ák, s még az idén újabb hasonló megrendelés­nek is eleget tesznek (Fotó: T. Katona László) Jászalsószentgyörgyör Talpon volt az egész falu Aratják a mi lkot A Jászalsószentgyörgyi Pe­tőfi Tsz tagságának a közös­ből származó éves jövedelme 30 millió forint, a háztáji gazdaságból pedig ezt még további 40 millióval egészítik ki. Ez arányban van a mun­kában eltöltött idővel is, a közösnek a mintegy 2200 munkaórájával szemben 1000—1200 órát fordítanak a háztáji művelésére, jószág­tartásra. A háztáji bevételek egy je­lentős részét idén a mák ad­ja, melynek vetésterülete a korábbinak háromszorosára nőtt. A 220 hektár mák meg­érett, a betakarítás megszer­vezése érdekében rögtönzött közgyűlést tartottak a múlt hét egyik kora reggel. Elha­tározták, hogy szombaton (július 23-án) teljes műszak lesz a földeken, üzemekben, az adminisztratív állomány pedig az egyébként is kapa­citásgondokkal küzdő cipő­üzemben dolgozik. A szabad szombat fejében a pénteket (július 29.) kapják meg a tsk- tagok, és az így összegyűlt háron i hétvégi szabadnap elegei dő lesz a kampány- műnk íra. Az ítlagosnál jobb termést kézzé (metszőollóval) és nem géppé I takarították be, mert így jc bb minőségű, tovább eltart íató mákot kapnak. Éppel ez a kézi munka igény tette szükségessé a fel­adató : összehangolását, hi­szen öbb, mint 600 családot érint és ilyenkor talpon van a falu apraja-nagyja, a ta­gok r íozgósítják a rokonsá­got is A 1 áztáji gazdaságnak a szőve kezet adta a vetőma­got, a tsz végezte a művelés­sel k pcsolatos összes gép- munk át, míg a tagok felada­ta a 1 ézi munka volt. A be­takar: tás után a mákot a szö­vetke: ét áltakszerkesztett gé­pekké 1 tisztítják meg és az érték* sítést is a tsz vállalta. Az e: évi termés 20 millió forint bevételt ígér a háztáji ágaza nak.- lp ­Szegeden Tűz az Alföldi Bútorgyárban Csütörtökön délelőtt 09.53 órakor — eddig ismeretlen okból — tűz keletkezett a Szeged Alföldi Bútorgyár kárpitos üzemében, a bünte­tésvégrehajtási intézet mun­kahelyén. Az egész épületre kiterjedő lángokat a rövid idő alatt nagy erőkkel ki­vonult tűzoltók két és fél óra alatt eloltották. A tűz kö­vetkeztében életét vesztette Kovács Hegedűs Gábor 51 éves byntetés végrehajtási százados, szegedi lakos. Szá­lai Árpád 45 éves büntetés­végrehajtási zászlós, szege­di lakos, és Kolompár János 23 éves tatabányai lakos, aki szabadságvesztés bünte­tését töltötte. A tűz okozta kár felméré­se folyamatban van, de elő­zetes becslések szerint is többmillió forintra tehető. A rendőrség és a tűzoltóság szakértők bevonásával vizs­gálja a tűz keletkezésének okát. fl kormányszóvivő tájékoztatója (Folytatás az 1. oldalról) hogy a különböző lakossági rétegeket eltérő módon érin­tik ezek a hatások. A kor­mány éppen ezért az elkerül­hetetlen áremeléseket úgy igyekezett megválasztani, hogy azok szociális jellegű problémákat ne vessenek fel. Ezzel összhangban van a sör és a cigaretta árának emelé­se, ez ugyanis pénzügyi fe­dezetet nyújt a családi pót­lék növeléséhez és a gyógy­szertámogatás többletköltsé­geihez. Egyeztetés a szakszervezetekkel Ezt a törekvést tükrözi az is, hogy az állami költségve­tés egyensúlyának javításá­ra a kormány a benzin és a gázolaj árát növelte. Az összes, lakosságot érintő, a tervezetten felüli áremelés­sel és lakossági betétnöveke­déssel együtt a reálbér és a reáljövedelem a tervezett szinten marad. A Minisztertanács és a Tervgazdasági Bizottság leg­utóbbi ülésein egyeztették az álláspontokat a szakszerve­zettel, mind a gazdasági helyzet értékelését, mind pedig a szükséges intézke­dések fő irányait illetően. A kormányzati munka me­netében magától adódnak olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatban — éppen az együttes helyzetértékelés és a közösen kialakított fő irá­nyok ismeretében — nem szükségszerű az esetenkénti konzultáció és véleményké­rés. Ilyen például a valuta­árfolyamok változtatása, vagy egyes dotációk meg­szüntetése. A rugalmas, a különböző pénzügyi-gazda­sági folyamatokra gyorsan reagáló kormányzati munka során egy-egy árintézkedés megtételét nem lehet függő­vé tenni a kormány és a szakszervezetek közötti egyeztetés eredményétől. Múlhatatlanul szükséges ugyanakkor, hogy a reálbér, a reáljövedelem és az élet- színvonal alakulását megha­tározó kérdésekben megfe­lelő összhang legyen a szak- stzervezetek és a kormány között. A mai prognózis szerint az idei várható áremelkedés 17 százalék körül lesz. A kormány készen áll arra, hogy a korábbi megállapo­dásnak megfelelően a SZOT és a Minisztertanács képvi­selőinek együttes ülésén tár­gyalja meg az idei várható ár- és jövedelem-folyamato­kat és a további gazdaság- politikai, bér- és szociálpo­litikai teendőket. A kormányszóvivő a to­vábbiakban kifejtette: a kormány nem kívánja korlá­tozni a szakszervezetek moz­gásterét, s mint látható, rendkívül gyorsan válaszolt a szakszervezetek nagyon határozottan megfogalma­zott véleményére. Mindez arra utal, hogy a kormány komolyan veszi a szakszerr vezetek minden észrevételét, és a jövőben is igényli azo­kat. A Minisztertanácsnak is az az álláspontja, hogy szükség van szakszervezeti törvényre. Ez a meg is fo­galmazódott a mostani ülé­sen, s a kormány üdvözölné, ha a szakszervezetek vezetői javaslatokat tennének a Minisztertanácsnak a szak- szervezeti törvény megalko­tására. Szállítási költségek A Magyar Rádió munka­társa arról érdeklődött, hogy a benzináremelés mennyivel növeli ágazatonként a szál­lítási költségeket, a mező- gazdasági és élelmiszeripari termékek árát. s emelkedik-e a gépkocsi átalány összege. Válaszában a kormányszó­vivő hangsúlyozta: a kor­mány intézkedései természe­tesen nem rögtönzés alapján születnek, hanem minden el­határozás mögött komoly fiz Idegenforgalmi Alapból Kulturális és sport- rendezvények A Kereskedelmi Miniszté­rium Országos Idegenforgal­mi Hivatala kulturális és sportrendezvények létreho­zásához támogatást kíván nyújtani az idegenforgalmi bevételek pénzköltési lehe­tőségeinek fokozásá érdeké­ben. A támogatás a rendez­vények veszteségének 'csök­kentését, illetve megtéríté­sét szolgálja. A magyar kulturális kíná­lat idegenforgalmi értékesí­tésének érdekében a támo­gatások odaítélésénél előny­ben — esetenként nagyobb arányú támogatásban — ré­szesülnek azok a rendezvé­nyek, amelyeket évente azo­nos időszakban tartanak, s a tervüket legalább fő vona­laikban három évre előre el­készítik és az OIH részére megküldik. A pályázatnak tartalmaz­nia kell a rendező szerv ne­vét, a rendezvény címét, a rendezvény/helyét és idejét, a várható összes költséget, a rendelkezésre álló források összetételét, az IFA támoga­tási igényt, a várható bevé­telt forintban, ezen belül a tőkés devizavonzatú forint­bevételt százalékban. A pályázatokat 1988. au­gusztus 31-ig lehet beküldeni a Kereskedelmi Minisztéri­um Országos Idegenforgalmi Hivatalába: 1880. Budapest, Honvéd utca ‘13—15, Söi bemutató Kisújszálláson Sikeres a Dreher-export Né, ;y megyéből közel ötven ke- reskt 3elmi és vend iglátóipari válla at, áfész és a szállodaipar szaké mbereinek részv delével ren­dezel t tegnap term< kbemutatót Kisúj szálláson a Kőbá lyai Sör­gyár. Ezen a fó- rumo í ismertették meg a forgalma­zókká 1 új termé­keiké ;. a Dreher expói t és a Dre­her I'ils nevű vi­lágos sörkülönle- gesséi eket, vala­mint a gyár leg­frissebb újdonsá­gát, í z alig egy hónaj ja gyártott Szent István sört. Az elhangzottak szerin t különösen a E reher-export nyerte el a vá­sárlói szimpátiá­ját, a ni sajátos íze, zamata melle t elsősorban szolid árána í köszönhető. A : észtvevő kereskedelmi szakembereket Szász Ferenc, a gy; r kisújszállási kiren- deltsé lének vezetője tájé­koztat ,a a forgalmazásról. Mint elmondta, az utóbbi időbei csökkent a sörfo­gyaszt is — valószínűleg a sör átemelése miatt. — A kereskedelmi egységek a ko­rábbal i tervezettnél keve­\z üzem az idén 140 ezer hektoliter Kőbányai Világost palackoz (T. K. L.) sebbet tudnak értékesíteni. Ennek ellenére a kirendelt­ség félévi célkitűzéseit tel­jesíteni tudta, újabb for­galmazók bevonásával. Az üzem az idén 140 ezer hek­toliter Kőbányai világost palackoz, s összesen mintegy 200 ezer hektoliter sört for­galmaz. A nyári csúcs elle­nére terítési körzetüket el tudják látni friss áruval. Különösen nagy figyelmet fordítanak a Tisza-tó üdülő­körzetének ellátására. A sör­nél kevésbé kelendő az egyébként kitűnő Viking na­rancs juice (literenként 34,30 forint), amellyel értékes'ítési gondok vannak. Tájékoztatták a résztvevő­ket arról a kezdeményezés­ről is, hogy folyamatban van a mintabolt-hálózat szerve­zése. A terítési körzet min­den településén lesz egy ki­jelölt ABC, amelyben folya­matosan vásárolható lesz a Kőbányai Sörgyár vala­mennyi terméke. számítások vannak. A kor­mányban és annak appará­tusában kitűnő közgazdá­szok dolgoznak, akik el tud­ják végezni a megfelelő szá­mításokat. A gépkocsiáta­lány összege valószínűleg emelkedni fog. erről azon­ban még nincs döntés. Eh­hez azt is pontosan ki kell számítani, mennyi jut az átalányból az üzemanyag- költségre, illetve az amorti­zációra. A kormányszóvivő — a rádió munkatársának egy újabb kérdésére felelve — utalt arra, hogy a koráb­bi benzináremelések alkal­mával valóban előfordult: a mozgáskorlátozottaknak el­lentételezték a növekvő köz­lekedési kiadásokat. Remé­nyét fejezte ki, hogy — bár erről még nincs döntés — most is találnak megfelelő megoldást. A Népszava munkatársa arról kérdezett: vajon van-e, lesz-e elég pénze a költség- vetésnek a munka nélkül maradók létminimumának garantálására. A kormány szóvivője elmondta: a szak­értői javaslatok egy része szerint a munka nélküli se­gély összegének a mai leg­kisebb bér. illetve a létmi­nimum — tehát 3 ezer fo­rint — körül kellene ala­kulnia, ám vannak olyan szakértők is. akik ennél ma­gasabb összeget tartanának indokoltnak. A munkanélkü­li segély alapjául a már ma is működő úgynevezett fog­lalkoztatási alap szolgálna. Ehhez azonban a jelenlegi, évi 1,2 milliárd forint keret­összeget 2,6—3 milliárd fo­rintra kellene emelni. Napirenden a gazdasági szabályozás A Minisztertanács máso­dik félévi munkatervéről szólva — a Magyar Hírlap tudósítójának kérdésére — a kormányszóvivő hangsúlyoz­ta: a kormány tagjainak eb­ben az időszakban csaknem 100 előterjesztést kell meg­vitatniuk. A . rendszeresen visszatérő feladatok közül ezúttal is napirendre tűzik a népgazdasági tervvel, az ál­lami költségvetéssel és a gaz­dasági szabályozással foglal­kozó előterjesztéseket. Fo­lyamatosan foglalkozik a kormány a nemzetközi kap­csolatokból adódó tennival- lókkal is. Mindenekelőtt azonban a reformprogram­ból adódó magas szintű jog­szabályok előkészítése az egyik fő feladat. Megvitat­ják az új adótörvény tapasz­talatait és a társasági tör­vény előkészítésével kapcso­latos kérdéseket. Legalább ilyen fontos a iavaslattétel az Országgyűlésnek az ál­lampolgári — az egyesületi, a választási, a gyülekezési, — alapjogok törvénybe fog­lalására. A tájékoztató végén a kormányszóvivő jelezte, hogy ebben a minőségben utoljára találkozott a sajtó képviselőivel. Bővülő piacok a könnyűiparban Több textília és bútor külföldre A könnyűipari vállalatok és szövetkezetek az első fél­évben az elmúlt év azwnos időszakához képest 12 száza­lékkal növelték konvertibi­lis elszámolású exportjukat, . és összesen 300 millió dollár értékű terméket értékesítet­tek a külpiacokon, elsősor­ban Nyugat- és Észak-Euró- pában, illetve a tengerentú­lon. Az Ipari Minisztérium irá­nyítása alá tartozó 11Q vál­lalat és 300 ipari szövetkezet az export növelését e szem­pontból két kiemelkedően jó év után érte el. 1986-ban és tavaly összesen 46 százalék­kal bővült a tőkés export e gazdálkodóknál!. A külpia­ci eladások ilyen arányú nö­vekedését a már korábban megkezdett termékszerke­zet-korszerűsítés és a folya­matos műszaki fejlesztés tet­te lehetővé. Ennek eredmé­nyeként a könnyűipari vál­lalatok és szövetkezetek túl­nyomó többségénél sikerült értékesebb termékeket készí­teni. Így az idén a tavalyi­nál 2 százalékkal kevesebb tőkés importból származó alapanyagot használtak, fel a kivitel bővítése mellett. Különösen a textilipari vállalatok járultak hozzá a sikeres exporthoz, az idén eddig mintegy 100 millió dollár értékű árut szállítot­tak a fizetési gondokkal küz­dő közel-keleti térség he­lyett főként Angliába, Fran­ciaországba. az NSZK-ba, Finnországba és az USA-ba. A bútoripar ugyancsak műszaki fejlesztésének, a termelés korszerűsítésének köszönheti, hogy bővíthette termékválasztékát. Az el­múlt két-három évben szin­te valamennyi bútoripari cégnél jutott több-kevesebb pénz — különböző hitelek és saját források igénybe véte­lével — a termelés korsze­rűsítésére. Ennek eredmé­nyei az idén már megmu­tatkoznak: a bútoripari vál­lalatok és szövetkezetek 21 millió dollár értékű bútort adtak el az első félévben, 17 százalékkal többet, mint tavaly ilyenkor. A könnyűipari vállalatok többségénél az állami támo­gatás jelentős csökkenése miatt az idén jelentősen mérséklődött a szocialista export jövedelmezősége, így várhatóan az év második fe­lében az eddiginél is keve­sebbet szállítanak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom