Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-27 / 178. szám
1988. JÚLIUS Ol. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szolnoki Vas-, Faipari Szövetkezet fő profilja a kazángyártás. A különböző üzemeltetésű, többféle típusú kazánokból és kazánházi berendezésekből az idén mintegy 51 millm forint bevételük származik. Képünkön az A 150-es típusú melegvizes kazán szögecselesén dolgozik Nádas Imre burkoló (Fotó: T. K. L.) Egy növényből sok ezer másik Dinnye a laboratóriumból Kedvező tapasztalatok Tiszaszentimrén Amikor felvágjuk és megízleljük a zamatos görögvagy sárgadinnyét, nemigen gondolunk arra, hogy a növény palántáját vajon hagyományos módszerrel ne- velték-e, vagy a már ismert, de még mindig újnak számító klónozási eljárással állították elő. Ez az eljárás tulajdonképpen egy mikrosza- porítási módszer, aminek lényege, hogy egyetlen növényből — mikroszkóp alatti darabolással — több ezer újat léhet nyerni. A dinnye mikroszaporítá- sával a világon elsőként Japánban és Kínában foglalkoztak, és az élenjárókat szorosan követte hazánk is. A magyarországi kísérletek központja a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetem riö- vényörökléstani tanszéke leírt. Nálunk a mikroszapo- rítást a növények sziklevél alatti részéből indítják, s az így kapott sejteket növényi hormonokkal kezelik. A kifejlődött növényeket aztán különböző módszerekkel edzik, s csak ez után ültetik ki — vagy fólia alá, vagy egyenesen a szabadba. És ezen a ponton kerül az ügybe a Tiszaszentimrei Aranykalász Termelőszövetkezet. Az egyetem ugyanis ezzel a gazdasággal vette fel a kapcsolatot az új mikro- szaporítási eljárás szántóföldi kipróbálása és bevezetése érdekében. A kapcsolatfelvételt együttműködés követte. A szentimrei szövetkezet esztendők óta foglalkozik már dinnyével. Általában negyven hektárnyi területen, nem árunövényt, hanem vetőmagot termelnek, ami bár több munkát és nagy gondosságot igényel, de a jövedelmével kárpótol ezért. A hibrid dinnyemag tőkés exportra kerül innen, nagyobbrészt Spanyolországba. Nem véletlen tehát, hogy ebben a szövetkezetben folyik a mikroszaporításos eljárás szántóföldi kipróbálása. Ott, ahol igazán le tudják mérni annak összes gazdasági hasznát, s kedvező eredmények esetén készen állnak a módszer nagyüzemi alkalmazására is. Mik az előnyei, a hasznai a dinnye klónozásának? Egyszerűbb, könnyebb így, laboratóriumi körülmények között palántát készíteni, hiszen a hagyománytís palántanevelés köztudottan az egyik legnehezebb munkája a dinnyetermesztésnek, A másik, talán még nagyobb előny, hogy az új módszer szerint szaporított növényt edzésnek vetik alá a laboratóriumban. aminek következtében jobban tűri a hideget, mint hagyományos társa. A korai kiültetés révén így az alkalmazó gazdaság hamar meg tud jelenni a termékével a piacon. Ez a tedhnológia nemcsak a jelenleginél korábbi kiültetést, hanem — üvegházban — a folyamatos és az egész évi diny_ nyetermesztést is lehetővé teszi, jelentősége ilyen értelemben ma még felmérhetetlen. A mikroszaporítás ma kétségtelenül csúcstechnológiának számít a mezőgazdaságban. A Tiszaszentimrei Aranykalász Termelőszövetkezet negyven hektáros dinnyésében egyelőre még csak néhány négyzetméternyi helyet foglal el a kísérleti növény, de a jövő már valószínűleg ezé a technológiáé. Különösen akkor, ha a költségek is kedvezően alakulnak, s állják az összehasonlítást a hagyományos palántaneveléssel. Kis méret, nagy teljesítmény (Folytatás az 1. oldalról) tői egészen az 1500 köbméteres napi teljesítményű berendezések gyártására is képesek. Jelenleg is több megrendelésük van. Például még ebben a hónapban elkészül a Munkásőrség kunhegyesi bázistelepére tervezett szennyvíztisztító berendezésük, s az idén szállítanak még a Tigáz horti telephelyének megrendelésére, s ebben az évben ugyancsak befejezik azt a nagy lélegzetű munkát, amelynek során fő vállalkozásban a Hajdúszoboszlói Állatni Gazdaság húsüzemének szennyvíztisztítását oldják meg. Az előbb említett helyeken beüzemelt berendezések egyben az iroda referenciaüzemeiként is működnek majd. Persze a Tredex a gyakorlatban már többször is jelesre vizsgázott, a BNV-n is bemutatták, melynek eredményeképpen ma már külföldről, így Ausztriából, Svédországból, az NSZK-ból is érdeklődnek iránta. Pontosan e berendezés sikerének köszönhetően vesz részt az Innoflex Környezetvédelmi és Fejlesztési Iroda az előzőekben emlegetett, hamarosan megalakuló társaság munkájában. Abádszalókon Tanácsi támogatás lakásépítőknek Tegnap tárgyalta meg Abádszalók Nagyközség Közös Tanácsának végrehajtó Bizottsága azt az előterjesztést, amely helyi tanácsi támogatást javasol lakás- illetve házépítéshez tiszader- zsi és abádszalóki családalapítóknak, fiatal szakembereknek. A kérelmezők közül most tízen nyerték el a tanácsi támogatást, visszatérítendő kölcsön formájában. A 100, 80 és 70 ezer forintos tanácsi kölcsönt fiatal munkások, pedagógusok, termelőszövetkezeti tagok és egy pályakezdő orvos kapja meg. Ä támogatásban részesültek között különben több nagy- családos, valamint gyermekét egyedül nevelő anya is van. Mint dr. Vámosi Margit, a nagyközségi közös tanács vb- titkára tájékoztatta lapunk munkatársát, Abádszalókon lassan már hagyománya lesz a fiatal ház-, illetve lakásépítő családok támogatásának. 1987-ben 800 ezer forint értékben 12 építőnek adtak tanácsi segélyt, illetve kölcsönt, 1988-ban pedig — a mostanit megelőzően — nyolc család kapott már háromszázezer forintos tanácsi támogatást, otthonalapításához. Árasztás helyett Előnyben az öntözött rizs Jól vizsgázik a hazai viszonyaink között merőben új módszerrel árasztás helyett öntözéssel termesztett rizs az Alföldön. A huszonhat gazdaságban összesen félezer hektárnyi kísérleti táblán termő növény fejlődése előbbre tart az árasztásos táblák kultúrájánál: az előny jó két-három hetes. Az öntözőberendezésekkel esőszerűen permetezett rövid tenyészidejű rizs hazai nemesítésű vetőmagját a Szarvasi Öntözési Kutatóintézet kísérletezte ki, a termelés technikai feltételeiről a Tiszamenti Regionális Vízmű, technológiájáról pedig a Mezővíz Termelési Rendszer gondoskodik. A vízigabona jelenlegi állapotából hektáronként 30 —40 mázsa körüli termést remélnek a gazdaságok. Árfigyelés, fogyasztói szerkezet Kosár az infláció természetrajzához Manapság mindenki számol, a régebben csak a szakemberek által használatos közgazdasági szakkifejezések mindennapossá váltak. Hogyan alakulnak az árak, mit mennyiért lehet kapni? — állandóan visszatérő kérdések. Milyen módon mérhető, mutatható ki népgazdasági szinten az áremelkedés, hogyan összegződnek az egyes vállalati áremelések? A Központi Statisztikai Hivatalban számos módszert használnak, amelyek közül talán a legfontosabb az úgynevezett „fogyasztói kosár”. Erről beszélgettünk a jövedelem és fogyasztás-statisztikai osztály vezetőjével, Fajth Gáspárral. — Mi is tulajdonképpen a fogyasztói kosár, mit mérnek vele? — Olyan statisztikai módszer, amellyel a fogyasztói árváltozásokat kívánjuk egy adott időszakban nyomon követni. Alapvető célja, hogy megközelítőleg pontos információt kapjunk segítségével az inflációról, annak fő irányairól. A fogyasztói kosárban 2400 reprezentáns van, zömmel nem konkrét termékek, hanem minőségi kritériumokkal jól körülhatárolható termék- és szolgáltatáscsoportok. A köznapi értelemben vett „háziasszonyi kosárnál” ez lényegesen több termékcsoportot foglal magában: arra hivatott, hogy vásárlásaink teljes körét lefedje, reprezentálja. — Hogyan történik az árak felmérése? — Az adott termékcsoportok árait az árfelírók írják fel az üzleteket járva az ország minden részén. Mivel a termékek zöme ma már szabadáras, nyilván számtalan különböző árat írnak fel. Ezek a végső feldolgozásnál végül is egy átlagárat adnak. Ez az egyik része a munkának, az árfigyelés. A másik fontos kérdés az, hogy ezek az árak milyen súllyal szerepeljenek a kosárban. Ezt nem önkényesen döntjük el, hanem kétévenként reprezentatív felmérést végzünk a háztartásokban. A felkért családok háztartási naplót vezetnek: mire mennyit költöttek az .elmúlt időszakban. Így — megközelítőleg — pontos képet kaphatunk a lakosság ‘fogyasztási szerkezetéről. A feldolgozott naplók alapján súlyozzuk a fogyasztási kosárban megjelenő árakat. A fogyasztói kosárba kerülő termékcsoportokat folyamatosan frissítjük fel, ahogyan a fogyasztás változik. 1968-ig úgynevezett termékjegyzék alapján kísértük figyelemmel az árakat. Ezt követően — az ENSZ ajánlásának megfelelően — használjuk a fogyasztói kosár jellegű reprezentatív felmérés módszerét, amely elég széles termékcsoportot fog össze. — Mennyire pontos képet lehet így kapni a fogyasztói árak növekedéséről? — A reprezentatív kiválasztás alapján működő rendszer megbízható képet ad. Véleményem szerint a reprezentatív jellegből származó kisebb eltérések ellenére az így adódó információ jóval inkább valósághű, mint az elvileg teljeskörű — de a valóságos kínálatot szinte biztosan nem jól tükröző termékjegyzék-módszer. — A jelenlegi gazda- sági helyzetben senkinek sem mindegy, hogy mit tartalmaz a fogyasztói kosár. Mit jellemez az így számított index? — A fogyasztói kosárral elsősorban egy népgazdasági szintű mutatót számítunk. Fő cél az infláció irányainak figyelemmel kísérése, a fogyasztói árdinamizmus nyomon követése. Az egyes állampolgárokra, háztartásokra ezt a mutatót „lebontani” nem lehet. Az egyének élet- színvonala önmagában ezzel a gazdasági mutatóval nem tükröztethető. Az életszínvonalat többféle mutatóval kell vizsgálni, ilyen például a reáljövedelem-, reálbér-, létminimum-index számítás. A fogyasztói kosár a fogyasztási szerkezet változásának követésére alkalmas, fő értelme azonban, mint már említettem az inflációval kapcsolatos információk begyűjtése. — Milyen gazdasági következtetések vonhatók le ebből, a fogyasztói kosár alapján számí- tott mutatókból? — A KSH feladata az, hogy ezzel a módszerrel regisztrálja a fogyasztói árváltozásokat az adott időszakban. A különböző termék- csoportokra számított árindexek alkalmasak arra, hogy folyamatosan követhessük az ártendenciákat. Ha például egy termékcsoportnál erős mozgást tapasztalunk, akkor jelezzük az áralakulásért felelős kormányzati szerveknek.- Ez így rendben is volna, ha a fogyasztónak végül is nem kellene a pénztárcáján éreznie a folyamatosan növekvő árakat. — KSH csupán rögzíti egy adott időszakra vonatkozóan a gazdasági eseményeket, tehát jelen esetben az áralakulást; feladata az, hogy jelezze az áremelkedések tendenciáit. Ezzel segítheti az infláció „természetrajzának” jobb megértését, az árak mérséklésében azonban végül is a gazdasági élet valamennyi szereplőjének részt kell vennie.- Mostanra felerősö- dött az infláció folyamata. Hosszabb időszakot figyelembe véve, hogyan alakultak az árak? — 1970 és 1978 között 3,4 százalék, 1979—1987 között pedig 7,3 százalék volt a pénzromlás évi átlagos mértéke, az idei év első öt hónapjában pedig 17,1 százalékkal magasabbak az árak a tavalyinál. Ez azt jelenti, hogy a hetvenes évek eleje' jóta több mint két és félszeresére emelkedett a fogyasztói árszínvonal, ezen belül az utóbbi két évben az árak a kétszeresükre nőttek. —- Sok kritika éri a fogyasztói kosarat azért, mert sokak szerint nem olyan termékcsoportok találhatók benne, amelyek megfelelően jellem- zik a lakossági fogyasztást. Erről mi a véleménye? — Ezeket a vélekedéseket nem tartjuk indokoltnak, a termékcsoportokat folyamatosan frissítjük fel. Ennek ellenére — mivel úgy gondoltuk, hogy az ilyen híresztelések ellen legjobb védekezés a nyilvánosság — egy konzultációs bizottságot hoztunk létre a „kosár” áttekintésére. E munkában részt vesznek a FŐT és a szak- szervezetek képviselői is. Így a jövőben ők is javaslatokkal élhetnének, kifejthetnék véleményüket az árindex- számítás korszerűségéről mondta befejezésül Fajth Gáspár. Sz. B. A Szolvill három híradástechnikai szervizt tart fenn a megyeszékhelyen. Közülük legnagyobb a Mátyás király úti, ahol tizenöt szakember foglalkozik a rádiók, magnók, tévék, lemezjátszók és videók orvoslásával (Fotó; T. K. L.)