Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-27 / 178. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 27. Mindennapi mutatványaink Biohumusz-termelés a Jászdózsai Tarnamenti Tsz-ben Javítja a talaj termőképességét Állok a strandfürdőnél, várom békésen soromat. Kánikula van, ki forró feketével, ki jéghideg üdítővel szeretné szomját oltani. Mondom, kánikula van, s a strandon vagyunk. Már majdnem én következem, amikor szelid-szolid, de kellemesen jéghideg vizes lökést kapok hátulról. Nem kegyetlent, csak kicsit ösztönzőt, mintha azt mondták volna kedvesen: ^mozogj már, banya!” Különben semmi nem történt, csak a medencéből hirtelen kiugrott jókedvű fiatalok törték be magukat a sorba. Hogy sort lehet állni egymás érintése nélkül is, s egyébként, még télen se illik nagykabátban lökdösni egymást? Ugyan már, mindennapos mutatványaink közé ezt is befurakodott, mint a gyerekek a sorba. A barátnőm földultan meséli, hogy járt, amikor az idei baracklekvárhoz való cukrot vette megszokott áruházában. Mire a csomagolóhoz ért, rájött, az egyik zsacskó kiszakadt, s pár dekányi — legjobb esetben is öt dekányi — cukor a kosár alján maradt. Mivel az áruház vezetője épp ott téblábolt az üres kosarak tájékán, kér-, te, cserélné ki neki a szakadt kilós cukrot. A nyilván sok vihart megélt asz- szony belenézett a kosaraiba, fogta a szakadt zacskót, óvatosan kiemelte, aztán tenyerébe szedegette a cukorkristályokat, s fölbontva a rosszul viselkedő zacskót visszaöntötte bele a cukrot. A mutatvány végén rámosolygott a vevőre, s közölte, így nem történt semmi, így 'kell ezt csinálni! Ülök a buszon, s a legkedvesebb pillantásommal nyugtázom a hosszúhajú, rövidnadrágos legényke figyelmességét. Alig léptem föl a lépcsőn, már ugrott föl, átadta a helyét. Még mondja valaki, a mai fiatalok nem udvariasak, nem tisztelik az idősebbeket. Aztán a vasútállomás tá- jétán elkapom, amint hirtelen fölszállt ismerősének mondja: Főttem a napon a Vosztoktól, már majdnem elájultam, úgy tűzött. Szerencsére jött egy vénasszony, s még örült is, hogy leültettem! Találtam a vásárcsarnokban egy öregasszonyt, akinek vajpuha, finomízű almája van. Már harmadszor kérésén meg, s méretek a gyümölcsből. Nem adja drágán — talán még olcsónak is mondható —, de igen lassú a mozgása. Egyenként rakja a mérleg tányérjába, s közben mondja, de mondja a magáét: „Főzzön belőle alma- lekvárt. Egy pillantás alatt megfő, s cukor se köll bele sok, nekem elhiheti, ebből a fajtából főzök be évek óta... — És mond-ja mert .van ideje, a tányér úgy látom, sose telik meg. Rászólok hát, gyorsabban, az idő pénz. Gyanítom, meg se hallja, mert motyog tovább: „Főzzön belőle lekvárt, nem bánja meg...” Késő este van, kikapcsolom a tévét, kitárom az ablakot, hátha jönne egy kis enyhe, kellemes szellő. Jön. A hang vaiaihonnét fölülről. Hogyaszongya: „Le- kaszálták már a rétet, nem hagytak rajt virágot”. Szép nóta, először még dúdolom is vele. Hanem, amikor jó órája tart a „műsor” kicsit már unom. Lepedőt húzok a fejemre, aludni kéne. Mégis, majdnem alszom már, amikor őrült robaj zúdul az éjszakára. Valami leesett — mondom fél- álomban, s gyorsan kinézek az ablakon. A villany- oszlop tövében tejtócsa, literes, mármost üres zacskóval. Éjfél felé jár az idő. Nem történt semmi, egy kis „izgató” mutatvány csupán. És hány, de hány ■lehet, van még? (SJ) Áruforgalmi jelentés Csökkent a fogyasztás A Kereskedelmi Minisztérium összesítése szerint az év első felében a kiskereskedelmi forgalom 313 milliárd forintot tett ki, folyó áron 10.8 százalékkal nagyobb, összehasonlító áron 5,8 százalékkal alacsonyabb volt, mint az elmúlt év azonos időszakában. Az adatok azt mutatják, hogy a mindennapi megélhetés növekvő költségeit a lakosság az iparcikkek, elsősorban a ruhaneműk vásárlásának nagymértékű csökkentésével kívánja ellensúlyozni. A múlt évinél kevesebb fogyott élelmiszerekből is, s a vevők elsősorban az olcsóbb termékeket keresték. A kereslet-kínálat február közepétől többnyire kiegyensúlyozott, a korábban hiányzó élelmiszerfélékből — például étolajból, margarinból, vajból, bébiételekből — jelentősen javult a választék. A júniusi ellátásról az áruforgalmi jelentés megállapítja, hogy élelmiszerekből változatlanul jó színvonalú a kínálat, a vállalatok már a befőzési szezonra is felkészültek kellő mennyiségű cukorral, fűszerekkel és más szükséges cikkekkel. A nyári melegben helyenként a szokásosnál gyakrabban kifogásolták a vevők a tej és a tejtermékek minőségét, ezenkívül többhelyütt kevesellték a mirelit-választékot. Ruházati cikkekből 12,9 százalékkal kevesebb fogyott, mint egy évvel korábban. A vásárlók nehezen szánják rá magukat a nagymértékben megdrágult ruhaneműk megvételére, ha azokat nem találják kifogástalannak. Megnövekedtek az igények a méteráruk iránt, mind többen szeretnének otthon varrni, ám a szükséges anyagokból a boltok nem nyújtanak kellő választékot. Biohumusz termelésbe kezdett a Jászdózsai Tarnamenti Tsz a múlt évben, melyet a 170 gilisztafaj közül az úgynevezett trágyagilisztával kívánnak előállítani. A giliszták a félig érett istállótrágyát alakítják át a talaj számára rendkívül kedvező bioaktiv anyagot tartalmazó humusszá. A nagy felület következtében kiváló víztárolóképességű humusz javítja a talaj mechanikai tulajdonságait, a mikrobák által a növények betegségekkel szembeni immunitását. Kertészetekben, fóliasátrakban ezért különösen kedvelt,- mert kevesebb védőszerrel termeszthető a primőr, ami ráadásul gyorsan is hasznosítja a biohumuszt. A közös gazdaság a múlt évben félmillió gilisztát vásárolt (darabját 50 fillérért) és mára a két ágyásból ötre, mintegy másfél millióra szaporodott a hasznos állomány. A közelmúltban 170 ezer gilisztát már értékesítettek is, egy magángazda volt a vásárló, évi 20 ezer forintos költség mellett idén 300 ezer bevételt hoz ez az új fajta tevékenység. A biohumusz jó tulajdonságai miatt a következő három évben az állományt szeretnék 50—60 millióra felszaporítani, (ideális körülmények között a számuk évente megötszöröződhet), és a szarvasmarhatelep teljes istállótrágya- termelését biohumusszá feldolgozni. A tizedére zsugorodott trágya hatóértéke ilyen formán jóval erősebb, hagyományos műtrágyaszóróval is szétteríthető, a szállítási költségek pedig jelentősen csökkennek. Ezzel párhuzamosan kevesebb műtrágyára is szorulnak a földek, és a biohumusz is érétkesíthető. A szaporulat pedig nemcsak biomunkára, hanem takarmányozásra is alkalmas alapanyag, a horgászoknak is kedvenc csalija. I SCUDERI KISASSZONY E T. A. HOFFMANN XCGturC HfOMÄW ÍRTA : miNT JUOIT KAiZOUfl ■ 'BEREwri B£ü> t HOKnutEHe osaottr a le&eléhxemb SzJhCKKEL ECtETElTE A TÖKTÉNTEK HB/DEH lOKZMHŰT, AHKOt ELHEitL- re úM&itNEK , wert* röer te »eb V) tu a E/fíTALEHtEK... f ...ÉS AUKOK. HEGHAUOrA,MOGr ^ uníix n ajtó, eer LBaxBr n/m» Kjsnazow HenvroHcnr mer x/Bud ncíiooueor a xJSdMCÓ OLBALBV, H/RE O wedele vagy kdeajjal *ei «07r*M/r... hksodo vnv£x, HÍYEH GAZOM amóTó < HÉG A HÜAKmetm 30JCS SJ/ll1 //* ifk EGY LEYll ti YfM ITT. A sajfír szavazhat idézi , o'. .! kicsoda tenrßs, Hlutw HELYSÉGET. HEG- szégych/tésó tere - ven, mist eV szoahyOea TELHET VEHET VEhOHT TftTÄtch ODAVETETT SÓ.. A hagyományokhoz híven az idén is megnyílt a zoo-iskola a pécsi állatkertben. Az ötször kéthetes turnusok alatt csaknem kétszáz általános iskolás állatbarát tanulhatja meg itt az állatokkal való helyes bánásmódot. A napi munka mellett a gyerekek kiránduláson is részt vesznek, lovagolnak és vetélkedőkön mérik össze tudásukat. Képünkön a jávorantilopok, zebrák karámját takarítják a diákok (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc)
