Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-26 / 177. szám
1988. JÚLIUS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződött a MÄV szombathelyi személypályaudvarának teljes felújítása. Az 1986- ban megkezdett, és 639 millió forintot felemésztő munka keretében elkészült az aluljáró, több fedett peron, korszerű számítógép által vezérelt utastájékoztató rendszer. Kívül-belüi megújult az állomás épülete is. A szombathelyi állomás napi 20 ezer embert fogad. Képünkön a felújított állomás (MTI-fotó: Czika László) Csökken a juhállomány II bérhizlalás biztonságot ad A mezőgazdasági szakembereknek aligha kell bizonygatni, hogy Szolnok megyében még ma is vannak olyan területek, amelyeken jószerével csak a juhok élnek meg. Talán elég ha a Karcag környéki szikes pusztákra gondolunk, de szőkébb pátriánk más részein is találkozhatunk parlagon hagyott gyepes-füves parcellákkal. A régi öregek a birkának afféle udvartakarító szerepet szántak, mivel ez a jószág valójában kevéssel is beérte. De ez a gyakorlat már a múlté, mert amióta a juh jelentős exportcikké vált, azóta nem elég csak kicsapni a legelőre, hanem intenzíven kell tartani, takarmányozni, mert enélkül képtelenség megfelelő súlyban, minőségben és időben produkálni a külföldi vásárló által kívánt mennyiséget. S hogy nem kis tételről van szó, bizonyítja az is, hogy évente mintegy 1 millió 200 ezer 1 millió 300 ezer juh kerül tőkés exportra, ami országosan 70—80 millió dollár bevételt jelent. Magyarországon jelenleg 5—6 cég foglalkozik a juh forgalmazásával, s közülük kétségkívül meghatározó a Gyapjú- és Textilnyersanyag Forgalmi Vállalat tevékenysége, amely az idén például 620 ezer juh felvásárlását tervezi, s ez a mennyiség teljes egészében exportra kerül. A vállalatnak megyénkben is van kirendeltsége, amely, a szőkébb pátriánkíbé- li 38 juhtartó gazdasággal áz évek során szoros kapcsolatot alakított ki. Ennek eredményeként tavaly például 50 ezer juhot értékesítettek exportra. Idei terveikben csak 45 ezer juh felvásárlása szerepel, s ezt a mennyiséget — mint mondják — teljesítik is. A csökkenés azzal magyarázható, hogy a megye gazdaságai közül is többen fölszámolták juhállományaikat, mivel az veszteségessé vált. Ez a tendencia sajnos országosan is megfigyelhető. Súlyosbítja a helyzetet többek között az is, hogy az év elején az állami támogatás megszűnése miatt a GYTV-nél is 22,2 százalékkal csökkentették a gyapjú felvásárlási árát. S ez cseppet sem kedvez az ágazatnak, mert a tavalyi árak sem voltak éppen magasak. Persze, mint mostanában hallani lehet a gazdaságoknak utólag mégiscsak kifizetik a tavalyi és az idei ár közötti különbséget, remélve ezzel, hogy megáll a juhállomány csökkenése. A GYTV Szolnok megyei kirendeltségének két megyei mezőgazdasági nagyüzemmel — a Túrkevei Vörös Csillag Tsz-szel, és a Jászberényi Lenin Termelőszövetkezettel — már évek óta szerződése van, melynek értelmében az említett gazdaságok bérhizlalást végeznek a GYTV részére. Az idén 22 ezer juh került hozzájuk to- vábbhizlalásra. Jó üzlet ez mindkét fél számára, hisz a vállalat 58 forintot fizet a gazdaságoknak a ráhizlalt súly kilójáért. A GYTV-nek pedig egyfajta termelési és értékesítési biztonságot jelent ez a kapcsolat, mert ha egy jó üzlet mutatkozik azonnal van hová nyúlniuk és nem kell végig szaladni a megye gazdaságait a kívánt súlyú és fajtájú juhok után kutatva. Mondhatnánk úgy is, hogy ily módon rögtön tudnak reagálni a jelentkező igényekre, mert -manapság egy-egy üzlet megszületésében a gyorsaság is döntő szempont. Ennek a kapcsolatnak is köszönhetően az idei év első 6 hónapjában a kirendeltségbéliek 23 ezer juhot küldtek el exportra, melynek jelentős része Olaszországba, Franciaországba, az NSZK- ba, valamint az arab országokba, így Szaúd-Arábiába, Líbiába, Libanonba került. Eddig jóformán csak magáról a juhról esett szó, de egyik legfontosabb termékét a gyapjút sem lehet figyelmen kívül hagyni, hiszen annak is jelentős a népgazdasági szerepe. Hiszen a textilipar tekintélyes meny- n/iséget használ, de az igényeket a hazai gyapjú csak részben — 50—60 százalékban — fedezi, a többit pedig külföldről kell behoznunk. Országosan a GYTV szervezi a gyapjú felvásárlását, s hogy nem -kis meny- nyiségről van szó arra csak egy adat: a vállalat Szolnok megyei kirendeltsége az első félévben 75 vagon gyapjút vett meg a megyében és még ebben az évben további 3 vagon gyapjú felvásárlásával számolnak. Az előbb említett 75 vagonos mennyiségből 27 és fél vagon a háztáji termelőktől, 6 és fél vagon az állami gazdaságoktól, 41 vagon pedig a termelő- szövetkezetektől származott. — n. t. — Piacképes áruk Támogatják a felvásárlást Valamennyi piacképes áru felvásárlásához elegendő forrással rendelkeznek a kereskedelmi bankok — tá- jékozita-tta Palkovics Rezső, az MNB elnökhelyettese az MTI munkatársát. Elmondotta, hogy a Magyar Nemzeti Bank 15 milliárd forintos váltóleszámíto- iási keretet különített el a harmadik negyedévre az élelmiszergazdaság finanszírozásában jelentős szerepet játszó két banknak, az Országos Kereskedelmi és Hitel Banknak, valamint a Magyar Hitel Banknak. Emellett a bankok ilyen célra további 9,5 milliárd forinttal rendelkeznek ebben a negyedévben. Így mindenképpen elegendő pénz áll rendelkezésre a vártnál nagyobb termés felvásárlására, ha a pénzt arra fordítják a kereskedelmi bankok, amire azt az MNB szánta. A pénzügyi feltételek biztosításával párhuzamosan az MNB továbbra is folytatja pénzszűkítő politikáját. A tervek szerint a harmadik negyedévben tízmilliárd fo- forintot von ki a gazdaságból, ám ennek zömét nem a negyedév elején — mint ahogy azt eredetileg elképzelték —, hanem a végén, hogy a felvásárlás finanszírozása mindenképpen zökkenőmentes legyen. Munkanélkülieknek Vasas pénzügyi alap önálló pénzügyi alap létrehozását tervezi a munka nélkül maradottak számára a 600 ezer tagot számláló Vas-, Fém- és Villamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete, miközben indokoltnak tartják a munkanélküli segély általános bevezetését is hazánkban. A hasonló szakszervezeti önsegélyezés nem ismeretlen külföldön, különösen ahol sok a munkanélküli, s nálunk is fellelhető volt a második világháború előtti években. A magyar szakszervezeti mozgalom az elmúlt négy évtizedben azonban nem kényszerült arra, hogy foglalkozzon e segélyezési forma újbóli bevezetésével. Beavatkozás helyett segítség ÚJ vonások a túrkevei pártólethen Az országos pártértekezletet megelőző időszakban az utóbbi évtizedekben sohasem tapasztalt pezsgés jellemezte megyénk pártéletét is. A párttagok egyértelmű igényüket fejezték ki a párt vezető szerepének határozott érvényesítése mellett arra, hogy a párt újítsa meg módszereit a gazdaságitársadalmi kibontakozási program sikere érdekében. összecsengett ez az igény az ország többi részén dolgozó párttagok akaratával és visszatükröződött az országos pártértekezlet állásfoglalásában is. „A párt erősítse tevékenységének politikai jellegét.” „... tagjainak, szervezeteinek és testületéinek tevékenysége révén, széleskörű támogatás megszerzésére törekedve, elvi, politikai iránymutatással érvényesítse vezető szerepét”... „Biztosítani kell a területi és munkahelyi pártszervek, alapszervezetek, a párttagok részvételét a politika alakításában, növelni önállóságukat és felelősségüket a párt politikájának , képviseletében, a politikai tevékenység megszervezésében és ellenőrzésében” — olvasható az állásfoglalásban. Nyilvánvaló, hogy a pártmunka módszereinek gyökeres és korántsem egyszerű változtatása került napirendre. Hogyan birkóznak meg ezzel a feladattal Túr- kevén? — erről beszélgettünk Simon Ferenccel, a városi pártbizottság első titkárával. Első kérdésünk így hangzott: — Változtattak-e a pártmunka módszerein? — Mivel a társadalmigazdasági kibontakozási programban szereplő feladatok megvalósítása az elsődleges cél és a módszerek csak segítik ezt, nem mindenáron azok megváltoztatására törekszünk, hiszen régi módszer is lehet jó és az új is lehet hatástalan. Az élet viszont arra kényszerít bennünket, hogy mérlegeljük: miként lehet, tartalmasabbá, hatékonyabbá tenni a pártéletet. és ez már új módszerek figyelembevételét, alkalmazását is megkívánja. — Mit jelent mindez a gyakorlatban? — Többek között azt, hogy a titkári értekezleteken a ,várost érdeklő” összes kérdésre válaszolunk. Ugyanezt, tesszük a két üzemi lap, a Kevi Föld és az autójavító híradója igénybevételével. Évente kétszer öszehívjuk a gazdálkodó egységek vezetőit és várospolitikai feladatokat beszélünk meg velük. Ennek nemcsak az az előnye, hogy ilymódon is első kézből tájé-' kozódunk, hanem az többek között, hogy mi is kifejthetjük álláspontunkat. E módszernek több mindenben lemérhető az előnye: Némely vállalat néhány éve még, jószerével csak levelezés útján tartotta a kapcsolatot a másikkal. Együttműködésük most már élőbbé vált. Több példát említhetnék arra, hogy munkát szereztek egymásnak vagy közösen gyártanak valamit. Várospolitikai feladatodban is közösen vállalnak részt. Egy mondatban úgy tudnám ezt összefoglalni, hogy nyíltan, őszintén beszélünk az emberekkel, igyekszünk beavatottá tenni őket, mert ezáltal nő a felelősségérzetük és csak velük tudunk úrrá lenni a gondokon. — Ami pedig a pártalap- szervezeteket illeti: a városi pártbizottság alapvető feladatának tartja felkészítésüket arra, hogy az elvi-politikai irányítást alkalmazzák az operativitás helyett. Túrkevén sokan idegenkednek ettől a módszertől. Attól tartanak, hogy ezáltal nem érvényesül kellően a párt vezető szerepe. A városi pártbizottság minél hamarabb azt akarja elérni, hogy a pártszervezetekben vezetőségi üléseken, taggyűléseken olyan határozatok, állásfoglalások szülessenek, melyek működési területükre meghatározók. Azt akarjuk, hogy a párttagok világosan lássák: a párt vezető szerepének érvényesülése az adott területen lévő pártszervezet színvonalasabb és érdemibb munkájától függ. Mégpedig mindenekelőtt attól, hogy miként hajtják végre a párthatározatokból adódó helyi feladatokat, milyen a termelőmunka eredménye, hatékonysága. Az eredmény elérésének kulcskérdése pedig az. hogy a pártszervezetek vezetői mennyiben tudják megváltoztatni gondolkodásmódjukat, a mindent felülről várás helyett . azt felismerni, hogy a saját kö-- nyezetükből adódó feladatok kidolgozása és megvalósítása az elsődleges követelmény. Egyszóval ma az önálló helyzetfelismerés és a gyorsabb cselekvés a legfontosabb. — Mennyiben és hogyan ösztönzi erre a városi párt- bizottság az alapszervezeteket? — A lehető legnagyobb mértékben. Most például napirendre tűztük a pártdemokrácia helyzetét és fejlesztési lehetőségeit. Testületünk megállapításait eljuttatjuk minden alapszervezethez. Nem határozzuk meg feladataikat, hagyjuk, hogy a témával összefüggő állás- foglalásukat önállóan alakítsák ki. A városi pártbizottság ezeknek az állásfoglalásoknak összegzése alapján dolgozza ki saját feladatait. Munkánkban újszerű az is, hogy nem szabjuk meg az alapszervezetek feladatait sem a gazdálkodásra, sem a pártszervezet belső életére vonatkozóan, hanem azok kidolgozását rájuk bízzuk. — Akkor hogyan adnak útmutatást az alapszervezeteknek? — Nem beavatkozni akarunk munkájukba, hanem segíteni azt. Az alapszervezetek vezetősége nem minden esetben ismeri kellő mélységben a párthatározatokat. A pártmunkások viszont igen. Ebből adódik, hogy változik a városi pártapparátus helye, szerepe. Tagjainak többet kell tartózkodniuk az alapszervezetekben és ajánlásokat tenni azok vezetőségének. Azt akarjuk, hogy a mozgalmi munka elősegítése legyen a jellemző az apparátusra. — Elsősorban mire irányul ez a segítségnyújtás? — Arra, hogy a testületi döntések kerüljenek előtérbe az alapszervezetek életében. Ezáltal a számonkérés is határozottabb lehet, ha ott történik, ahol a döntés -született. Ugyanakkor beavatot- tabbak lesznek a párttagok, felelősebben vesznek részt a feladatok végrehajtásában is. — A pártapparátus mellett igénybe veszik-e a pártbizottsági tagok segítségét? — Természetesen. Végrehajtóbizottsági ülésekre rendszeresen meghívunk pártbizottsági tagokat, főleg akkor, ha a pártbizottság elé kerülő témákat tárgyalunk. Az is gyakorlat már -nálunk, hogy a különböző munkabizottságok a párt-végrehajtóbizottság „fésülő” munkája nélkül, közvetlenül terjesztenek jelentést a pártbizottság elé. Hasznosnak tartjuk a kihelyezett vb-üléseket és azt a gyakorlatot is, hogy megbízunk egy-egy választott testületi tagot valamilyen napirend tárgyalásához tapasztalatok gyűjtésével. — A különböző módszerek alkalmazása felveti a káderek szerepét... — A változtatás szükségessége természetesen nálunk is előtérbe állította a kádermunkát. A párttagok szorgalmazzák, hogy a kreativitás, a lépésváltás igénye jellemezzen minden vezetőt. Ne csak a jó ötletek felvetéséig jussunk el, hanem a megvalósításig is. Sok mindenben található példa ugyanis arra, hogy lépéshátrányba kerültünk, annak ellenére, több jó eredményről is számot adhatunk. Említhetném a mezőgazdasági vertikum kialakításának hiányát vagy a lemaradást a korszerű technikák alkalmazásában. A jövőben nenj szabad lemaradni, a lehetőségeket kihagyni, figyelmünket ezért összpontosítjük jobban a káderkérdésekre. Élő, eleven, emberközeli politizálást akarunk megvalósítani. Azokat a gazdasági vezetőket támogatjuk, akik képesek és készek az újat felismerni, felkarolni és megvalósítani. Tennivalónk van, sok a megoldásra váró feladat, viszont reális optimizmussal, közös munkálkodással, a párttagság támogatásával elérhetők céljaink. Simon Béla Saját tenyésztésű magyar-tarka növendékbik a-állományát teljes mennyiségben exportpiacon értékesíti a Kunhegyesi Kunság Népe Tsz. Az évente eladott 265 tonna összsúlyú növendékállatok 8 millió forintos bevételt jelentenek a szövetkezetnek (Fotó; Mészáros)
