Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-23 / 175. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 23. IHeti vMághiradó ~l SZOMBAT: Kölcsönös vádaskodások alapján diplomatákat utasítottak ki az Egyesült Államokból és Nicaraguából — Nagy károkat okoznak Örményországban és a Karabah-hegyvidéken a sztrájkok — A hagyományos fegyverek csökkentésére vonatkozó új javaslatokkal a világban zajló kedvező folyamatok visszafordíthatatlanná tétele mellett foglalt állást a VSZ PTT varsói ülésének záróközleménye. VASÁRNAP: Ahromejev marsall, szovjet vezérkari főnök kedvező tapasztalatokkal ért haza az Egyesült Államokból, ahol hivatalos látogatáson járt az amerikai vezérkar vendégeként. HÉTFŐ: Michael Dukakis és Jesse Jackson között dől el formailag az elnökjelöltség a demokrata párt jelölő gyűlésén — Világszerte bírálják a pretoriai rendszert a börtönben sínylődő Nelson Mandela 70. születésnapján — Irán „igazságosságra és biztonságra” hivatkozva elfogadja az ENSZ BT tűzszünetre felszólító 598. számú határozatát — „Érzelmektől és sérelmektől mentes elemzést” sürgetett a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa a karabahi helyzetről folytatott vitájában, és úgy döntöttek: a terület* továbbra is Azerbajdzsánhoz tartozzék. KEDD: A közép-amerikai rendezést veszélyeztető fordulat a kontrák új vezetőjének megválasztása — A dél-afrikai kormányzat közölte: semmiképpen nem engedik szabadon Mandelát. SZERDA: A magyar reformok és kibontakozás bemutatásának szándékával kezdte meg látogatását az Egyesült Államokban Grósz Károly — A tűzszüneti határozat elfogadása ellenére változatlanul zajlanak a harci cselekmények az iraki—iráni háborúban — Afganisztán az ENSZ segítségét kérte a sorozatos pakisztáni provokációk miatt. CSÜTÖRTÖK: Michael Dukakis a demokrata párt elnökjelöltje, a pártprogram jelentős hangsúlyváltozásokat ígér — Angola, Dél-Afrika, Kuba és az Egyesült Államok nyilvánosságra hozza a namíbiai rendezésre vonatkozó irányelveket. — Az ENSZ BT nem ítéli el határozatában az iráni utasszállító gép lelövését, és az öbölben cirkáló külföldi hadihajók távozását sem sürgeti; a mérsékelt határozat remények szerint a tűzszünet életbe lépését egyengeti. PÉNTEK: Lloyd Bentsen az alelnökjelölt a demokratáknál — Iraki követelések veszélyeztetik az iraki—iráni tűzszünet megvalósítását. Megoldható-e a karabahi vita? Immár fél éve naponta érkeznék jelentések a Kana- bah-hegyvidéki Autonóm Terület hovatartozását érintő szenvedélyes vitákról, sztrájkokról és tüntetésekről. Indulatok, összlecsapá- soik, katonai rendcsinálás, gyűlések, programok, alkotmányos vita — mindez jelen van a hírekben. A Szovjetunió soknemzetiségű államában a nyíltabb tájékoztatás felszínre hozta szóikat a mélyben forrongó feszültségeket, amelyek eddig is megvoltak, és amelyek megoldását halogatni lehet, de elfelejtkezni róluk aligha. A nemzetiségi öntudat ébredésének már két évvel ezelőtt, Alma-Ata is tanújelét adta, azóta a balti köztársaságok lakói, a krimi tatárok, az örmények és azerbajdzsánok problémája is napvilágra került. Megoldásuk nem rejthető ünnepi beszédek mondatai mögé. Az igazságos rendezés ugyanakkor olyan problémákba ütközik, amelyek gyökerei a régmúlt történelmébe nyúlnak. Megoldásuk ezért is nehéz. Az érzelmi hullám követelte elszakadás nem járható; erre világított rá a Moszkvai Legfelsőbb Tanács Elnökségének döntése. A többségükben örmények lakta Karabah el kívánt szakadni az őt körülölelő Azerbajdzsáni SZSZK-tól. A követelést elutasították, a a karabahi vezetés ezután a teljes önállóságot kérte. Az indulatok mélyén ősi török—örmény ellentétek feszülnek, s ezt csak súlyosbították a nemzeti érzelmekkel nem számoló korábbi politikai hibák. Ám a kérdés megoldása igen bonyolult. A karabahi függetlenség biztosítása a Szovjetunió népeinek közösségét veszélyezteti olyan időszakban, amikor az átalakítás összefogással megvalósítandó feladatai állnak az ország előtt. A határok átrendezése lavinát indíthatna el hasonló követelésekkel az ország számos vidékén. Ha az örmények javára dől el a kérdés, ellenőrizhetetlen folyamatok indulhatnak el, amelyek veszélybe sodorhatják az Azerbajdzsánhoz tartozó gazdag bakui olajmezők biztonságát, márpedig ilyen gazdasági terhet nehezen viselne el az ország, amelynek most óriási szüksége van minden erőforrására a pangás időszakában történt lemaradás behozása érdekében. Ha viszont nem változnak a dolgok, az örmény sztrájkok gazdasági következményei beláthatat- lanok. Mindenkinek az az érdeke, hogy a rend helyreálljon, és senki se érezze vesztesnek magát, hiszen csak így lehet az átalakítás kitűzött céljait megvalósítani — mondják a megoldást keresők mindkét táborban, Örményországban és Azerbajdzsánban egyaránt. Egyelőre csak remélni lehet, hogy a józan hangok kerekednek végül felül. Lesz-e tűzszünet az iraki— iráni háborúban? Alig két nappal azután, hogy az iráni fél elfogadta az ENSZ Biztonsági Tanácsának 598. számú határozatát, és felsejlett az utóbbi évtized legvéresebb és legértelmetlenebb háborújának a vége, Irak válaszával ismét beláthatatlan távolba vetítette a megoldást. Bagdad továbbra is közvetlen tűzszüneti tárgyalásokat szeretne, ám ezt Irán határozottan visszautasítja, Teheránban Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár diplomáciai lépéseiben, az ENSZ közvetítő tevékenységében bíznak. Ennek keretében valószínű, hogy a két szemben álló fél külügyminiszterét New Yorkba hívják. Irak és Irán között történelmi homályba vesző területi problémák ürügyén 1980. szeptemberében dördültek el a fegyverek. A háttérben azonban nem a néhány négyzetkilométer fölötti vita húzódott meg, hanem az iráni sah elűzése után a térségben kialakult erőviszonyok alakulása. A sah bukásával Irán fenyegetően erős, felségjogait iszlám vonatkozásban önkényesen kiterjesztő állammá vált. Irak a szomszéd katonai túlerejének csökkentésére, jelentős külföldi pénzügyi, katonai és politikai támogatás birtokában intézett ellene támadást. A 40 milliós, jelentős haderővel rendelkező Irán — főként az Egyesült Államokkal fennálló vitái miatt — elszigetelődött, katonai ereje megfogyatkozott, belpolitikai feszültségeit pedig egyre kevésbé vezeti le a haza vélt védelme. A feszült helyzetben minden arab ország Irak mellett állt, kivéve talán Szíriát. A Szovjetunió teljesen semleges igyekezett maradni. Moszkva ellenezte, hogy a háborúért egyoldalúan Iránt tegyék felelőssé, s követelte, hogy vonják ki a Perzsa-öbölből a külföldi hajókat. Az öbölben a hajózást a két hadban álló fél megállapodása biztosíthatja a leghatékonyabban — hangoztatta. Irán számára a múlt héten a 290 főt szállító utasgép -lelövése olyan helyzetet teremtett, amelyben együttérzést remélhetett a nemzetközi közvéleményben, s valószínűleg ezért szánta el végre magát a BT-határozat elfogadására. Lépése, különösen ha sikerrel jár, javíthatja az ország nemzetközi tekintélyét. A kedvező nemzetközi visszhangot kiváltó döntés egyelőre nem több reménynél: a fegyverek még nem hallgattak el. Irak követelései is hosszú tárgyalási folyamatot sejtetnek. Biztató, hogy az iráni vezetők most már úgy látják, a harcok a jövőben diplomáciai terepen folytatódnak. Különösen értékes ez, ha figyelembe vesszük, hogy a nyolc év alatt még szerényebb becslések szerint is egymil- lióan haltak meg az iraki— iráni frontokon. (Kaszab Zsuzsa) BUDAPEST Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táviratban üdvözölte Mohamed Hoszni Mübarák köztársasági elnököt az Egyiptomi Arab Köztársaság nemzeti ünnepe alkalmából. Dr. Várkonyi Péter külügyminiszter, dr. Ahmed Eszrnat Abdel Megid miniszterelnök-helyettesnek, külügyminiszternek küldött táviratot Egyiptom nemzeti ünnepén. BELGRAD A jugoszláv légiforgalmi irányítók munfcalassító sztrájkot kezdtek, hogy tiltakozzanak alacsony fizetéseik ellen. A sztrájk mind a 'belföldi, mind pedig a nemzetközi légiforgalcmiban nagy késéseket okoz. Mint a Ve- cernje Novosty belgrádi lap pénteken beszámol róla, a zágrábi repülőtér irányítói kezdték a sztrájkot, s hozzájuk csatlakoztak a belgrádi légikikötő alkalmazottjai. A tiltakozó akció a repülés és az utasök biztonságát nem veszélyezteti — nyilatkozott egy légiirányító a sztrájkról. RÓMA Sebességkorlátozást vezetnek be vasárnaptól kezdve az olaszországi közutakon — jelentették be csütörtökön Rómában. A szeptember 11-ig érvényben lévő korlátozás értelmében az autópályákon 110 kilométer/óra, az autó- utakon pedig 90 kilométer/ óra lesz a megengedett legnagyobb sebesség. A sebességkorlátozásról azt követően döntöttek hogy az elmúlt hétvégén 95 ember halt meg szerencsétlenségek következtében az olasz utakon. NEW YORK Robert Mugabe, Zimbabwe elnöke kapja kiemelkedő politikai munkásságáért 1988- ban az ENSZ Afrika-díját — jelentette be csütörtökön New Yorkban a díjkiosztó bizottság elnöke, Bradford Morse. A 100 ezer dolláros díjat szeptember 15-én adják át az ENSZ székhelyén. JERUZSÁLEM Szabó Istvánt, a Nádudvari Vörös Csillag Termelő- szövetkezet elnökét, aki több magyar szakember kíséretében üzleti tárgyalásokat folytat Izraelben, pénteken fogadta Jichak Samir miniszterelnök és Simon Peresz külügyminiszter. HONGKONG Kína több nagyvárosában aggasztó vízhiányt okoz és eddig 466 emberéletet követelt a július eleje óta tartó hőhullám. Ugyanakkor az ország déli részén szélvihar és trópusi eső pusztít, eddig 17 ember halálát okozva. Az évszázad legnagyobb szárazsága miatt Sanghajban, a legnépesebb kínai városban a víztartalékok annyira lecsökkentek, hogy jelentések szerint már csak öt napra elegendőek. Grósz Károly Amerikában Grósz Károly San Franciscóban (MTI Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) mertette az ezzel kapcsolatos elképzeléseket, beleértve az új vállalkozási törvény tervezetét, amely a külföldi működő tőkének is nagy lehetőségeket kíván biztosítani. Leszögezte egyúttal, hogy az ilyen célok eléréséhez a politikának is meg kell változnia. Szükség van arra, hogy több legyen a demokrácia. az emberek szabadabban éljenek, gondolkodjanak és beszéljenek. Aláhúzta: következetesen ki akarunk tartani amellett, amit az ENSZ alapokmánya fogalmaz meg az emberi jogokról. s amelyeket sokoldalúan fejtett ki a helsinki értekezlet záróokmánya. Magyarország aláírta ezeket az okmányokat és az abban foglaltakat meg is valósítja — hangoztatta Grósz Károly. Meg akarjuk őrizni a múltból mindazt, ami érték, de azon, ami elavult, amit az élet meghaladott nekünk is túl kell lépnünk — hangoztatta beszédében a miniszterelnök. Grósz Károly a közönségtől is igen sok kérdést kapott. Egyebek között megkérdezték tőle, hogy milyen eredményt vár Reagan elnökkel folytatandó tárgyalásaitól. — Reagan elnökkel mindenekelőtt a nemzetközi helyzetről és a két ország közötti kapcsolatokról szeretnénk konzultációt folytatni — mondotta válaszában. — Ügy látjuk, hogy Reagan elnök az utóbbi években olyan politikát bontakoztatott ki, amelyben nem csak a nagyhatalmaknak, hanem a kisebb országoknak is nagyobb szerep jut. Ahhoz, hogy egy kis ország aktívan vegyen részt a nemzetközi életben, meg kell ismerkednie a nagyhatalmaknak politikai elképzeléseivel is. A tőlünk keletre eső nagyhatalom politikáját, bízvást mondhatom, jól ismerjük. Most ugyanezt szeretnénk elérni a tőlünk nyugatra eső nagyhatalommal is — mondotta a kormányfő. A sok kérdés közül több vonatkozott Magyarország külkapcsolataira. Górsz Károly egyebek között elmondotta: fokozatosan rendezni kívánjuk kapcsolatainkat Izraellel. Ennek feltételeiről Simon Peresz izraeli külügyminiszterrel is tárgyalt. Jelenleg megbeszélések folynak egyebek között izraeli MALÉV-iroda nyitásáról és a menetrendszerű légijárat beindításáról. Grósz Károly ismertette a Közös Piaccal nemrég létrejött megállapodást is. A San Francisco-i keres- ikedelmi kamarában tett látogatással folytatódott pénteken reggel Grósz Károly kaliforniai prograpnja. Az MSZMP KB főtitkára, a Minisztertanács elnöke a fontos amerikai pénzügyi és gazdasági központ vezető üzletembereinek újabb csoportjával találkozott, a gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségéről adott számukra ismertetést. Egyebek között rámutatott: gazdaságfejlődésünk lelassulásának egyik, bár korántsem egyetlen oka, hogy nem kapott 'kellő elismerést az újító szellem, a műszaki- technikai fejlesztés. A magyar gazdaság elzárkózott a világtól és nem a legfejlettebb, a legkorszerűbb, a legdinamikusabban fejlődő gazdaságokhoz csatlakozott. A kormányfő aláhúzta: ehhez megvannak a megfelelő adottságok. Magyarországon nagy szellemi kultúra halmozódott fel, bizonyos tudományágakban, szakterületeken a mostoha körülmények ellenére is a világszínvonal közelében vagyunk. Szólt azokról a tervekről, amelyek változást ígérnek. Az egyetemi felvételnél például a későbbiekben kötelező lesz egy idegen nyelv felső fokú ismerete, a végzett egyetemisták, a nappali tagozatos hallgatóik közül is minél többnek szeretnénk biztosítani azt a lehetőséget, hogy ismereteit külföldi egyetemeken bővítse. Amerikai közreműködéssel menedzser-iskolát is létrehoznak Magyarországon. A megfelelő törvények létrejöttével arra is lehetőség nyílik majd, hogy külföldi magánvállalkozó magyar magánvállalkozóval hozzon létre közös vállalatot. Grósz Károly válaszolt a jelenlévők, valamint a meghívott újságírók kérdéseire is. Egyebek között elmondotta, hazánk szívesen nyitna kereskedelmi képviseletet San Franciscóban is, ehhez azonban az amerikai hatóságok egyelőre nem adtak hozzájárulást. Hazai idő szerint az esti órákban kezdődött meg a megbeszélés Grósz Károly és kíséretének tagjai, illetve Armand Hammer és az Occidental Petroleum vezetői között. Külügyi szóvivői tájékoztató Javulnak nemzetközi pozícióink Bécsi utétaláikozó Üj munkaprogram Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának résztvevői pénteken új, egyhetes munkaprogramot fogadtak el. Ennek értelmében a 35 állam küldöttségei az eddigi hetenként, kétszeri plenáris ülés helyett a jövő péntekig minden munkanapon tartanak tanácskozást. Közben folytatják tevékenységüket az utó találkozó záródokumentumának részletkérdéseivel foglalkozó szakértői csoportok is. A pénteki plenáris ülésen Peter Steglich nagykövet, az NDK küldöttségének vezetője — a Varsói Szerződés többi tagállamának küldöttségei nevében is — sürgette, hogy az utótalálkozót politikailag jelentős dokumentum elfogadásával a lehető leghamarabb fejezzék be. A norvég küldöttség vezetője, Bjoern Lián kifejtette: országa igen fontosnak tartja a nemzetikisebbségek identitásának védelmét, anyanyelvükhöz, vallásukhoz és hagyományaikhoz való jogaik biztosítását. A továbbiakban — csatlakozva az e témáról korábban elhangzott osztrák állásfoglaláshoz — szólt arról, hogy a norvég kormányt és közvéleményt aggasztják a román hatóságok által előirányzott „településrendezési” tervek. A Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének közelmúltbeli varsói üléséről, valamint az iraki—iráni konfliktus fejleményeiről nyilatkozott a Külügyminisztérium szóvivője pénteken a minisztérium Bem rakparti épületében szokásos nemzetközi tájékoztatóján. Komoróczki István, a VSZ PTT ülésen megvitatott kérdések kapcsán hangsúyozta: a Magyar Népköztársaság Külügyminisztériuma támogatja azt a szovjet javaslatot, hogy amennyiben a NATO eltekint a hetvenkét F—16-os vadászbombázó Olaszországba telepítésétől, úgy a Szovjetunió kész hasonló harci repülőgépei számának csökkentésére a Varsói Szerződés kelet-európai államaiban. A javaslatot reálisnak, korrektnek, jó tárgyalási alapnak tartja hazánk. Az F—16-osok olasz- országi telepítése ellentétes a szemben állás csökkentésének szándékával. A Külügyminisztérium megítélése szerint a javaslat sorsa és a Varsói Szerződés válaszlépéseiről szóló tárgyalások sikere egy lépés lehetne az asszimetria felszámolása felé. Hazánk támogatja az európai veszélycsökkentő központ felállításának gondolatát is — szögezte le a külügyi szóvivő. Az egyik tudósító arról tudakozódott. hogy Szabó István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Termelőszövetkezetek Országos tanácsának elnöke milyen jellegű látogatáson tartózkodik Izraelben? Utalt nyugati távirati irodák jelentésére, amelyek szerint Szabó István kijelentette: hazánk hibát követett el, komoly gazdasági nehézségeket okozott magának, amikor megszakította az Izraellel fennálló dipomáciai kapcsolatokat. A szóvivő elmondta, hogy Szabó István termelőszövetkezeti elnökként, a gazdasági együttműködés elősegítésének óhajával látogatott Izraelbe. Emlékeztetett arra, hogy a VSZ országainak többsége 1967-ben, a hatnapos háborút követően egyeztetett módon döntött a diplomáciai kapcsolatok megszakításáról, illetve határozott arról, hogy nem újítja meg azokat mindaddig, amíg a békés rendezésre nem kerül sor- Komoróczki István leszögezte: utólag nem lenne célszerű egy akkori közös politikai döntést felülbírálni. Több újságíró érintette a magyar—román viszony alakulását, azt firtatva: lát-e a magyar vezetés lehetőséget arra, hogy a Varsói Szerződésen belül rendeződjék a kapcsolat. A szóvivő emlékeztetett: többször hangsúlyoztuk. hogy kétoldalú párbeszédekkel próbálunk megoldást találni, úgy véljük, hogy a VSZ erre nem alkalmas fórum. Hazánk nem kíván külső közvetítő félhez fordulni a problémák rendezése érdekében.
