Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-23 / 175. szám
1988. JÚLIUS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A TÁRSADALMI MEGÚJULÁS ESÉLYEI Együtt élni a konfliktusokkal Versenyképes Új termék gyártására technoló9iával készül a kunhegyesi BHG tiég korszerűbb telefonközpontokra van a külpiacnak igénye (Fotó: D. G.) Nem csak azért számít árténelemnek a BHG első lűhelyeinek Kunhegyesre elepülése, mert a híradás- echnikai iparral immár las- an két évtizede,, 1970-ben :ezdett ismerkedni a kunsá- :i város. Az itteni ipartelepí- és kezdetei és az azóta tör- ént változások — a gyár 973-ban költözött mai te- ephelyére, jelentős beruhá- :ások révén 1975-ben kezdőKunhegyesen 1983-ra kézültek fel az ATSZK jelű, dsebb települések telefon- lálózatának kiépítése során lasznált, úgynevezett falu- :özpontok zárttechnológiás lyártására. Azpta — tehát íem is olyan régen — a 3HG-nak ezt a termékét ki- lárólag itt készítik (alkatré- ;zek érkeznek a társgyárak- )ól is) és innen szállítják az :gyedüli vásárlónak, a Szov- etuniónak. A községben izonban köztudott dolog, íogy már nem sokáig: a nostani ATSZK 100/2000-es lerendezésekre a szovjet fél ;sak 1990-ig vevő. Ha figyelembe vesszük, íogy a híradástechnikai ipar na a legygorsabban fejlődő igaztok közé tartozik, tulajionképpen meglehetősen íosszú idő az a nem is tíz :sztendő, ameddig a BHG /evőjét meg tudta tartani, különösen nincs mit csoAz úi központok műszaki erveinek készítésén már dol- »oznak a vállalat fejlesztő nérnökei Budapesten. A 3HG-nak igen fontos érde- te, hogy a szovjet vásárlóiak megfelelő megoldást ta- áljanak, mert mint eddig is, i jövőben szintén az innen írkező megrendelések teljesítésében számít a vállalat cunhegyesi gyárára. A korszerűségében a világ élvonalát csak megközelítő telefon(folytatás az 1. oldalról) zik, a tisztaság pedig 97 százalékos. Köztudott, hogy nagy termés esetén gyengébb a búza sikértartalma, és ez fordítva is igaz. Az új búzából őrölt lisztek B 1 és B 2 minőségűek, viszónt a gyengébbnek számító B 2-es liszt aránya lehetne kisebb is. Külön „ügynek” számít minden esztendőben a minőségi búza, aminek magasabb az átvételi ára, mint a többié. Idén 24 ezer tonnára kötött szerződést a megyei GMV, amiből eddig mindössze 2000 tonnát szállítottak le az üzemek. A többi beszállított tétel nem érte el a megkívánt szintet. Ez a mennyiség még akkor is kevésnek tűnik, ha számításdött meg az üzem fejlesztése — korántsem csak az eltelt esztendők száma miatt tartanak egy, a ma íródott megelőző, attól elkülönülő fejezetben. Sokkal inkább a ma mind sürgetőbb teendők, a kunhegyesi gyártmányok megújításának mind sürgetőbbé válása teszi célszerűvé a BHG-történelem ilyen tagolását. dálkozni, ha tudjuk, a Kunságban készült berendezések a hatvanas évek közepének. végének technológiai színvonalát képviselik. A szovjet fél igényeinek változására tehát nagyon is számítani lehetett. És a BHG vezetői szerint időben meg is kezdődtek a partnerrel a tárgyalások az új, a telefon- technika mai színvonalához közelebb álló új termék kialakításánál. Az új berendezés az ATSZK továbbfejlesztett, elktronizált változata, az előzetes tárgyalások szerint a telefonhálózatának jelentős bővítését és korszerűsítését tervező Szovjetunió ezekből a központokból lényegesen többet vásárolna évente, mint ma: az előrejelzések szerint a mostani 140 ezer helyett évente 300 ezer vonalat is venne. központok készítésére — persze 100 milliós nagyság- rendű beruházások árán — alkalmassá lehet tenni a gyárat, de ha erről a külföldi piacról kiszorulna, más eladható gyártmányt rettentő nehéz lenne találni neki. Az 1990 utáni évekre való felkészülést ma elsősorban a budapesti gyártmányfejlesztő munka és az előzetes kereskedelmi tárgyalások jelzik. Mindez azonban nem ba vesszük, hogy a gazdaságok egy része külön „letárolja” a minőséginek szánt búzáját, hogy azzal imajd akkor tudjon foglalkozni, amikor alábbhagy a kampány tempója. A búzavétel egyébként — a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályán kapott tájékoztatás szerint — nyugodt, s eddig csupán kisebb viták akadtak a beszállítókkal. Ez valószínűleg annak is köszönhető, hogy kissé elnyúlik az aratás, ezért egyenletesebb a szállítás. Ahol a feltételek adottak, onnan akár éjszaka is fogadják a teherautókat. Jó aratásunk van tehát az idén. Még néhány nap, és végeznek a nagyüzemek a nyár legnagyobb munkájáazt jelenti, hogy Kunhegyesen még semmi nem történik. Ma már láthatók a termékváltást követő követelmények legfontosabb jellemzői. Az új berendezések „egy vonalra jutó élőmunka igénye” körülbelül harmada a mai gyártmányokénak — tehát még akkor is kevesebb munkáskézre lesz szükség a kunhegyesi szerelő szalagok mellett, ha valóban a jelenleginél kétszer több vonalra érkezik megrendelés. Az elektronikához értő szakemberek biztosítása érdekében, a vállalat kezdeményezésére a kunhegyesi szakközépiskolában a tavalyi tanévben elektronikai műszerész-tagozat indult és egy 30 fős csoporttal a gyárban is megkezdődött a hasonló profilú átképzés. • . Maradhatnak a nehezen váltók is A képzési feladatok körül még csak az elsők megoldása kezdődött meg, hiszen a szükséges „szakmastruktúra” csak az üzemnek a jövőben munkát adó új termék, még inkább pedig az alkalmazandó új technológia jellemzőinek birtokában alakítható ki. A kétségtelenül minőségi ugrást jelentő elektroni- zációhoz történő alkalmazkodás szokásos nehézségeit, valószínűleg mérsékli majd, hogy a kunhegyesi gyárban dolgozók átlagos életkora alig több 30 évnél. A konfliktusokat tompíthatja majd az is, hogy a most készülő telefonközpontokhoz 1990 után még. új munka megtanulására csak nehezen képes vagy arra nem hajlandó, illetve az elektronizált berendezések készítésével az élőmunkaigény csökkenése miatt fölöslegessé vált dolgozók is még évekig megtalálhatják számításukat a BHG- nál. V. Sz. J. val, magtárba, biztonságba kerül a megye búzája. * * * A Jászberényi Kossuth Tsz-ben péntek estére befejeződött a búza aratása. A gazdaság tagjai elégedettek az eredménnyel, hiszen jól szervezett munkával — a kisebb esőszünetek ellenére — alig több mint tíz nap alatt hordták fedél alá az igen jó termést. A búza hozama kereken ezer tonnával haladta meg a tervezettet. A nagy .munka idején alapvető gond nem volt, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat is jól szervezte meg a munkát; a jászberényi kirendeltség szervezetten vette át a szerződött ötezer tonnányi búzát. L, M. U Ma már tudjuk, naivitás volt azt hinni, hogy a szocializmus megszünteti az érdekkonfliktusokat, s a köz javát, mint vízmértéket alapul véve, minden vita gyorsan, hatalmi szóval rendezhető. Nem jön létre automatikusan, fájdalom- mentesen megegyezés például a Paksi Atomerőmű és Baranya megye (Öfalu) vitájában az atomhulladéktemető építéséről. A vízmérték használhatatlan a bős— nagymarosi vízlépcső építését szorgalmazók és ellenzők huzavonájában is. Vagy egy másik példa: a kiskőrösi szőlősgazdák az utcára: vonultak az eladatlan borkészletek miatt. A társadalomban meglevő, különféle érdekek felszínre hozása, ütköztetése, kezelhetővé tétele idő- és türelemigényes, különösen akkor, ha nincs kellő tapasztalat és kiforrott mechanizmus. A demokratikus hagyományok, a kellő vita-és politikai kultúra hiánya is nehezíti a közmegegyezést: nagy a hajlam a demagógiára egyfelől, és a népgazdasági érdekek kinyilatkoztatására másfelől. Sokféle érdek él egymás mellett társadalmunkban, egy részük szinte észrevétlen, más részük harsány, messze nem azonosak a kifejeződés, az érvényesülés esélyei. A különböző csoportérdekek és érdekcsoportok viszont akkor is léteznek és hatnak, ha nem kapnak legális megnyilvánulási lehetőséget és mozgásformákat. Jobb, ha ezek nyílt vitában megütköznek, mintha rejtve maradnak. Nem szabad tehát félni a konfliktusok felszínre jutásától. Így ugyanis kezelhetővé válnak, míg elfojtva halmozódnak és robbanásszerűen törnek elő. Nem, tagadható azonban az sem, hogy az utóbbi két- három évtizedben kialakult a különböző szintű társadalmi-gazdasági vezetők sajátos alkumechanizmusa, ám ez nem kapott nyilvánosságot. A lehetőségek, a feladatok széles körű, átfogó mérlegelése, az elvszerű döntés helyett a legbefolyásosabb intézmény, vállalat, csoport érdeke érvényesül*. Az ilyen informális alku- mechanizmusok közvetítésével kerülhetett sor az erősen vitatható vállalat-összevonásokra, az iparági rekonstrukciókra, a sorozatos szanálásokra, a vég nélküli szabályozási engedményekre, vagy a reformfolyamat megállítására. A vaskohászat, a szénbányászat nagy veszteségeinek felszámolása most azért okoz óriási gondot, mert még a legutóbbi években is számolatlanul kapták az állami pénzeket beruházásra, ártámogatásra a központi irányításba beépült lobby közreműködésével. A változó-társadalmi-politikai környezet további új eleme, hogy a paternalista állami gondoskodás, az egyes nagy szervezetek és a kiemelt tevékenységi körök feletti atyáskodás lassan kezd kihalni. Ám nem annyira az irányítási rendszer, a hatalomgyakorlás tudatos átalakítása miatt következett ez be, hanem sokkal inkább azért, mert a „jótékonykodás” egyszerűen lehetetlenné vált a gazdasági erőforrások elapadása miatt A szocialista eszményeket, a távlati célokat összegező, kifejező elméleti tételekből nem vezethetők le gyakorlati lépések, a konkrét döntések, mint ahogyan azt a centralizált irányítási modell működtetésénél korábban feltétezték. Az is nyilvánvaló: az aktív, felelősen politizáló állampolgár nem szorítkozhat a központilag meghatározott feladatok végrehajtására, hanem magának is a tennivalók kezdeményezőjévé, ihletőjévé kell válnia. Vagyis a különböző intézmények, a párt, az állam, a társadalmi szervek, a politika és a lakosság viszonya, munkamegoszlása megújításra vár. Az emberi civilizáció fejlődésének természetes velejárója, hogy minden jelentős társadalmi réteg és csoport sajátos érdekeinek kifejezésére és érvényesítésére törekszik, arra, hogy egyesületbe szerveződjék. A munkavállalóknak, a nyugdíjasoknak, a fiataloknak, a nőknek, a nagycsaládosoknak, a horgászoknak, a nudistáknak, a bélyeg-, az éremgyűjtőknek, az állatbarátoknak, a környezetvédőknek, az újítóknak-feltalálók- nak, a kisvállalkozóknak vannak sajátos érdekei, de nem mindig vannak hatásos érdekkifejező és -érvényesítő szervezetei. A korábban létrejött intézmények jobbára jelenleg is a -centralizált irányítás módszereihez, a központi irányítás igényeihez igazodnak. A meglevő szervezetek összegyűjtik és továbbítják az igényeket, de ritkábban rangsorolják, szelektálják, szintetizálják azokat. Valamennyi szervezet fejleszti például államigazgatási, kormányzati kapcsolatait, ám az egymás közti közeledés, informálás és érdekintegrálás még fejletlen. Pedig a különböző szervezetek, egyesületek sokszor egymás közt az államigazgatási apparátusnál megnyugtatóbban tisztázhatnák egymást érintő-keresztező ügyeiket. Az érdekegyeztetés egyik legfőbb akadálya a bürokratizmus, az a tény, hogy a vezetők és a testületek nem függnek a tagságtól. így gyakran az állásfoglalásaik sem azonosak a tagság igényeivel s ezért nem élvezhetik annak bizalmát, támogatását. Döntéseikben egyébként is túlteng a taktikázás, az egzisztenciális megfontolás, jobbára a hatalmi centrumok elvárásaihoz igazodnak. E központok fogadóképessége pedig saját belátásuktól függ mindaddig, amíg a hatalom megosztására és korlátozására nem kötelezi őket törvényi szabályozás. Az állampolgárok széles köre a társadalmi berendezkedést akkor ismeri el igazságosnak, ha megfelelően kifejezheti érdekeit, ha aktív részese lehet a döntéselőkészítésnek. A társadalmi kontrolitól mentes hivatalok viszont többnyire okvetet- lenkedőt, riválist látnak az érdekeltek szervezeti fellépésében, s igyekeznek politikai, jogi eszközökkel meggátolni hatalmuk korlátozását. A szakmai ismeretek, a felkészültség hiányára, esetenként politikai veszélyekre hivatkozva megnehezítik, akadályozzák az egyesületek alapítását. Erkölcsi értékrendünk elbizonytalanodása is részben az irányítás , a végrehajtás merev elhatárolásából, a különböző szintek bürokratikus hierarchizálásából, a kölcsönhatások és visszacsatolások hiányából következik. Az atomizáltság, a túlhajtott, nyers anyagi érdek, a máról holnapra élés, a háttérbe szorított köztulajdonosi jog, az alacsony tőke- hatékonyság jelzi, hogy az ösztönös jelenségek, a kerülőutak legalábbis megnehezítik a valós érdekek — így a hosszú távú, a közösségi ihletésű és más értékközpontú hajtóerők — felszínre kerülését, érvényesülését. Senki nem hiheti hogy a felismerést követően rendeleti úton. azonnal átalakítható a politikai mechanizmus. Szerencsére nem is nulláról indulunk. Egyebek közt ezt jelzi az Országgyűlés, a kormányzati munka korszerűsítése. Az országos pártértekezlet döntései nyomán elkezdődött, a személyi konzekvenciák levonása — az országos központok élén. Ennek következetes végigvi- tele, az úi demokratikus politikai intézményrendszer kiépítése — tehát a tennivalók iava — azonban még megoldásra vár. Kovács József lyári betakarítás, közel a befejezéshez Megkezdődött az Országos Onkológiai Intézet új diagnosztikai tömbjének műszaki átadása. Az augusztus 15-ig tartó szemle során ellenőrzik a négyszintes, klimatizált létesítményt és korszerű berendezéseit. A 670 millió forintos beruházás mentesíti a régi szakorvosi rendelőket és helyet ad röntgen helyiségeknek, laboratóriumoknak, műtőknek és az intézet élelmezési üzemének is. Képünkön az új létesítmény műszereinek ellenőrzése folyik. (MTI fotó; Krista Gábor) Megérett a „cserére” Több vonal, kevesebb munkával
