Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

xxxix. évf. 174. sz., 1988. július 22.. ué„tek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Még lezáratlan, de tanulságos ügy Vita a tanácsrendelet előtt Igazat „álmodó” tervezők kerestetnek A rádió és a televízió jövő heti műsora Chicago után Az észt nép nemzeti ünnepén A magyar kormányfő Kaliforniába érkezett Találkozó a kormányzóval — Tárgyalások a Bechtel Corporation képviselőivel Rövid városnézéssel folytatódott a délelőtti zsúfolt mun­karend után Grósz Károly chicagói látogatása a második na­pon. Este a Mid-America Committe for International Business and Government Corporation, az amerikai középnyugat üz­leti köreinek legtekintélyesebb üzleti és helyi kormányzati vezetőit tömörítő társaság adott vacsorát Grósz Károly tisz­teletére. A szívélyes, baráti hangu­latú találkozón Grósz Károly beszédet mondott. Egyebek között utalt arra, hogy Ma­gyarországnak ma — mint történelme során sokszor — alkalmazkodnia kell a világ­hoz, a megváltozott körülmé­nyekhez. — Ezt tesszük ma, amikor keressük a közlekedés új szabályait a világban, meg akarjuk ismerni a világot, hogy el tudjunk igazodni benne. Ez tulajdonképpen lá­togatásunk célja — hangoz­tatta. — Mit akarunk Magyaror­szágon? Olyan korszerű gaz­daságot, amely képes arra, hogy alkalmazkodjék a meg­változott világhoz, minden­kivel együtt akar élni és dolgozni, aki hajlandó erre. Ez a mai vezetés felfogása. — Politikánk azt jelenti, hogy több nyíltságot, több szabadságot, több demokrá­ciát akarunk. A gazdaságban azt jelenti, hogy jobban és szabadabban gazdálkodó, ön­álló vállalatokat, önnön tör­vényei által szabályozott pia­cot, olyan alkotási lehetősé­geket, ahol az egyén és a kö­zösség is boldogul, de az egyént nem szürkíti el a kö­zösség. Grósz Károly több kérdést kapott. Az egyik azokra az amerikai sajtóban napvilágot látott híresztelésekre vonat­kozott, hogy a Szovjetunió esetleg hamarosan egyolda­lúan kivonja Magyarorszá­gon állomásozó csapatait. (Folytatás a 2. oldalon) Jászapáti és Vidéke Áfésznál Tavaly a kereskedelem, idén az inar segít Nyereségérdekeltséggel forgalmaznak és gyártanak A Jászapáti ■ és Vidéke Áfész 5 falu mintegy 30 ezer lakójának teljes ellá­tását biztosítja. Üzletpoliti­kájukat úgy alakították, hogy területükön ne lelje­nek konkurensekre. Nem mintha félnének a verseny­től, hiszen éppen a verseny miatt nem tudta más meg­vetni lábát az öt faluban. A múlt évtől szinte vala­mennyi kereskedelmi és vendéglátó egység valami­lyen nyereségérdekeltségi rendszerben dolgozik. Az üzletvezetők közvetlenül ér­dekeltek az ellátás színvo­nalának javításában és na­gyobb beruházás nélkül, a tartalékok mozgósításával 40 százalékkal nőtt a kiske­reskedelmi ágazat nyeresé­ge. Igaz, ez összefüggött a múlt év végi felvásárlási lázzal, de az árubeszerzés érdekében talpon volt min­denki a szövetkezetben. Megkétszereződött a múlt évben a Tüzelő-, Építő- és Lakásberendezési Anyagok (Téba) áruházának forgal­ma. A vásárlók igényeinek új termékfajták értékesíté­sével igyekeztek megfelelni, és felkészültek a bővülő át­menő forgalomra is. A Té- bában a múlt hónapban megkezdték a használt, sőt a 0—3 éves személygépko­csik bizományi értékesítését. A tavasszal nyílt meg egy 450 négyzetméter alapterü­letű élelmiszer áruház Jász- apátin, aminek az évi 30— 35 milliós forgalma ellené­re se csökkentek más bol­tok bevételei. A Jászapáti és Vidéke Áfésznak jelentős, és egyre bővül az ipari tevékenysé­ge. A szolnoki ipari szolgál­tató ágazat (a volt Tiszavi- dék telephelyén) az ipari hűtőgépszerelés és karban­tartáson túl a NEFAG-gal közös vállalkozásba kezdett: mobil hűtőkamrákat gyár­tanak. Ugyanitt pneumati­kus kisgépek értékesítésére, szervizelésére kooperációs irodát nyitottak 2 éve. A múlt hónaptól pedig kis és nagy teljesítményű elekt­rosztatikus porszóró terve­zésére, gyártására és szere­lésére is vállalkoznak. A jászapáti áfész az építő­iparban is talál magának életteret. A megnövekedett felújítási igény miatt 25 dolgozót foglalkoztató ága­zatot hozott létre a közel­múltban, amelytől 6 milli­ós árbevételt remélnek. Az ipari tevékenység be­vételei a tavalyi átszervezé­sek miatt elmaradtak a ter­vezettől, — mondta Faze­kas József elnök. Idén azon­ban, ellentétben a múlt év­vel, éppen az ipari ágazat pótolja a kereskedelmi for­galomban jelentkező kiesést. A jobb áruellátás érdekében két új zöldség-gyümölcs felvásárlótelepet nyitottak, a szövetkezeti tagság pedig 20 millió forint értékű cél­részjeggyel segíti az áfészt. Jó ütemben épül az MO-ás körgyűrű. A ráckevei Duna-ág fölött készülő híd szerelési munkálatai most fontos állomáshoz érkeztek. A két partnál épülő hídszerkezet — amelynek kivitelezési munkálatait a Hídépítő Vállalat szakemberei végzik — hama­rosan találkozik a meder fölött (MTI-fotó: Kerekes Tamás) Barátsági nagygyűlés Kunhegyesen (Fotó: Mészáros) A nagygyűlés résztvevői Az Észt Szovjet Szocialista Köztársaság kikiáltásának 48. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Mun­káspárt Szolnok megyei, Kis­újszállás városi és Kunhe­gyes községi bizottsága, va­lamint a Középtiszai Álla­mi Gazdaság MSZBT-tag- csopprtja barátsági nagy­gyűlést rendezett tegnap dél­után a kunhegyesi művelő­dési központban. A nagygyűlésen jelen volt Fábián Péter, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottságá­nak titkára, Ürmössy Ildikó,. megyei tanácselnök-helyet­tes, képviseltette magát a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza, a debreceni kon­zulátus. Az elnökségben fog­laltak helyet az észtországi Vinni Szovhoz küldöttei, akiket évek óta baráti szá­lak fűznek a Középtiszai Ál­lami Gazdasághoz. Az elnökségben helyet foglalókat., valamint Kisúj­szállás és körzete. Kunhe­gyes, Kenderes lakóit, párt-, társadalmi, állami vezetőit Bánfi Frigyes, a Középtiszai Állami Gazdaság MSZBT- tagcsoportjának ügyvezető elnöke köszöntötte. Ünnepi megemlékezést Kontra Jó­zsef, a nagyközségi pártbi­zottság titkára mondott. Beszédében méltatta azt a barátsági kapcsolatot, amely jövőre éppen negyedszázados lesz Szolnok megye és az Észt SZSZK között. Szólt az észtek évszázados harcairól, amelyek végül is a szocialis­ta köztársaság kikiáltásához vezettek 1940. július 21-én, s nem sokkal később a Szov­jetunió tagállamaként fogad­ta el a nemzetet. A szónok hangsúlyozta, hogy a magyar és észt nép történelme, tö­rekvései sokban hasonlóak, megegyezők. Külön szólt ar­ról az 1964-ben elkezdődött barátsági kapcsolatról, amely ma már áthatja Szolnok me­gye és az Észt SZSZK egé­szét. „Pártjaink, közigazga­tási, mozgalmi és ifjúsági szervezeteink a tudományok, a kultúra, a sport, a termelés különböző ágazatai ápolnak ma már gyümölcsöző kap­csolatokat.” Kontra József ezután azokról a változások­ról beszélt, amelyek a két nép legutóbbi éveit jellem­zik. Hangsúlyozta: ..Napja­inkban közös feladattá vált az, hogy le kell számolnunk szocialista ideológiánk idea­lizált gyakorlatával, szembe kell néznünk egy sor olyan dologgal, amely számunkra eddig idegen volt, de anélkül elképzelhetetlen a jövő”. A szónok reformnak nevezte a napjainkban mindkét or­szágban végbemenő változá­sokat. Hangsúlyozta azon­ban, hogy egy dologban Szolnok megyében nincs vál­tozás. Ez nem más, mint az állandóság, a Szovjetunió, Észtország népének tisztele­te, szeretete, s a további kö­zös értékteremtő munka iránti igény. Szót kért a barátsági nagygyűlésen Juhan Ratnik, a Vinni Szovhoz igazgatója is. Tolmácsolta a testvéri nép, a Vinni Szovhoz dolgo­zóinak üdvözletét, Elmond­ta, a küldöttség nagyon örül annak, hogy a testvérgazda­ságnál eltöltött napok egybe esnek az észt nép nemzeti ünnepével, s így részesei le­hetnek a megyei ünnepség­nek, barátsági nagygyűlésen is találkozhatnak Kunhegyes és környéke dolgos lakóival. A barátsági nagygyűlés után a szolnoki Corvinka táncegyüttes műsorát nézték meg a jelenlévők, majd a művelődési központban szí­nes fotókból összeállított ki­állítást nyitott meg az Észt SZSZK életéről Luth Lem- bit, a Szovjet Kultúra és Tu­domány Házának igazgató- helyettese. A kunhegyesiek a nagy­gyűlés után elkalauzolták vendégeiket a Kun Emlékmű és a Zsigmond Ferenc Könyvtár megtekintésére. Az észt nemzeti ünnep alkalmá­ból a Középtiszai Állami Gazdaság baráti találkozót rendezett bánhalmi kerületé­ben. — sj — Vállalati ranglista a Jövedelmező termelés exportra Öböl-háború Irán nem akar közvetlen tárgyalást Irán csütörtökön elutasí­totta azt a bagdadi javasla­tot, hogy közvetlen tűzszü- neti tárgyalásokat folytas­son Irakkal. Az iráni ENSZ- képviselő Mohammad Dzsa- far Mahallati sajtóértekez­letén hangsúlyozta, hogy kormánya minden támoga­tást megad az ENSZ főtit­kárának, de nem tartja szükségesnek, hogy tárgyal­jon a bagdadi vezetéssel. Vernon Walters amerikai ENSZ-képviselő hangsúlyoz­ta, hogy a tűzszünet életbe lépéséig országa nem szán­dékozik csökkenteni az Öbölben tartózkodó hadi­tengerészeti erőit. A Központi Statisztikai Hivatal és a Figyelő gazda­ságpolitikai hetilap közösen összeállította azt a vállala­ti ranglistát, ^melyet az 1987. évi gazdálkodási mutatók, mindenekelőtt a termelés, az export, a jövedelmezőség és a foglalkoztatott létszám fi­gyelembevételével készítet­tek el. A tavalyi hasonló összeállításhoz képest az úgynevezett százaik klubjá­ban jelentős átrendeződések figyelhetők meg. A termelési érték alapján készült rangsorba hét új vállalat került; a Tartósító­ipari Kombinát, az Észak- magyarországi Áramszolgál­tató Vállalat, a Ganz Villa­mossági Művek, a Dél-ma­gyarországi Aramszol gáltató Vállalat, a Pest Megyei Mű- anyagipari Vállalat, az Al­kaloida Vegyészeti Gyár és a Magyar Gördülőcsapágy Művek — ez utóbbi a sereg­hajtó. Az élbolyt alkotó tíz legnagyobb vállalat sorrend­jében érdemleges változás nincs, a listavezető a szén­hidrogén-termékeket készí­tő Dunai Kőolajipari Válla­lat. Az elsők között van még a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár, az Ikarus, a Vide­oton és a Tiszai Vegyi Kom­binát, továbbá a Tungsram és a Chinoin,

Next

/
Oldalképek
Tartalom