Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-21 / 173. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 21. IA tudomány vHága Az álmok autója Miért Mercedes a Mercedes? Mercedes... az álmok autója. Elegancia, . kényelem, megbízhatóság. Miniszterek, diplomaták, gyáriparosak (Budapesten zöldségesek) autója, mely egyúttal stá- tusz-sznmbólum is. Hogyan jött létre, kii a névadója e sokszor új technikai ösvényt taposó gépkocsinak? A történet messzire nyúlik vissza, a Daimler-cég történetéhez. A múlt század végén, az autózás őskorában már létezett a Daimler-vál- lalikozás, amely azonban üzleti nehézségeikkel viaskodott. 1897-ben a cannstadti (Németország) műhelyben látogatást tett az osztrák származású, de Nizzában élő Emil Jetiinek. Róla tudni •kell, hogy kalandos fiatalság után előbb Afrikában teleauitó volt, Jelűnek is vásárolt magának hármat is, köztük egy négyüléses Benz- et. Az 1897-es említett látogatáskor Jelűnek azzal állt elő a cég vezetőinek, Daimler- nek és Mayibachnak, hogy gyorsabb, szebb kocsit akar, olyat, amilyen még senkinek sincs. És miután nemcsak az üzlethez, de a technikához is értett, kifejtette, hogy ez a kocsi már nem követheti a fiáker hagyományos alakját, nem lehet „mo- torosított hintó”. Mivel teljesen új erő hajtja, legyen sajátos alakja, és kis kerekei, hogy ne tudjon köny- nyen felborulni. Jelűnek szándékát Maybach értette meg legjobban, technikusfantáziája gyorsan felvázolt pedett le, majd szerencsés házasság után déligyümölcs kereskedő lett Nizzában, később apósa segítségével osztrák—magyar konzul. Bekerült a felső tízezerbe, a német iparbárók, orosz nagyhercegek, francia szépasz- szanyok, angol lordok és indiai maharadzsák társaságába. S minthogy e társaság legdivatosabb hóbortja az egy alacsony építésű elől elhelyezett motorral, hátul meghajtott kerekekkel gördülő gépkocsit. A gyártás megkezdése előtt le kellett győzni a kockázatot nehezen vállaló pénzügyi vezetők ellenállását. 1899-re el is készült egy 23 lóerős Daimler— Phönix kocsi, amely ebben az évben, március 21-én a nizzai versenyen díjat nyert. A kocsinak nevet keűett adni, és Jelűnek tizenegy éves leányáról a kocsit Mercedesnek nevezték el. Műszakilag újdonságot jelentett a vezérelt szívószelep, amelyen — a korábbi megoldástól eltérően — hirtelen áramlott be a gázkeverék, ami tökéletesebb el- keveredést biztosított. A gáz mennyiségét lábbal — pedállal — szabályozták: elektromos gyújtást alkalmaztak, az előgyújtást-utógyújtást a kormánykeréken levő karral lehetett beállítani. A motcrteknő — karter — alumíniumöntvény volt, a gép súlya 238 kilogrammot nyomott, ami lóerőnként 6,8 kilogramm motorsúlyt jelentett. A kerekek görgőcsap- ágyasok voltak. Az első kerékpár még kisebb volt, mint a hátsó. A karosszéria külső felén levő, majd belülre, a vezető lábához beépített ku- lisszás kapcsoló a húszas évek közepéig általánosan használatban maradt. A tengelykapcsoló a lendítőkerékbe épített, bőrrel bevont csonkakúp alakú „kuplung” volt, éppúgy Maybach újítása, mint a kenés és fékezés számos szerkezeti részlete. Ezzel a benzinfiáker autóvá, a gépkocsiépítés pedig autógyártássá alakult. Ekkor kezdődik meg a gépkocsi hallatlanul színes, kalandos korszaka. És a Mercedes kocsik mindig is fontos mérföldkövet jelentettek ebben a korszákban. Képünkön: több mint egy millió dollárért kelt el ez az 1928-as Mercedes—Benz 6805 Cabriolet az idei árverésen, Genfben. A híres, antik autók ma is nagy értéket jelentenek. (MTI — Külföldi Képszerkesztőség). Az ékszerteknős „magánélete" Gyorsan úszó ragadozó Az ékszerteknős még azoknak az emberéknek is megnyeri a tetszését, akik egyébként irtóznak a hüllőktől, •kétéltűektől, kígyóktól, békáktól. Hiszen nemcsak nevükben, hanem testük, páncéljuk színeiben, mintázatában, formájában is valóban olyanok, mint a különös ékszerek. (Egykor készítettek ás brosst a fiatal, kis termetű példányok páncéljából). Számos fajuk él Észaik- Amerilka déli részén és Dél- ikelet-Ázsttában a lassú folyóvizekben és a tavaikban. Észak-Amerikából származik az a vörös fülű ékszer- teknős, amelynek egyes példányait a díszállat-kereskedésekben nálunk is megvásárolhatjuk. A vörös fülű elnevezést bizonyára arról a vörös sávról kapta, amely szemétől a tarkójáig húzódik, mert a teknősöknek nincsen fülük, pontosabban szarul emez fedi külső hallójáratukat, s így kívülről semmi sem árulja el az egyébként jól fejlett hallószervüket. Fejlettsége eűenére azonban mégsem elsősorban a hallószervüket, hanem inkább a látásukra és az igen érzékeny szaglásukra támaszkodnak táplálékkeresés közben vagy az ellenség felfedezésében. Az ékszerteknős szív- vagy ovális alakú, kifejletten 18— 20 cm hosszú és 12—14 cm széles hátpáncéljának külső pikkelyeit szalmasárga csikók, a csíkok két szélét méregzöld foltok tarkítják. Krómsárga haspáncélját szimmetrikusan elhelyezkedő szabálytalan foltok díszítik, s hasonló foltok szegélyezik a hátpáncél alsó káváját is. Állatunknak még a bőre is színes: fején és lábain világoszold csíkok futnak végig. Csak ivarérettségük után különböztethetők meg a hímek és a nőstények egymástól: a hím haspáncélja homorúbb, farka hosszabb és izmosabb a nőstényénél. Képünkön a kitűnő úszó hírében álló ékszerteknőst láthatjuk. Megfigyelhetjük, hogy lábujjai között úszóhártyák feszülnek. Az élénk mozgású ragadozó különféle vízi rovarokat, férgeket, puhatestűeket, halivadékokat stb. zsákmányol természetes életterében (terráriumi étrendjük összeállításánál erre figyelemmel is kell lenni). Szemölcsök fagyasztása A legújabb műszerekkel egyszerűen és pontos célzással elvégezhető a szemölcsök célszerű kezelése: a fagyasztás. Az NSZK-ban kifejlesztett legújabb hűtő rudakat cseppfolyós nitrogénnel mínusz 200 C-fokos hőmérsékletre hűtve az érintett bőrfelületre helyezi az orvos. A fagyasztás a szemölcstől függően 30 másodperctől néhány percig tart. A különböző műszercsúcsokkal a legkülönbözőbb alakú szemölcsöket lehet kezelni. Egy-két nap elteltével hólyag keletkezik, amely az égési sebek hólyagjaihoz hasonlóan gyógyul. Nagyobb kiterjedésű szemölcsöket, daganatokat egyfajta szórópalackkal kezelnek: a vákuumszigetelt üvegpalackból pontosan meghatározott mennyiségű cseppfolyós nitrogént lehet a kezelendő bőrfelületre szórni. A fagyasztás jóval kevésbé fájdalmas, mint a többi módszer, eredményesebb a kezelés és alig marad heg utána. Milliárdos értékeink védelmében Az épületek laboratóriumi vizsgálata Épületeink sok milliárd forintot érnek, de használhatóságuk, élettartamuk mégsem egyszerűen csak gazdasági kérdés. Házainkban laknak, gyárainkban dolgoznak, a kórházakban gyógyítanak, iskoláinkban tanítanak. És ahogy az egészséges ember is rászorul az állandó orvosi ellenőrzésre, úgy van szükség épületeinknél is az állandó műszaki felügyeletre, arra, hogy mindenkori állapotukat „látlelet” tükrözze. Az ilyenfajta diagnosztikai munka — állapotmegha- tározó tevékenység — jelentős része az építőipart szolgáló tudományos intézetek laboratóriumaiban folyik. Vizsgálják az anyagokat, az új konstrukciók képességeit. minőségét, használhatóságát. De gyakran ki kell lépni a laboratóriumból. A szakértő ilyenkor a „működő” épületet vizsgálja műszerei segítségével. Megállapítja, hogy mennyit öregedett a szerkezet, nem vál- toztak-e a beépített anyagok tulajdonságai. a kísérleti épületek mennyiben felelnek meg a várakozásoknak stb. Minden épületet persze nem lehet (és nem is kell) rendszeresen vizsgálni. Néhány esetben azonban feltétlenül szükség van erre, például akkor, ha az épület használója vaflami rendellenességet tapasztal, ha építés közben megcsúszik az egyik épületrész, vagy ha kiderül, hogy egy korábban használt építőanyag veszélyesen öregszik. (Ez utóbbira példa a bauxitfoeton). Megint más a helyzet az úgynevezett kísérleti épületeknél. Ha új építési technológiát vezetnek be, ha új anyagot használnak, ha az eddigiektől eltér a tervezési elképzelés, akkor egyenesen kötelező a korábban elvégzett laboratóriumi és modellkísérletek eredményeit a valóságban is ellenőrizni. Felvételünkön egy előregyártott épületelem laboratóriumi ellenőrzését láthatjuk, annak terhelés alatti viselkedését vizsgálják. Kapcsolom a számítógépet A vonal végén az akusztikus modem Ismerősöm Canberrától, az ausztrál fővárostól 250 km- re, egy farmon járt. A gazda, aki elsősorban juhtenyésztéssel foglalkozott, joggal dicsekedett a személyi számítógépével, amely pillanatok alatt tudatta vele a piaci lehetőségeket, azaz azt, hogy hol, milyen feltételekkel lehet eladni, vagy éppen vásárolni. Hogyan is tudhatott volna egy ausztrál far-, mer ezen az isten háta mögötti helyen például Magyar- országról, ha nem lett volna egy adatátviteli vonalon keresztül összeköttetésben egy nagy, Canberrái számítógépes adatbázissal, s nem fedezte volna fel hazánkat azok sorában, akik szintén exportálnak juhhúst a világ különböző országaiba. * Az ausztrál példa persze utópisztikusnak tűnhet a magyar viszonyok ismeretében, azonban az vitathatatlan, hogy „sokat tudó” adatbankok hazánkban is léteznek, csak éppen az infrastruktúra fejletlensége miatt, azok elérése erősen korlátozott. E korlátok sorában elsők között említhető ja különböző számítógépek eltérő működése, illetve az adatátviteli célokat is szolgáló távközlési vonalaink bizonytalansága és szűkössége. Olyan fejletlen távközlési hálózattal rendelkező {>rszág, mint hazánk, persze a 'leghelyesebb úton akkor j^r, ha a meglévő eszközeit igyekszik többszörösen kihasználni, azáz a létező telefonvonalakon minél nagyobtj) adat- forgalmat lebonyolítani. Olyan eszközt, ami a távadatfeldolgozáshoz elengedhetetlenül szükséges, I már régen alkalmaznak hazánkban is. Ezek az eszközök a galvanikus csatolású modemek, amelyek két vagy több számítógép egymással1 való, nagytávolságú kommunikációjához szükséges berendezések. Ezek viszonylag elterjedtek ugyan, azonban külön megoldandó probléma, a más-más típusú gépek összekapcsolása. Coopinform — akusztikus modem Az OKISZ Számítástechnikai és Szervezési Leányvállalata, a Coopinform, 1985-ös alakulása után azonnal hozzákezdett az úgynevezett akusztikus modemek gyártásához. A berendezés lényege az, hogy a kapcsolt távbeszélő hálózaton, azaz egy létrejött telefonhívás segítségével lehet a hívó és hívott számítógépét úgy összekapcsolni, hogy azok eltérő típusuk eűenére is tudjanak egymással kommunikálni. Az akusztikus jelátalakításban a nagy trükk éppen az, hogy egy uniformizált jelsorozatot küldünk a felépült távbeszélő vonalra a modem segítségével, majd a távolvégen ezek ismét visszaalakulnak az ottani gép által érthető jelekké. Komoljj’ előny a kapcsolt hálózatoknál, hogy nemzetközi előírások, szerinti jelfrissítés történik, azaz az akusztikus modem segítségével országok) kontinensek közötti adatforgalom is létrejöhet. Jelentősége lehet persze két hivatali szoba közötti alkalmazásnak is. Ezt az eszközt, melyet hazai anyagból elsőként a Coopinform gyárt, több ízben is próbára tették. Talán a legígéretesebb kísérlet az Élő sejtek tanulmányozására Lézerelektron-mikroszkóp Az elektronmikroszkópnak nagy hátránya, hogy élő objektumok nem figyelhetők meg vele. A Szovjetunióban most kifejlesztett vetítő lézermikroszkóppal viszont tanulmányozhatják az élő sejtben végbemenő folyamatokat is. A nagy fényerejű, éles képet nagyméretű vászonra vetíthetik ki, és gyors működésű kamerákkal a folyamat bármely részletét megörökíthetik a későbbi elemzés céljára. Állati egysejtűeket vizsgálva az újfajta lézermikroszkóppal, máris fontos adatokhoz jutottak az idegimpulzusok megjelenésének mechanizmusáról. Az újfajta lézermikroszkópot nemcsak a biológiai kutatásiban, hanem anyag- vizsgálati célokra is felhasználhatják. Fröccsöntéssel Műanyag favágiék A nyugatnémet Bayer cég olyan poliamid műanyagot készített, amelyből favágoékek is formálhatók. Ezek még szélsőséges hőmérsékleti körülmények között is alkalnjazhatók: a favágók fejszecsapásai' heteken át tartó mínusz 2S> C-fokos hidegben is kibírták. A poliamid ékek — gazdaságosan — fröccsöntéssel gyárthatók. Előnyük az is, hogy könnyűek — mindössze 300 grammot nyomnak és korrózióállók. Csekély tömegük megkönnyíti a kezelésüket és a szállításukat, s még a sérülés veszélyét is csökkentik. 1987-es Országos Diáknapok alkalmával valósult meg, amikor egy budapesti, központi szerkesztőségi helyszínen lévő számítógépbe 7 vidéki városból küldtek a tudósítók friss híranyagokat. E célra Commodore—64-es számítógépeket és akusztikus modemeket használtak. A hét vidéki városból kettőt csak kézi kapcsolással lehetett hívni, mégis nagyságrendekkel rövidebb idő kellett a cikkek beérkezéséhez, egyszóval a lap megszerkesztéséhez, betördeléséhez. Az adatátvitel során minimális volt a hibaszázalék, összesen 4—5 esetben keűett az anyagot újraküldeni. Olyan tervről is tudunk, hogy Pécsett, ahol a lakók egészségügyi adatait számítógép őrzi, a kórház azt tervezi, hogy a mentőautókat akusztikus modemekkel szereli fel. Ezeknek a segítségével elérhető az, hogy addig, amíg az esetleg kómában lévő beteg a kórházba érkezik, a legfontosabb jellemzőit — vércsoportját, gyógyszerérzékenységét stb. — megtudják, s így a gyors beavatkozás megnyugtatóan megalapozott legyen. Raktározott ismeretek Az életnek szinte minden területén fontos, hogy az egyszer már fáradságos munkával megszerzett ismeretekhez könnyen, s lehetőleg minél többen hozzáférhessünk. A technikai színvonal nem csak abban méretik meg, milyen fejlettek vagyunk egy-egy részterületen, hanem abban' is, hogy az esetleg nem a világszínvonalat reprezentáló helyzetünkön hogyan tudunk viszonylag olcsón, alkalmas eszközökkel javítani, hogyan tudjuk például a szűkös adatátviteli utak lehetőségeit jobban kihasználni. A tőkés országokban az akusztikus jelátvitel már elterjedt megoldásnak számít. Itthon — a hazai gyártás korábbi hiánya, valamint az import berendezések magas ára miatt — csak most kezdjük kóstolgatni. Akkor, amikor napjainkban az információ gyorsasága maga is termelő erő, gondolom hamarosan rájövünk ennek az újszerű megoldásnak az ízére. Szilas Péter
