Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-18 / 170. szám
xxxix. évf. no. sz., 1988. július is., hétfő A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA II szerkesztőség postájából Irodalmunk jeles évfordulói Az írói nemzedékváltást tükröző folyóiratszemlénk az 5. oldalon Válogatás olvasóink leveleiből, megjegyzéseiből a 4. oldalon Alapoznak a MÁV-MIE labdarúgói A csapat helyzetéről szóló beszámolónk a 7. oldalon Jókor jött, de már elég! Befejezte tanácskozását a VSZ csúcstestü/ete Kevesebb fegyvert Európában Esőszünet a földeken Hétvégi határjárás a megyében Fontos dokumentumok a fegyverzetek osökkentéséröl — Grósz Károly nyilatkozata az ülés után Szombaton, a késő esti órákban hazaérkezett Varsóból az a párt- és kormányküldöttség, amelyet Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke vezetett. A küldöttség tagja volt Szűrös Mátyás, a KB titkára; Várkonyi Péter külügyminiszter és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédelmi miniszter, a KB tagjai. A tanácskozás munkájában szakértőként részt vett Szokai Imre, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Őszi István külügyminiszter-helyettes. A küldöttség fogadására a Ferihegyi repülőtéren megjelent Németh Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter, a KB tagjai. Kővári Péter külügyminiszter-helyettes, Gecsc Attila, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője és Pacsek József altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes. Bevetésre készen sorakoznak a Jászberényi Zagyvamenti Tsz kombájnjai. A múlt heti eső miatti kényszerszünetet karbantartásra is fel használják Miután a tagállamok küldöttségvezetői pénteken elmondták felszólalásaikat, szombaton reggel a testület meghallgatta Viktor Kuli- kovnak, a Varsói Szerződés tagállamai Egyesített Fegyveres Erői főparancsnokának jelentését, majd aláírták a tanácskozás dokumentumait. A VSZ PTT elfogadta a varsói ülésről szóló- közleményt és két kiegészítő dokumentumot: az európai hagyományos fegyveres erők és fegyverzetek csökkentésére vonatkozó tárgyalásokról, illetve a fegyverkezési hajszának a természeti környezetre gyakorolt hatásairól szóló nyilatkozatot. Az aláírási ceremónia után a tagországok kommunista pártjainak fő- és elsőtitkárai tartottak megbeszélést. A külügyminiszterek munkaülésen .vitatták meg az ülésen elfogadott megállapodások végrehajtásának néhány gyakorlati kérdését. Délben a PTT ülésének nemzetközi sajtóközpontjában Henryk Jaroszek lengyel külügyminiszter-helyettes, a VSZ PTT eddigi főtitkára tartott sajtóértekezletet. Részletesen ismertette a három elfogadott dokumentumot, méltatta a tanácskozás jelentőségét. Kérdésekre válaszolva közölte, hogy az ülésen elhangzott felszólalások bizalmas jellegűek voltak, s ezért nem jelenik rneg róluk bővebb tájékoztatás r sajtó számára. Határozottan cáfolta, hogy a tanácskozáson szó lett volna a tagországok kétoldalú kapcsolatairól vagy bármely résztvevő kitért volna egy másik tagország belső helyzetére. A küldöttségvezetők beszédeikben országuk belső állapotáról szóltak. A Varsói Szerződés tagállamainak közös véleménye, hogy korunk alapvető kérdése a háború megakadályozása, a fegyverkezési verseny megszüntetése, a határozott áttérés a leszerelésre, elsősorban a nukleáris leszerelésre — olvasható a VSZ Politikai Tanácskozó Testületének üléséről kiadott közleményben. Már ebben az évben tárgyalásokat kell kezdeni a VSZ és a NATO között az európai haderő és a hagyományos fegyverzet jelentős csökkentéséről. A leszerelésben egész emberiség érdekelt, az erről folytatott tárgyalásokon minden érintett állam részvétele szükséges. A közlemény szerint a VSZ tagországai kiemelten fontosnak tartják, trögy szülessen megegyezés a Szovjetunió és az Egyesült Államok hadászati tám-;-lőfegyvereinek 50 százalékos csökkentéséről, teljesen tiltsák el az atomfegyver-kísérleteket, a végyifegyvereket, az utóbbiak készleteit semmisítsék meg és csökkentsék a fegyveres erőket és a hagyományos fegyverzetet Európában. A VSZ tagállamai szerint még 1988-ban meg kell kez(Folytatás a 2. oldalon) Libanonban Maradnak az ENSZ-erök A libanoni kormány pénteken azzal a kéréssel fordult az ENSZ Biztonsági Tanácsához, hogy további hat hónappal hosszabbítsák meg az országban állomásozó ENSZ-alakulatok mandátumát. A megbízatás július 31-én jár le. A kormány levele hangsúlyozza, hogy az ENSZ-csa- patok jelenléte elengedhetetlenül szükséges az ország függetlenségének, szuverenitásának és területi épségének védelmezéséhez. Az eső megyeszerte kiszorította a búzából az aratókat, de sem ők, sem a téesz-elnö- kök nem idegeskednek emiatt különösebben. Késik ugyan két-három napot a betakarítás, cserében viszont sok helyütt a már „furulyázó” — hegyesen felfelé álló leveleivel víz után kívánkozó — kukorica éltető nedvességhez jutott. Jókor jött a múlt heti csendes, áztató eső a határnak, a még lábon álló növényeknek. A mennyisége általában tíz és húsz milliméter között váltakozott a megyében; ez azonban elegendő volt ahhoz, hogy legtöbb helyen átmeneti tétlenségre kárhoztassa a betakarítást végző kombájnokat. Bolla Jánost, a Jászberényi Zagyvamenti Termelőszövetkezet elnökét otthon találtuk szombaton délelőtt. Csak nemrég jött meg a határból, de a kedvünkért szívesen vállalkozott még egy kerülőre. A szövetkezet géptelepe felé navigálta autónkat, mivel az egyik kombájnos brigádjuk éppen a telep körüli táblákat kezdte volna vágni. — Ez a második szombatunk, hogy nem tudunk dolgozni az eső miatt — magyarázta még a kocsiban. — De nem hiszem, hogy akár egyetlen helyen is bánnák ezt a rövid esőszünetet. Sokkal több a haszna, mint ameny- nyi a késlekedés miatti kár. A kombájnok az út mellett, a tábla szélén sorakoztak, a kezelőik körülöttük üldögéltek. A gépek kerekeire sárral kevert szalmacsomók tapadtak fel vastagon, jelezve a hasztalan próbálkozásokat. A géptelep udvarán álltunk meg beszélgetni, és hamar népes társaság gyűlt kö- rénk. Agronómusok, kom- bájnosok, szerelők. — A kétezerkétszáz hektár búzánkból nyolcszázötvenet arattunk le eddig — sorolta az elnök a tényeket. — A homokos, gyengébb területeken kezdtük a munkát, s ezekről negyvenhárom mázsa körüli átlagot hoztunk le. Ez azt jelenti, hogy a betakarítás megkezdése előtt becsült negyvenöt mázsa körül alakulhat a búzatermés, a tervezett hektáronkénti negyvenkét mázsával szemben. Ha minden rendben megy, a jövő hét végére valószínűleg végzünk a búza betakarításával, és már csak százharminc hektárnyi rozsunk marad levá- gatlanul. Mellettünk egy kék-fehér E 516-os kombájn húzott ki a javítóműhely elől, távolabb egy másikat „bütyköltek” éppen a szerelők. Ök is kihasználták a kényszerszünetet. Cigány János kombájnos a segédvezetőjével. Cigány Jánossal ballagott éppen át az udvaron, talán ebédelni. A rokonság a lehető legszorosabb közöttük: apa és fia dolgozik együtt így nyaranta. Az idősebbik a téesz legrégibb kombájnosa, 1961-ben aratott először, SZK 3-as szovjet géppel. Az ifjabbik viszont főiskolás Budapesten, ám idén már negyedszer dolgozik itt az aratás idején. — Legalább egy helyre megy a pénz — indokolta a dolgot az apa. Különös büszkeséggel, végtelen elégedettséggel beszélt a fiáról, aki a legalapvetőbb, legsajátabb szülői álmot valósította meg: tanul és diplomát szerez. A körénk gyűlt szakemberek körében azonos volt a vélemény: szombaton már nemigen lesz aratás, ezért megebédelnek, és ki-ki hazamegy. A szlovákiai vendég- kombájnosoknak strandolást szerveztek délutánra, kikapcsolódásként. A többiek folytatták otthon a háztájiban. Nemcsak a Jászságban volt ilyen a helyzet, másfelé is hasonló arcát mutatta a határ. A Nap vetett ugyan időnként néhány tétova pillantást a felhők mögül a táblaszéleken és dűlőutakon indulásra készen álldogáló kombájnokra, de ezzel alig szárított valamit k felázott talajon. Az Abádszalóki Lenin Termelőszövetkezet ti- szaderzsi kerületében példá(Folytatás a 3. oldalon) Gandhi Madridban Bővülő együttműködés Felipe Gonzalez spanyol kormányfővel folytatott szombaton megbeszéléseket Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök, aki hivatalos látogatást tesz Spanyolországban. A két politikus közös sajtóértekezletén Radzsiv Gandhi elmondotta: a nemzetközi helyzettel és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésével összefüggő kérdések széles körét vitatták meg. Mindkét részről készségüket fejezték ki országaik politikai és kereskedelmi együttműködésének jelentős bővítésére. Gonzalez bejelentette: megállapodtak abban, hogy Spanyolország részt vesz az indiai békés célú atomenergiaprogramokkal kapcsolatos kutatási és fejlesztési munkákban. Rekviem a rakott krumplimért „Háború háborút” ér mostanában. Alig vagyunk túl az egyiken, máris nyakunkon a másik, és ez így megy egész nyáron át. Még szerencse, hogy a fegyverropogástól nem kell megsüketülnünk, mivel itt a küzdő felek legfeljebb (és kizárólag) tojással, krumplival s hagymával tüzelnek egymásra. Illetve. . . ezek áraival Kezdődött ugye a tojásháborúval. Ahogy a termelők mondják, „bedugult” az exportpiac, a tyúkok pedig csak tojnak, egyre tojnak, nem akarják figyelembe venni a gazdák józan érvelését, miszerint tojásból is megárt a sok. A tojáshegyek pedig csak gyűlnek, halmozódnak, a termelő meg egyre idegesebb. A felesleges tárolja, porrá szárítja. de már a raktárak is tele vannak, s a piac csak nem akar „kidugulni”. Nem marad más hátrat?): kést a fegyelmezetlenkedő tyúkok nyakára! A hírek szerint a Bábolnai Mező- gazdasági Kombinát például egymaga 140 ezer tojót vágatott már eddig is le — megoldásként. Aztán jött — és tart! — a burgonyaháború. Emlékezzünk csak: tavaly kevés termett a közkedvelt gumóból, azért volt drága a piacon. A termelők persze kapcsoltak, és idén már vetettek krumplit bő- viben. Terem hál’ istennek. s ráadásul külkereskedőink is résen voltak: Kubából hoztak pótlást, így most békésen halmozódnak egymás mellett a magyar és a kubai krumplihalmok. eladásra, vevőre várva. Idén ezért drága a piacon! Hogy mindez nem egészen logikus? Szerintem sem. És nemsokára itt a hagymaszezon! A hírek szerint újabb, kötélhúzás, újabb háború várható, mivel így volt már tavaly is. A termelő — miként a tojásé és a krumplié is — drágábban szeretné adni áruját, a kereskedő viszont drágán is adja, de olcsón szeretné felvásárolni. A termelő költségekről beszél, a kereskedőt viszont vajmi kevéssé izgatja ez, miként a partnernél halmozódó készletek sem zavarják. Ö olcsón akar venni, és drágán eladni. A dolog teljesen világos! így fordulhat elő, hogy a krumplitermelő hét forintért is hajlandó adni az áruját — olcsóbban már nem. inkább tárolja ínségesebb időkig —, a vásárló viszont 12—18 forintot is kénytelen kifizetni kilójáén a piacon. Én hajlandó vagyok maximálisan méltányolni a termelő és a kereskedő minden indokát: termelési és szállítási költségeket, rezsit, és minden egyebet. (Egyébként is mi mást tehetnék?) Csak az nyugtalanít. hogy egyik évben azért drága a rakott krumplim, mert a belevalókból — lásd: burgonya, tojás, sőt én hagymát is szoktam belevágni — kevés van a piacon, a másikban viszont azért, mert alig látni tőlük a napot. És ráadásul ott van még a kolbász is! L. M. L. A Jászberényi Lehel NB II-ben újonc labdarúgócsapata — a felkészülés jegyében — szombaton már előkészületi mérkőzést játszott, am elyen valamennyi szóba jöhető labdarúgó szerepelt. Ellenfél a megyei I. osztályú bajnokság egyik újonca, a Jászárokszállás volt. A találkozó 4:0 arányú Lehel-győzelemmel végző dött. Felvételünkön a fehér mezben játszó Lehel második gólja előtti pillanat: Ludasi fejjel továbbítja a labdát a kapuba. Tudósítás a 7. oldalon (Fotó: Mészáros)
