Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-18 / 170. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 18. Hazánk érdekelt az alacsonyabb erőegyensúly létrejöttében Az MSZMP főtitkára nyilatkozott a magyar sajtónak Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke a VSZ PTT ülése után szombaton a varsói magyar nagykövetségre láto­gatott. Találkozott a Magyar Távirati Iroda, a Magyar Rádió, a Népszabadság és a Magyar Nemzet tudósítóival és kérdéseikre válaszolt A Varsói Szerződés Politi­kai Tanácskozó Testületének ülésén szerzett tapasztalatai­ról szólva Grósz Károly kije­lentette, hogy számára na­gyon érdekes volt a tanács­kozás, tekintettel arra, hogy először vett részt ilyen érte­kezleten. Tartalmát tekintve rendkívül gazdag eszmecsere folyt, napirendre került mindaz, ami a világot, a köz­véleményt foglalkoztatja. A delegációk természete­sen nemzeti érdekeiknek és felfogásuknak megfelelően közelítették meg, vizsgálták meg a témaköröket, s külön­böző hangsúllyal beszéltek a kérdésekről. A párbeszéd rendkívül konstruktív és elő­remutató volt, mindenki azo­kat a módszereket kereste, amelyekkel előbbre lehet vinni a világot foglalkoztató nagy kérdések megoldását. E problémák közé tartozik a fegyverzetcsökkentés ütemé­nek felgyorsítása, a környe­zetvédelem és természetesen az emberi jogok problémája is. A magyar delegáció meg­különböztetett figyelemmel foglalkozott az emberi jogok kérdésével. Véleményünk az, és ezt megfogalmaztuk, hogy a nemzetiségek egyéni és kollektív jogai az emberi jo­gok szerves részét alkotják. A nemzetiségi kérdéseket a lenini elvek szellemében kell megközelíteni és kell megol­dást találni rájuk. Ügy gon­doljuk, hogy joggal igényel­hetjük partnereinktől ugyan­azt a megközelítést az or­szágaikban élő nemzetiségek gondjainak megoldásában, mint amilyet mi alkalma­zunk a hazánkban élő nem­zetiségek vonatkozásában. Ezzel kapcsolatos felfogásun­kat nyomatékosan megfogal­maztuk. A felvetődött kérdé­seket — amelyek élő, valódi problémák, a múltból', szár­maznak, de ma kell megol­dani őket —, mindenki konst­ruktívan közelítette meg. Egyetértésre talált az a ja­vaslatunk, hogy a hunraiiitá- rius kérdések kezelésének ki­dolgozására munkacsoport alakuljon ez év őszén, a kül­ügyminiszterek találkozóján. Ez a csoport arra hivatott, hogy kidolgozza: a szocialis­ta társadalmi viszonyok kö­zött miként kell az emberi jogokat értelmezni, képvisel­ni, politikailag kezelni. A Politikai Tanácskozó Testület ülésén a magyar fel­szólalásban nagy hangsúlyt kapott a nemzetiségek egyéni és kollektív jogainak, mint az emberi jogok szerves ré­szének a tiszteletben tartása. Igényeltük, hogy a nemzeti­ségek zavartalanul megőriz­hessék anyanyelvűket, kultú­rájukat, ápolhassák az anya­országhoz fűződő kapcsola­taikat. Természetesnek tart­juk, hogy a nemzetiségek helyzetével kapcsolatban fel­merülő problémáknak a hu­manizmus szellemében, a de­mokrácia szavatolásával tör­ténő megoldása elsősorban annak az országnak a felada­ta, amelyben az illető nemze­tiségek élnek. Változatlanul minden közép-európai nép­pel erősíteni akarjuk a meg­értést és a bizalmat. Ezek nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy a nemzetiségek a szom­szédos országok együttműkö­désének és barátságának erő­sítőivé váljanak. Ami e megállapítások fo­gadtatását illeti: senki sem utasította el azokat. Ahogy az a nemzetközi tanácskozá­sokon lenni szokott, a szüne­tekben legalább olyan élénk diplomáciai tevékenység folyt, mint a tárgyalóasztal­nál, s többen nagyon egyet­értőén nyilatkoztak ebben a kérdésben. Olyan országok képviselői is, ahol sok ma­gyar él. Magukon az ülése­ken is minden felszólaló épí­tő szellemben szólt a huma­nitárius kérdésekről. Varsóba utazásom előtt azt is végiggondoltuk, hogy mi magunk megtettünk-e min­dent a nemzetiségek jogai­nak maradéktalan érvényesí­téséért. Arra a következte­tésre jutottunk, hogy politi­kai gátak és akadályok e té­ren nincsenek, de anyagi korlátok, sajnos, Igen. Ezért döntött úgy a kor­mány, hogy a nemzetiségi szövetségeit állami irányítá­sát és felügyeletét az állam­miniszter hatáskörébe utalja. Ezzel is kifejezésre kívánjuk juttatni, hogy a kormány közvetlenül törődik a nemze­tiségi szövetségek kulturális, közéleti, politikai tevékeny­ségével és felkutatja azokat az anyagi forrásokat is, ame­lyek felhasználásával előbbre lehet lépni ezen a téren. Grósz Károly szólt a Poli­tikai Tanácskozó Testület üléséről kiadott záróközle­ménynek arról a megállapí­tásáról is, hogy a VSZ tagál­lamai támogatják a bécsi utótalálkozó mielőbbi sikeres befejezését. Ebben a kérdés­ben nem volt előkészítő munka — mondotta —, ám egymástól függetlenül is minden delegáció arra a kö­vetkeztetésre jutott, hogy eredménnyel kell befejezni az utótalálkozót. Világosan megfogalmaz­tuk: végtelenül sajnáljuk, hogy humanitárius kérdések­ben Bécsben olyan módosító indítványok is elhangzanak, amelyek a részvevők döntő többségének jogos és indo­kolt álláspontját nem veszik figyelembe. Világosan meg­mondtuk, hogy az emberies­ség és a tolerancia hiánya súlyosan veszélyezteti orszá­gaink, egész Európa érdekeit. Grósz Károly szólt a ta­nácskozás során létrejött ta­lálkozóiról is és elmondta: találkoztam Ceausescu elv­társsal, bemutatkoztam neki, mert eddig személyesen még nem találkoztunk. Gratulált főtitkárrá választásomhoz, én pedig elmondtam, bízom ben­ne, hogy eredményesen fo­gunk együtt dolgozni azok­nak a kérdéseknek a megol­dásán, amelyek a két ország kapcsolatát ebben a pillanat­ban megterhelik. Találkoztam más főtitká­rokkal is. Honecker elvtárs megerősítette korábbi meg­hívását, s a közeli jövőben az NDK-ba látogatok. Jakes elvtárs is egy régebbi meghí­vást erősített meg, Zsivkov elvtárs pedig most hívott meg bulgáriai látogatásra. A VSZ PTT ülésén felme­rült katonai témáról szólva Grósz Károly elmondta, hogy nagy hangsúlyt kapott ha­gyományos fegyverzetek és fegyveres erők terén meglé­vő asszimmetriák felszámo­lása. Ez több mint katonapo­litikai kérdés. A Varsói Szer­ződés a harkocsiállományt tekintve fölényben van a NATO hasonló erőivel szem­ben, ugyanakkor a légierők tekintetében a NATO-orszá- gok vannak fölényben. An­nak eldöntése, hogy ezek mennyire ellensúlyozzák egymást, katonai kérdés. A politikai állásfoglalás meg­született: a túlsúlyban lévő erők szintjét le keli szállítani alacsony szintre. Grósz Károly az MTI tudó­sítóinak arra a kérdésére vá­laszolva. hogy Magyarország milyen szerepet játszik az európai leszerelési folyamat­ban, kifejtette: országunk helyzete nem választható el az általános helyzettől. Mi­hail Gorbacsov a PTT ülésén is megismételte az F—16-os amerikai vadászbombázók olaszországi telepítésének le­állításával kapcsolatos javas­latát. Amennyiben amerikai részről ezt elfogadják, akkor ez érinti azt a térséget is, ahol Magyarország __ van. Egyeztetni kell, hogy melyik ország milyen lépést tesz. A honvédelmi bizottság azt a megbízást kapta, hogy tanul­mányozza ezt a kérdést. A honvédelmi és a külügymi­niszteri bizottságnak-külön is konzultációkat kell folytat­nia, mert nagyon összetett és bonyolult kérdésről van szó. Mi érdekeltek vagyunk ab­ban, hogy alacsony szinten egyensúly jöjjön létre. Kez­deményeztük, hogy gyorsul­janak fel az e kérdésekről fo­lyó tárgyalások. Honvédelmi miniszterünk, minisztériu­munk is kápcsolatot tart a nyugat-európai országok hon­védelmi minisztériumaival. Hadgyakorlatainkra megfi­gyelőket hívtunk meg, hogy oldódjon a bizalmatlanság. Ami Wojciech Jaruzelski- vel, a LEMP KB első titká­rával, a lengyel Államtanács elnökével szombaton megtar­tott kétoldalú találkozóját il­leti, Grósz Károly — az MTI tudósítóinak kérdésére vála­szolva — emlékeztetett rá, hogy Wojciech Jaruzelski de­cemberben járt Budapesten. A kialakult gyakorlat szerint ilyen találkozókra évente ke­rül sor, az idén tehát a ma­gyar párt főtitkárának kel­lett volna konzultációs célból Varsóba látogatnia. Mivel a lengyel és a magyar politikai vezetők programja zsúfolt, a tanácskozás nyújtotta lehe­tőséget lengyel—magyar két­oldalú találkozóra is kihasz­náltuk. Érdekünk és elvtársi köte­lességünk, hogy a nálunk zajló eseményekről barátain­kat pontosan informáljuk — mondotta Grósz Károly. Po­litikai és erkölcsi kötelessé­günk tájékoztatni kollégáin­kat a magyar pártértekezlet­ről. Mi most sok új vállalko­zásba fogtunk, illetve sok ré­gebbi vállalkozásunkat fel­gyorsítottuk. Sok mindent el lehet tervezni, ám a gyakor­latban sok olyan kiszámítha­tatlan elem jelenik meg, amely megköveteli az elkép­zelések kiigazítását. Nem mindegy, hogy ezt a kiigazí­tást vonalváltásnak, nem kellően végiggondolt döntés­nek, vagy az objektív körül­ményekre történő reagálás­nak tekintik. A pontos értel­mezés kialakításához szükség van a párbeszédre. Egyik ba­junk éppen az, hogy nem elég gyorsan, nem elég pon­tosan tájékoztatjuk barátain­kat. Az egész szocialista világ­ban megújulás megy végbe. Nem mindegy azonban, hogy a különbözőségekre helycz- ziik-e a hangsúlyt, vagy az azonosságokra. Nem mindegy, hogy a különbözőségeket szembeállítják-e egymással, vagy olyan természetes je­lenségeknek tekintik, ame­lyek a nemzeti sajátosságok­ból, vagy a vezetés adott po­litikai képességeiből, kultú­rájából fakadnak, s amelyele, ha eltérő új utakon is, de hosszabb távon ugyanabban az irányban fognak hatni. A főtitkárok szombati ta­lálkozóján például meglehe­tősen nagy érdeklődést és vitát váltott ki a szocialista pluralizmus fogalma, értel­mezése. Ez nem elvont ideo­lógiai kérdés, hanem politi­kai probléma. Ebből kiindul­va lehet megválaszolni, hogy milyen legyen a viszonyunk a másként gondolkodókhoz, a párton belüli kisebbséghez. A kérdés az, hogy hol az a pont, ahol ez még egyezik a nagyon toleráns lenini politi­kai elvvel, s hol kezdődik a revizionizmus. Ezek a kérdé­sek a politikában naponta felvetődnek, tehát eszmecse­rét kell folytatni róluk — mondotta Grósz Károly. * * * Kárpáti Ferenc honvédel­mi miniszter, aki a VSZ PTT varsói ülésén részt vett ma­gyar küldöttség tagja volt, a lengyel fővárosban találko­zott és megbeszélést folyta­tott Florian Siwicki lengyel nemzetvédelmi miniszter­rel. Kevesebb fegyvert Európában (Folytatás az 1. oldalról) deni a tárgyalásokat az euró­pai haderők és a hagyomá­nyos fégyverzet jelentős csökkentéséről az Atlanti­óceántól az Urálig terjedő területen. Az erről kiadott külön nyi­latkozatban a szocialista or­szágok vezetői hangsúlyoz­zák: a tárgyalások célja, hogy a Varsói Szerződés, il­letve a NATO tagállamai csak olyan erőkkel és eszkö­zökkel rendelkezzenek, ame­lyek elegendőek saját védel­mükhöz, de nem elégségesek meglepetésszerű támadás végrehajtásához. E célt három szakaszban lehetne megvalósítani. Az első szakaszban el kell érni, hogy nagyjából egyenlő (ki­egyensúlyozott) közös szintet érjenek el a két szövetség­hez tartozó államok fegyve­res erőinek és hagyományos fegyverzetének mennyiségé­ben, Ezek a szintek alacso-. nyabbak lennének a mosta­niaknál. A második szakaszban mindkét fél haderőit hozzá­vetőleg 25 százalékkal (mint­egy 500 ezer fővel) csökken­tik, fegyverzetükkel együtt. A harmadik .szakaszban vég­rehajtandó további csökken­téssel mindkét fél fegyveres erői szigorúan védelmi jelle­get öltenek. A VSZ tagállamai emellett részletes .javaslatokat! tettek a meglepetésszerű támadás elhárítására, valamint) az in­formációcserére és az| ellen­őrzésre. A szocialista államcjik tár­gyalásokat javasoltak ja har­cászati támadófegyveijek — beleértve a kettős rendelte­tésű eszközök harcitoltetei- nek — jelentős csökkentésé­re, majd azok felszámolásá­ra. A tagállamok nagy fontos­ságot tulajdonítanak a Hel­sinki Záróokmányban, a madridi találkozón elfoga­dott záródokumentumban rögzített rendelkezéseit szi­gorú megtartásának, j Véle­ményük szerint mielőbb tar­talmas és kiegyensúlyozott dokumentum elfogadásával kell befejezni — külügymi­niszteri szinten — a b^csi ta­lálkozó. Külön dokumentumát fo­gadtak el a fegyverkezési hajszának a környezetre gyakorolt hatásairól és az ökológiai biztonság egyéb kérdéseiről. A környeset vé­delme és javitása, a termé­szeti erőforrások ésszé;-ű fel- használása szorosan össze­függ a fegyverkezési ver­seny megszüntetésével] és a leszereléssel, elsősorbán a nukleáris fegyverek felszá­molásával. A természeti környezetet károsító tevékenység követ­kezményei különösen prősen hatnak Európában. A VSZ tagállamai létfontosságúnak tartanak olyan, haladéktalan intézkedéseket, amelyek le­hetővé tennék, hogy a kon­tinens az ökológiai együtt­működés példájává váljék. A jelenlegi helyzetben kü­lönös jelentősége van az em- - béri jogok érvényesítésének, a nemzetközi együttműködés fejlesztésének humanitárius téren. A tagállamok vezetői úgy vélik: mindent meg kell tenni azért, hogy biztosítsák minden ember jogát az élet­re és a munkára a béke és a szabadság feltételei kö­zött, hogy biztosítva legye­nek a politikai, az állampol­gári, a gazdasági, a szociá­lis, a kulturális jogok. Mélyreható véleménycsere volt a szövetséges országok közötti együttműködés fej­lesztéséről. Síkra szálltak az egyenjogúságon, a szoros kooperáción és a kölcsönös felelősségen alapuló külpoli­tikai együttműködésük dina­mizmusának fokozásáért, mechanizmusának további tökéletesítéséért, az egyezte­tett lépések hatékonyságának növeléséért. A VSZ PTT következő ülé­sére Bukarestben kerül sor. A PTT főtitkárává a követ­kező időszakra a Román Szo­cialista Köztársaság képvise­lőjét, Constantin Oancea kül­ügyminiszter-helyettest vá­lasztották meg. Rmerikában nagy érdeklődéssel várják a magyar kormányfőt Grósz Károly Kanadába is ellátogat Érdeklődéssel várják az Egyesült Államokban Grósz Károly kedden kezdődő láto­gatását. Az MSZMP főtit­kárát, a Minisztertanács el­nökét igen gazdag program várja, amelynek központi eleme az amerikai főváros­ban, az út második felében sorra kerülő hivatalos mun­kalátogatás lesz. Grósz Ká­roly találkozik és megbeszé­lést folytat az Egyesült Ál­lamok elnökével Ronald Reagannal, aki ezt követően munkaebédet ad tiszteletére. Ugyancsak találkozik George Bush alelnökkel, George Shultz külügyminiszterrel, James Baker pénzügyminisz­terrel, William Verity ke­reskedelmi miniszterrel és megbeszélést folytat mind a szenátus, mind a képviselő­ház külügyi bizottságának tagjaival. A magyar kor­mányfő az amerikai főváros­ban találkozik a nemzetközi pénzügyi szervezetek: a Vi­lágbank és a nemzetközi va­lutalap vezetőivel is. Magyarország és az Egye­ATHÉN Görögország és Franciaor­szág heves vitába bonyoló­dott a City of Poros kirán­dulóhajó elleni terrortáma­dás egyik feltételezett tette­se miatt. Görög részről hiva­talosan közölték, hogy a vé­res akcióban részt vett egy 23 éves francia fiatalember, Laurent Vigneron is, aki ek- vkor életét vesztette. Állítólag nyolc szemtanú is a támadók egyikének ismerte fel Vigne- ront. Franciaország éles han­gú közleménnyel válaszolt, hangoztatva, hogy nincs bi­zonyíték a görög állításra. MAPUTO Egynapos csúcsértekezletet tartott Maputóban kilenc fe­kete-afrikai ország az úgy­nevezett Dél-afrikai Fejlesz­tési Koordináló Konferencia (SADCC) keretében. Az ér­tekezletről kiadott közle­mény szerint az elmúlt év­ben Afrika déli részén a leg­több országban javult a gaz­dasági helyzet, hatékonyab­ban kihasználják a tagorszá­gok közlekedési hálózatát, különösen Dar es Salaam és Beira kikötőjét. sült Államok diplomáciai kapcsolatainak történetében eddig még nem került sor hasonló szintű, ilyen (széles körre kiterjedő megbeszélé­sekre. A tanácskozás előes­téjén mindkét részről] az a vélemény, hogy a két prszág kapcsolatai az elmúlt! idő­szakban kielégítően plakul- tak. nincsenek vitás kérdé­sek, feszültséget okozó] té­nyezők. A washingtoni hivatalos tárgyalásokat megelőzően, amerikai kőrútjának I első felében, Grósz Károly az Egyesült Államok több] fon­tos gazdasági-pénzügyi] köz­pontjában tesz látogatást és találkozik vezető nagyválla­latok, bankok képviselőivel. E megbeszélések célja j az, hogy felhívja a figyelmet a gazdasági együttműködés fej­lesztésének lehetőségei rp. a kormányzat terveire, s ugyanakkor tájékozltatást biztosítson a magyar íjélnek is a világgazdasági helyzet, az együttműködés perspektí­váinak amerikai megítélésé­ről. Nadzsibullah afgán állam­fő szombati rádióbeszédé­ben Pakisztánt tette felelős­sé a Kabul ellen péntjeken végrehajtott, húsz hülálos áldozatot követelő rakétatá­madásért, s kilátásba he­lyezte a rendkívüli ál)apot bevezetését, Washingtonban a külügyminisztérium szom­baton bejelentette, hogy az Egyesült Államok nem állí­totta le a fegyverszállítást az afgán kormányellenes erőknek. George Shultz amerikai külügyminiszter szombaton Pekingből a dél-koreai j fő­városba érkezett. Shultz repülőtéri nyilatko­zatában utalt az Egyesülj Ál­lamok és Dél-Korea kéres- kedelmi kapcsolatainak fe­szültségeire. Washington] a nagyértékű dél-koreai ke­reskedelmi többlet kiegyen­lítése érdekébefi azt szorgal­Az út e szakaszában Grósz Károly Chicagóban, valamint Sacramentóban, Kalifornia állam fővárosában, továbbá San Franciscóban, Los Ange­lesben és New Yorkban tesz látogatást. A New York-i tartózkodás érdekes és fon­tos állomása lesz a találkozó az Egyesült Államokban élő magyar származású ameri­kaiak neves képviselőivel, szervezeteinek vezetőivel. A kormányfő valószínűleg találkozik majd Michael Du­kakis massachusettsi kor­mányzóval, a Demokrata Párt elnökjdőltjével is. Az amerikai körút befejez­tével Grósz Károly rövid lá­togatást tesz Kanadában és találkozik Brian Mulroney miniszterelökkel, továbbá a kanadai üzleti körök képvi­selőivel is. A magyar miniszterelnök útja iránti érdeklődést jelzi, hogy az amerikai sajtó máris több nyilatkozatát közölte és számos cikkben foglalkozott Magyarországgal. A fegyverszállításokkal kapcsolatban az afgán elnök rámutatott: Pakisztán lehe­tővé teszi, hogy országán ke­resztül fegyverek jussanak el Afganisztánba, s ezzel meg­sérti a genfi megállapodáso­kat. Hozzáfűzte, hogy a szovjet csapatkivonás kez­dete, május 15. óta 165 ra­kétát lőttek ki az ellenfor­radalmárok különböző vá­rosokra, főként Kabulra. mázzá, hogy Dél-Korea nyis­sa meg piacait az amerikai áruk előtt. A miniszter mél­tatta a két ország szoros ka­tonai együttműködését, ame­lyet a kapcsolatok alapjának nevezett. Shultz első útja a nyári olimpiai játékok helyszíneire vezetett, majd tárgyalóasztal­hoz ült dél-koreai partneré­vel, Csői Kvang Szuval, Shultz Dél-Koreában Tárgyalások piacélénkítésről flz afgán államfő nyilatkozata Pakisztán a felelős a rakétatámadásért

Next

/
Oldalképek
Tartalom