Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-16 / 169. szám

1988. JÚLIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 A debreceni kórusversenyen Folklórdiploma a jászberényieknek Célszerű szépségek Amerikai design kiállítás Kecskeméten Tizenharmadik alkalom­mal rendezték meg a napok­ban Debrecenben a Bartók Béla nemzetközi kórushang­versenyt. A hajdúsági fővá­ros ezzel a rangos zenei ese­ménnyel a huszadik századi kortárs kórusművek megis­mertetését, azok között is a magyar szerzők müveinek nemzetközi népszerűsítését kívánja elősegíteni. A versenyre a világ min­den tájáról felkérésre érkez­nek a kórusok, akik közül a rendezők az előre (kazettán) elküldött műsor és kották alapján válogatnak. A kó­rusversenyre meghívást kap­ni és azon szerepelni is már rangot, elismerést jelent. A július 4 és 9 között megren­dezett versenyen 18 ország­ból összesen 57 kórus vett részt. Érkeztek a tengeren túlról, az Egyesült Államok­ból, Kolumbiából, valamint a szomszédos és távoli euró­pai országokból. Magyaror­szágról 24 iskola, intézmény Számos komoly- és köny- nyűzenei lemezfelvétel ké­szül a Hungaroton Hangle­mezgyártó Vállalatnál a nyáron is, több különféle műfajú nagylemez pedig ha­marosan a boltokba kerül. A nyár közepéig a boltok­ba kerülő Hungaroton-újdon- ságok között szerepel Renata Scotto árialemeze is. Ezen a világhírű énekesnő ismert francia operák áriáit énekli. A felvételt Budapesten rög­zítették. Herbert von Karajan ve­zényletével a Deutsche Gra- mophon lemeztársaság Haydn Teremtés című orató­énekeseit hívták meg, Szol­nok megyét a Jászberényi Lehel vezér Gimnázium le­ánykara képviselte. A jászberényi gimnazis­ták Bedőné Bakki Katalin vezetésével ötödik alkalom­mal jutottak el Debrecenbe, erre a szakmailag is igen ne­héz nemzetközi versenyre. A heti egy énekóra és egy pró­ba ellenére ez folyamatos, jó színvonalat jelent, pedig a karnagynak a munkát szin­te évről-évre elölről kell kezdenie a leánykarban. A tagok jelentős része évenként cserélődik, az iskolai leter­heltség mellett a fiatalok nem szánnak hosszú időt az éneklésnek, mégis eredmé­nyekről, szép sikerekről szá­molhatnak be. Idén a debre­ceni kórusversenyen történe­tüknek egyik legfényesebb sikerét érték el. Az 57 kórus két és félezer énekese július 4-én Debre­cen főútján felvonulással köszöntötte a várost, majd a riumából készített hangfel­vételt, amelyet — licencét megvásárolva — most a Hungaroton juttat el a ma­gyar zenekedvelőkhöz. Weöres Sándor megzené­sített verseiből, A teljesség felé címmel készült egy nagy korongnyi válogatás. Füst Milán lemezen viszont ma­gának a szerzőnek a hangja hallható — verseit mondja, életéről és költészetéről nyi­latkozik, s a szenvedélyről és az indulatról szól. A népszerű' énekes, Cseh Tamás Mélyrepülés című műsora nagy siker volt a Katona József Színházban. Kölcsey Művelődési Központ előtti téren nemzeti zászlók felvonulásával rendezték meg a megnyitó díszünnep­séget. Korcsoportok szerint 7 kategóriában versenyző kórusok a Kossuth Lajos Tu­dományegyetem aulájában nemzetközi zsűri és ugyan­csak nemzetközi szakmai kö­zönség előtt léptek fel. A kötelező — Kodály: Csalfa sugár — versenyművön túl még három huszadik száza­di kórusművet adtak elő a karok. A jászberényiek két Kodály és egy Kocsár Mik­lós művei szerepeltek és a zeneművészeti szakiskolák közölt is a jó középmezőny­ben végeztek. A versenyművek előadá­sán túl a kórusoknak lehető­sége volt folklór bemutatón is részt venni, ezzel idén 32 kórus élt. A jászberényiek szerencsés műsorválasztással hangulatos, emlékezetes mű­sorral lepték meg az igényes közönséget. Eredeti és fel­dolgozott moldvai csángó népdalokat, valamint a Jász­sági Népi Együttes zenészei­nek kíséretével szatmári táncokat adtak elő. Szerep­lésüket kirobbanó siker, vas­taps, kiabálás, lábdobogás kísérte. A kilenc hazai kórus közül egyedül az ő fellépésüket díjazta a zsűri folklórdiplomával és tízezer forint pénzjutalommal. Az eredmény és a külföldi szakemberek figyelmét fel­keltő szereplés pedig lendü­letet adott a leánykarnak a jövő évi felkészüléshez, a még színvonalasabb munká­hoz. Megjelent az MSZMP országos értekezletének jegyzőkönyve A Kossuth Könyvkiadó gondozásában megjelent az MSZMP májusi országos ér­tekezlete jegyzőkönyvének első kötete. A kiadvány tar­talmazza Kádár János elő­adói beszédét, a tanácskozá­son elhangzott hozzászólá­sokat, a vitaösszefoglalót és a szerkesztőbizottság je­lentését. Közli az országos értekezlet állásfoglalását a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesz­téséről. A jegyzőkönyv ezen része ismerteti a párt köz­ponti vezető szervei tagjai­nak, valamint az értekelzeten részt vett küldötteknek a névsorát is. A Kecskeméti Erdei Fe­renc Művelődési Központban — Budapest és Miskolc után — nagy érdeklődés kíséri az amerikai design kiállítást. Jogos és indokolt a felfoko­zódott kíváncsiság, hiszen nem egyszerűen az USA-béli formatervezők parádéjá­ról van szó, hanem egy igen fejlett civilizációval, techni­kával rendelkező társadalom mindennapjainak használati tárgyait láthatja a közönség. Az amerikai design igénye korán jelentkezett. Bizonyos Frank Llyod Wright fiatal építész már 1901-ben meg­hirdette, hogy a magányos művészek, az egyedi dara­bokon dolgozó kézművesek korszaka lejárt, helyüket az ipari formatervezők veszik át, s a formatervezőknek bé­két kell majd kötniük a tö­megtermelés igényeivel is. S az 1920-as években, amikor az amerikai társadalom ,.be­lépett” a gép korszakba, az ipari formatervezés általá­nos elismerést nyert. Az amerikai design — ahogy az amerikai civilizáció és kultúra csaknem minden területe — a legéletrevalóbb európai hatásokból táplálko­zott, ezek segítségével nyerte el önálló karakterét. Az 1930-as évek végén a Bau- haus-iskola számos jelentős egyénisége — Gropius, Mar­cel Breuer, Moholy—Nagy — a fasizmus elől az Egye­sült Államokba menekült, s munkásságuk meghatározó­vá vált az amerikai forma- tervezésre. A design már teljes mér­tékben átszövi az amerikai A kisprózának akkora ha­gyományai vannak irodal­munkban, hogy azt sokszor már nyomasztónak is tar­tották, mondván, elkényel- mesít, s főként anekdotikus vagy Lírai formáival szinte lehetetlenné teszi az igazi nagyepika megszületését. A huszadik században persze a kisepika is sokszínűvé vált, s jöttek a jelentős nagyregé­nyek is, mégis, az utóbbi ne­gyedszázadban igencsak visszaesett a kisepika iránti írói és olvasói érdeklődés. Pedig — ha értőn olvasunk — jelentős művekre akadha­tunk. Esztendeje Bertha Bulcsu könyve volt ilyen ér­ték, most pedig Szakonyi Károly Képnovellák című kötete. A címet értelmezve elő­ször is azt érdemes rögzíte­ni, hogy e novellák a kis­epika többféle műfaji lehe­tőségét példázzák. Klasszi­kus értelemben vett. novella talán kettő akad köztük. Többségük tárcanovella, né- hányuk pedig olyan tárca, amely inkább jegyzet, medi­táció. Mindegyik formának mestere Szakonyi Károly, aki a köteteimet nem azért adta, mert ezzel valami újfé­le műfaji megnevezést kí­vánt kitalálni, hanem azért, mert e könyvben valóban képek is vannak: Eigel Ist­ván tucatnyi alkotása, s ezek a képek szervesen il­életformát. Az amerikai tár­sadalom legfontosabb színte­re a családi ház, amely rendszerint a gazdaság köz­pontja is. A formatervezők figyelme fokozottabban az elmúlt évtizedekben fordult az otthonok felé, s nagyon természetes, hogy a forma- tervezők egyik területe az elektronikus készülékek so­kasága. A konyha az ame­rikai design egyik legfonto­sabb felvevő piaca, hiszen a formatervezett konyhai, ét­kezési eszközöket sűrűn meg kell újítani a — fogyóeszkö­zök ezek, ahogy nálunk mondják — arról nem is szólva, hogy az egymást vál­tó ' generációk ízlésvilága változik. Az amerikaiak ma több szabadidővel rendelkeznek, mint bármikor. A kikapcso­lódás ugyanolyan fontos ré­leszkednek a kötethez. Nem illusztrációk, hanem önálló művek, amelyek azonban tartalmukkal és hangoltsá- gukkal, azaz szemléletmód­jukkal valóban képnovel­láknak nevezhetők. De illik ez az elnevezés Szakonyi munkáira is, hiszen novellái képszerűek; középpontjuk­ban nem annyira egy-egy cselekvéssor áll, hanem egy jellemző pillanatnak, a sze­mélyiségmag megmutatkozá­sának a megragadása. Az író és a festő szemléletmód­ja rokon tehát az alkotás legáltalánosabb mdószerét tekintve, de rokon az alkal­mazott eljárásmódokban is. Valóság és látomás, történés és képzelet rétegződik egy­másra, s nem egymást kizá­ró ellentétként, hanem egy­mást feltételező, az emberi létezésnek egyaránt nélkü­lözhetetlenül szükséges ter­rénumaként jelenítődnek meg. Szakonyi Károly mdósze- rének lényege: figyelni az embert és környezetét, a ter­mészetet is, és az elidege­nedni kényszerülő természe­tet is. Több nagyhatású írá­sa foglalkozik állatokkal a civilizáció mai körülményei között, s példázatszerűen mindegyik a szabad és a kényszerektől determinált élet ellentétéhez jut el. Nagy gondja ez az emberi létezés­nek, s talán ennek is követ­kezménye, hogy olyan sok a sze az életüknek, mint a munka. S az aktív pihenés­nek félezernyi olyan eszköze van, amely a praktikusság mellett esztétikai követelmé­nyekkel készült. A kiállítás úgyszólván mindent láttatni tud ebben a témakörben is, a barkács eszközöket, a tu­risztikai és sport felszerelé­sek, a legelképesztőbb hob­bik formatervezett tárgyait nézheti meg a közönség. Lehetetlen volna felsorol­ni is, hogy az amerikai élet mely területén nyert polgár­jogot a design. Alkalmazása csaknem teljes a legkülönfé­lébb munkahelyeken is. A munkalélektannal, ergonó­miával foglalkozók kiszámí­tották, hogy esztétikailag kellemesebb közegben na­gyobb a dolgozók munkatel­jesítménye. Ez persze nem­csak az irodák berendezései­nél veszik figyelembe, hanem a gazdasági-műszaki élet szinte minden területén is. Gyönyörű, szemet lelket gyönyörködtető ez a kiállí­tás, de ne tűnjön túlzó nem­zeti tudatnak az a megálla­pítás, hogy a design külön­böző területein a magyar formatervezők is képesek hasonló esztétikai színvona­lú eszközök „megálmodásá­ra”, sajnos az anyagi lehető­ségek, a megfelelő ipari háttér hiánya egyelőre job­bára az álmok területén tartják a költségigényes mindennapi formatervezést. novellafigurák közötc a va­lamilyen szempontból kü­lönc, a társadalom szok- ványrenjébe beilleszkedni nem kívánó: a koldus, a bű­vész, a filmgyári statiszta, a guberáló, az elhagyott macs­kákat etető, a kutyáját ke­reső szobrász, az utcai for­gatagban falusiként kisszé- ken üldögélő házaspár, a kis­városban beilleszkedni nem kívánó tanárnő. Némelyik embernek igazat ad az író, némelyiket elítéli,- némelyi­ket csak felmutatja: ilyen is van, ezt is láttam. Írói alap­elve az ugyanis, hogy semmi emberi nem idegen számára. Sokféle az ember, s ezt a sokféleséget mutatja fel Sza­konyi Károly. A sokféle emberben egy azonban közös: mind boldog szeretne lenni. A boldogság­hoz azonban általában em­beri közösség is szükséges, olyan kapcsolatrendszerek, amelyeken keresztül megszü- lethetik ez az állapot. A no­vellafigurák viszont többnyi­re magányosak, s ha vállal­ják is ezt az állapotot, nem az „én is a világ vagyok” büszke öntudata, hanem a korlátozottság keserűsége diktálja döntésüket. S kitör­ni inkább az álmok, a kép­zelet világában adódik mód; ott válhat teljes értékűvé az élet. A gyilkosok köztünk vannak címmel amerikai—angol — magyar koprodukcióban fil­met forgatnak Simon Wiesenthal életéről. A mauthauseni koncentrációs tábor egy­kori foglyát — aki egész életét a fasizmus elleni harcnak szentelte — Ben Kingsley, a Ghandi-film főszereplője alakítja. A film rendezője Brian Gibson (MTI-fotó: Friedmann Endre) Népes közönség előtt a debreceni főutcán felvonulnak a kó­rusverseny résztvevői. Képünkön a jászberényi gimnazisták Új hanglemezek Oratóriumok, áriák, megzenésített versek- ip Hideg és meleg ételtermoszok — ti — V. G. Székek — számítógéppel Képnovellák Új Szakonyi- kötet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom