Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-16 / 169. szám
Nemzetközi körkép Chilei kérdőjelek A katonák és az egyház népszavazás előtt Latin-Ameriká országaiban jó egy évszázada két rétegnek van döntő szava az állam életében: a hadseregnek és az egyháznak. Különösen igaz ez a 15 éve katonai diktatúrában élő Chilében, ahol a rezsim hamarosan népszavazáson kívánja biztosítani uralmának folytatását. Pinochet tábornok, aki bejelentette a népszavazást, persze azt szeretné, ha ő ülne továbbra is az államfői székben. Ám a jobboldali pártok más, „szalonképesebb” politikust akarnak, a baloldal pedig szabad választásokat követel. Hogyan foglalnak állást az igazi királycsinálók, a katonák és a tömegekre nagy befolyással bíró katolikus egyház? A hadsereg, amely 1980- foan „elnökké” választatta Pinochetet, a jelenlegi kormányzati formát szeretné megőrizni. Kétségtelenül vannak aduik:, az ország a gazdasági fellendülés korát éli, csökkent a külföldi adósság, a munkanélküliség, az infláció 15 százalék alá esett. Politikai elemzők szerint ezt a kedvezőbb helyzetre támaszkodó „alkotmányos” hatalmi lehetőséget úgy őrizhetik meg, ha nem kockáztatják Pinochet vereségét: nem is jelölik őt elnöknek, eleve félreállítják. Egyre gyakrabban kap hangot olyan vélemény, hogy a hadsereg még a tervezett választások előtt, vagy közvetlenül a népszavazás után púccsot hajt végre. Gustavo Cuevas, a santiagói egyetem politikatudományi intézetének igazgatója szerint nem arról van szó, hogy olyan el-, nököt akarnak a katonák, aki megfordítja az 1973 óta tartó folyamatot, hanem olyant, aki azt be tudja fejezni, mert ellenkező esetben a hadsereg elveszíti befolyását. Az elemzők azonban azt sem tartják kizártnak, hogy Pinochet leszavazása esetén is marad a diktátor, a jövő évre tervezett szabad választásokban ugyanis senki sem hisz igazán. A hadsereg egyelőre hallgat; mielőtt megnevezné jelöltjét, megvárja, hogyan alakul a közhangulat. Az egyház helyzete nehezebb. Az utóbbi időben vállalt ellenzéki szerep már- már kényelmetlenné vált számára, és nagy megköny- nyebbülés volt, hogy a politikai ellenzék megtalálta végre saját hangját. Most a chilei főpapság megpróbál „semleges erőként” feltűnni, ám a püspökök nyilatkozataiból egyértelműen kiderül, hogy az egyház nemmel szavazna Pinochet tábornokra, és fenntartásaikat hangoztatják a népszavazás lebonyolítási formája miatt. Követelik, hogy a junta őrizze meg a választások tisztaságát, és ne gyakoroljon nyomást a választókra. Követelik továbbá, hogy a sajtó adjon meg minden szükséges tájékoztatást a szavazóknak, és ne szenvedjen hátrányt a véleménykifejtés lehetőségeit illetően az ellenzék. Sergio Contreras érsek, a püspöki kar elnöke egy nyilatkozatban elutasította azokat a feltételezéseket, hogy a chilei egyház hivatalosan semmisnek tekintené a választásokat, ha azok nem megfelelő körülmények között zajlanak majd, de nem cáfolta azokat a célozgatásokat, hogy a katolikus főpapok olyan szerepet játszanának az ország életében, mint a Fülöp-szigeteki egyház Marcos megdöntésében. A chilei papság attól tart a legjobban, hogy a népszavazás sarkítva szembeállítja egymással a chilei politikai erőket, és mivel a juntának esze ágában sincs engedni, sőt még tárgyalni sem, a helyzet az erőszak újraéledésével fenyeget. Egy magát megnevezni nem kívánó püspök szerint az egyház még nem akar nyíltan beavatkozni a dolgok menetébe, hogy aztán később a nemzeti megbékélés elősegí- tője lehessen. . „Mindegy, hogy az igen vagy a nem kerekedik felül a népszavazáson, utána mindenképpen demokráciának kell eljönnie” — mondta rejtelmesen az illető. Göbölyös László Családi üzlet Moszkvában Régi jelszó — új tartalom ségüzlet, ahol hattal többen dolgoznak, feleannyit forgalmazott, mint ez. Februárban például a családi vállalkozás 127 ezer rubelt, a szomszéd zöldségüzlet pedig csak 63 ezer rubelt forgalmazott. A különbség meggyőző. Hogyan keresnek a vállalkozásban részt vevők? Egyesek szerint majdnem 500 rubelt havonta. A valóságban azonban, mint az várható is volt, a fizetések szerényebbek. Átlagban a havi 300 rubelt érik el. A haszon felét átutalják az agráripari szövetkezet számlájára, a többiből fedezik a termelési költségeket: a helyiség bérleti díját, a világítást, gázt. vizet, telefont, szállítási költségeket, göngyöleget. Egyszóval a vállalkozás még korántsem olyan - jövedelmező, mint ahogy első pillantásra kinéz. A fizetésért bizony meg kell dolgozni, a lehető legtöbb árut kell eladni a lehető legkevesebb dolgozóval. (APN—MTI— Press) A dolog azzal kezdődött, hogy a 32 éves Pjotr Bessz- mertnij, aki egész a közelmúltig egy tröszt mérnökeként dolgozott, elhatározta, hogy családi vállalkozásban egy üzletet vesz bérbe. Egybeesett ez a moszkvai agráripari komplexum vezető'nek álláspontjával, akik , azt szerették volna, hogy üzletüket ne olyan ember vegye át, aki tisztában van minden kibúvóval, hanem valaki, aki a szakmában teljesen új. Pjotr Besszmertnij ilyen volt. A volt mérnök, a Lenyiv- ka utcai családi vállalkozás vezetője jogot kapott, hogy közvetlenül szerződjön különféle gazdaságokkal zöldség- és gyümölcsszállításra, beszerezze azt a lakosságtól, a nap folyamán változtathassa az árakat, ő maga határozza meg a dolgozók számát és fizetését. Pjotr Besszmertnij jól él e jogokkal. „Csapatát’’ például 70 százalékban családi kapcsolatai alapján válogatta össze. Együtt dolgozik vele felesége, édesanyja. az egyik nagymama, egy unokaöccs, egy unokahúg, a bácsikája és a nénikéje. A többiek olyan közeli barátok, akikben teljes mértékben megbízik. Pjotr már az üzlet nyitása előtt meghirdette alapelvét: A vásárló érdekei mindenekelőtt. A jelszó nem új. Nap mint nap halljuk, immáron 70 éve, ám foganatja eddig kevés volt. Könnyű meggyőződnünk erről, ha elmegyünk bármelyik moszkvai zöldségüzletbe, ahol mind az áruk külleme, mind frissessége sok kívánnivalót hagy maga után. Ezzel szemben bármikor menjen az ember a Besszmertnij család vezette üzletbe, tisztaság, friss levegő fogadja. Frissek az áruk is, szinte belekéredzkednek a vevő. kosarába. Olyan, mintha az ember a piacon lenne. Csak az árakból derül ki, hogy sajátos rendben működő, állami üzletben van. Milyen hatékonysággal működik az új üzlet? öt hónap alatt egy hasonló zöldMa még nem ez a kép a jellemző az állami zöldségüzlctekre — bolt Naberezsnije Cselniben 1988. JÚLIUS 16. Csehszlo vák iában A mezőgazdaság és az átalakítás Babszüret egy termelőszövetkezetben (Fotó: MTI Külföldi Képszerkesztőség) A csehszlovák mezőgazdaságban az új gazdasági mechanizmus már két évvel korábban érezteti hatását, mint a népgazdaság többi ágazatának vállalatainál. Néhány hónap múlva, 1989 elején életbe lép a mezőgazdasági termelőszövetkezetekről szóló törvény; egyszerűsödik az irányítás rendszere, megváltoznak az állam és a mező- gazdasági vállalat gazdasági kapcsolatai. A változás érinti a felvásárlási árakat, a nyereségelvonást. a béradót, a különböző adókat és pótlékokat. Kezdetben az érintettek többsége fenntartások nélkül támogatta a reformokat, ám azáltal, hogy egyre nyilvánvalóbb: a változások nem csupán papíron léteznek, hanem egészen valós, raüikális intézkedésekről Van szó, az ellenzők száma emelkedett. Ök azzal érvelnek, hogy a mező- gazdaság már évek óta teljesíti feladatait és a népgazdaság stabilizáló része. Nincs tehát szükség a régi rendszer változtatására. Érveik tulajdonképpen igazságon alapulnak — az élemiszerüzletben van elég áru, Csehszlovákiának az élelmiszertermelésben az önellátáshoz már csak- egy kis lépésre van szüksége. De a mezőgazdasági vállalatok mindennapi gyakorlatának elemzéséből már nem ilyen optimista kép alakul ki. A csehszlovák mezőgazdaság termékeit túl drágán állítják elő (elsősorban a fejlett európai országokhoz viszonyítva), a mezőgazdaságba fektetett pénzeszközök nem hozzák meg a várt eredményt, a mezőgazdasági vállalatoknál még mindig túlsúlyban van az extenzív gazdálkodásmód. Az irányítás több- fokozatú rendszere (minisztérium — megyei mezőgazdasági igazgatóság — járást mezőgazdasági igazgatóság — vállalat) lassan réagál a mezőgazdasági vállalatok szükségleteire, elsősorban adminisztratív rendeletek, szabályok és előírások, utasítások termelőjévé vált, melyeket az irányítás minden alacsonyabb fokán tovább bővítenék. Az új gazdasági mechanizmusnak mindezt meg kell szüntetnie. A cselekvés központjában az önálló, önmagáról döntő és tevékenységéért teljes mértékben felelősséget vállaló mezőgazdasági vállalat áll majd. Az elképzelések szerint a központi szervek az országos koncepciót fogják kidolgozni. Az adminisztratív irányítást gazdasági eszközökkel pótolják, melyek hatással lesznek a vállalati és a társadalmi érdekek viszonyára. Némely mezőgazdasági vállalat számára ez veszteséget jelent majd. Megszűnik az állam bőkezűsége, mely mindig, még az ismétlődő és egyértelműen a hibákból eredő gazdasági sikertelenség esetén is vé- gülis előkerítette a pénzt a vállalatok támogatására. Minden mezőgazdasági termelőszövetkezetnek és állami gazdaságnak most meg kell találnia a gazdasági önállósághoz vezető utat, azt a lehetőséget, hogy megkeresse a pénzt a vállalat üzemeltetéséhez, hogy legyen pénz bérekre, gépek vásárlására., beruházásokra és a szociális programokra is. A változások a mezőgazdaságban mindenkit személyesen érintenek. Elsősorban azzal, hogy a javadalmazás rendszere, a vállalat virágzásáért érzett erősebb felelősségtudat motivál, hiszen a keresetek egyenes arányban fognak állni a munka eredményével és az emberek elkötelezettségével. És valószínűleg ez a gyökere az átalakítás elleni ellenvetésnek. A régi rendszer ugyanis az egész mezőgazdasági termelés minőségének rovására támogatta a kényelmes felelőtlenséget, jó kereseteket és szociális előnyöket biztosított azoknak is, akik a munkahelyükre csupán bejártak. A. H. Dinamika és lemaradás Növekvő turizmus Mongóliában Az ősi történelmi és kulturális emlékek a gazdag állat- és növényvilág, valamint az egzotikus hagyományok és népszokások mind ‘ több külföldi turistát csábítanak Mongóliába. Az utóbbi öt évben számuk 1,4-szeresére nőtt, míg a valutabevételek megduplázódtak. Ebben a távoli ázsiai országban harmincegynéhány évvel ezelőtt hozták létre az állami idegenforgalmi vállalatot. A Zsuulcsin nevű szervezet napjainkban már több mint száz külföldi utazási irodával! idegenforgalmi központtal tart fenn üzleti kapcsolatot. Ennek eredményeképpen Európa, Amerika, Ázsia és Ausztrália csaknem kéttucatnyi országából érkeznek vendégek. Figyelemre méltó, hogy nemcsak a szocialista országokból. hanem az Egyesült Államokból, Franciaországból. Olaszországból. Japánból érkező turisták száma is dinamikusan növekszik. Érdekesség, hogy az idén a tervek szerint különösen sokan veszik igénybe az úgynevezett családi turizmus szolgáltatásait Finnországból, Franciaországból, Ausztráliából és Hongkongból. A sikerek, a forgalom növekedése mellett a helyi szakemberek figyelmét természetesen nem kerülik el a hiányosságok sem, főképpen az, hogy a szolgáltatások minősége bizony elmarad a nemzetközi színvonaltól. Ez talán azzal is magyarázható, hogy az országban egyenlőre még nincs olyan oktatási központ ahol az idegenforgalmi szakma sajátosságait, fortélyait sajátíthatnák el a következő évtizedek idegenvezetői, szállodafőnökei és más szakemberei. A növekvő igények kielégítése jegyében határozták el, hogy a fővárosban, Ulánbátorban nemzetközi kategóriájú szállodát építenek fel a legközelebbi időszakban. Mind a Szelen- ga nevű hotel, mind pedig az újabb nemzetközi légi járatok beindítása lehetőséget nyújt még több külföldi turista számára, hogy Mongólia szépségeivel megismerkedjen. Egyébként, az, hogy a külföldiek érdeklődése megnőtt Mongólia iránt, azzal is magyarázható, hogy fellendülés tapasztalható a szomszédos államok, Kína és a Szovjetunió idegenforgalmában is. daróczi — Ulánbátori részlet — a fővárosban is újabb szállodát építenek
