Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-02 / 157. szám
KÖZLEMÉNY Szolnok megye testnevelési és sportmozgalmának továbbfejlesztéséről Június 29-én ülést tartott az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága. A testület megvitatta és tudomásul vette a megye testnevelési és sport- mozgalmának helyzetéről szóló jelentést, és állásfoglalást fogadott el a további feladatokra. I. A megyei pártbizottság áttekintette a megye testnevelési és sportmozgalmának helyzetét, ösz- szegezte a testnevelési és sport- mozgalomra vonatkozó politikai határozatok végrehajtásának tapasztalatait. Megállapította, hogy megyénk testnevelési és sportmozgalma a megyei párt-végrehajtóbizottság 1979. szeptember 18-i állásfoglalásában, és az 1983. június 21-i értékelésében megfogalmazott irányban változott és felődött. A tevékenység megfelel a Politikai Bizottság 1984., február 14-i állás- foglalásában megfogalmazott hangsúlyoknak, követelményeknek. A megye testnevelési és sport- mozgalmára a mérsékelten fejlődő iskolai testnevelés és diáksport, a népszerűsödő szabadidősport, valamint a lassan és ellentmondásosan fejlődő versenysport a jellemző. A személyi feltételek összességében megfelelőek. A testnevelés és sportolás anyagi, tárgyi feltételei kis mértékben javultak. A sport állami irányítása korszerűsödött, tartalmában is fejlődő. Rendszeresebbé vált a pártszervek sportot irányító és ellenőrző tevékenysége. Megyénk testnevelési és sport- mozgalma azonban az eredmények ellenére és mellett sem tudott lépést tartani a növekvő és változó követelményekkel. Az utóbbi évek megnövekedett társadalmi gondjai, a gazdasági élet tartós nehézségei, a kellő szemléletváltozás hiánya ugyancsak hátrányosan befolyásolták a sportmozgalmat. Az iskolai testnevelés és sport nem fejlődött a kívánalmaknak megfelelően. Nem tudatosult eléggé a testnevelés és a rendszeres sportolás a fiatalok egészségi, fizikai állapotára, személyiségük fejlődésére gyakorolt hatásának fontossága. Az iskolai testnevelés és sport igen differenciált képet mutat. Ezen belül is a szakmunkásképző iptézetek helyzete különösen aggasztóvá vált. A diáksport mozgalmi szervezeti változásait még nem követte tartalmi javulás. A szabadidősportban nem sikerült kellő mértékben szélesíteni a résztvevők körét. A .rendezvény- centrikusság helyett a rendszeres és tömeges sportolás mág nem vált általánossá. A versenysport teljesítménye indokolatlanul hullámzó. A testnevelési és sportmozgalom személyi feltételei a javulás ellenére elmaradnak a követelmé- J nyéktől. A testnevelés és sport számára a jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi, gazdasági eszközök kevesek. számottevő fejlesztést nem tesznek lehetővé. Alapvető cél a szintentartás lehet. II. A megyei pártbizottság álláspontja szerint szükséges és lehetséges is a megye testnevelési és sportmozgalmának továbbfejlesztése. Megváltozott és megnehezedett feltételek mellett, megnövekedett követelményekre figyelemmel azonban ez megköveteli a lehetőségek reális figyelembevételét, a teendők körültekintő megfogalmazását és a tudatos, tervszerű munkát egyaránt. A fő figyelmet az iskolai testnevelés és sport további javítására és a szabadidősport szélesítésére kell fordítani, amelynek érdekében a megyei pártbizottság a következő fő feladatok végrehajtását tartja fontosnak: — Az iskolai testnevelés és sport területén alapvető, hogy biztosított legyen a tanulók rendszeres fizikai igénybevétele, a testedzés elfogadtatása és megkedveltetése. Érvényesüljön jobban az oktatási intézmény igazgatójának szerepe és felelőssége az iskolai oktatásba, nevelésbe szervesebben beépülő testnevelő munka feltételeinek megteremtésében, működtetésében, a tanórák színvonalának megkövetelésében, a diáksport új korszerű szervezeti kereteinek kialakítása segítésében, a nevelő testület tagjainak testneveléssel és sporttal kapcsolatos szemlélete kedvező formálásában. Az iskolai testnevelés hatékonyságának fejlesztésében kiemelt feladat legyen az alsótagozatos tanulók testi nevelése, a mindennapos testedzés kereteinek szélesítése és általánossá tétele. Lényegesen javítandó a 6—8 éves korosztály úszás oktatásának hatékonysága, annak eredményessége. Az eddigieknél fokozottabb figyelem irányuljon a szakmunkás- képző intézetekben tanuló fiatalok testnevelésének javítására, rendszeres sportolásának biztosítására. Ehhez megkülönböztetett módon legyen biztosított a megfelelő személyi és tárgyi feltétel. A tantervre épülő testnevelő munka erősítésével el kell érni, hogy szélesedjen a diáksport tömegbázisa, mind több fiatal élet- mód-modelljébe épüljön be a rendszeres sportolás iránti igény. Ennek szervezeti keretei (diáksport- körök, diáksport-egyesületek) egyenlő eséllyel biztosítsák az iskola minden tanulója számára a rendszeres sportolás iránti igények kielégítését. A diáksportkörök és diáksport-egyesületek további szerveződése mellett munkájukban, működésükben a fő hangsúly a tartalmi kérdésekre helyeződjön, váljon meghatározóvá a teljesítmény-orientáltság. A Megyei Diáksport Tanács és a városi diáksport bizottságok folyamatos és érdemi tevékenységgel biztosítsák a megye tanulóifjúsága versenyrendszerének működését. A testnevelő tanárok munkájának értékelésében, a versenysport- centrikusságot felszámolva, a diáksport tömegesítésében, a fizikai aktivitás és a rendszeres mozgás megkedveltetésében elért eredményesség, a diáksport és a szabadidősport fellendítése érdekében kifejtett tevékenység legyen a meghatározó. Az egészségügyi szervekkel közösen — a feltételek további javítása útján — szélesedjenek az iskolai könnyített- és gyógytestne- velés szervezeti keretei. Ez az eddigieknél fokozottabban segítse elő a fizikailag másként nem terhelhető fiatalok harmonikusabb személyiségfejlődését. A testnevelési osztályok és a sportegyesületek kapcsolatának kölcsönös érdekéken alapuló javításával váljon eredményessebbé az utánpótlás nevelés. A jelenleg meglévő ellenérdekeltség csökkentésével fokozódjon a tehetségek sportegyesületekbe áramoltatása. A költségtakarékos alapfokú versenyek számának növelésével szélesedjen a tehetségek felszínre kerülésének lehetőségé, s a megfelelő kiválasztással segítse elő a felmenőrendszerű diákolimpiái versenyrendszer színvonalának javítását, a szereplés eredményességét. A megye főiskoláin működő sportegyesületek fokozottabban biztosítsák a főiskolai hallgatók nagyobb számú, rendszeresebb sportolását. A főiskolai sportegyesületek az eddigieknél szervesebben épüljenek be a megye sport- mozgalmába. Az iskolai testnevelést és sportot szolgáló tárgyi, létesítményi fejlesztéseknél érvényesüljön kellő rangsorolás. Az általános fejlesztések körén belül ezek nyerjenek elsőbbséget. Ugyanakkor a jelenleg meglévő létesítmények összehangoltabb és jobb kihasználása is fokozottabban biztosítsa az iskolai testnevelés és a diáksport tárgyi hátterét. Az iskolai testnevelés és diáksport elsődlegessége a testnevelési és sportcélokat szolgáló, vagy arra alkalmas létesítmények használatában is érvényesüljön jobban. A tanítási szünetekben — a szombatot és vasárnapot is beleértve — fokozottabban gondoskodjanak a sportlétesítmények nyitva tartásáról. Kihasználtságukat programok szervezésével és a választék szélesítésével is javítsák. Megfelelő érdekeltségi (térítési) rendszer kidolgozásával, az iskolák és a sport- égyesületek kapcsolatának erősítésével a sportlétesítmények kölcsönös kihasználtsága is javuljon. . — A szabadidősport az eddigieknél jobban szolgálja az egészséget, a szabadidő élményt nyújtó és egészségfejlesztő hatását. A diáksport és az egyesületi verseny- sport kiegészítéseként, a szabadidő- sport formáinak színesítésével, az alkalmak növelésével bővüljön a sportprogramok kínálata. Az eddigieknél jobban elégítse ki a sajátos testedzési igényeket, mozgósítson a fiatalok mellett a családok, a lakosság mind nagyobb hányadának rendszeres sportolására. Legyen biztosított, hogy a megye minden településén szervezzenek közösségi sportnapot. Ezen sportnapok szervezése a települések életében váljon hagyománnyá. A helyi propaganda- és szervező munka javításával a lakosság mind szélesebb rétegeiben tudatosuljon az eddigieknél jobban a rendszeres mozgás és a sportolás szükségessége, annak mással nem pótolható élettani hatása. Az egyegy reprezentatív (alkalmi) sport- rendezvény megszervezésén túl a fő hangsúly a rendszeres és folyamatos sportolást biztosító alkalmak megteremtésére helyeződjön. Kapjanak nagyobb érdemi támogatást és segítséget a 2—3 település vagy a kistérségek közös sportnapjának szervezésére irányuló törekvések. A programok kínálatával legyen jobban biztosított a nőik nagyobb arányú részvétele is. A szabadidős sportegyesületek és az önfenntartó csoportok szervezése kapjon több oldalú segítséget, működési feltételeik biztosításában kapjanak nagyobb támogatást. Tevékenységükben fokozódjon — a más szabadidős, köz- művelődési elemeket is tartalmazó — komplexitásra való törekvés. Az anyagi támogatást tartalmazó pályázatok kiírása, értékelése során az ilyen szervezetek részesüljenek megkülönböztetett figyelemben. A programok kínálatának szélesítésével növekedjen a turizmus, az országjárás, a természet- járás népszerűsége. A megye természeti adottságainak jobb kihasználásával, a fejlesztési irányok és lehetőségek harmonikusabb megteremtésével javuljanak a víziturizmus, a természetjárás, a vándortáborozás tárgyi és létesítményi feltételei. A1 dolgozók szabadidő- sportjának szervezésében, az ehhez szükséges feltételek biztosításában erősödjön a munkáltatók, a gazdálkodó szervezeteknél működő társadalmi és tömegszervezetek szervező és segítő munkája. Ennek során a gazdálkodó szervek vállaljanak a jelenleginél nagyobb szerepet szakmunkástanulók rendszeres sportolási lehetőségeinek megteremtésében és bővítésében is. — A versenysport az eddigieknél eredményesebben töltse be szerepét a sportolási igények felkeltésében és szélesebb körű kielégítésében; a sportegyesületek, valamint a megye méltó képviseletében, továbbá a lakosság színvonalas szórakoztatásának biztosításában. Minden településen tárgyilagosan fel kell mérni a helyben meglévő és biztosítható — személyi, tárgyi, létesítményi, anyagi — lehetőségeket, a település és sportegyesület hagyományait, s a versenysport fejlesztési irányait, követelményrendszerét a feltételek reális, komplex számbavételével kell meghatározni. A sportegyesületek és az iskolák kapcsolatának javításával, együttműködésük jobb összehangolásával fokozottabban legyen biztosított a versenysport utánpótlásának nevelése, a rendszeres versenyeztetés. A sportegyesületek szakembereit érdekeltté kell tenni az iskolai sportmozgalomba, a diáksportba való bekapcsolódásban, az érdemibb részvételben. A sportegyesületek legeredményesebb szakosztályainak utánpótlás-nevelésében az eddigieknél szélesebb körben hasznosuljon a sportiskolái, a sportosztályos rendszerű képzés. Az egyesületek és az iskolák /fejlesszék kapcsolataikat a testnevelési osztályokban tanuló fiatalok felkészítése és versenyeztetése feltételeinek javítása érdekében. A sportegyesületeknél tárják fel és az eddigieknél eredményesebben hasznosítsák a sportszakmai felkészítő, nevelő munkában rejlő tartalékokat. A sportegyesületek nagy részénél oldják fel a fel- nőttcsapat-centrikusságot. Kapjon nagyobb figyelmet és elismerést a saját utánpótlás-nevelés eredményessége. Az ösztönző rendszer kialakításával megyén belül is javuljon a sportegyesületek között a sportolók fel- és ' visszaáramolta- tása. A sportszakmai munka eredményességének javítása érdekében fokozódjon az edzői képzés és továbbképzés hatékonysága. Legyen biztosított a legjobban dolgozó szakemberek anyagi érdekeltsége, erkölcsi elismerése. A versenybírók, játékvezetők társadalmi elismertségének javításával szélesedjen a sportmozgalom társadalmi aktivahálózata. Irányuljon kiemelt figyelem a folyamatos fiatalításra. Legyen hatékonyabb és eredményesebb a sportegyesületek elnökségeinek irányító, segítő és ellenőrző munkája. Fordítsanak nagyobb figyelmet — a működési feltételek biztosításán túl — a szervezési, szakmái, módszertani feladatok végrehajtására, ellenőrzésére, Munkájukban kapjon nagyobb hangsúlyt a sportetikai követelmények következetes érvényesítése. A sportegyesületek munkájának javításához a szakosztályok vezetőségeinek megerősítése is szükséges. Az egyesületek, a szakosztályok élén társadalmi tevékenységet önzetlenül vállaló és aktívan végző, sportszakmai ismeretekkel is rendelkező személyek álljanak. A sportmozgalmat érdemben nem támogatók a sportegyesületek munkájában semmilyen tisztséget ne töltsenek be. — A testneveléssel és a sporttal kapcsolatos legalapvetőbb anyagi és tárgyi feltételek biztosítására, a társadalmi és a gazdasági fejlődéssel összhangban továbbra is irányuljon fokozott figyelem. A sporttevékenység támogatásában, az eredmények elismerésében erőteljesebb és érzékelhetőbb differenciálódásra van szükség. A fő hangsúlyok az alap sportágak és az olimpiai sportágak, a jelentős tömegeket mozgósító és a helyi adottságoknak leginkább megfelelő sportágak támogatására helye-’ ződjenek. Kapjanak kiemelt támogatást és megbecsülést az élsport csúcsán lévők, a nemzetközileg legeredményesebb sportolók és felkészítőik, valamint az utánpótlás-neveléssel erdeményesen foglalkozó szakemberek. A versenysport alsó szintjein az önfenntartás váljon általánossá, érvényesüljön a sport amatőr jellege. A társadalmi háttér és összefogás erősítésével, a belső támogatás és ösztönző rendszerek dirferen- ciált működtetésével erősödjön a megye sportoló-megtartó képessége. A sporttámogatás új formáinak keresésével, a gazdálkodó szervezetek kiszélesített lehetőségeinek felhasználásával anyagilag is váljon megalapozottabbá a sport- egyesületek működése. A gazdálkodó szervezetek az eddigieknél bátrabban éljenek a kedvezményes lehetőséget biztosító, a sport anyagi támogatását szolgáló jogi tagság, közérdekű felajánlás, alapítvány intézményével. A meglévő anyagi eszközök koncentráltabb, hatékonyabb és takarékosabb fel- használásával, a létesítmények gazdaságosabb működtetésével legyen biztosított a létesítmények állagmegóvása, a sportmozgalom tárgyi feltételeinek zavartalan működése. A sportegyesületek éljenek jobban a vállalkozói tevékenység lehetőségeivel, használják ki sporthoz kötődő vállalkozások előnyeit, a tevékenységi kör biztosította kedvezményeket. Növekedjen a sportegyesületek bevételérdekeltsége is. A költségvetési támogatás, az erdményesség elismerésén túl az eddigieknél jobban fejezze ki a saját bevételek növelésére, a meglévő tartalékok mind teljesebb kihasználására tett erőfeszítéseket. — A versenysport színvonalának javítása, a testkultúra fejlesztése, az egészségesebb életmód kialakítása érdekében az eddigieknél eredményesebben és szélesebb körben legyen biztosított a tudomány eredményeinek felhasználása. Ki kell dolgozni a megye sportegészségügyi hálózata fejlesztésének lehetőségeit. Ennek alapján váljon alkalmassá a megnövekedett elvárások reális teljesítésére, a sportmozgalmat érdemben segítő funkciójának ellátására. A testnevelési és sportpolitikai feladatok eredményesebb végrehajtása érdekében javuljon a testnevelés és sport irányítása is. A fő figyelem a mozgalmi jelleg erősítésére irányuljon. Ezzel együtt azonban a sportmozgalom területén is fokozottabban legyen biztosított az állami rend és fegyelem érvényesülése. — A kétszintű, helyi területi állami irányítás bevezetésével a helyi tanácsoknál is irányuljon nagyobb figyelem az ifjúsági és sportszakigazgatási feladatok önálló végzése személyi feltételeinek megteremtésére. A helyi, területi, kistérségi együttműködés koordinálásában erősödjön a tanácsok szerepe és felelőssége. Legyenek kezdeményezőbbek a közös sport- rendezvények szervezésében, lebonyolításában, a meglévő létesítményeik kihasználásának biztosításában. A tanácsi szakigazgatási szervek javítsák a sportági szakszövetségek szalkmai irányító és ellenőrző munkáját. Nyújtsanak érdemi segítséget a szakszövetségi rendezvények szervezéséhez, lebonyolításához. Javuljon az állami szervek és a különböző társadalmi szervek, valamint a sportszervezetek tevékenységének összhangja. Az együttműködés javításában a tanácsi szakigazgatási szervek legyenek kezdeményezőbbek. Váljon általánossá a sportmozgalom fejlesztésével, értékelésével kapcsolatos tanácsi testületi napirendek szélesebb körű előkészítése. Irányuljon nagyobb figyelem a tanácsi testületi határozatok végrehajtására. A hozott tanácsi döntések kapjanak nagyobb nyilvánosságot. — A pártszervek és pártszervezetek a sportmozgalom területén dolgozó kommunisták útján minden szinten biztosítsák a pártirányítás folyamatosságát. Működési területükön rendszeresen foglalkozzanak a sportmozgalom egészének, vagy egyes kiemelt részterületeinek helyzetértékelésével, a továbbfejlesztés főbb elvi, sportpolitikai kérdéseivel. A pártmunka eszközeivel biztosítsák a testnevelési és sportmozgalom prioritásainak helyi érvényesülését. — A propaganda munka, a tudatformálás eszközei is segítsék elő, hogy szélesedjen a rendszeresen sportolók köre. A párttagok a sportmozgalomban végzett tevékenysége, különösen annak irányításában betöltött szerepe, a többi pártmegbízatással azonos rangú és elismert feladatot jelentsen. A kommunista vezetők munkájának értékelésénél, elismerésénél legyen elfogadott valós értékelési szempont a munkahelyi testnevelés és sport feltételeinek megteremtésében, fejlesztésében, a sport- mozgalom általános segítése érdekében kifejtett tevékenység is. III. A megyei pártbizottság irányító, ellenőrző munkája fokozásával érje el a megye testnevelési és sport- mozgalma fejlesztése érdekében meghatározott célkitűzések érvényesülését, a feladatok végrehajtását. A megyei pártbizottság mellett működő ifjúsági- és sport munka- bizottság folyamatosan kísérje figyelemmel a megye testnevelési és sportmozgalmának fejlesztésére hozott megyei pártbizottsági határozatban, valamint a Politikai Bizottság 1984. február 14-i állásfoglalásában a testnevelési és sport- mozgalom fejlesztésére meghatározott feladatok végrehajtásának megyei helyezetét. Véleményező és javaslattevő szerepe erősítésével segítse elő a feladatok végrehajtását. A megyei pártbizottság közigazgatási- és adminisztratív osztálya az állásfoglalás érvényesülését, végrehajtását folyamatosan koordinálja, ellenőrizze és segítse. A megyei pártbizottsági állásfoglalás megismertetése érdekében szervezzen megyei sportaktívát. A megyei tanács kommunista vezetői biztosítsák, hogy a megyei tanács végrehajtó bizottsága 1989. december 31-ig tekintse át a megye testnevelési és sportmozgalmának fejlesztésére hozott középtávú intézkedési terve időarányos végrehajtását. Ennek alapján, a megyei pártbizottság állásfoglalásában megfogalmazottak szerint dolgozzák ki a megye VIII. ötéves tervi, a testnevelési és sportmozgalom fejlesztésére vonatkozó feladattervét. A KISZ Szolnok Megyei Bizottsága tekintse kiemelt feladatának a fiatalok testi nevelésének javítását, az egészéges életmód és a rendszeres sportolás iránti igény szélesítését, a sportrendezvények szervezésében és lebonyolításában való cselekvő közreműködést, a tömeges részvételre történő mozgósítást. A megyei társadalmi szervezetek és tömegmozgalmak, az érdekképviseleti szervezetek legyenek kezdeményezői, szervezői a munkahelyi és a lakóterületi, a szabadidős sportfeltételek megteremtésének, fejlesztésének, agitá- ciós mozgósító tevékenységük erősítésével segítsék elő a rendszeres sportolást, a sportrendezevények sikerét. Együttműködésük fejlesztésével, koordináltabbá tételével javítsák munkájúkat. A tömegtájékoztatás megyei eszközei (Szolnok Megyei Néplap, Magyar Rádió Szolnoki Stúdiója, Szolnoki Városi Televízió, üzemi lapok) tegyék hatékonyabbá a testneveléssel és a sporttal kapcsolatos tájékoztató-, propaganda tevékenységüket. Nyújtsanak fokozott segítséget az egészséges életmód, a rendszeres sportolás népszerűsítésével, a helyes kezdeményezések elterjesztésével.
