Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-30 / 155. szám
Nyári ülésszak a Parlamentben - napirenden a múlt évi költségvetés végrehajtása (Folytatás a 2. oldalról) gyen annak érdekében, hogy a költségvetés hiteligénye a tervezettet lehetőleg ne haladja meg. Az év hátralévő időszakában továbbra is szigorú pénzpolitikát kell folytatnunk, ugyanakkor a jól dolgozó vállalatok, szövetkezetek pénzigényét a bankoknak ki kell elégíteniük. Felvetődő». hogy a kimagasló gabdnatermés felvásárlása ériíekében meg kell teremteni- a többlethitel-nyújtás lehetőségét. A gabona és más piacképes termékek felvásárlása pénzügyi oldalról megoldható. A szigorú pénzpolitika konfliktusok vállalását is megkívánja, s ennek tükröződnie kell a kereskedelmi bankok szelektív hitelezési tevékenységében is. Fel kell készülniük a bankoknak arra, hogy — különösen a negyedik negyedévben — a jegybank tovább csökkenti a kereskedelmi bankoknak nyújtott hiteleket, ezért egyéb forrásaik jelentősége megnő. Az 1988. évi terv megvalósítását. ennek külső finanszírozását segíti az a mintegy 360 millió dolláros nagyságrendű hitelmegállapodás, amelyet a Nemzetközi Valuta Alappal kötöttünk.. A megállapodás segíti a Világbankkal való együttműködés továbbfolytatását, és kedvezően hat nemzetközi pénzpiaci kapcsolatainkra. Az együttműködést a kormányprogram megvalósításának telies időszakában folytatni kívánjuk. A kormány számos intézkedést tett és tesz a megtakarítások ösztönzése érdekében. A lakossági megtakarítások alakulására több tényező együttesen hat. Ezek között nem elhanyagolható az áremelkedés és a kamatok viszonya. Jelenleg a lakosság megtakarításának módozatai, annak pénzügyi formái számottevően átalakulnak. Az OTP betétek növekedése — bár az utóbbi hetekben kisebb élénkülés jelei már megfigyelhetők — nem közelíti meg az előző évit, a készpénzállomány emelkedése és az értékpapír- vásárlás viszont jóval meghaladja a tavalyi mértéket A betétmegtakarítások ösztönzése érdekében április 1-jén szűkebb körben, június 1-jétől pedig szélesebo hatással és jelentősebb mértékben emeltük a takarékbetétek kamatát és prémiumát. E két intézkedés közel 8 milliárd forinttal növeli egy év alatt a lakosság bevételét. Magyarországon a felszabadulás óta először idén márciusban bocsátottunk ki kincstárjegyet az állami költségvetés rövid lejáratú hiteligényének fedezetére. A március 20-án kibocsátott kincstárjegyekből különösen szívesen vásároltak azok a magánszemélyek, akiknek viszonylag rövid időszakra van befektetésre váró pénzük. Mind az előkészítés, mind a szervezés — a kezdeti bizonytalanságok mellett is — megfelelő volt, az 5 milliárd forintos összállo- mány lakosság által meg nem vásárolt részét állami vállalatoknak értékesítették a pénzintézetek. Az év hátralévő részében úiabb kincstárjegy kibocsátására is sor kerül. Kamatukat a betéti kamatokéhoz igazítottuk. Változnak-e a napidíjak? A lakosság pénzügyi kérdéseinek kapcsán szeretnék választ adni Reidl János Somogy megyei országgyűlési képviselő írásban feltett alábbi kérdésére: „Szándékában áll-e a Pénzügyminisztériumnak a napidíjak összegét a reális áru- és pénzviszonyoknak megfelelően átalakítani, vagy ez ügyben valamilyen módosítást, korszerűsítést végrehajtani?” Az, Országgyűlés elnöke a kérdést azzal a javaslattal küldte meg részemre, hogy a zárszámadási expozéban válaszoljak. Kötelezettségemnek tehát most teszek eleget. Az elmúlt évtizedekben többször is felvetődött a napidíjak módosításának szükségessége. Bejelenthetem, hogy a napidíj-rendszer jogszabályi módosítását az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal fő felelősségével kormányhatározat írja elő. Jelenleg az államigazgatási egyeztetési munka folyamatban van, a legközelebbi SZOT—Kormány találkozó napirendjén is szerepel a téma. Végleges döntés a jövő évi népgazdasági tervezés keretében hozható meg. Az eddig kialakult elvek szerint a napidíj megállapítása vállalati hatáskörbe kerül. A napidig csak a reálisan felmerült költségekre nyújthat fedezetet. Megjegyzem, hogy számítások szerint a napidíj minden 10 forintos mértékű emelése népgazdasági szinten 800 millió forintot jelent. A jelenlegi elképzelések szerinti napidíj-emeles minimum 5 milliárd forint többletvásárlóerő-kiáram- lást jelentene. Kérem Reidl János képviselőtől válaszom elfogadását. Az év eddigi gazdasági- pénzüg/i folyamatai alapján fennáll annak a veszélye, hogy a pénzügyi viszonyok kedvezőtlen irányba változnak. Amennyiben az eddig kialakult tendenciák folytatódnak, akkor a költségvetés hiánya meghaladja az Országgyűlés által jóváhagyott mértéket. A tervezettnél nagyobb hiány pedig veszélyezteti a külső és belső egyensúlyt. A költségvetési egyensúly rontaná a vállalati támogatások terven felüli kiáramlása, elsősorban a szocialista elszámolásoknál, de kisebb mértékben más támogatásoknál is. Az új adónemek közül bizonytalan a személyi jövedelemadó pénzforgalmi teljesítése. Ez utóbbi okai között említhetem a múlt évi jövedelemként ez évben még személvi jövedelemadó nélküli kifizetések megnövekedett arányát, a viszonylagos óvatos bérfejlesztési politikát, a bérbruttósítás számítottnál kisebb összegét és azt. hogy az előlegfizetések végleges rendje a pénzftírgalom teljesítésében lemaradást okozhat. Mindezek elengedhetetlenné tették, hogy intézkedések történjenek a támogatások mérséklésére. A kormányintézkedések érintik többek között a rubelexport-szabályozást, a szénbányászati dotációt, a MALÉV támogatását, egyes decentralizált alapok finanszírozását. Az 1988. évi költségvetési törvény különleges, a korábbi gyakorlattól eltérő rendelkezéseket tartalmazott. Mindenekelőtt a vállalati támogatások és a költségvetési intézmények támogatásainak alakulását vonta jobba l a parlament ellenőrzése alá. Itt azokról az előirányzatokról van szó, amelyeket Szabó Kálmán képviselő után szabadon mindenki „csengő- számoknak’: nevez. A bizottsági vitában felmerült az az igény, hogy ezekről most adjunk számot. Ügy gondolom, hogy ma még teljes bizonyossággal nem lehelt megítélni ezek éves szintű alakulását. Javaslom, hogy e kérdésre a parlament őszi ülésszakán térhesünk vissza, akkor több mint fél év tapasztalatai alapján már jobban lehet az év egészére vonatkozó prognózist megadni. Előzetes tájékoztatásként most röviden e kérdéskört is érintem. Mint ismeretes, a Magyar Népköztársaság 1988. évi állami költségvetéséről szóló törvény előírta, hogy az Országgyűlést tájékoztatni kell arról, ha a folyó termeléshez nyújtott támogatások kiemelt előirányzatainál a szénbányászat, a vaskohászat, a hústermelés és -értékesítés, a MÁV és bizonyos alapok támogatásainak jóváhagyott mértékét a Minisztertanács növelni kívánja. Jelenleg az a helyzet, hogy az egyedi döntéseken alapuló támogatásoknál a tervezetthez képest túllépés nincs. Növekedés csak az automatizmusszerűen igénybe vehető támogatásoknál, így esetleg a hústermelésnél és a húsértékesítésnél lehet. A Szanálási Alap 4 milliárd forintnyi felhasználható forrással kezdte az évet (ennyi az előző évről áthúzódó forrása); ezt növelte a költségvetésben 198'8-ra előirányzott 1,5 milliárd forint. Az év egészét tekintve a jóváhagyott költségvetési támogatás növelésére nem kerülhet sor. A központi költségvetési szerveknél az 1988. évi tervezett támogatás növelése néhány területen elkerülhetetlennek tűnik. A növelést indokolja, hogy a bérek bruttósítására jóváhagyott ösz- szeg a központi költségvetési szerveknél nem fedezi az igényeket. Ez is a költség- vetési egyensúlyt veszélyeztető tényező. Az adóreform hatása Az Országgyűlés állásfoglalása alapján létrehozott letelepedési alap 300 millió forintnyi költségvetési forrását a kormány bizonyos más elkülönített alapok támogatási előirányzatából történő átcsoportosítással biztosítja. Bővíthetik ezt a pénzügyi lehetőséget a jogi és magánszemélyek közérdekű kötelezettségvállalásai, adományai. Az alapból elsősorban a Magyarországon letelepedni kívánó külföldi állampolgárok itteni megélhetési feltételeinek megteremtését fogjuk elősegíteni. A juttatások az oktatási, szociális, egészségügyi ellátást és a lakáshoz jutás elősegítését, a gyermekekkel érkezőknél a gyermekek eltartásának megkönnyítését szolgálják. A juttatásokat az érintetteknek a helyi tanácsok megelőlegezik, a tanácsoknak pedig a kiadásokat az alap utólag megtéríti. A közvélemény figyelemmel kísérte az év elején bevezetett adóreform előkészítő munkáit és annak hatását. A legutóbbi parlamenti ülésen már tájékoztatást adtunk az év eleji tapasztalatokról, véleményekről, a' felmerült gondokról. Folyamatosan foglalkozik az adórendszer működésének tapasztalataival az Országgyűlés ad hoc bizottsága. A Minisztertanács már több ízben foglalkozott a két adótörvénnyel kapcsolatos tapasztalatokkal. Ennek eredményeként módosította a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1987. évi VI. törvény minisztertanácsi végrehajtási rendelkezéseit. Az általános forgalmiadótörvény módosítása — a tapasztalatok további értékelése álapján — előreláthatóan az Országgyűlés őszi ülésszak elé kerül. — Az 1988. évi állami költségvetési • előirányzatok végrehajtása során, de főleg a költségvetéssel szembeni tét ven. felüli igények elbírálásánál elengedhetetlen a következetes kormányzati magatartás. Csak így biztosítható ugyanis az előirányzott költségvetési egyensúly megtartása. Többletigények nem elégíthetők ki, hiszen a költségvetési tartalék idei második félévi esetleges felhasználhatóságának feltételei — elsősorban a tervezettet meghaladó belföldi megtakarítások keletkezése — vélhetően nem teremtődnek meg. Nem zárhatjuk ki an- , nak lehetőségét, hogy az év hátralévő részében a vásárlóerő szűkítése és ezáltal a költségvetési hiány mérséklése érdekében további tá- mogatáscsökkefitésre, bevételnövelő intézkedésekre is sor kerül. Kérem a tisztelt Országgyűlést, hogy az 1987. évi állami költségvetés végrehajtásáról szóló törvényjavaslatot meg-' vitatás után fogadja el, és támogassa a kormánynak azokat a törekvéseit, intézkedéseit, amelyek a népgazdaság 1988. évi külső és belső egyensúlyviszonyai tervezett javulásának megalapozását szolgálják mondotta befejezésül Villányi Miklós. Vita, hozzászólások Fehérné Eke Katalin, (Borsod-Abaúj-Zemplén m„ 10. vk.), a Borsodi Vegyi Kombinát csoportvezetője, a törvényjavaslat bizottsági előadója bevezetőben ismertette a Parlament bizottságainak álláspontját a zárszámadással 'kapcsolatban, majd a továbbiakban a terv- és költségvetési bizottság vitáját részletezve elmondotta: gondot okoz, hogy a költségvetés egyensúlya nem tartós folyamatok eredményeként javult. A túlzott támogatások miatt a gazdaság változatlan szerkezetben működik tovább. A szerkezetátalakítást hátráltatja az is, hogy a vállalatok nagy része kellő szelekció nélkül jutott hitelekhez. Lestár Lászlóné dr. Varga Mária (Budapest, 51. vk.), a Fővárosi Péterfy Sándor utcai Kórház-Rendelőintézet főigazgató-főorvos helyettese arra hívta fel a figyelmet, hogy a fegyveres testületek az utóbbi két évben relatíve kiemelt elbírálásban részesültek. Leszögszte, hogy nagyon fontos kérdés a haza védelme, mégis — a szorító gazdasági gondok közepette — az ágazat kiemeltsége véleménye szerint nem indokolt. Börcsök Dezső (Budapest, 38. vk.), a Budapesti Elektromos Művek vezérigazgatója az alapkutatások rendszerével, a műszaki felsőoktatás helyzetével foglalkozott felszólalásában kiemelte, hogy az ipari kutatóintézetek a mai napig is magukon hordják az ipar korábbi szerkezetéből fakadó sajátosságokat. Sajnos, a kutatásra szánt összegek lényeges növekedésével az elkövetkező években nem számolhatunk, de a források ésszerűbb felhasználásával a kutatás hatékonyságát javítani lehetne — mondta. Nyers Rezső (Bács-Kiskun m., 1 vk.) az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos tanácsadója összegezte, hogy milyennek minősíthető az 1987-es esztendő az ország gazdasági jövője szempontjából. — A teljesítmény mérlegelésekor figyelmet érdemel az, hogy a kormányzati politika irányultsága és stílusa más volt az első és a második félévben. A változás a szeptemberben meghirdetett stabilizációs és kibontakozási programban fejeződött ki. A kormány vállalkozott a népszerűtlen, de szükséges adóreformok bevezetésére, jelezve, hogy ezzel utat kíván nyitni további reformoknak. Mindez még nem volt gazdaságpolitikai fordulat, de kinyilvánítása volt a fordulatra való felkészülésnek. Az Országgyűlésnek arra kell buzdítania a kormányt, fokozza erőfeszítését, hogy 1988—89-ben létrejöjjön a tartósan aktív külkereskedelmi mérleg, kiegyensúlyozódjon az állami költségvetés és megközelítsük a folyó fizetési mérleg egyensúlyát. — A tavalyi esztendő ismét bizonyítja azt, hogy a magyar gazdaságnak .tét olyan neuralgikus pontja van, amellyel a gazdaságpolitikusi gárdának és az Országgyűlésnek is kiemelten kell foglalkoznia. Az egyik a konvertibilis exportképességünk gyengesége, lassú fejlődése, a másik pedig a vállalati szférának folyósított költségvetési támogatások nagysága és annak termelési szerkezetet deformálj hatása. Nyers Rezső ezt követően a KGST-ben és EGK-hoz fű" ződő külgazdasági kapcsolatainkat elemezte, majd megállapította: — A helyzettel és az 1987- es esztendő pénzügyi eredményével nem vagyok elégedett. A kormányban azonban bízom, és a jövőtől sokat várok. Azt kell javasolni a kormánynak, hogy fokozza stabilizációs erőfeszítéseit úgy, hogy azok ha- tásös, reformszellemű kezdeményezésekkel mind szervesebben ötvöződjenek — mondta végezetül Nyers Rezső, s a Magyar Szocialista Munkáspárt képviseletében az 1987-ről szóló vég- elszámolást ebben a felfogásban elfogadásra ajánlotta. A tanácsok jó munkája Szirtesné dr. Tomsits Erika (Budapest, 22. vk.), a Semmelweis Orvostudományi Egyetem II. sz. Gyermek- klinikájának tanársegéde szót emelt a családi pótlék arányos, a kompenzálást valóban biztosító emelése mellett. Kérte, hogy a kormányzat az utólagos korrekciók helyett terjessze elő árreform-koncepcióját. Fekete János (Békés m., 11. vk.), a Magyar Nemzeti Bank első elnökhelyettese arról szólt, hogy elsősorban nem a meggondolatlan hitelfelvételekben kell keresni eladósodásunk okát, hanem a felvett kölcsönök nem megfelelő felhasználásában. Tőkeszegény ország lévén Magyarország rászorul a külföldi források igénybevételére.- Az azonban nem engedhető meg, hogy az ilyen pénzekből megvalósuló beruházásokat megelőző döntések megalapozatlanok, szubjektivek legyenek. Hellner Károly (Budapest, 32. vk.), a Magyar Gazdasági Kamara személyzeti és munkaügyi főosztályvezetője szóvá tette, hogy a költség- vetési beszámoló megvitatásakor a tényleges folyamatok értékelésére csak féléves késéssel kerül sor. A jelenlegi gyakorlat szerint — fogalmazta meg véleményét — a tanulságokat a törvény szintjén későn vonják le Dr. Király Ferenc (Szolnok, 5. vk.) tiszaföldvári körzeti orvos elmondta, hogy PARLAMENTI JEGYZET Kívülről is korszerűsödik az Országház Az utóbbi években az Országgyűlés tudósítója kénytelen az önismétlés gyanújába keveredni. Nem először írja le, hogy ez az ülésszak különbözik minden korábbitól. Ezúttal is ezzel a kényszerű fordulattal kell kezdeni, de mit tehetnék mást, ha az igazságot ez fedi a legjobban. A tegnapi ülés kemény kérdések eldöntésével kezdődött. A televízió nézői is láthatták, hogy ez a korábban protokoláris ceremónia milyen alapos próbára tette a Tisztelt Ház demokratikus kereteit — arról már nem is szólva, hogy a technika — amelyik egyébként az ülések békés menetének csörgedezéséhez volt kitalálva — látványosan csődöt mondott. A mikrofonok olykor megnémultak, recsegtek, a szavazatok számálásának hagyományos módja p>edig elviselhetetlenül vonta- tottá tette az ügymenetet. Sok szó esett tehát a technikáról, s az szemmel látható, hogy a képviselőházi ülésterem mellett az egész Országház felújítás előtt, alatt áll. Mit hoz majd a rekonstrukció? erről kérdeztem Ács Lászlót, az Országgyűlés Irodája műszaki és ellátási főosztály vezetőjét, aki a következőket mondta: — A felújítás során a díszítő festések burkolatok frissítését végezzük el, de restauráljuk a festményeket, szobrokat is. Kicseréljük a padozatot, felülvizsgáljuk a padsorokat. — Miképp korszerűsödik a technika? — Az elektromos hálózat teljes felújítást nyer, és kiépítjük a hozzászólórendszert. Ha az ügyrendi bizottság úgy dönt, hogy szükséges, megoldjuk az elektromos szavazatszámlálást is. A munkálatokkal 1989 szeptember 1- jére végezni kell, addig az Országgyűlés soros üléseit a kongresszusi ülésteremben tartják, ahol a körülmények semmivel sem rosszabbak, mint a jelenlegi heíyen. Erről egyébként a rendezésben részt vevők bejárás során győződtek meg. — Eleink miként építették meg az Ország Házát? — Mint köztudott a munkálatok az alapozással 1885-ben kezdődtek, 1902- ben megtörtént a műszaki átadás, 1904- ben pedig teljesen berendezve várta a honatyákat. Abban az időben ez a legkorszerűbb teohnikát jelentette. A fűtést az épületen kívüli kazánház biztosította — sokan azt mondják, az ország első távfűtő rendszere volt ez — minden esetre még ma is működik a hálózat. Viszont a sóskúti kövek hamar romlásnak indultak. -1920-ban már a külső burkolat egy része a korrózió áldozatává vált. Süttői kemény mészkővel pótoljuk a hiányt. A hangosításról egyébként elmondta a szakember, hogy az olykori hangkimaradások a vezeték nélküli- mikrofonok miatt voltak. A felújítás után már aligha lesz ilyen gond. A Parlament gyakori vendégei pedig megnyugodva állapíthatták meg, hogy nemcsak szellemében, de küllemében is fiatalodik és korszerűsödik a Ház. Palágyi Béla a tanácsok anyagi lehetőségei közvetlenül érintik a lakosságot, és nem jelentéktelen a szerepük a közhangulat formálásában. A tanácsok forintjai tavaly 8 milliárddal ap>adtak. S hogy más forrásokból mégis többet tudtak fordítani feladataikra, az jó munkájukat dicséri. Azt is nyíltan meg kell mondani azonban, hogy a többletek majdnem teljes egészében a lakosságtól származtak. Az egészségügy az utolsó tartalékait éli fel: rosszul felszerelt az alapellátás, túlzsúfolt a szakellátás, s a kórházak elemi gazdasági gondokkal, gyógyszer- és műszerhiánnyal küszködnek. A továbbiakban hangoztatta, hogy az egészségügy tízmilliárdos és az oktatásművelődés ötmilliárdos növekménye semmiképp, még a szinten tartáshoz sem elegendő. Rámutatott, hogy a katonai kiadások — jelenlegi gazdasági helyzetünkhöz mérve — aránytalanul magasak. Ezért azt indítványozta, hogy ezeket a .kiadásokat ne növeljék, hanem csökentsék. Végezetül javasolta, hogy a kormány — akár felfüggeszti a bős—nagymarosi beruházást, akár nem — korrekt szakértői véleménnyel tegyen pontot Puskás Sándor (Heves m„ 2. vk.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank RT. vezérigazgató-helyettese elöljáróban az 1987. évi költség- vetés végrehajtásának főbb mutatóit elemezte, majd a kétszintű bankrendszer megteremtésével kapcsolatban kifejtette: ennek öntörvényű mozgását nem banki, hanem több helyütt továbbra is államigazgatási eszközökkel korlátolják. Király Zoltán (Csongrád m., 5. vk.), az MTV szegedi stúdiójának szerkesztő-riportere a Bős—nagymarosi vízlépcső költségvetési kihatásairól beszélt. Álakuljon különbizottság az ügy tanulmányozására. A különbizottság jelentését az őszi ülésszakon terjessze a Parlament elé. Indítványozta továbbá: az Országgyűlés kérje fel a kormányt, hogy erre az időszakra függessze fel a Nagymarosi vízlépcső építésével összefüggő, a Duna visegrádi új, ideiglenes mederbe terelésének munkálatait Ezzel befejeződött az Országgyűlés nyári ülésszakának első munkanapja, ma folytatja a napirendek tárgyalását.