Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-30 / 155. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 30. Ülést tartott a megyei pártbizottság Megújhodás a tömegpolitikai munkában A megyei pártbizottság tegnapi tanácskozásán a Központi Bizottság legutóbbi üléséről szóló tájékoztatóhoz Boros Ottóné, a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Főis­kola Kihelyezett Tagozatá­nak nyugalmazott igazgatója fűzött megjegyzést. Elmond­ta, hogy a magyében is fel kell gyorsítani a pártérte- kézlet által meghatározott feladatok végrehajtását, meg kell teremteni az ehhez szükséges személyi feltéte­leket. Papp Lajos, a Török­szentmiklósi Városi Pártbi­zottság első titkára ugyan­csak e témát ecsetelve hoz­zászólásában az egyébként általa is szükségesnek tar­tott folyamat felgyorsításával összefüggő veszélyekre hív­ta fel a figyelmet. Ezután a tömegpolitikai munka helyzetéről és idősze­rű feladatairól szóló jelen­tést vitatta meg a testület. A megyei pártbizottság át­fogóan 1969-ben tárgyalt a tömegpolitikai munkáról, s az elmúlt közel két évtized­ben a megyei pártszervek Változott a tömegpolitikai munka eszköztárának hasz­nálhatósága. Nem elhanya­golható az a körülmény, hogy az utóbbi időben erő­södtek azok a tényezők — gazdasági megfontolások, pluszmunka, a munkaidő vé­delme —, amelyek mérsék­lik a meggyőző nevelőmun- •kára fordítható és az ehhez szükséges felkészülés idejét. A bátortalan politizálás, a felkészületlenség időnként megkérdőjelezi az egyes esz­közök, formák vagy éppen az egész tömegoktatási rend­szer létjogosultságát. Az efajta bírálat ugyan túlzás, figyelmeztető azonban, hogy csökkent a politikai tömeg- oktatás és a vitakörök részt­vevőinek létszáma, a párt­oktatás hallgatóinak száma jelenleg például 21 ezer, a négy évvel ezelőttinél 8 ezer­rel kevesebb. A jelentés felvetette, hogy a párton belüli tájékoztatás korszerűtlen mechanizmusa, elmaradott technikai appa­rátusa miatt egyre gyakrab­ban szembesül a hírközlés általános gyorsaságával, nö­vekvő nyíltságával. A tájékoztatással kapcso­latos hiányérzet elsősorban minőségi és nem mennyiségi kérdés. A mozgalomban fő­leg az időszerű, az emberek nagyobb csoportjait foglal­koztató kérdésekben érvé­nyes és képviselhető pártál­láspont megismerésére tarta­nak igényt. Az álláspontok megismertetése, elfogadtatá­sa sok esetben automatiz­A vitában Tabák Lajos nyugdíjas, a megyei pártbi­zottság tagja hozzászólásá­ban egyebek között arról be­szélt, hogy a párt nézetei­től eltérő vélemények publi­citásának bővülése zavart okoz a párttagok körében, majd arról szólott, hogy a közélet tisztaságának védel­mét minden vezetőtől meg kell követelni. S a vissza­élésekről, azok vizsgálatának eredményéről őszinte tájé­koztatást vár a tagság. Ber­ki Ferencné, a megyeszék­hely városi pártbizottságá­nak titkára a tömegpolitikai munka szolnoki tapasztala­tait adta közre. Julhász Ist­ván, a Központi Bizottság Agitációs és Propaganda Osztályának alosztályvezető­je arról szólt, miként változ­nak a tömegpolitikai mun­kával szemben támasztott követelmények az erősödő demokratizálódási viszonyok között. Mindehhez hozzáfűz­te, hogy a társadalmi vi­szonyok demokratizálódásá­nak szélesedése nem jelent­het irrealizmust, nem jelent­heti a párt vezető szerepének több alkalommal foglalkoz­tak az egyes részterületek tapasztalataival és feladatai­val. Mint a szóbeli kiegészí­tésben elhangzott, a jelen­tés tapasztalatainak össze­gyűjtése, elemzése az elő­terjesztett javaslatok az utóbbi fél év munkájának eredménye. Arról a fél esz­tendőről van szó, amelyben az ideológiai tézisviták zaj­lottak, amelyben párttagsá­gunk megismerte és véle­ményezte a pártértekezlet állásfoglalás-tervezetet. Az elfogadott jelentés szerint a tömegpolitikai munka kiala­kult formái megbízhatóan, szervezetten működnek. Több kezdeményezés szüle­tett az utóbbi években, ilyen volt az agitátorók fóruma, a politikai művelődés háza, propagandistaklubok létre­hozása, amelyek működése folytatásra alkalmas. Azon­ban sem a megyei pártbi­zottság, sem az alsóbb párt­szervek gyakorlatában nem valósult meg igazán jól az egyes elemek összehangolá­sa, egymásra hatása. musokra hagyatkozott, teret adva annak a szűkkeblű fel­fogásnak, mely az agitációt és a tömegpropagandát csu­pán a fennálló vagy a szán­dékolt viszonyok magyará­zatával, illetve elfogadtatá­sukra irányuló törekvéssel azonosítja. Ezért is alakulha­tott ki és erősödhetett meg a „kész válaszok” iránti vára­kozás, a politikai kényel­messég. A megyei pártbizottság az elfogadott feladatok között meghatározta, hogy az egyes politikai célok és feladatok teljesítéséhez mindenekelőtt támogató, mozgósító párt­közvélemény létrehozására és fenntartására van szük­ség .Ez csakis úgy képzelhe­tő el, ha a politikai meggyő­ző munka a párt egész tevé­kenységének, belső életének minden eleméhez elválaszt­hatatlanul kapcsolódik. Az agitáció, a propaganda, az információ és a tájékozta­tás megszervezését hozzá kell igazítani a nyilvánosság, a demokratizmus iránt nö­vekvő igényekhez és lehető­ségekhez. Meghatározta töb­bek között, hogy a közéleti fórumokon, állami és társa­dalmi szervek testületi ülé­sein, rendezvényein a dön­tést megelőző vitában hatá­rozottan, érvelő módon han­got kell adni a megyei párt- bizottság álláspontjának, ja­vaslatainak. Kijelölt felada­tokat a testület a politikai tudatformáló, meggyőző mun­ka eszközeinek, módszerei­nek módosítására is. meggyengülését, nem jelent­heti politikailag elfogadha­tatlan, ellenséges nézetek felerősödését. Felvetette: ma a tömegpolitikai munkának támogatni kell gazdasági cél­jaink elérését. Hajnal József, a Néplap főszerkesztője az agitatív jelmondatok, felira­tok elavultságáról, elhanya­goltságuk káros hatásairól, valamint a nyilvánosság szükségességéről, funkciói­ról fejtette ki véleményét. A felszólalásokra adott vá­laszok után a testület elfo­gadta a jelentést. A megyei pártbizottság tegnapi ülésének negyedik napirendjeként a megye testnevelési és sportmozgal­mának helyzetéről szóló elemzést vitatták meg a ta­nácskozás résztvevői. A test­nevelés és a sport részére jelenleg rendelkezésre álló pénzügyi, gazdasági eszközök a sportlétesítmények, a sportfelszerelések terén szá­mottevő fejlesztést nem tesz­nek lehetővé. A sport bővü­lő finanszírozására nincs mód, éppen ezért szükséges a prioritások újbóli megha­tározása. A jelentés megálla­pította, hogy az iskolai test­nevelés és sport fejlesztésé­ben egy hosszútávú folyamat kezdetén vagyunk, az elért eredmények ellenére azon­ban jelentős előrelépés még nem következett be. Az elő­rehaladás a tanterv és a kö­vetelményrendszer korsze­rűsödésében, valamint a sze­mélyi és tárgyi feltételek mérsékelt javulásában érzé­kelhetők. A testnevelés haté­konysága azonban iskolatí­pusonként és területenként is igen eltérő. A diáksport tartalmában, szervezeti kereteiben egy­aránt korszerűsödött. Űj típusú diáksportkörök és di­áksport-egyesületek alakul­tait azzal a céllal, hogy az iskola minden tanulójának lehetőséget biztosítanak a rendszeres testmozgásra, tu­rizmusra. A szabadidősport iránt megnövekedett érdéklődés nem csökkent, annak ellené­re, hogy a lakosság megél­hetési gondjainak fokozatos növekedésével párhuzamo­san átrendeződött a sza­badidő szerkezete. Az érdek­lődés elsősorban az olyan sportesemények, progra­mok felé fordult, ahol az eddiginél kevesebb anyagi és időráfordítással tudják ki­elégíteni • mozgásigényüket. A sportban is közelebb az igényekhez A tanácsi szakigazgatási szervek, a társadalmi és ér­dekképviseleti szerveze­tekkel együtt időben reagál­tak az igények ilyen irányú változására, s növelték -a szabadidőhöz jobban iga­zodó rendezvények kínála­tát. A megye versenysportját továbbra is a sportágankén- ti és területenkénti differen­ciáltság, a hullámzás és a mérsékelt ütemű fejlődés jellemzi. A gazdasági felté­telek fokozatos nehezedése legközvetlenebbül és legked­vezőtlenebb módon a ver­senysport területét érintet­te. Mindezek figyelembevé­telével jelentős eredmény­ként értékelhető, hogy az országos tapasztalatoktól el­térően megyénkben sport­egyesület nem szűnt meg és a sportegyesületi szakosztá­lyok száma, a taglétszám, a foglalkoztatottak és az iga­zolt sportolók száma sem számottevően csökkent. A vitában Miskolczi Lász­ló, a Mezőtúri Dózsa Tsz közművelődési előadója, a megyei pártbizottság tagja arról szólt, hogy szemlélet- váltásra van szükség a tan­testületek hányadánál a testnevelő tanár és szakmá­ja megbecsülését illetően. Vass Valéria, a megyei KISZ-bizottság titkára az if­júsági mozgalom e témakört érintő feladatairól, csökkenő anyagi lehetőségeiről, meg­változott szervezeti feltéte­leiről beszélt. Urmö^sy Ildi­kó, a megyei tanács elnökhe­lyettese a tanácsi intézkedé­sek hatását elemezte, vala­mint a diáksportkörök szer­vezési működési feltéte­leinek településenkénti el­téréseiről szólt. A megyei pártbizottság el­fogadta a jelentést és az ál­lásfoglalást. (Ez utóbbit ter­jedelmi okok miatt szomba­ti lapszámunkban közöljük.) Ezután a pártbizottság személyi és szervezeti kér­désekben döntött. A közér­dekű kérdések tárgyalása so­rán dr. Bényei Magdolna fő­orvos, a megyei pártbizott­ság tagja az egészségügyet érintő káderkérdésben élt felvetéssel, amelyre Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke és Szabó István, a megyei pártbizottság első titkára vá­laszolt. A megyei pártbizott­ság tudomásul vette a vála­szokat. Használhatóbb eszköztár Őszinte tájékoztatást Folytatta munkáját az SZKP értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) konkrét példával igazolható a gazdasági reform kibonta­kozásának nem kielégítő üteme. Mint mondta, nem teljes erőveL érvényesül a vállalati törvény, és a kez­deményezéseket segítő ren­deletek egy része. Az igazság szükségességé­ről beszélt Szvetlána Fedo­tova Permi történelemta­nárnő, mondván: égető szük­ség van az igazságra mint mobilizáló tényezőre, a tör­ténelmi folyamatok sokolda­lú és kiegyensúlyozott elem­zésére. A tanárnő tapaszta­latai alapján 'beszélt a tör- ténelemtankönyvek súlyos hiányosságairól, és elmond­ta: a közelmúlt legfontosabb történéseit az újságok és folyóiratok cikkei alapján tanítja az iskolában. Gurij Marcsuk, a Szovjet Tudományos Akadémia el­nöke mélyrehatóan elemezte — többek között az Egyesült Államokkal összevetve — a szovjet alapkutatások helyzetét. Mint mondta, a jelentős lemaradás nem ma­gyarázható csak az anyagi eszközök elégtelenségével, a tudomány harmonikus fejlő­dése csak a fölötte való ki­csinyes gyámkodás megszün­tetésével, magas fokú önál­lóságának elérésével képzel­hető el. A délutáni szünet után az elnöklő Nyikolaj Szljunykov, a PB tagja, a KB titkára Szűrén Arutyunjánnak adott szót. — Az az abszurd helyzet állt elő — mondta az örmény KP KB első titkára —, hogy Örményországban az átala­kulásra ráhangolódott töme­gek törekvése összeütközésbe került a köztársasági veze­tés konzervativizmusával. A vezetőket ért jogos bírálatra azonban kozmetikázgató, lát­szatintézkedések sora volt a válasz, A történtekért tehát nem lehet kizárólag a szél­sőséges csoportokat hibáz­tatni. A nemzetek közötti kapcsolatok kérdéseit egy pillanatra sem szabad szem elől téveszteni, vagy lemon­dani e kapcsolatok alakulá­sának befolyásolásáról. Ha Örményország és Azerbajd­zsán vezetői idejében lépé­seket tesznek és kivizsgál­ják a karahahi lakosok elé­gedetlenségének okait, elke­rülhető lett volna a rendkí­vüli helyzet kialakulása — szögezte le. Jelenleg az ör­mény és az Azerbajdzsáni KP KB együttesen munkál­kodik a helyzet megoldásán — emlékeztetett Arutyunján. A Komszomoí KB amel­lett foglal állást, hogy szűn­tartományban azzal a vád­dal, hogy pandákra vadász­tak, illetve e rendkívül rit­ka állatok csempészésével foglalkoztak. Kínai lapjelen­tések szerint ez idő alatt a tartományban a pandák ir­tása, illetve csempészése mi­att 9 személyt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítél­tek ,33 vádlottat pedig 10 év­nél hosszabb időtartamú sza­badságvesztéssel sújtottak. DZS AKARTA Háromnapos hivatalos lá­togatásra Indonéziáiba érke­zett Kavara Cutomi, a ja­pán nemzetvédelmi hivatal vezérigazgatója. Hosszú idő óta első alkalommal látogat miniszteri rangú japán ka­tonai vezető olyan ázsiai or­szágba, amely ellen a II. világháború idején japán ag­ressziót követett el. KAIRO A közel-keleti helyzet leg­újabb fejleményeiről folyta­tandó tárgyalásokra szerdán Kairóba érkezett Michael Armacost, az Egyesült Ál­lamok külügyi államtitkára. A diplomata a tervek sze­rint találkozik majd Hoszni Mubarak államfővel, tárgyal az egyiptomi külügy- és hadügyminszterrel. BUDAPEST A Moszkovszkije Novosz- tyi szovjet hetilap interjút közöl Berecz Jánossal, az MSZMP PB tagjával, a KB titkárával. Ebben a magyar politikus egyebek között azt hangsúlyozta, hogy a társa­dalmat mindkét országban az egypártrendszer keretein belül akarják megújítani, ez pedig magának a pártnak az átalakítását is megköveteli. PÁRIZS Michel Rocard francia mi­niszterelnök megalakította második kormányát, amely alig különbözik az elsőtől. Minden lényeges miniszteri tárcát a szocialista párt tag­jai töltenek be, a beosztott miniszterek és az államtit­károk között' azonban több a nem szocialistapárti. így a 48 tagú bővebb kormány­ban ugyanannyi szocialista, mint pártonkívüli és közép­párti politikus foglal helyet MOSZKVA A sztálinizmus kialakulá­sának okairól, a sztálini időkben elkövetett bűncse­lekményekről tartott szer­dán Moszkvában sajtóérte­kezletet Dmitrij Volkogonov vezérezredes, filozófus, had­történész. Volkogonov,a Szovjetunió­ban elsőként vállalkozott ar­ra, hogy átfogó munkát ké­szítsen Joszif Sztálin szemé­lyéről, az általa képviselt korszakról. A két vaskos kötet kiadását a jövő év ele­jére tervezik. A könyvből a Pravda, az SZKP KB köz­ponti lapja nemrégiben kö­zölt részleteket. WASHINGTON A Szovjetunió és az Egye­sült Államok még az év vé­géig megállapodásra juthat a földalatti nukleáris kísér­letek ellenőrzésének vala­mennyi technikai kérdésé­ről. A Genfben most véget ért tárgyalási forduló ered­ményeként már csak kisebb jelentőségű technikai kérdé­sek várnak rendezésre. Ezt Paul Robinson, az amerikai tárgyaló küldöttség vezető­je közölte a képviselőiház külügyi bizottságával. PEKING Az utóbbi 10 hónapban 133 személyt vettek őrizetbe a délnyugat-kínai Szecsuán Országos értekezletének második napi tanácskozásán június 39-én a Kreml Kongresszusi Palotájában, Moszkvában. (Balról, jobbra az előtérben) Jegor Ligacsov az SZKP PB tagja a KB titkára, Alexander Jakoblev, az SZKP PB tagja a KB titkára és Mihail Gorbacsov az SZKP KB főtitkára (Telefotó — MTI) jön meg a párt kicsinyes gyámkodása a Kommunista Ifjúsági Szövetség fölött — lián gsúlyozta Viktor Miiro- nyenko, a komszomoí első titkára. Hozzátette: miután a harmincas években a Komszomolt . gyakorlatilag kiszorították a politikai szfé­rából, mi most azt akarjuk, hogy szövetségünk valóban politikailag közeledjen a párthoz és megerősítse be­folyását a fiatalok körében — mondta. A Komszomoí KB alapvetően hibásnak tartja azt az utóbbi időben elterjedt nézetet, amely sze­rint a már említett gyámko­dás megszűnése a párttól való eltávolodással járna együtt. Borisz Pugo, a Lett KP KB első titkára arról szá­molt be, hogy az emberek mindinkább felismerik: az ország, a szocializmus jövő­je az ő kezükben van. Már csökkenőben van kisebbren­dűségi érzésük, s nem vár­ják fentiről az utasításokat. Kezdenek aggódni az át­alakítás sikeréért, amelyet saját ügyüknek éreznek. A lett pártvezető hangsú­lyozta, milyen nagy felelős­ség hárul az egyes köztársa­ságokra a lenini nemzetisé­gi politika következetes megvalósításában. Hangsú­lyozta, hogy a nemzetek kö­zötti problémák kiéleződé­séért semmiképpen sem le­het az átalakítást és a de­mokratizálódást hibáztatni; ezek a kérdéseik azért kerül­tek az érdeklődés homlok­terébe, mert most lehetőség kínálkozott nyílt megvitatá­sukra, és megoldásukra. A vita csütörtökön tatódik. fbly­Lizicsev sajtóértekezlete A pártértekezletet a tar­talmas munka, az élénk, olykor éles vita jellemzi -- állapította meg szerdán Alekszej Lizicsev hadsereg­tábornok. A szovjet hadsereg és flotta politikai főcsoport- főnöke — aki küldöttként vesz részt a párttanácskozá­son — szerdán külföldi új­ságírók három fős csoport­ját. köztük az MTI moszkvai tudósítóját fogadta a tanács­kozás szünetében. A főtitkári beszámolóból Lizicsev azt emelte ki, hogy az a távlatokban való gon­dolkodást tükrözte, számos konkrét javaslatot tartalma­zott a politikai rendszer és a demokrácia fejlesztésére. Megjegyezte, hogy Gorba­csov beszéde — a korábbi idők hasopló felszólalásaitól eltérően — nem direktíva, hanem demokratikus jellegű javaslat. A hadsereg létszámcsök­kentésére vonatkozó kérdé­sekre válaszul kifejtette: a hivatásos katona, mint ő is, nem a csökkentésben, ha­nem a haza megbízható vé­delmében gondokozik. Hoz­zátette, ezt a kérdést min­dig a világpolitikai helyzet­nek megfelelően kell eldön­teni, nem bocsátkozott ugyanakkor találgatásokba arról, mikor várható lét­számcsökkentés a szovjet fegyveres erőknél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom