Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-21 / 147. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 21. Választás küzdelmekkel Az új, demokratikus vá­lasztási rendszer első alka­lommal működött Lengyel- országban a vasárnap meg­tartott helyi tanácsi válasz­tásokon. Maga a választási kampány két hónapon át tartott új és eredeti formák megjelenésével. Még nem mindenütt, de számos kör­zetben igazi választási harc folyt a tanácstagjelöltek kö­zött. Egyes jelöltek találko­zókat, gyűléseket szerveztek például választóikkal. Vol­tak, akik saját költségükön választási plakátokat és szó­rólapokat nyomtattak, sport­sapkákat árultak „válassz engem” felirattal és a jelölt nevével. Volt persze politikai harc is. Varsóban például szava­zólap alakú röplapok jelen­tek meg a következő szöveg­gel: „Szolidaritás” és „LEMP”, alattuk .nem” és „igen” azzal a megjegyzés­sel, „akire szavazol, húzd alá”.A másik oldalon pedig: „Ne hagyd magad becsapni, ez csak újabb színlelt vá­lasztás!” Aláírás: „a szolidá­risok”. Kétségtelen, hogy ezek a tanácsválasztások lényeges politikai élénküléssel jártak Lengyelországban. A jelen­ség gyökere persze mélyebb­re nyúlik. Lengyelorszában az utóbbi időben erőteljesen fellendült a LEMP-en belül, és a rajta kívül is a reform- tevékenység. Mozgásba len­dültek azok az erők, amelyek célja a közélet további de­mokratizálása, a gazdasági reformok kiterjesztése, gyor­sabb és következetesebb végrehajtása. Ezt az irányt képviselte a Lengyel Egye­sült Munkáspárt közelmúlt­ban megtartott központi bi­zottsági ülése, amely —mint ismeretes — számos döntést hozott, gazdasági és szemé­lyi döntéseket. A választási küzdelem az új, demokratikusabb válasz­tási szabályok következmé­nye. Korábban a tanácstag­jelölteket a politikai pártok és a nagy társadalmi szerve­zetek állították. Most állít­hattak jelölteket kis szer­vezetek, független klubok, sőt. az önkormányzati lakó­gyűlések is. Az erre jogosult .társadalmi szervezetek több mint 304 ezer jelöltet java­soltak, a lakógyűléseken pe­dig több mint 79 ezer jelö­lés történt, összegezve: 70 ezerrel több személyt java­soltak, mint az 1984-es hely- hatósági választásokon, jó­részt fiatalokat, igen sok pár- tonkívülit és katolikus szer­vezetek tagjait. Megújult a választókerüle­tek felosztása is: több mint kétezer egyéni választókör­zetet jelöltek ki. A legna­gyobb körzetekben pedig öt helyet lehetett betölteni. Min­den egyes mandátumért leg­alább 2—3 jelölt versengett. A választások így elveszí­tették népszavazás-jellegü­ket. Az egyenlő esélyek elve alól azonban mégis volt egy kivétel: a vajdasági tanács­tagjelöltek listája. Itt annyi jelölt kapott helyet, ahány mandátum volt. de a meg­választásnál a jelöltnek el kellett nyernie az érvényes szavazatok legalább ötven százalékát. Miért jártak el így? — A rendszer kidolgo­zói praktikus elvekre hivat­koztak: biztosítani kellett a vajdasági tanácsok törzsgár­dáját — mondták. A vajda­sági listák mindössze 678 mandátumról döntöttek, ami a tanácsi helyek 10 százalé­ka. A listákat sok kritika is érte. A közvélemény-kutatási felmérés és a választások le­folyása összességben azt iga­zolta, hogy szinte mindenütt a mélyreható gazdasági és társadalmi reformok hívei győztek. Minden jel arra mutat, hogy a közeljövőben eddig ismeretlen mechaniz­musok. demokratikus intéz­mények és szervezetek ki­épülésének küszöbén áll Lengyelország. Egyben lé­nyeges változások várhatók a lengyel nemzetgyűlés íszejm) választási rendszeré­ben is. W. P. Csúcstalálkozó Kanadában M. Thatcher (jobbra), R. Reagan, B. Mulroney, F. Mitterrand. H. Kohl, C. de Mita, J. Delors és N. Takcsita a tárgyaláson (MTI — Telefotó) I romániai „településrendezés” ellen Újabb tiltakozások (Folytatás az 1. oldalról) hogy az évezred végéig min­den ország szüntesse meg mezőgazdasági exportjának és általában a mezőgazdasá­gi termelésnek a támogatá­sát. Mitterrand francia el­nök a fejlődő országoknak nyújtott gazdasági segély, il­letve az adóssággondok ren­dezésének témáját feszeget­te. Margaret Thatcher brit kormányfő azt fejtegette, hogy 1981 óta alapvetően megváltozott a gazdasági helyzet, megszilárdult és fel­lendülőben van a tőkés or­szágok gazdasága, nincs ko­moly inflációs veszély, és a nemzetközi valutaárfolya­mok is stabilizálódnak. Reagan felszólalásában azt hangoztatta, hogy a hét or­szág vezetőinek csúcstalálko­zói az évek során számos gazdasági kérdés megoldását segítették elő, pozitív fejle­ményeiket hoztak. A szovjet—amerikai csúcs­találkozóról volt szó Reagan amerikai elnök Mitterrand francia államfővel megtar­tott 20 perces találkozóján, amelyre az első ülést meg­előzően került sor. A talál­kozóról Reagan szóvivője, Mariin Pitzwater elmondot­ta: a két vezető egyetértett abban, hogy a Szovjetunió új politikája megfontolásra érdemes, Mihail Gorbacso- vot pedig mindketten alkotó kezdeményezéseket előter­jesztő komoly politikusnak tartják. A csúcstalálkozó első nap­ját kisebb tüntetések kísér­ték Ontario tartomány fővá­rosában: a tartományi parla­ment előtt mintegy 1500 fő gyűlt össze, hogy a találkozó szigorúan elzárt színhelyére, a kongresszusi központhoz vonuljon. A tüntetők a leg­különbözőbb csoportokat képviselték az ír Sinn Fein párttól kezdve a környezet- védőkig. A rendőrség meg­akadályozta, hogy a csoport eljusson a színhelyre. Hétfőn előbb az állam- és kormányfők rövid megbeszé­lésével, majd teljes üléssel, a szakminiszterek bevonásá­val folytatódott a csúcsta­lálkozó. Közép-európai idő szerint az esti órákban politikai nyilat­kozatot tettek közzé a vezető tőkés államok torontói csúcs- találkozóján. Kádár lános fogadta az NGKB elnökéi Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnö­ke, az Elnöki Tanács tagja hétfőn délután dolgozószobá­jában fogadta Otto Wolff von Amerongent, az NSZK- beli Német Gazdaság Keleti Bizottságának elnökét, aki a Financial Times budapesti szimpóziumán vesz részt. A szívélyes légkörű meg­beszélésen áttekintették a két ország közötti kapcsola­tok helyzetét, különös tekin­tettel a gazdasági együttmű­ködés elmélyítésének lehető­ségeire, valamint érintették a nemzetközi élet néhány kérdését. Afganisztán Sikeres hadműveletek Sikeres hadműveleteket hajtott végre az afgán had­sereg a hét végén Taháx, Zábul, Nangarhar és Kanda­har tartományokban. Két nap alatt halottakban leg­alább ötven főnyi veszteséget okoztak a kormányellenes fegyvereseknek, és sok hadi­anyagot, köztük rakétákat is zsákmányoltak — jelentette hétfőn a Bahtar hírügynök­ség Kabulból. Zabulban _a tartomány s zékhelyéért, Kalatért folyt a harc. A Bahtar hétfői beszá­molója szerint a hadsereg szétverte a támadókat és meghiúsította az ostromot. A mudzsahidek előzőleg azt je­lentették, hogy a városban elfoglalták a fontosabb pon­tokat és hivatalokat, s csak az erődítmény maradt a kor­mány kezén. Hétfőn újabb magyar tár­sadalmi szervezetek, szakmai szövetségek tettek közzé ál­lásfoglalást a Romániában meghirdetett településátala­kítási politikával kapcsolat­ban. Megyeri Károly, a Magyar Újságírók Országos Szövetsé­gének főtitkára nyilatkozatá­ban közölte, hogy a szövet­ség vezető testületéit és az egész magyar újságíró társa­dalmat mélységesen nyugta­lanítják azok a tervek, ame­lyek a Romániában élő ma­gyarság és más nemzetiségek településeinek felszámolásá­ra irányulnak. Minden új­ságíró erkölcsi kötelezettsé­ge az emberi jogok és az egyetemes emberi értékek védelme — hangoztatta a nyilatkozat. A főtitkár utalt arra, hogy az MSZMP KB és az RKP KB titkárainak tavaly júni­usi találkozóján román rész­ről indítványozták, majd ké­sőbb megerősítették: a ma­gyar újságírók egy csoportja tanulmányozza a helyszínen a román nemzetiségi politi­kát. A MUOSZ a Román Új­ságíró Tanácsnak küldött korábbi, és most megismételt üzenetében bejelentette, hogy a magyar újságírók cso­portja kész Romániába utaz­ni és mielőbb megkezdeni a munkát. Az üzenetre eddig nem érkezett válasz. A Magyar Film- és TV- művészek Szövetsége felhí­vással fordul a világ film- és televíziós művészeihez, szervezeteihez és a televíziós társaságokhoz, hogy a köz­vélemény hiteles tájékozta­tásával emeljék fel szavukat a romániai falvak megsem­misítése ellen. Milliókat űz­nének el szülőhelyükről, ott­honukból, s kényszerítené­nek új lakóhelyekre. Az érintett települések vala­mennyi lakosának életében mindez jóvátehetetlen embe­ri tragédiákhoz vezet. A ro­mániai nemzeti kisebbségek, köztük a legnagyobb lélek­számú erdélyi magyarság el­vesztené etnikai megőrződé- sének minden esélyét. Örményország, Azerbajdzsán Tüntetések sebesültekkel Bartók Péter, Bartók Béla Egyesült Államokban élő fia be­szél New Yorkban, a június 19-én rendezett megemlékezé­sen, amelyet abból az alkalomból tartottak, hogy a nagy ze­neköltő hamvait június 22-én hántolják ki és június 25-én indítják útnak végső nyughelyére, Budapestre. A zongoránál Robert Schwartz, aki a megemlékezésen Bartók-műveket játszott (MTI — Telefotó) A hét végén tüntetés volt két Jerevántól nem messze levő településen. A rendbon­tásban nyolcán megsebesül­tek — közölte hétfőn reggel az MTI moszkvai tudósító­jával a jereváni Armen- pressz hírszolgálati iroda munkatársa. Az események részleteiről nem adott felvi­lágosítást, de annyit elmon­dott, hogy a megmozdulások­ra a karabahi problémával összefüggésben került sor. Jerevánban a hét vé­gén teljes volt a nyugalom. Hétfő reggeli Bakuból ka­pott hivatalos tájékoztatás szerint Karabahban a hét végén rendkívüli esemény nem történt. A bakui külügyminiszté­rium illetékese az MTI moszkvai tudósítójának te­lefonon adott tájékoztatásá­ban cáfolta azokat a híresz­teléseket, hogy Szumgaitban a múlt hét elején katonai alakulatok vették volna kö­rül az ott lakó örmények há­zait biztonságuk megóvása céljából. Pakisztáni források szerint a fegyveres ellenállók mint­egy ezer főnyi ereje felha­gyott Szpin-Baldak határvá­ros elfoglalására tett kísér­leteivel és visszavonult hegyi támaszpontjaira. A mudzsa- hideket a hadsereg ellentá­madása vetette vissza, és az a körülmény, hogy a három­hetes, sikertelen offenzíva alatt kifogyták készleteik. A TASZSZ hírügynökség kabuli értesülései szerint az Afganisztán területén harcoló kormányellenes erők nem nagy jövőt jósolnák a Pa­kisztánban székelő hét ellen- forradalmi csoport vasárnap megalakított ellenkormányá­nak. Ez a lépés kilátástalan, az átmeneti kormány kérdé­sének semmi jelentősége sincs — idézi a TASZSZ a vé leményeket. PEKING Egyhetes hivatalos álla­mi látogatásra hétfőn Pe- kingbe érkezett Mengisztu Hailé Mariam, az Etióp Népi Demokratikus Köztársaság államfője. Az etióp elnök népes kíséretében foglal he­lyet többek között Berhanu Bajih külügyminiszter és Teszfaje Dinka miniszerel- nökhelyettes. KAIRO Az egyiptomi külügymi­nisztérium hétfőn nyilatko­zatban közölte: a kormány beleegyezett abba, hogy jú­nius 24-ike és 26-ika között Kairóban tartsák meg a dél­nyugat-afrikai válság rende­zését célzó négyoldalú tár­gyalások újabb fordulóját, Angola, Kuba, az Egyesült Államok és Dél-Afrika rész­vételével. Mint az MTI tu­dósítója jelentette, előző nap Havannában megerősítették, hogy Kuba részt vesz a ta­lálkozón. MOSZKVA Az oroszországi bolsevikok egyik vezetőjéről, a Pravda egykori főszerkesztőjéről, Nyikolaj Buharinról forgat filmet Carlo Lizzani, olasz filmrendező. A film címe: Kedves Gorbacsov! A Prav­dának adott nyilatkozatában az olasz kommunista rende­ző elmondta, hogy a film alapötletéül Buharin özve­gyének tavaly Mihail Gorba- csovhoz írott levele és Bu­harin nyilvánosságra hozott politikai végrendelete szol­gált. LONDON Négytagú brit parlamenti küldöttség érkezett hétfőn Teheránba, hogy iráni poli­tikusokkal tárgyaljon a két országot érdeklő problémák­ról. A brit alsóház két kon­zervatív és egy munkapárti képviselője, továbbá a Lor­dok Házának egy tagja al­kotja a küldöttséget. Érkez- tekor iráni külügyi és parla­menti tisztviselők üdvözöl­ték a delegációt Puccs a szigeten Tábornokokhoz nyúlni veszélyes A tábornokokhoz nyúlni veszélyes — az aranyszabály igazságát Panama után Haitiin is tapasztalhatták a polgá­ri politikusok. A karib-tengeri szigeten héttőre virradóra puccsot hajtottak végre a katonák, miután az ország el­nöke a múlt pénteken leváltotta tiszté­ből Henri Namphy tábornokot, a had­sereg főparancsnokát és alapos tisztoga­tásokat kezdett a fegyveres erők veze­tésében, A most megdöntött államfő, Leslie Mianigat nem sokáig volt az elnöki pa­lota lakója. Idén februárban tette le az esküt, alig egy hónappal azután, hogy — a hadsereg aktív segítségével — megnyerte az elnökválasztást. Az 57 éves politikus nem volt kimondot­tan a katonák embere, de múltja alap­ján alkalmasnak ítéltetett arra, hogy szalonképessé tegye Namphy tábornok egyre nyíltabban diktatórikus rendsze­rét. La tin-A mer Lka legszegényebb orszá­gában két évvel ezelőtt úgy tűnt, hogy lehetőség nyílik a változásra. A nép- harag elsöpörte a zuralkodó Duvali- er-csailádot; az akkori „örökös elnök”, Jean-Claude Duvalier Franciaországba menekült. Azóta egy igencsak kényel­mes kastély foglya, de a róla szóló rit­ka hírek szerint nem mondott le arról, hogy visszatérjen a hatalomba. A volt diktátor álmai megalapozat­lannak látszanak, de az kétségtelen tény, hogy az lí>8(i-os felkelés csak Du­valiert űzte el, rendszerét nem tudta le­rombolni. A hatalom az ország gazda­sági életét irányító maroknyi család ke­zében maradt. Számukra a változás csak annyiban volt fontos, hogy a ko­rábbi diktatúra rémségeinek felszámo­lása után az ország kikerült a teljes nemzetközi elszigeteltségből, s Haiti is­mét számíthat segélyre az Egyesült Ál­lamoktól, Kanadától és Japántól. Az 1987. november 29-re kiírt válasz­tás reggelén elszabadult a pokol az or­szágban. A diktatúra idején létrehozott titkosrendőrség addig bújkáló tagjai egyik pillanatról a másikra színre lép­tek és több városban tűzet nyitottak a szavazásra gyülekezőkre. A hadsereg tétlenül nézte 34 ember meggyilkolását, a junta pedig — a véres eseményekre hivatkozva — azonnal lefújta a vá­lasztást. A külföldi, kedvezőnek aligha mond­ható visszhang azonban nyilvánvalóvá tette, hogy a választást végleg nem le­het elhalasztani. Januárban ismét az urnák elé szólították a szavazókat. Az elnök Leslie Maginat lett, aki 1986-ban tért vissza 20 éves önkéntes száműzetés után hazájába. Az emigrá­ció hosszú évei alatt a Sorbonne-on végzett történész egyetemi előadásokat tartott a karibi-térség problémáiról Pá­rizsban, Washingtonban, Caracas.ban. Ismert személyiség lett, aki a fordulat után bizton számíthatott az Egyesült Államok támogatására: a karibi ügyek­kel foglalkozó amerikai illetékesek nem felejtették el, hogy Maginat az elnöki kegy elvesztése előtt diplomataként ak­tívan harcolt a kommunizmus elterje­dése ellen Latin-Amerikában. Egyebek között ő vezette hazája küldöttségét az Amerikai Államok Szervezetének 1962- ben tartott Punta del Este-d tanácskozá­sán, ahol az Egyesült Államok sürgeté­sére a forradalmi Kubát kizárták a szervezetből. Haiti delegációja lelkesen támogatta az amerikai kezdeményezést. Senki előtt nem volt kétséges, hogy a januári választás után is Henri Nam­phy maradt Haiti tényleges vezetője. Az események alakulása azonban azt mutatja, hogy az új elnök nem tartotta véglegesnek ezt a szereposztást. Egy látszólag jelentéktelen ügy miatt került kenyértörésre a sor: Namphy tábornok leváltott egy katonatisztet, akinek az volt a „bűne”, hogy túlságosan hűnek mutatkozott az elnökhöz. Maginat fe­lülbírálta a döntést és menesztette a hadsereg főparancsnokát. Az elnök „lázadása” alig két napig tartott. Vasárnap éjjel Namphy fegyve­resei elfoglalták az elnöki palotát, Ma- nigatot pedig rezidenciáján tartják há­zi őrizetben. Az ország helyzete teljesen bizonytalanná vált; az Egyesült Álla­mok azonnal jelezte, hogy a megbuk­tatott államfő továbbra is védencének számít. Washington a „panamai párhu­zam” miatt sem mondhat le róla, s egyelőre senki nem tudja, hogy a teljes káosz kiújulásának veszélye nélkül helyrehozható-e a harcias tábornok „túlkapása”. Gőzön István

Next

/
Oldalképek
Tartalom