Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-14 / 114. szám
1988. MÁJUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Nyugati piacokon értékesíti termékeit — festett és natúr fonott vesszőbútorokat — a Tiszafüredi Háziipari Szövetkezet. Legkeresettebb cikkeik a kerti ülőbútorok, fotelok (Fotó: T. K. I,.) Marosán György köszöntése Marosán Györgyöt, a magyar munkásmozgalom kiemelkedő régi harcosát 80. születésnapja alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága nevében Kádár János, az MSZMP főtitkára levélben köszöntötte. A levelet Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke nyújtotta át Marosán Györgynek azon az ebéden, amelyet pénteken az Élelmezésipari Dolgozók Szakszervezetének Elnöksége adott tiszteletére. Az ebéden részt vett vendéglátó házigazdaként Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke, az ÉDOSZ elnöke. Mindönki érdekelt a jövedelem gyarapításában Előtérben a vállalkozások Szanálás után a nagyróvi téeszben Az elmúlt gazdasági évet pénzügyi problémákkal záró néhány megyei közös gazdaság közül a Nagyrévi Tiszazug Tsz volt az, amelyik veszteségeinek rendezését nem tudta saját tartalékainak felhasználásával megoldani. A szanáláshoz vezető alap- és mérleghiány kialakulásában a 600 hektárnyi szőlőültetvényt ért teljes fagykárnak volt a legnagyobb szerepe. Ez az ágazat biztosítja ugyanis jobb eszA központi segítség természetesen feltételekhez kötött. A szövetkezeti kollektívának kötelezettségeket kellett vállalnia a gazdálkodás hatékonyabbá, jövedelmezőbbé tételére, a pénzügyi egyensúly mielőbbi helyreállítása érdekében. Abban, hogy az 1988-as esztendőt az elmúlt évi rendkívüli anyagi nehézségek ellenére kellően megalapozhatta a szanált szövetkezet, alapvető szerepe volt az ellátó és szállító szervezetekkel kialakult igazán jó partneri kapcsolatnak. Az Agroker, a Vetőmagtermeltető, a Gabonaforgalmi és Malomipari, valamint az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat által nyújtott sagítség- nek — a szaporítóanyagok, műtrágyák és növényvédőszerek megelőlegezésének, a termelési hitelek biztosításának — köszönhető, hogy most a többi gazdasághoz hasonlóan, biztató tavaszi képet mutatnak a nagyrévi téesz földjei is. Ami a szövetkezeti kollektíva kötelezettségeit illeti, azok közül a veszteségforrások azonnali felszámolását A természeti csapás miatt tavaly leginkább veszteség- forrásnak számító szőlőtermesztésben új vállalkozási formát alkalmaznak a meglehetősen kézimunka-igényes tevékenység hatékonyabbá tételére. Megszűnt az úgynevezett brigádrendszer, a tizenöt tagú munkacsapatok foglalkoztatása. Egyéni területvállalással a nők esetében hat, a férfiakéban hét hektárnyi szőlőültetvény gondozását a tagokra bízta szerződéses alapon a téesz. A vállalkozó tagok, családtagjaik bevonásával elvégzik a sorművelési és a zöldmunkákat, a betakarítást. A közös gépeivel oldják meg a sorközművelést, a növényvédelmet. A termést a szövetkezeten keresztül értékesítik illetve a téesz pincészetében dolgozzák fel. A szerződésben kialakított hozamterven felüli termés árbevételének hasznán megosztozik vállalkozó tagjaival a szövetkezet. Eddig az ágazatban dolgozóknak a fele vállalkozott ebben a formában szőlőtermesztésre. Az általuk gontendőkben a szövetkezet árbevételének 30—35 százalékát, a nyereségnek pedig a 60—70 százalékát. A három településen — Tiszakürtön, Tiszainokán és Nagyréven — négyszáz család megélhetését biztosító és mintegy félezer nyudíjasról gondoskodó közös gazdaság 51 millió forintot kapott a szanáló szervezeten keresztül a tavalyi veszteségeinek rendezéséhez. tartották legfontosabbnak a központi segítséget nyújtó szervezetek. A kihasználatlanság miatt évente mintegy két és félmilliós veszteséget „termelő” szállítási ágazat megszüntetésével kezdték az évet Nagyréven. Egy billenős szállítójármű kivételével, értékesítették a szövetkezet valamennyi tehergépkocsiját. A szállítási feladatokat jelenleg a meglévő traktorparkkal oldják meg. Ez kétségtelenül az eddiginél jóval körültekintőbb munkaszervezéssel jár, viszont eggyel kevesebb lett a termelő ágazatok jövedelem- pozícióját rontó tevékenység. A növénytermelés szerkezetének egyszerűsítésére — konkrétan a már hagyományos zöldbabtermesztés megszüntetésére — a speciális betakarítógépek árának jelentős növekedése késztette a téeszbelieket. Pénzszűke időkben csak olyan gépek, gépsorok vásárlását engedhetik meg maguknak amelyeket több ágazatban hasznosíthatnak a növénytermesztők. dozott ültetvényrészeken előbbre tartanak az időszerű ápolási munkákkal, és jobb minőségben is végezték el azokat, mint a még nagyüzemi keretek között művelt szőlőtáblákban. Nem kevés — évi mintegy három-négymillió forint közötti — veszteséggel rontotta a Tiszazug Tsz pénzügyi helyzetét a tehenészet. Az ágazatban dolgozó improduktív vezetői állományt és a fizikai dolgozók számát egyaránt sokallta a vezetőség. A korábban 38 tagot foglalkoztató tehenészetet is vállalkozásba adták tizenegy tagnak illetve kívülállónak. A vállalkozók családi alapon gondozzák a téesz 250 tehenét, bérlik az állattartó épületeket a szövetkezettől, és térítést fizetnek a nagyüzem által biztosított anyagokért, a takarmányért, az energiáért, a szolgáltatásokért. Közös és alapvető jellemzője a pénzügyi egyensúly helyreállítását célzó törekvéseknek a nagyrévi téesz- ben a nyereségérdekeltség kiterjesztése az egész kollektívára. A tehenészeket érdekeltté tették a több tejet eredményező — ezáltal nekik is, .a közösnek is több hasznot hozó — lelkiismeretesebb jószággondozásban, takarmánygazdálkodásban. Ugyanakkor a növénytermesztőket is a jobb minőségű takarmányok előállításában, hiszen a vállalkozásba adott tehenészet ' immár piaccá lépett elő. A vállalkozó ugyanis nem köteles átvenni akármilyen takarmányt. Beszerezheti azt máshonnan is, ha azt, ami a téeszben termett, nem tartja megfelelőnek a tejtermelési szinthez. Hasonló, személyre szóló érdekeltséget szolgál a műszaki és gépesítési főágazatban bevezetett költségtérítéses üzemelési rendszer. Munka- és erőgéptípusonként megállapított alkatrész-, üzemanyag- és úgynevezett javítási műhelyórakerettel kell gazdálkodniuk a szerelőknek, a traktorosoknak. Ha megtakarítást érnek el, vastagabb, ha túllépik a normákat, vékonyabb lesz hónap végén a fizetési borítékuk. Üj keletűek még a téeszben bevezetett intézkedések. Korai lenne éppen ezért az esztendő harmadának eltelte után azok eredményességét vizsgálni. Egyet azonban máris kimutattak a szövetkezet közgazdászai: az időközben ismét emelkedett bérek, árak ellenére az első négy hónapban a termelési ráfordítások alatta maradtak a tavalyi hasonló időszakénak. A pénzügyi egyensúly helyreállítására tett intézkedések, változtatások mintegy hatvan dolgozót érintettek. Tagokat és középvezetőket egyaránt. Kétharmaduknak sikerült megtalálniuk a helyüket az új munkaszervezetekben, a többiektől — néhány vezetőtől is! — megvált a szövetkezet. Ezt is „meg kellett lépni”, hallottam a minap a téesz új elnökétől, Kulcsár Sándortól, aki azt is leszögezte: a közös érdekeltségen és kockázaton alapuló vállalkozási készség erősítése nem egyszerűen elhatározás, sokkal inkább kölcsönös bizalom kérdése. Bízniuk kell a tagoknak abban, hogy a szakvezetők által kidolgozott és bevezetett intézkedések a közös javát szolgálják. A vezetőknek is bízniuk kell abban, hogy a tagok jó partnerek a megújulásban. A központi segítség nyújtotta lehetőségek kihasználása, a nagyrévi, a tiszainokai és a tiszakürti biztató tavaszi határkép azt mutatja: sem a vezetők, sem a tagok nincsenek híjával az egymás iránti bizalomnak a Tiszazug Tsz- ben. T. F. Megyei pártbizottsági ülésen a szolgáltatásokról Érvényesüljenek az áru- és pénzviszonyok A megyei pártbizottság átfogóan 1981-ben értékelte a fogyasztási szolgáltatások helyzetét. Azóta az eltelt időszakban alapvetően megváltozott az irányítási, működési feltételrendszere. Szükségessé tette e téma áttekintését mindezek mellett az is, hogy az életmódban betöltött jelentőségüknél fogva a szolgáltatások kínálatának beszűkülése, hiányuk vagy színvonaluk romlása kedvezőtlen gazdasági és politikai következményekkel jár. A munka minőségének romlása vagy javulása az igénybevevőt közvetlenül és azonnal érinti. így a közhangulat alakításának fontos elemévé válik. Hol is állunk az ellátási rangsorban a megyék között? A lakossági szolgáltatásokat tekintve Szolnok megye e rangsorban jelenleg a A vita előterjesztésében elhagzott, hogy a szervezetkorszerűsítés a szocialista gazdálkodóknál teljesítményük csökkenésének megállítását. a színvonal javítását, az üzleti verseny kibontakoztatását irányozta elő. E szektorban a fogyasztói szolgáltatások 54 százalékát, a főprofilú vállalatok és szövetkezetek végezték. A szolgáltatásfejlesztés szempontjából az átszervezés egyik pozitívumaként értékelhető, hogy az új kisvállalatok, kisszövetkezetek létüket, fejlődésüket a szolgáltatási tevékenységre alapozták. A hagyományos szervezetek a szolgáltatást mint veszteség- forrást kezelték, melynek leépítésére törekedtek. A kisebb szervezetek rugalmasabban alkalmazkodtak a piaci igényekhez, új és kiegészítő szolgáltatásokat nyújtanak, azonban tevékenységük alacsony jövedelmezősége az új keretek között sem biztosítja önmagában a talpon maradást. A fejlődés egyik alapvető gátja, hogy a szolgáltatóknál nem képződik elegendő fejlesztési forrás, még a dinamikus szin- tentartás mértékéig sem. Tavaly az összfogyasztási szolgáltatásnak már több mint 70 százalékát a kisiparosok végezték, a megye 6354 kisiparosának több mint 80 százaléka e szférában teA vitában elsőként felszólaló Kovács Miklós, a Jászberényi Városi Pártbizottság első titkára a szolgáltatások differenciált megítélésére helyezte a hangsúlyt. A kvalifikált szakembereket és nagyértékű eszközöket igénylő szolgáltatások — mondotta —. csak bizonyos centralizált formában képzelhetők el jelenleg. Ugyanakkor differenciált megközelítés szükséges abból a szempontból is, hogy a lakosság nagy részét érintő, a mindennapi életvitelbe szervesen beépülő vagy a lakosság kisebb hányadát érintő szolgáltatásról van-e szó. Hegyi Istvánná, a megyei pártbizottság osztályvezetője többek között azt ecsetelte, hogy más megyék statisztikájával összevetve szőkébb hazánkban a szolgáltatásokat jellemző mutatók igen változékonyak, egy-két év viszonylatában e rangsorban egy-egy mutató akár nyolc helyet is előbbre, illetve visszalépett. Mindez alapos vizsgálatot kíván, már csak azért is, mert a szolgáltatásokat illetően az objektív kínálati feltételek a körnvaző megyékhez képest nálunk kedvezőbbek. Vajda Jenőné, a Fogyasztók Szolnok Megyei Tanácsának elnöke azzal kezdte mondandóját. hogy a fogyasztók érdekvédelme már a gyártónál elkezdődik. Hangsúlyozta, hogy a szolgáltatások árának emelkedése a nagycsaládosokat és az idős embereket különösképp sújtja, holott bizonyos szolgáltatásokra legtizenhatodik. mindannak ellenére. hogy dinamikusabban növekedett az építőipari szolgáltatás, a személygépkocsi, a háztartási és az elektromos cikkek javításának. valamint a teherszállításnak a volumene. Ugyanakkor az úgynevezett helyettesít«) szolgáltatások körében stagnálás illetve visszaesés következett be. Ez jellemző például a mosatásra, a hagyományos javító munkálatokra vagy például a fodrászatra. A szolgáltatóipar az árbevételét az 1980-as években, esztendőnként több mint 10 százalékkal növelte, a szolgáltatási árak évente átlagosan 7—8 százalékkal emelkedtek. A reáljövedelmek alakulásával párhuzamosan ez a kereslet mérséklődésének irányába hatott. vékenykedik. Munkájuk kiemelkedő jelentőségű a községekben és a peremkerületekben. A városokban az említett gondok ellenére a szolgáltatás részben megoldott, viszont a kistelepülések ellátottságában további romlás következett be. Az 1500 lakosnál kisebb településeken például az egy személyre jutó szolgáltatási teljesítményérték nem éri el a jegyei átlag felét. A jelentés előterjesztője, a gazdasági és szövetkezetpolitikai bizottság megállapította, hogy a megyében a lakossági fogyasztási szolgáltatások színvonala elmarad az igényektől, a fejlődés a kívánt szintet és mértéket nem éri el. Néhány szolgáltatásfajta kivételével — területenként differenciált mértékben — a kínálatot me|.y- nyiségi és minőségi ellátási problémák jelentik. Ennek többek között oka, hogy a szükséges kínálati illetve versenyhelyzet nem alakult ki, a szolgáltatási piacot az egyensúlytalanság jellemzi. Erősödött a szolgáltatók jövedelem- és költségérzékenysége, s jelentősen emelkedtek az árak. Ezzel szemben a fizetőképes kereslet egyes szolgáltatási területeken nem vagy csupán alig növekedett. inkább ők szorulnak. Felvetette: megfontolandó hogy a kistelepüléseken, éppen azért, hogy megtalálják számításukat. a kisiparosok kiskereskedői jogokat is kaphassanak. Varga András, a KI ŐSZ' 'megyei szervezetéinek titkára ugyancsak e problémakört érintette akkor, mikor elmondta, hogy megyénkben 1982-ben a kisiparosok 65 százaléka tevékenykedett faluban, mára ez az arány majd 20 százalékkal csökkent. Jackanin József, az Alfa Autójavító Vállalat igazgatója az autójavítók példáján keresztül a szolgáltatást hátráltató érdekkülönbségekről beszélt. Arról, hogy az autó- értékesítő, alkatrészellátó és javító vállalatok különböző tárcákhoz tartoznak, s az eltérő érdekeknek a fogyasztó látja végül a kárát. Nem mindegy az sem, hogy a javításhoz az (alkatrész honnan és milyen áron kerül. Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese központi intézkedéseket kívánó kérdésekről beszélt, s felszólalásában nem értett egyet azzal, hogy a szolgáltatásban a piaci követelményeknek kell érvényesülniük. Fenntartással kell ezt az elvet fogadni — mondotta —, mert az életszínvonal csökkenése bizonyos területeken mérsékli, más szolgáltatási területeken pedig növeli a keresletet. Markó István, az MSZMP KB gazdaságpolitikai osztályának helyettes vezetője hangsúlyozta: a társadalompolitikai vonzata legalább olyan fontos a szolgáltatásoknak. mint az áruellátásnak. éppen ezért szükséges az egységes kormányzati irányítás e szférában is. Foglalkoztatáspolitikai szempontból ugyancsak lényeges a hatása, hiszen a termelő területről mind többen kerülnek át a szolgáltatási ágazatokba. Éppen ezért szükséges. hogy az újrakezdéshez adható hiteltámogatást olyan szakemberek kapják, akik szolgáltató tevékenységet vállalnak. E szféra önfinanszírozó képessége, jöv- delmezőségi szintje alacsony, szükséges tehát — mondotta —, hogy az áru- és pénzvi- szori.vok ne csak a termelésben. hanem e területre is terjedjenek ki. Elengedhetetlen a szolgáltatásoknál is a versenysemleges helyzet megteremtése, ennek egyik mozzanata lesz az egységes vállalkozási adó kidolgozása. Tabák Lajos nyugalmazott vállalati igazgató nem értett egyet az előterjesztés azon megfogalmazásával, hogy a városokban a gondok ellenére a szolgáltatás döntő része megoldott, minthogy e megállapítás csak részben érvényes. Gáspár József, a Tiszafüredi Városi Pártbizottság első titkára helyi tapasztalatok alapján a szolgáltatásokban fellelhető műszaki színvonallal és szakmunkásképzéssel összefüggő gondokról beszélt. Javaslatok, feladatok A megyei pártbizottság elfogadta a jelentést, amely magában foglalja a testület állásfoglalását, melyben javasolja többek között, hogy a megyei pártszervezetek és -szervek legyenek kezdemé- nyezőek a lakossági szolgáltatások mennyiségi ellátását és minőségi javítását gátló tényezők feltárásában és feloldásában. Kötelezi a szolgáltatásban dolgozó párt- szervezeteket és kommunistákat, hogy a hatékony gazdasági munka érdekében agitáljanak a kapacitások jobb kihasználásában, a szervezésben, az érdekeltségi rendszert átfogó korszerűsítésben rejlő tartalékok feltárása mellett. A megyei pártbizottság a megyei tanács kommunista vezetőinek feladatul adta, hogy a megyei tanács ellátási felelősségét a szolgáltatások mennyiségi és minőségi megőrzésében. fejlesztésében a területi szempontok figyelembevételével érvényesítse. Támogatja, hogy a gazdaságszervező és koordináló munka mellett a helyi tanácsok vállalkozó jelleggel saját anyagi eszközeikkel is vállaljanak részt a szolgáltatások színvonalának megtartásában, illetve emelésében. Szükségesnek látja, hogy nyerjék meg a területükön működő ipari, kereskedelmi és mezőgazdasági egységeket, hogy az ilyen tevékenység végzésére alkalmas szakembereik, eszközeik bevonásával vegyenek részt a szolgáltatási igények kielégítésében. A megyei pártbizottság feladatokat fogalmazott meg az érdekképviseleti szervezetek kommunista vezetőinek, és javaslatokat továbbított a központi szervekhez, így javasolta például, hogy hatékonyabb megoldás lenne a fogyasztási szolgáltatások azonos gazdálkodási problémáinak egységes irányítással történő megoldása. Mérlegelendő, hogy a szolgáltatást végző vállalkozók (kisiparos. munkaviszony mellett tevékenykedő, nyugdíjas) e tevékenységből származó bevétele meghatározott összegig legyen adómentes, hasonlóan a háztáji termeléshez. Javasolta a testület, hoev az anvae- és alkatrész- ellátás területén szükséges a jelenlegi forgalmazási rend áttekintése. az egvmásra épülő mechanizmusok összhangjának megteremtése. Visszaesés színvonalban Érdekek egyeztetése
