Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-12 / 112. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁJUS 12 IA tudomány világa I Néhányukból úszó hotel lesz Az óriás tankhajók alkonya A Sargasso-tengerben ívnak A vándorló angolna titkai Alig van hal a vizeink­ben, amely a folyami angol­nánál többet foglalkoztatta volna a halbiológusokat és a zoológusokat. Az angolna biológiai kutatásának hosszú története van; hosszú éveket vett igénybe, amíg a nagy áldozatok árán, lépésről lé­pésre végzett kutatások rész­leges eredményei teljes tudo­mányos összképet nyújthat­nak. Már Aristotelész is foglalkozott az angolnával, tudta, hogy vándorolnak a tengerben, lárvákból fejlőd­nek ki, de ivarszerveiket nem sikerült felfedeznie. So­kan és sokat foglalkoztak az angolnák életével az elmúlt évszázadok során, de száza­dunkig lényegesebb ered­mény nélkül. Tizennyolc évi kutatásba került, amíg_rájöttek az an­golna szaporodásának tit­kára. A kérdés tisztázása el­választhatatlan a dán Johan­nes Schmidt nevétől 1904- ben. amikor a Tjor nevű ku­tatóhajó azzal a feladattal futott ki a tengerre, hogy többet tudjon meg a haszon­halak szaporodásáról, a Fö- rör-szigetek mellett kifogott halak között találtak egy angolnalárvát. Ez azért, volt jelentős, mert korábban an­golnalárvát csak a Messinai- szorosban találtak. J. Schmidt ezután rendszeresen kutatni kezdett az angolnák ikrara­kó helye után. s ezt 1922-ig folytatta. A legnagyobb an­golnalárvákat az amerikai tengerpart közelében, az északi szélesség 22 és 30 fo­ka. valamint a nyugati hosz- szúság 48 és 65 foka között találta. Az Atlanti-óceánnak ezt a területét Sargasso ten­gernek nevezik; ott ívnak az angolnák, 400 méteres mély­ségben. A 17 C-íokos izoter­mák (az ilyen hőmérsék­letű pontokat összekötő ha- tárvo'rjilak) környékén talál­hatók meg azok a feltételek, amelyekre a fiatal nemze­déknek élete első napjaiban szükség van. Ez az eredmény új kérdé­sek egész láncolatát vetette fel. Miért ívik az angolna az európai partoktól ilyen óri­ási távolságra? Hogyan ta­lálja meg az utat az ívóhely­hez? Milyen külső és belső tényezők váltják ki vándor­lási ösztönét? Hogyan talál vissza az ifjú nemzedék? A hosszú vándorlásra az egyik magyarázat: a harmadkor­ban a Golf-áramlásnak más volt az útja, mint ma, s a 17 C-fokos izotermák egé­szen az európai partokig hú­zódtak. Az európai folyami angolnák őseinek ívóhelyei tehát nem voltak a parttól nagy távolságra. A fűzfalevél alakú an- golnalárváknak három évre van szükségük ahhoz, hogy a Sargasso-tengertől az eu­rópai partokig terjedő 8000 kilométer távolságot megte­hessék. Ilyenkor benyocDul- nak a Földközi-tengerbe is. A folyótorkolatok előtt a tavaszra negyedik életévük­be lépő lárvák áttetsző üveg­angolnákká alakulnak át. A fiatal angolnák ezreit hajt­hatatlan ösztön kényszeríti a folyók áramlásával ellenté­tes irányú vándorlás nehéz­ségeinek leküzdésére. A hímek 9, a nőstények 12 évi édesvízi tartózkodás után válnak ivaréretté. Üjra fel­támad bennük a vándorlás ösztöne, holdvilágos éjszakán lefelé vonulnak a folyókon a tengerhez. Másfél év alatt érkeznek el ívóhelyükre, ahol tavasszal, az ikrák le­rakása után elpusztulnak. Ehhez hasonló életciklusa nincs egyetlen más halnak sem. Képünkön az angolna ván­dorlásának a tanulmányozá­sára ultrahang adót szerel­nek az állat hátára. Nyugodt időjárási viszonyok között a tengerben legalább 1,3 km távolságig fogható a jelzése a hajóra erősített antenná­val. Az utóbbi évtizedek során mesterségesen felduzzasztott kereskedelmi flották egyre nagyobb munkanélküliség­gel küszködnek, s állandóan növekszik a még korszerű, de lebontásra ítélt hajók száma is. Tulajdonosaiknak ugyanis kifizetődőbb ócska­vasként eladni a huzamo­sabb ideje álló hajókat, mint vállalni a tetemes karban­tartási költségeket. A kereskedelmi hajók be­fogadóképessége és száma különösen a ’60-as évek vé­gén és a ’70-es évek elején nőtt rohamosan. A Szuezi- csatorna lezárása, valamint az 1973-as közel-keleti há­borút követő olajválság soha nem látott konjuktúrát ho­zott a tengeri szállításnak. A kőolaj kerülő úton — Afrika megkerülésével — történő szállítása ugyanis csak abban az esetben volt kifizetődő, ha hatalmas mennyiségű „fekete aranyat” nyelt el egy-egy hajó gyomra. Meg­kezdődött a tankhajó-monst­rumok, az akár félmillió tonna olaj szállítására is al­kalmas óriások építése. A tőkés országok gazdasági válsága és a Szuezi-csatorna megnyitása a ’70-es évek má­sodik felében megszakította a tengeri áruszállítás növe­kedésének erőteljes ütemét. Véget ért tehát a tengeri csoda, s most különösen a tankhajókra jár rá a rúd. Tulajdonosaik tanácstalanok, menteni próbálják a ment­hetőt. Az egyik norvég cég például úszó hotelként érté­kesítette öt hajóját, a japá­nok egyik hajóóriása pe.dig soha nem látott méreti juhszállítóként közlekedik egyszerre 125 ezer bégetőal latot fogadva gyomrába Mások olajtartályokként al­kalmazzák őket, vagy „ope rációnak” vetik alá a hajó­testet: a törzsből bizonyos hosszúságot kivágva megrö­vidítik az egykori óriást. A: így megkisebbített tankhajók ugyanis nem csupán szerke­zetileg lesznek erősebbek és fordulékonyabbak, hanem kisebb motorok is elegendő­ek meghajtásukra, ami ter­mészetesen üzemanyag-meg­takarítással jár. Ráadásul kisebb, sekélyebb kikötőkbe is behajózhatnak. Képünkön egy olyan 550 ezer tonnás óriás tankhajót láthatunk, amilyen már nem épül töb­bé. Az éltető oxigén Növények a történelem előtt Egy görögországi barlang­ban immár tíz év óta tartó ásatások során a történelem előtti haszonnövények átfo­gó „panorámáját” tárták fel, egymást követő rétegsorok­ban. Az egyedülálló lelet­együttes az i. e. 20 ezertől az i. e. 3000-ig terjedő idősza­kot fogja át. A tízezer évvel ezelőtti rétegekben vad za­bot és árpát találtak a régé­szek, a korábbi (az. i. e. 20 és 10 ezer közötti) rétegek­ben viszont kizárólag borá- gócserjék magvait. Az i. e. 11 ezer körül jelent meg elő­ször a lencse, amely akkori­ban különösen kicsi volt, át­mérője kisebb volt két milli­méternél. Ebben a rétegben kis bükkönymagokat is ta­láltak, továbbá pisztáciát és mandulát. Az i. e. 12 500-ból származó rétegben bukkan­tak először árpamagvakra. Az i. e. 7300 körüli időszak­ban jelent meg először a vadkörte — nemcsak magva­it, hanem egész gyümölcsét is megtalálták. Az i. e. 6000 körül búza váltotta fel az árpát. Újdonságok a méhek életéről A méhek „nyelvének”, „nyelvi érintkezésének” egyik legfontosabb eszköze az a „tánc”, amellyel társaik­kal a tápláléklelőhely irá­nyát, a kaptártól való távol­ságát, s a táplálék mennyi­ségét és minőségét közük. Persze a sötét kaptárban a „tánc” útján való közlés aligha egyértelmű. A würz- burgi egyetem kutatói meg­állapították, hogy a néma méhek „táncát” társai fi­gyelmen kívül hagyják. De ha ez a „tánc” hangjelzéssel társul, ez nyomban arra készteti őket, hogy kövessék a felderítőt. E hangnak a frekvenciája mintegy Y80 hertz. A felderítőkkel együtt ki­rajzó méhek sem maradnak némák. Időként mintegy 320 hertzes hangokat hallatnak. Így kérnek nektárt a „tánco­ló” méhtől. Ez a nektár azonban számukra nemcsak táplálék, hanem arról is tá­jékoztatja őket, hogy a meg­jelölt úton milyen virágport találnak. A „kéregető” mé­hek levegő közvetítette hangjai alig különböznek a „táncoló” méhek hangjától, s az nem is veszi figyelem­be azokat. Csak akkor áll meg, és ad kóstolót nekik a nektárból, ha az a lép, ame­lyen táncol, a „kéregetők” hangjától megrezeg. Az emberi fül mindkét méhhangot érzékeli: 30 cen­timéteres távolságból a „tán­coló” méh hangjait éppen hogy, a „koldulókéit” azon­ban tisztán hallja, mert a rezgő lép erősebb hangsu­gárzó, mint egymagában a méh. A levegő — a légnyomás­tól függetlenül — mindenütt állandóan 20,9 százalék oxi­gént, 79 százalék nitrogént, 0,04 százalék széndioxidot, és minimális mennyiségű más gázt tartalmaz. Ahol ki­sebb a légnyomás, ritkább a levegő — egyre nagyobb ma­gasságokban —, ott arányo­san kevesebb az oxigén is. A szervezet oxigénellátását biztosító rendszerhez tartoz­nak a vörösvér testek. Ezek hemoglobinja köti meg a be­lélegzett levegőből az oxi­gént. Alacsonyabb légnyo­másnál a szervezetnek nehe­zebb a tüdőbe szállítani az oxigént, mert a levegőben is kevesebb van belőle. Ilyen­kor automatikusan szaporod­nak a vörösvértestek, és így szállíthatják a tüdőhöz a kí­vánt mennyiséget. Munká­ban, sportolás közben a szer­vezetnek egyre több oxigén­re van szüksége, emelkedik a légzésszám. Az ebben rej­lő lehetőség azonban nem végtelen, hiszen a légzés fo­kozottabb izommunkája még tovább növeli a szervezet oxigénigényét. Ha a szerve­zet szövetei nem jutnak hoz­zá a működésükhöz elenged­A beszűkült koszorúereket, a vesék és a zsigerek ütőere­it bizonyos esetekben ma már sikeresen tágítják a be­léjük juttatott katéterrel. Ez adta az ötletet a keletné­met Orvostudományi Aka­démia kutatóinak arra, hogy megkíséreljék ezt az eljárást akkor is alkalmazni, amikor a szív szájadékának beszű­külését kell megszüntetniük, például amikor a szívkam­rák telítődnek, s a vér nem hetetlenül szükséges oxigén­hez, közeleg a tragédia. Leg­érzékenyebben az agy rea­gál: az ember egy-két perc múlva eszméletét veszti. A következő három-négy perc­ben görcsök, rángások kö­vetkeznek: az izmok fel­mondják a szolgálatot. A szív folyamatos oxigénellá­tása nélkül, további 10—15 percig még — mind gyön­gébben — működik, azután megáll. Ez a klinikai halál. Számtalan akadálya lehet, hogy a szervezet ne jusson tud kilökődni a szívből. Ed­dig 37 ilyen szűkületet sike­rült ezen a módon megszün­tetni. A kutatók remélik, hogy ezzel az eljárással a test más, nem műthető erei — így a kulcscsont alatti, a nyaki, vagy a gerincoszlopi erek — szintén átjárhatóvá tehetők majd a vér számára. Eddig azonban még csak ke­vés tapasztalat gyűlt össze ahhoz, hogy ennek szabálya­it megállapíthatnák. hozzá az éltető oxigénhez. Sok esetben jó szolgálatot tesz egy oxigénes légzőké­szülék. Az oxigénbelégzés rendszerint arcmaszkon át történik. A palackból ki­áramló gáz nyomásszabály­zón át jut el az arcra rászo­ruló légzőrendszerbe. Képünkön korszerű oxigé­nes légzőkészülékeket látha­tunk. Legkönnyebb változa­tukat a repülőgépek fedélze­tén való használatra javasol­ják, ha ott nyomáscsökkenés állna elő. Útburkolat-ellenőrzés lézerrel Japánban nemrég olyan, óránként 60 kilométeres se­bességgel haladó járművet mutattak be, amely az út­burkolatok szokásos károso­dásait — repedéseit, kerék- benyomódásait, hosszirá­nyú egyenetlenségeit — ön­működően vizsgálja, s észle­léseit feljegyzi. Berendezé­se 2880 hertz frekvenciával pásztázó lézersugárral tapo­gatja végig az útfelületet, s a visszavert fényből kapott adatokat videomagnóra jut­tatja. Pályázati felhívás A Szolnok Megyei Élelmiszer Kereskedelmi Vállalat pályázatot hirdet gazdasági igazgatóhelyettesi munkakör betöltésére. A kinevezés 5 évre szól, amely eredményes tevékenység esetén meghosszabbítható. A munkakör a pályázat elfogadása után betölthető. A gazdasági igazgatóhelyettes feladata: a vállalat szám­viteli, pénz- és hitelgazdálkodási, közgazdasági tevé­kenységének szervezése, irányítása. Bérezés: megegyezés szerint. A munkakör betöltésének feltételei: közgazdasági egye­temi vagy számviteli főiskolai végzettség, legalább 10 éves szakmai gyakorlat, erkölcsi és politikai feddhetet­lenség. A pályázat tartalmazza a pályázó részletes önéletrajzát, iskolai végzettségét, szakmai tevékenységének leírását, eddigi betöltött munkaköreit, pontos lakcímét. A pályázatot a vállalat személyzeti és oktatási osztályára kérjük benyújtani a megjelenéstől számított 15 napon belül. A pályázattal kapcsolatban felvilágosí­tást nyújt a személyzeti és oktatási osz­tály vezetője. Telefon: 13-042. (6358) Új kísérlet Értágítás katéterrel

Next

/
Oldalképek
Tartalom