Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁJUS 11. Mihail Gorbacsov beszéde az SZKP országos értekezletének előkészületeiről Mihail Gorbacsov. az SZKP KB főtitkára május 7-én Moszkvában találkozott a szovjet sajtó, az ideológiai intézmények és az alkotói szövetségek képviselőivel. A szovjet vezető a tanácskozá­son megnyitó beszédet és a széles körű vitát követően zárszót mondott: ez utóbbit kedden hozták nyilvánosság­ra Moszkvában. Az SZKP KB főtitkára zárszavában kitért arra. hogy a pártvezetésnek szüksége van ezekre a konzultációkra. A véleménycsere lehetőséget teremt a sajtó vezetőinek, az ideológia irányítóinak arra, hogy egyeztessék álláspont­jaikat, felfogásukat. Erre kü­lönösen nagy szükség van az ideológia kérdéseiben, s ter­mészetes, hogy a szerkesz­tőknek is hasznosak ezek a találkozók, ahol egyeztetni lehet az órákat. — Bizonyo­sak lehetnek abban, hogy ér­zékeljük a vélemények tel­jes pluralizmusát ezeken a találkozókon. Végeredmény­ben mindez alapot teremt a további gondolkodáshoz, a jobb megértéshez, ahhoz, hogy pontosabban körvona­lazzuk és fogalmazzuk meg elképzeléseinket, s azután valósítsuk meg őket. Mihail Gorbacsov utalt be­vezetőjére. amelyben a ta­nácskozás fő témájaként a XIX. országos pártértekezlet előkészítését nevezte meg, s utalt arra, hogy azt nagy vá­rakozás előzi meg az orszá­gon belül, sokat várnak a fórumtól a Szovjetunió kül- födi barátai is, s még ellen­ségei is valamiféle terveket, számításokat készítenek ez­zel kapcsolatban. — Sokakat nyugtalanít, kit is választanak meg kül­döttnek a konferenciára, ki­nek a kezébe kerül a döntés- hozatal joga társadalmunk, a szocializmus életbevágóan fontos, sorsdöntő problémái­ról. összességében az embere­ket nyugtalanítja az átalakí­tás sorsa. S ez már önmagá­ban is nagyon kedvező. Az SZKP KB már állást foglalt a pártértekezlet kül­dötteinek megválasztásáról. Olyan álláspontot alakítot­tunk ki, hogy az átalakítás feltétlen híveit a cselekvő kommunistákat kell megvá­lasztani küldötteknek. Nem lehet szó semmiféle olyan korábban előfordult arányok meghatározásáról, hogy eny- nyi meg ennyi munkás vagy paraszt, nő stb. legyen a kül­döttek között. Legfontosabb politikai kritérium az átala­kítás cselekvő híveit megvá­lasztani a konferenciára — mutatott rá Mihail Gorba­csov, s emlékeztetett arra, hogy a jelöltek kiválasztásá­ban feltétlenül részt kell venniük a pártszervezetek­nek és a dolgozó kollektí­váknak, a járási és városi pártbizottságoknak, egyszó­val az egész népnek. A szovjet vezető szerint a pártértekezlet legfontosabb feladata, hogy mélyrehatóan elemezze az átalakítás me­netét, s újabb ösztönző len­dületet adjon a folyamatnak. Az átalakítás második sza­kaszát értékelve Mihail Gor­bacsov emlékeztetett arra, hogy ez a két-három éves kibontakozási időszak rend­kívül bonyolultnak ígérke­zett, s a szovjet vezetés tu­datában volt annak, hogy az új helyzet kialakulásával párhuzamosan feszültségek keletkeznek, növekszik a pártra, kádereire, az egész társadalomra nehezedő te­her. Ebből fakad az, hogy az emberek nem egyértelmű­en reagálnak a kibontakozó folyamatokra. Gorbacsov szólt arról, hogy sokaknál, munkásoknál, ér­telmiségieknél, vezetőknél, s nemcsak lent, hanem fent is valóságos gondolatzavart okozott az új helyzet. Sokan elbizonytalanodtak, pánikba estek. Ez a pánik olyan sík­ra terelődött — s ezt rend­kívül komolyan kell venni —, hogy az átalakítás nem vezet-e a szocializmus érté­keinek tagadásához .lerom­bolásához, nem okoz-e ide­gen jelenségeket, nem in- gatja-e meg a társadalmat — mondotta a szovjet ve­zető, s hangsúlyozta, hogy ugyanakkor ezeket az embe­reket nem lehet egycsapásra felelőtleneknek vagy az át­alakítás ellenfeleinek minő­síteni. Óvott a szélsőségek­től is, rámutatva, hogy: nem ért egyet azokkal, akik a sajtóban „az átalakítás el­lensége” szóhasználatot be­vezették. Ez rendkívül fe­nyegetően hangzik; ponto­sén úgy, lkészül snrdlu m kaja Rossziján keresztül fel- reppenteíték azt a kohol­mányt, hogy a nepmanok, kulákok, s hozzájuk hasonlók utódai fenyegetnek bennün­ket. Mihail Gorbacsov az át­alakítás legjelentősebb féke­ző erejének minősítette a konzervativizmust, s utalt arra, hogy meg kell találni azokat az okokat, amelyek e jelenségben rejlenek, ami végezetül segít a konzervati­vizmus leküzdése helyes módszereinek kialakításá­ban. Szólt arról is, hogy le kell küzdeni a dogmatikus gondolkodást. Gorbacsov beszélt arról, hogy a konzervatív erők sa­ját pozícióik megőrzéséért küzdenek, úgy tüntetve fel magukat, mint akik a nép, a szocializmus javára dolgoz­nak. A továbbiakban Gorbacsov rámutatott, hogy az élet minden területén le kell küz­deni az elidegenedést, amely sajnos a szocializmusban is létezik, a tekintélyuralmi bürokratikus irányítás kö­vetkeztében. Az elidegenedés leküzdésének útja a demok­ratizálás, a nyilvánosság, a társadalom erkölcsi megtisz­títása. A pártban, az egész tár­sadalomban olyan légkört kell teremteni — folytatta a szovjet vezető —, amely ga­rantálja a pártértekezlet si­keres lebonyolítását. Gorba­csov beszélt arról, hogy eb­ben a munkában nagy fel­adat hárul a tömegtájékoz­tatásra is. Sokakat foglalkoztat a kérdés, hogy merre hala­dunk, nem távolodunk-e el a szocializmustól. Tisztáz­nunk kell, hogy mely fogal­mak tartalma valóban szo­cialista, s mi az, ami idegen a szocializmus eszméjétől. Meg kell szabadítanunk a szocializmust — mondta Gorbacsov — minden torzu­lástól, amely a személyi kul­tusz, az utasításos rendszer, a pangás idején hozzátapadt, vissza kell adnunk a foga­lom valódi, lenini tartalmát. Visszatérve a pártértekez- let előkészítésére, hangsú­lyozta, hogy át kell gondol­ni a párt politikai élcsapat­szerepét a jelenlegi helyzet­ben. E szerep lenini értel­mezéséről nem mond le az SZKP. A mélyreható átala­kítás folyamatában nő a párt szerepe, s ez helyes helyzetértékelést és valóban tudományos alapokra épülő politikai előrejelzést követel meg. Gorbacsov érintette a párt- és tanácsi szervek, va­lamint a gazdaságirányítás funkcióinak elkülönítését. E funkciók keveredése azt eredményezte, hogy a párt sok gazdasági ügyet vállalt magára, konkrét, operatív ügyekben döntött. Ez egyfe­lől gyengítette az élcsapat-i szerepet, másfelől pedig csökkentette a tanácsi és gazdaságirányítási szervek felelősségét. Mint rámuta­tott. újra kell gondolni a pártapparátus szerkezetét, a tanácsok szerepét. A Legfel­sőbb Tanács tevékenységét is át kell alakítani. A legnagyobb eredmények­kel a jól előkészített politi­kai döntések járnak. Össze­foglalva: azt akarjuk, hogy a XIX. országos pártértekez­let felelős döntéseket hoz­zon, újabb lendületet adjon az átalakításnak és még szé­lesebb utat nyisson társa­dalmunk előtt a demokrati­zálás és a szocializmus felé — fejezte be zárszavát Mi­hail Gorbacsov. Zavargások Karacsiban A pakisztáni kormányfő kedden „vasszigort” helye­zett kilátásba a legnagyobb pakisztáni városban, Kara­csiban kitört nemzetiségi zavargások letörésére. En­nek jegyében a kivezényelt katonaság tüzet nyitott a nagyváros utcáin gyújtoga­tó és torlaszokat emelő tö­megre. Nyolcán megsebesül­tek, 200 személyt letartóz­tattak. A hétmillió lakosú Kara­csiban harmadik napja tar­tanak az utcai összecsapások a helyi pastuk és az Indiá­ból bevándorlók között. Az összecsapások halálos áldo­zatainak száma 35-re emel­kedett, miután három sze­mély kedden a kórházban belehalt sérüléseibe. CSAK KÉT NAPIG! Nemesfém-felvásárlási akció fővárosi becsüs jelenlétében a Szolnok, Kossuth L. u. 25. szám alatt. Aranyát, ezüstjét, drágakővel díszített ék­szerét a legmagasabb napi áron megvásá­roljuk készpénzért vagy bizományba. Ne feledje! május 12-én és 13-án a szolnoki Öra-ékszer boltban: (4613) 1 'V. . \ V 11 ( MIM/ A'1"/, Sajtóértekezlet Bécsben fl magyar békemozgalom támogatja a helsinki folyamat előmozdítását Sevardnadze Géniben (Folytatás az 1. oldaról.) dott közös nyilatkozatban a nukleáris fegyverzet csök­kentését célzó újabb megál­lapodás aláírását Reagan el­nök moszkvai látogatása ide­jén tartották lehetségesnek és kívánatosnak. Kevés remény van arra, hogy a május 29-én Moszk­vában kezdődő, negyedik Gorbacsov—Reagan csúcs- találkozóra aláírásra készít­sék elő a HTF-szerződést, habár Shultz moszkvai láto­gatásakor, a csúcs program­jának meghatározása mellett, sikerült számos kérdésben előrelépni. A végső szót a szerdai és csütörtöki Szovjet —amerikai külügyminiszteri tárgyalások mondják majd ki. n szovjet államfő Bukarestben Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnök­ségének elnöke kedden hi­vatalos baráti látogatásra Bukarestbe érkezett. Az Oto- peni repülőtéren meghívója Nicolae Ceausescu, az RKP főtitkára, az RSZK elnöke fogadta. A nap folyamán Gromiko és Ceausescu megkezdte megbeszéléseit. A tanácsko­zás első napján főként a két szomszédos, szocialista or­szág kapcsolatát tekintették át. Az együttirtűködés bő­vítésére és erősítésére újabb lehetőségek feltárását szor­galmazták. Lemondott a Chirac-kormány J acques Chirac francia miniszterelnök kedden be­nyújtotta kormánya lemon­dását az újraválasztott Mit­terrand elnöknek. Várható­lag még ugyanezen a na­pon megalakul az új kor­mány. A miniszterelnök a kiszivárgott hírek szerint Michel Rocard volt mező- gazdasági miniszter lesz. A magyar békemozgalom tevékenységéről és a helsin­ki folyamatban betöltött sze­repéről sajtóértekezletet tar­tottak kedden Bécsben a mozgalom vezető képviselői élükön Barabás Miklóssal, az Országos Béketanács főtit­kárával. Kifejtették, hogy Magyar- országon a békemozgalom a helyi békecsoportok és külö­nösen a fiatalság növekvő érdeklődése és aktivitása ré­vén élénkülőben van. Egyre több lehetőséget kínál részt­vevőinek az önszerveződés­re és önkifejezésre. Az or­szág belső életét illetően a mozgalom egyértelműen tá­mogatja a reformokat, nem­zetközi síkon pedig az eny­hülést, amelynek további erősítésében a béke hívei vi­lágszerte pótolhatatlan hiva­A gdanski hajógyárban sztrájkoló munkások kedden este úgy döntöttek, hogy 20 órakor befejezettnek nyilvá­nítják akciójukat, és elhagy­ják a Lenin hajógyárat. Fél kilenc után a PAP len­gyel hírügynökség is mege­rősítette, hogy a törvényte­len sztrájkban részt vevő tást teljesítenek. A magyar békemozgalom tevékenységé­nek egyik fő iránya a hel­sinki folyamat előmozdítása. Az osztrák és más orszá- gokbéli újságírók kérdései­re válaszolva a főtitkár hangoztatta, hogy Magyar- ország az emberi jogok te­kintetében is céltudatosan törekszik a Helsinki Záróok­mányban vállalt kötelezett­ségeinek teljesítésére. A magyar békemozgalom természetesen teljes mérték­ben támogatja az emberi jo­gok fokozottabb tiszteletben tartására irányuló nemzeti és nemzetközi erőfeszítése­ket, beleértve azokat is, amelyek egy-egy ország nem­zeti kisebbségeinek, így Ro­mánia magyar nemzetiségű lakosságának jogait érintik. munkások elhagyták a hajó­gyárat. Jerzy Urban szóvivő a nap folyamán megállapította: Gdanskból nem terjedt to­vább a munkabeszüntetés, ami arra utal, hogy „a sztrájkok és tiltakozó akci­ók résztvevői nem nyerték meg a munkásosztály és a társadalom támogatását”. Az ENSZ Biztonsági Tanácsa New York-i ülésén, május 9-én elítélte a vegyi fegyverek alkalmazását az iraki—iráni há­borúban (MTI — Telefotó) Vége a gdanski sztrájknak ftz amerikai szenátusban Elhalasztották a ratifikálási vitát Ismét, s ezúttal bizonyta­lan ideig elhalasztották a közepes hatótávolságú és a harcászati-hadműveleti nuk­leáris rakéták felszámolásá­ról szóló szovjet—amerikai szerződés ratifikálásának vi­táját az amerikai szenátus­ban. Ezt Robert Byrd, a demokrata pártcsoport ve­zetője jelentette be hétfőn délután. A szenátusnak eredetileg már hétfőn, majd egy rövi- debb halasztás után szerdán kellett volna megkezdenie a vitát. Byrd azzal indokolta a döntést, hogy újabb problé­mák merültek fel egyes el­lenőrzési intézkedéseket il­letően, s azt mondotta, hogy a Szovjetunió most nem akar hozzájárulni olyan ellenőr­zési intézkedésekhez, ame­lyekhez korábban beleegye­zését adta. A szenátor nem részletezte, milyen kérdé­sekről van szó, de közölte, hogy azokról jelenleg Géni­ben tárgyalások folynak, s ha a megbeszélések ered­ménnyel járnak, már a hét végén megkezdik a ratifiká­ciós vitát. Reagan elnök a múlt hét végén felszólította a törvényhozókat a szerző­dés gyors ratifikálására, de nem mondotta, hogy azzal a moszkvai csúcstalálkozóig, e hónap végéig végezni kel­lene. Az első kommentárok azt húzták alá, hogy a halasz­tás, illetve a vita árnyékot vet a moszkvai csúcstalál­kozóra, s így mindkét fél érdeke a vitatott kérdések gyors megoldása. Bár a szer­ződés időbeni ratifikálásnak esélyei most tovább csök­kentek, Byrd nem zárta ki azt a lehetőséget, hogy a munkával elkészüljenek a csúcstalálkozóig, ha a vitát a hét végén valóban meg­kezdhetik. MOSZKVA Nyikolaj Ivanovics Buha­rin visszakapta akadémikusi címét. A szovjet állam és a párt kiemelkedő személyisé­gének tudományos rehabili­tálásáról kedden döntött a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának Elnöksége. Az elnökség erről szóló ha­tározatát kedd esti moszkvai kiadásában ismertette az Izvesztyija. BUKAREST Romániában a városokból vissza kell költözniük a fal­vakba az olyan személyek­nek, akik korábban falvak­ban éltek és tevékenységü­ket azóta is községekben fej­tik ki. A tervezett intézkedés elsősorban értelmiségieket — mérnökök, orvosok, pedagó­gusok — érint, akik közül az utóbbi időben sokan költöz­tek be a városokba és jelen­leg onnan járnak ki községi munkahelyeikre. Ez a jelen­ség nem országos méretű, csak egyes megyékre vonat­kozik, a sajtó azonban eze­ket a megyéket külön nem sorolta fel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom