Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-11 / 111. szám

1988. MÁJUS 11. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Színvonalas oktatásért, eredményes gazdálkodásért SZOLGÁLTATNI PEDIG KELL I. Elismerés a tanüzemnek Ünnepség a GATE mezőtúri főiskolai karán Nevezetes eseményre gyűl­tek össze tegnap délután a GATE Mezőgazdasági Gé­pészmérnöki Kar tanüzemé­nek dolgozói Mezőtúron. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter az 1987. évi gazdálkodásban elért kima­gasló eredményeiért dicsérő oklevelet adományozott a tanüzemnek, melyet Héger József, a MÉM szakoktatási és kutatási főosztályának ve­zetője adott át bensőséges ünnepségen az üzem dolgo­zóinak. s melyet Gonda Sán­dor igazgató vett át. A ki­tüntetési ünnepség — me­lyen ott voltak a főiskolai kar vezetői —. és az oklevél, elismerése mindazoknak az erőfeszítéseknek, melyeket a tanüzem 1970 óta folytat az eredményes gyakorlati okta­tás és versenyképes gazdál­kodás érdekében. Az elmúlt tizennyolc év alatt a leromlott gépjavító állomásból egy rendezett, kulturált környezetű, korsze­rű épületekkel és közművek­kel ellátott tanüzemet épí­tettek ki Mezőtúron, amely a főiskolai hallgatók gyakor­lati oktatása mellett jelentős részt vállal a kari kutatási eredmények hasznosításá­ban, javító-gyártó tevékeny­séget folytat, vevőszolgálati munkát végez. 9 ez utóbbit is igen eredményesen, hisz csak az. elmúlt évben az elő­írt 98 millió forintos árbevé­tel helyett több mint 130 millió forintot értek el, a nyereségük ugyanebben az évben 8,6 millió forint volt. Munkájukba 1983-ban egy új telephely, a káli üzem­egység is bekapcsolódott, amely elsősorban háztáji kisgépeket gyárt. Széleskörű kapcsolatokat építettek ki az Agrotekkel. a békéscsabai és szolnoki Agrokerrel, az együttműködés keretében vevőszolgálati és kereskedel­mi tevékenységet végeznek. Hírük határainkon túlra is eljutott: a csehszlovák MO- TOKOV-val, az NDK-beli Fortschritt Kombináttal, a szovjet Traktoroexport-tal és a parcellagépeket gyártó osztrák Wintersteiger céggel állnak szoros kapcsolatban. A megye egyik legismer­tebb üzletévé vált mezőgaz­dasági boltjuk, melynek szé­les árukínálatával minden vásárló rendelkezésére áll­nak. A sikeres oktató-neve­lő munka és gazdálkodás eredményeképp — amely az üzem vezetőinek felfogása szerint egymást is erősíti — az elmúlt évben jelentős fej­lesztéseket végeztek: egy automata CNC esztergapa­dot vásároltak, korszerűsí­tették a tanüzem levegő-há­lózatát, és felújították a gyártóműhely tetőszigetelé­sét. A minőségi munkavégzés és a koncepciózus piackere­sés hatására nőtt a tanüzem elismertsége, presztízse, ami abban is lemérhető, hogy egyre több speciális, színvo­nalas szakmai felkészültsé­get igénylő feladattal keresik meg az üzem szakembereit. A csaknem háromszáz dol­gozót foglalkoztató üzem azt a célt tűzte ki maga elé — és a kitüntetés annak elis­merése is. hogy ebben mór jelentős eredményeket értek el — hogy más hasonló pro­filú és méretű üzemekkel versenyképesek legyenek. A zetor márkaszerviz országos hatáskörrel végez garanciális és egyéb javításokat (Fotó: T. K. L.) Nincs szükség tavaszi véghajrára Az építőipari gépgyártásról KGST-tanácskozás Kedden Zamárdiban meg­kezdte idei tanácskozását a szocialista országok építő-, útépítő- és építőanyagipari gépgyártását összehangoló szervezet. A KGST Gépipari Állandó Bizottsága keretei között működő ágazati iroda ülésén tíz ország — Bulgá­ria, Csehszlovákia, Jugo­szlávia, Kuba, Lengyelor­szág, Mongólia, az NDK, Ro­mánia, a Szovjetunió és Ma­gyarország — küldöttségei vesznek részt. Az eddigi, mintegy két évtizedes közös munka során ezen a szakte­rületen kilenc gyártásszako­sítási egyezmény született, s ezek ma is jól szolgálják az együttműködést. összehan­golt tevékenység folyik egye­bek közt a cement-, a kerá­mia- és üvegipari berende­zések, az építőipari kisgé­pek fejlesztésében és gyártá­sában. Magyarország gyártóként egyebek közt az ÉPGÉP be­tontechnológiái berendezé­seivel, a Kaposgép önjáró és erőgépekre szerelhető földmunkagépeivel, valamint a győri Rába Magyar Vagon és Gépgyár részegységekkel, főként futóművekkel érde­kelt az együttműködésben. A hazai építő- és építő- anyagipar gépszükségleté­nek mintegy' negyvenöt szá­zalékát a szocialista piacról szerezzük be. A jelenlegi tanácskozás egyik központi témája a koo­peráció bővítése az alkatré­szek és fődarabok gyártásá­ban, amely az eddigieknél jobban igényli a vállalatok közötti közvetlen kapcsola­tokat, (Folytatás az 1. oldaról.) meg a szőlő és gyümölcsül­tetvényekben. Azt azonban máris megállapították a szakemberek, hogy a kajszi- barackból ismét gyenge ter­més várható, és a korai éré­sű szőlőfajtákban is kárt okozott a fagy. A talaj felső rétegéből, elsősorban az ap­rómagvas növények kelésé­hez hiányzó csapadék pótlá­sát megkezdték, több nagy­üzemben hozzáláttak az ön­Meghiúsult a harmadik ha­zai gázbetongyár építésének a terve. A gyárat Oroszlány határában akarták létrehoz­ni, ám az öt ipari vállalat­ból álló gazdasági társaság a megváltozott gazdasági kö­rülmények között nem tud­ta előteremteni a beruházás fedezetét, az egymilliárd fo­rintos bankhitel mellé szük­séges 500 millió forintot. A gazdasági és környezet­védelmi szempontból egy­aránt fontos létesítmény megépítésének ötletét a 80- as évek elején kezdték szor­galmazni Komárom megyé­ben. Kísérletek igazolták ugyanis, hogy az Oroszlányi Hőerőműnél keletkező per­nyéből olcsón jó minőségű falazóblokkot lehet készíte­ni. Egy széles körű felmé­rés pedig azzal az ered­ménnyel zárult, hogy a más célra nem hasznosított és megfelelő kezelés nélkül tözéshez. Miközb'--? a határ csapadékra vár, i növényvé­dő szakemberek vegyszerhi­ány miatt aggodalmaskod­nak. Az elkövetkező napok, hetek legfontosabb feladata ugyanis a jelenlegi ígéretes ősziek és tavasziak ápolása, védelme lesz. Sajnos, most sem zökkenőmentes a fiatal cukorrépaállományt veszé­lyeztető rovarkártevők elle­ni és az őszi kalászosok lombvédelmére szolgáló ha­tásos kemikáliák beszerzése. T. F. környezetszennyező mellék- termékből készülő építő­anyag iránt élénk lesz a kereslet a dunántúli me­gyékben. Az 1985-ben meg­alakult gazdasági társaság igazgató tanácsa ezek­re alapozva bízott ab­ban, hogy bankhitellel és önerőből elő tudja teremteni a másfélmilliárd forintos beruházás fedezetét. Ez év elején, az előkészítés utolsó szakaszában azonban kide­rült, hogy a tagvállalatok fejlesztési forrásainak be­szűkülése miatt erre nem képesek. Ekkor — végső megoldásként — részvény- társaságot kívántak alapíta­ni, ám a felkeresett 30 észak-dunántúli egység több­sége nem kívánt társulni a gyár felépítésére. A gazda­sági társaság igazgató taná­csa ezt követően szűnt meg s ez vezetett a harmadik ha­zai gázbetongyár felépítésé­nek meghúsulásához. Oroszlányban Mégsem épül gázbetongyár Ahogy az utca embere és ahogy az iparos látja Ismerősöm meséli, hogy ő úgy látja, mintha a szolgál­tatások egyes területein va­lamiféle illegális mozgalom lenne kialakulóban, vagyis egyre nő a feketén dolgozók száma. Persze ez érthető is — folytatja —. hisz ha el­romlik a tévém és egy apró műszak) hiba miatt kihívom a szerelőt, akkor a kiszállás­tól kezdve az általános for­galmi adón keresztül min­dent fölszámol, s jó ha egy 60—70 forintos munkát há­rom-négyszáz forintból megússza az ember. így mos­tanában azt veszem észre — fűzi tovább gondolatait —, hogy a lakótelepen ahol élek, időnként kistáskával megje­lenik egy-egy ember, végig­járja a lakásokat, s ahol rossz a tévé, a hűtő, a mosó­gép, a porszívó vagy bármi­lyen más háztartásban hasz­nálatos, elektromos szerke­zet, olcsón és gyorsan meg­csinálja. Csak egy kikötése van: számlát nem ad. De kit érdekel ez. amikor mindenki jól jár: az is aki csináltat és az is aki csinálja. Az előbbi azért, mert nem fizet any- nyit, mintha a vállalat em­berével javíttatott volna, az utóbbi pedig azért, mert bi- zpnyára úgy van vele, hogy sok kicsi sokra megy, főleg ha nem kell utána adózni. Ha a tábla kinn van Sinka András, a szolnoki Gelka szerviz vezetője, ami­kor megemlítem neki ezt a dolgot, egyetértőén bólogat. — Kétségtelen — mondja —, hogy az idén a Gelka szolgáltatásai is drágábbak lettek. Vegyünk egy példát: egy tévé készülék integrált áramkör cseréjének ÁFÁ- val növelt munkadíja 146 fo­rint. Erre rájön a kiszállási díj, amely helyben 70 forint, valamint az anyagigazgatási költség — ami a szállítási, raktározási költségeket fog­lalja magában — s amely a beépített alkatrész árának 5 és fél százaléka. Szóval ja­nuár elsejétől valóban töb­bet kell fizetni a kuncsaf­toknak, s ez is közrejátszik abban, hogy egyre nő a fusi- zók száma, amit bizony mi is megérzünk. Mert hiába adták vissza vagy szünetelte­tik többen is az iparukat, ugyanúgy dolgoznak tovább, mintha misem történt volna. Ezt szerelőink, akik Szolnok mellett még 12 telpülésen járnak rendszeresen, szinte naponta tapaszalják. Persze, az is igaz. hogy a garanciális javításokat nem végzik a fe­ketén dolgozók, s ráadásul aki nem tart lépést a techni­ka fejlődésével, egy-két év alatt semmit sem tud kezde-. ni a tudományával, hisz mo­dernebbnél modernebb gé­pek, tévékészülékek. Lemez­játszók kerülnek a háztartá­sokba, amelyek javítása minden szempontból ko­moly felkészültséget igényel. — Beszélünk a láthatatlan jövedelmekről, de nem so­kat tudunk tenni ellene — kínál hellyel Pócs Lajos, a Kiosz megyei titkárhelyette­se — mert az adófelügyelő­ség is azokat ellenőrzi, akik­nek a táblája kinn van. Per­sze, az igazsághoz tartozik, hogy szűkebb pátriánkban nem sokkal csökkent a kis­iparosok száma. Ez termé­szetesen nem jelenti azt, hogy nincs bőven tennivaló. Hiszen az ideális az lenne, ha a szolgáltatások területén is kínálati piac alakulna ki, de ettől még nagyon messze vagyunk. És sajnos, egyre messzebre kerülünk, hisz az utóbbi időben a különböző vállalatok, szövetkezetek is kezdenek kivonulni erről a területről, mondván, hogy — Kétségtelen kirívó do­log — vetem közbe — de hallottam már olyat is, hogy a vállalatnál kiselejtezik a gépet és elviszik a MÉH- nek, vagy összetörik, csak nehogy kisiparos kezébe ke­rüljön. — Sajnos nekünk is tudo­másunk van hasonló esetek­ről. Ebből is látszik, hogy szemléletbeli gondok is van­nak. s mintha mindenféle dolgunkat, s így a szabályo­zókat is az irigység szelle­me hatná át. Mert, mi más motiválná például ezt a túl­zott és a kisiparosok számá­ra mindig is érthetetlen és értelmetlen adminisztrációt, amit rájuk kényszerítenek. Az mégiscsak furcsa, hogy 80 éves falusi mesterembe­reknek naplófőkönyvet kell vezetni. Emiatt főleg a kiste­lepüléseken dolgozó meste­rek hagyták abba a munkát, kritikus helyzetet teremtve azokban a falvakban, ahol csak egy cipész, egy fodrász, egy takács, egy kádár tevé-i kenykedett. S ha a szabály­zók nem változnak, akkor a jelenlegi helyzet sem válto­zik. mert nincs mitől változ­De vajon miként vélekedik az utca embere, milyennek tartja, hogy van megeléged­ve a szolgáltatások színvona­lával ? — Sehogy — válaszolja az idősebb férfi akit megállítok séta közben és fölteszem ne­ki a kérdést. Mert tudja, ha nincs ismerőse mindenhol, akkor majdhogynem keresz­tet vethet a dologra. Ezért van az, ha bárkit megkérdez, mindenki azt mondja, hogy van nekem egy autószere­lőm, egy tévészerelőm, egy cipészem és így tovább, aki­ben megbízom, vagy azért mert már régebbről isme­rem, vagy pedig már eleget fizettem neki azért, hogy nem éri meg nekik a szolgál­tatásban dolgozni. Így jó­részt, a kisiparnak kellene átvenni a szerepüket, de ugyanakkor nem teremtjük meg hozzá a feltételeket. Mondok egy példát: itt van mindjárt az anyagellátás kérdése. A kisiparos nem mindig kapja meg azt. ami­re szüksége van. Jobb híján ő is a boltból, fogyasztói áron vásárolhatja meg az alapanyagot, ellentétben a vállalattal, amely termelői áron, vagyis jóval olcsóbban jut hozzá. Tehát itt máris megkülönböztetés éri a kis­iparost, de amikor dolgozni kezd és mondjuk energiát fogyaszt, rögtön gazdálkodó egységnek minősül, s jóval drágábban jut az áramhoz, mint a lakosság. nia. A mostani jogszabályok többek között nem segítik az eszközellátást és nem ösz­tönzik a tanulók oktatását sem, pedig az enyhítene fog­lalkoztatási gondjainkon is, mert a szolgáltatási ágazat hosszú távon le tudná kötni az évről évre jelentkező új munkaerő jelentős részét Is. — Eddig ha tanulókat fog­lalkoztattunk, akkor 6 ezer forintot levonhattunk az adóalapból. Most meg — le­gyint lemondóan Molnár Já­nos szolnoki autószerelő — nagy kegyesen megengedték, hogy a vállalkozási adóból — amit csak évi 100 ezer fo- rinttos jövedelem fölött kell fizetni — tanulónként 9 ezer forinttal csökkenthetjük az adóalapunkat. De ha nem érem el a 100 ezer forintot — ami könnyen megeshet — akkor viszont nincs miből levonni azt a kilenc ezret. Kétségtelen, hogy a szol­gáltatásoknak a lakosság életkörülményeit, közérzetét befolyásoló szerepe egyre növekvő. S ezen belül is a kisiparosok véleménye meg­határozó, hisz megyénkben a lakossági szolgáltatások 75 százalékát ők végzik. tisztességesen elvégezze a munkát. S mindez a hiány- gazdálkodás következménye. Ezzel összecseng a másik vélemény is. A fiatalember éppen a fodrásztól lép ki, amikor megszólítom. — Ha nincs kiterjedt is­meretsége, akkor mindig az hiányzik, ami kéne. Ha építkezni akarok, akkor nincs kőműves, ha csatornát csináltatnék, akkor nincs bádogos. A fodrásznál meg — nézze — túl sokan van­nak — mutat befelé, majd sarkonfordul és eltűnik az utca forgatagában. (Folytatjuk) Nagy Tibor Az irigység szelleme Ismeretség nélkül Évente két gene­ráció búzát ne­velnek fel Szege­den a Gabonater­mesztési Kutató Intézetben. Ez idő alatt több ezer keresztezést haj­tanak végre, hogy minél ellenállóbb és nagyobb ter­méshozamú búza­fajtákat állítsanak elő a mezőgazda­ság számára. Az intézet üvegházai­ban megkezdték az idei második generáció kiülte­tését. Képünkön a fejlődő növény magasságát mé­rik (MTI-fotó: Stekovics János) Gonda Sándor, a tanüzem igazgatója vette át az ünnepségen a dicsérő oklevelet

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom