Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-30 / 128. szám
1988. MÁJUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Vízügyi szemle öt városban I karbantartással mindenütt végeztek Versenytárgyalás után Ha megnyerte, hadd takarítsa Bizonyára nincs ebben az országban olyan apuka és anyuka, aki ne tudná, hogy május utolsó vasárnapja a gyerekek napja. Ilyenkor az apróságok felé fordul a figyelem és ajándékokkal halmozzák el őket. Nem véletlenül, hisz nincs nagyobb boldogság annál, amikor a szülő őrülni látja gyermekét. Jól tudjuk, hogy gyermekeinknek szükségük van ránk, felnőttekre, rászorulnak a védelmünkre, tanításunkra. A kisgyermekek érzelemgazdagok, bizakodóak, nyitottak, s éppen ezért ki vannak téve a kudarcnak, védenünk, óvnunk, nevelnünk kell őket. „Az értelem és szeretet fénye hiányzik ebből a világból — írja Hermann Gmei- ner, az SOS gyermekfalvak megalapítója. — Pedig csak ebben a fényben láthatjuk meg, hogy milyen gonosz a gyűlölet, az ellenségeskedés és a háború. Az értelem és szeretet fénye talán több apai és anyai érzést ébreszthet föl ezen a világon". Súlyos mondatok ezek, amelyeken a gyermeknapon elgondolkodhattunk. Gyermeknapi képösszeállításunk felvételei Szolnokon, a Szabadság téri bölcsődében készültek, ahol a Ságvári Körúti Óvoda nagycsoportosai műsorral kedveskedtek apróbb társaiknak (Fotó: Nagy Zsolt) Mezőtúr volt az utolsó állomása annak a vízügyi-közegészségügyi szemlesorozat- nák, amelyen a megye húszezernél nagyobb lélekszámú városainak nyári ivóvízellátásáról tájékozódtak a szakemberek. Az üzemmérnökségek fel- készülten várják a nyári csúcsot, a szükséges karbantartási, mosatási, fertőtleníté-, sí munkákat mindenütt elvégezték — összegezhető röviden a vizsgálat eredménye. Szolnokon és a vonzáskörzetéhez tartozó településeken — mint arról korábban már hírt adtunk — zökkenőmentesnek ígérkezik az ellátás, Jászberényben tavaly nem kellett vízkorlátozást elrendelni. Az idén várható menynyiséget biztosítja a vízművek. Két kút építésével, másik kettő felújításával nőtt a vízhozam. A csúcsidőszak itt annyit jelent, hogy az átlagos lakosonkénti 78 literes fel- használás 126 literre emelkedik. Az igényekhez folyamatosan igazodik a fejlesztés, melynek a városi tanács és a vízművek közötti jó együttműködés az alapja. Erre van szükség Török- szentmiklóson is, mert a munkák fedezetét csak közösen tudják előteremteni. A kapacitásbővítést nem lehet sokáig halogatni, ugyanis a múlt nyáron már 13 százalékkal volt nagyabb a fogyasztás, mint a kutak vízadó képessége, ezért részleges locsolás! és gépkoesimosási tilalmat kellett elrendelni. A felhasználás korlátozásával számolni kell Karcagon is: A helyzeten javít valamelyest, hogy elkészült a berekfürdői összekötővezeték, melyen jó minőségű felszín alatti víz érkezik a városba. Mezőtúron még tart a hálózat műszaki vizsgálata, öt kilométer vezetéket már ellenőriztek, törést vagy repedést — melyen szennyeződés kerülhet a csövekbe — nem észleltek. Megállapították, hogy a fertőzés idején a vízművek szabályszerűen működött, üzemeltetési hiányosság nem történt. <5z. Z. Tisztább és visszahívható telefonfülkék A Magyar Posta a VII. ötéves tervidőszakban 20 ezerről 26 ezerre akarja növelni a nyilvános telefonok számát. Jelenleg a Debreceni Posta- igazgatóság területén több mint 800 fülke található, amiből Szolnok megyére 160, a megyeszékhelyre 85 darab jut. Az új szolnoki távbeszélő központ átadásához kapcsolódóan még ebben az évben jelentős bővülés várható. Jobb és szebb jövőt azonban nem csak a mennyiség, hanem a minőség szempontjából is joggal vár a lakosság. Ezért is figyeltünk fel azokra a kezdeményezésekre, amelyeket a Debreceni Postaigazgatóság távközlési osztálya indított el, s amelyek a kulturáltabb, magasabb színvolalú szolgáltatások elérését célozzák még akkor is. ha megyénkben a távközlés helyzetének javulásában az áttörést nem e mostani tervek megvalósulása jelenti majd. Ami újdonság a nyilvános távbeszélő fülkék üzemeltetésében, az egyrészt az, hogy a takarításra ezúttal versenytárgyalási keretek között találtak alkalmas vállalkozót, másrészt az új főközpont üzembe helyezésével a nyilvános telefonok visszahívhatók lesznek. Erről Brenner Miklóst, a nyilvános távbeszélő állomások létesítésének és üzemeltetésének három megyében illetékes felelősét kérdeztük. — Űj színfolt a távközlési szakterület gyakorlatában a versenytárgyalás. Miért volt erre szükség? — Már tavaly Debrecenben és Hajdúszoboszlón meghirdettük ezt a formát. A fülkéket eddig postás dolgozók takarították mellékfoglalkozásban. Voltak minőségi kifogásaink is, illetve az is problémát jelentett, hogy az új adórendszer mellett nem mindenki vállalta a munka folytatását. Szolnok megyében is van olyan terület, ahol ez év július 1-jétől már nem lett volna takarító, például Jászberényben, ahol 19 fülkéről van szó. — Ezek szerint Szolnok megye egészére meghirdették a versenytárgyalást? — Először csak Szolnok városára gondoltunk, azonban a tárgyalás során mégis kiterjesztettük a kiírást az egész megyére. Ezúttal a megbízásunkat egy debreceni takarító kisiparos nyerte el. A fülkéket havonta két alkalommal kisöpri, vegyszeresen lemossa, és a fülke környékét is egy méteres körzetben tisztán tartja. Ez télen hóeltakarítóst is jelent. Ha hibás készüléket talál, a 03-nak azt bejelenti, illetve a szakadt távbeszélő névsorok és tájékoztató feliratok cseréjét is elvégzi. Ha a minőség nem megfelelő, amire az ellenőrzéseink vagy a lakossági bejelentések alapján is hamar fény derül, akkor a szerződés szerint lehetőség van teljes díjmegvonásra. Sőt nem esnénk kétségbe, ha újabb versenytárgyalást kellene tartanunk, hiszen ezúttal egyszeri keretes hirdetésre öten jelentkeztek. Nyugodtan mondhatom a debreceni és hajdúszoboszlói tapasztalatok alapján, hogy tisztábbak, kulturáltabbak lesznek a nyilvános teltfon- fülkék. — Másik tervük, hogy az utcai telefonok visszahívhatók lesznek. — Igen, az új központ üzembe helyezése után szeretnénk ezt a szolgáltatást bevezetni. Ha tehát valaki megbeszéli az ismerősével, hogy egy adott fülkénél adott időpontban várja a hívását, akkor erre a tervezett átállás után lehetőség lesz . A fülkében a saját hívószámot fel fogjuk tüntetni. — A visszahívhatóság — akinek lakástelefonja van. az tudja — a táviratfeladásnál fontos, hiszen a kezelők így ellenőrzik a feladó „valódiságát”. így tehát utcáról is adhatunk fel táviratot? — Sajnos erre nemet kell, hogy mondjak. Ugyanis könnyen belátható, hogy a posta futhatna a pénze után akár táviratfeladást, akár távolsági beszélgetést lehetne fülkéből jegyeztetni. Erre tehát — leszámítva néhány segélykérő telefont — továbbra sem lesz lehetőség. — Mikor lesz a következő versenytárgyalás és milyen témában? — Erre még nem tudok válaszolni, de annyit mondhatok, a piaci kínálatot valamennyi szolgáltatás javításában — ahol az technikailag és jogilag elképzelhető — a jövőben is célszerű lesz figyelembe venni. Szilas Péter Ünnepségek a gyermeknapon Az értelem és a szeretet fénye Őrzi a táj hangulatát Szerencsét hozott a patkó Jubiláló úttörőház — Csapatokat tüntettek ki — Napsugár díj a pajtásoktól nek németek, osztrákok, de a magyar vendég sem érzi, hogy nem őérte van a csárda. Megtörténik, hogy Nyíregyházáról jön a turistákkal teli-autóbusz, és mivel nem rendeltek előre, senki se vállalta útközben a csoport étkeztetését. A Patkós csárdából nem küldik el azokat a csoportokat sem, amelyek nem rendeltek előre étkezést. „Azért van itt a személyzet, hogy elkészítse az ételit, ha vendég érkezik” — tartja Vargáné. A személyzet tizenkét embert jelent. Mesterszakácsuk nincs, sőt szakácsuk sem; egyszerűen mindenkinek tudnia kell főzni. Aki idekerül, azt Vargáné személyesen avatja be a vendéglátás titkaiba. A „betanulási idő” egy hónap. Persze, a szorgalom önmagában nem elég ahhoz, hogy mindig teljesíthessék a kívánságokat: az ételválaszték „fedezetét” biztosítják a hűtőszekrények és a jó kapcsolat a gazdaságokkal, téeszekkel, vadásztársaságokkal. A télen-nyáron, este-reggel érkező érdeklődők havonta 600—700 ezer forintot hagynak a csárdában. Nemcsak étellel-itallal marasztalják a vendéget, a motel 60 vendég elhelyezését tudja biztosítani. Sokszor szállnak meg például osztrák horgászok. Mások vadászattal töltenek itt néhány napot. Akik szeretnének szétnézni a környéken, fölszáll- hatnak a „pusztabusz”-ra, kirándulni mehetnek ekhós szekéren vagy hintón. Különböző programokat rendelhetnek: lovaglást, csikós bemutatót, szánkózást. A turisták számára szervezett kirándulások népszerűsítik a környék nevezetességeit, vagy a nem is olyan híres, de szép, hagyományokat őrző épületeit, parkjait; a nagyiváni táj házat, a tisza- örsi műemlék kápolnát, a Meggyes csárdát, a hortobágyi Kaparó csárdát, a tisza- igari arborétumot, a tiszaör- si fürdőt. —pé— Harminc éve együtt a gyerekekkel. Ez a mondat fogadta a jászberényi Kókai László Üttörőház jubileumi ünnepségére gyülekezőket szombat délelőtt az úttörőház nagytermében. „A legszebb felnőtt korát élő intézmény bár átlépte a gyermekkor határát, mégis a gyerekeké maradt.” — állapította meg Kubicz Györgyné a jászberényi tanács művelődési egészségügyi és sportosztályának vezetője, az ünnepség előadója. Ma is és egyre inkább a sokszínűség a változatosság, a kísérletező készség, az ötletesség jellemzi az úttörőház munkáját. Pezsgő itt az élet, a gyerekek, a kisdobosok, az úttörők egyaránt otthonuknak érzik. A születésnapi ünnepségre sokan eljöttek a pajtásokon kívül egykori úttörőket a város vezetőit is köszönthette Kovács Éva a városi úttörőelnök, majd Szabó Eszter átadta a KISZ KB Vörös Selyemzászlaját mely- lyel az úttörőház kiemelkedő munkáját ismerték el. Az ünnepség a jászberényi úttörők műsorával folytatódott. Délután a Suli-pódiumon a Bajcsy-Zsilinszky Úti iskola tanulói szórakoztatták a résztvevőket. Ekkor vehette át Száva Sándor jászberényi bűvész a gyerekek szavazatai alapján kiérdemelt Napsugár díjat. Az útVasárnap délután a Kassai Üti Általános Iskolában Szabó Eszter megyei úttörő elnök ünnepélyes csapatgyűlésen adta át a KISZ KB kitüntetését (Fotó: K. É.) törőház vendégeit a két jubileum között című az eltelt öt év munkáját reprezentáló fotókiállítást a jászsági úttörőmozgalmi gyűjteményt és hét úttörőház fotó szakköreinek munkáiból válogatott legjobb felvételeit is megtekinthették. * * * A hagyományokhoz hűen az iskolák többségében az idén is kisdobos- illetve úttörőavatással tették emlékezetesebbé a gyermeknapot. A hétvégén számos intézményben rendeztek ünnepélyes gyűléseket, amelyeken kitüntetéseket adtak át az úttörőmozgalomban kiemelkedő teljesítményt nyújtó, élenjáró csapatoknak. A KISZ KB Vörös Selyemzászló Csillagja kitüntetést nyerte el a Szolnoki Kassai Üti Általános Iskola és a Jászberényi Kossuth Lajos Üti Általános Iskola úttörőcsapata. A KISZ KB Vörös Selyemzászló Szalagja kitüntetéssel ismerték el a Törökszentmiklósi Rózsa Téri Általános Iskola úttörőcsapatának munkáját. Kiváló Úttörő- munkáért elismerésben részesült a berekfürdői, a Ti- szaföldvári Ószőlői Általános Iskola csapata, valamint a Tiszafüredi Zrínyi Ilona úttörőcsapat. Tudja, kedves olvasó, hogyan készül a karcagi bojtáravató? Két szelet sertéshús közé rakják a fűszeres mustáros májat (amelyet szalonnával tűzdelnek), sütés után kapormártással ön- tik le a húst, és túrós csuszával tálalják. Vagy hallott már a füredi böllérpecsenyé- ről? Ez pedig fokhagymás darált hússal töltött sertéshús, amelyet sütés után fokhagymamártással öntenek le, párolt káposztával és sült burgonyával szolgálnak fel. Vagy evett már ön rumos dióval és zsemlemorzsával töltött birsalmát, amelyre sütés után tejszínhabot öntenek? Ne is folytassam? Ezeket az ételeket, amelyeket leírtam, nem ínyencek szakácskönyvében olvastam, nem is nagyanyám meséiből maradt az emlékezetemben. A Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat Idegen- forgalmi Leányvállalatának Patkós csárdájában naponta (a birsalma kivételével) tálalják. A Patkós csárda a Tiszafüred—debreceni főút mellett található, a puszta közepén, ahol szabadon nyar- galászik a szél, és telt búzakalászokat ringat meleg nyári napokon... Ahol ennek a mezei idillnek a hangulatát még a csárda mögötti motel panelépületekre emlékeztető képe se tudja elrontani. A Patkós csárdát hat évvel ezelőtt alakították ki egy régi épületből, amely korábban bolt és kocsma volt. Rövid idő alatt a hazai és a külföldi túristák kedvenc helye lett. Hogy szeretik, keresik, annak csupán egyik oka a pusztai szél, no meg a telt búzakalász. A másik: a vendégszeretet. Varga Jánosnéval, a csárda vezetőhelyettesével beszélgettünk a vastag falban mélyen ülő ablak mellett terített asztalnál. Arról érdeklődöm, hogyan készülnek a tájjellegű ételek, mint például a betyárpecsenye, a karcagi bojtáravató... A receptek hallatán felkapom a fejem; nagyon munkaigényesek az ételek. Vargáné egyetért velem. Idő- és munkaigényes ételek, de megéri elkészíteni. Vendégcsalogató ez is... Forgalmasabb nyári napon több száz vagy akár ezer turista is megfordul a csárda benti vagy szabadban megterített asztalainál. JönCsárdatitkok nyomában
