Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-14 / 88. szám

1988. ÁPRILIS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Túrkevei Cent/Cent Háziipari Kisszövetkezet új terméke a „Hajtika” fantázianevű pa­pír alapanyagú termesztő edény, melyet a szövetkezetben fejlesztettek ki. Előnye, hogy a benne kihajtott palánta az edénnyel együtt ültethető ki, így a növény fejlődésében nem történik visszaesés. A termesztőpohár — ame ly természetbarát anyagokból készül és a ta­lajba kiültetve elporlik — tartalmaz gombaölő szert és műtrágyát is. Felvételünk a gyártó berendezésről készült, amely havonta egy mű szakban 200 ezret készít a termékből (Fotó: D. G.) Kisvállalatok finanszírozására Megalakult a Széchenyi István Gazdasági Társaság Megalakult a Széchenyi István Gazdasági Társaság, amely kisvállalatok, kisszö­vetkezetek, nem önálló jogi személyiségű egyéni és tár­sas vállalkozók tevékenysé­gének finanszírozásával, hitelezésével foglalkozik — jelentették be az alapítók szerdán a MUOSZ székházá­ban megtartott sajtótájékoz­tatón. A gazdasági társaságot 30 millió forintos alaptőkével, a Magyar Hitel Bank és három leányvállalata — a Befektetési Bank, az Ingat­lanforgalmazási Leányválla­lat és a Pannonlizing Leány- vállalat —, valamint a KI- OSZ, a KISOSZ és az OKISZ hozta létre. Az új GT a kis­vállalkozóknak kínálja ban­ki szolgáltatásait, így bank­számláikat vezeti, eseti és rendszeres átutalási megbí­zásaikat teljesíti, és számuk­ra rövid lejáratú hiteleket is nyújt. Tervezi, hogy az ígé­retes vállalkozások számára középlej ártú hiteleket is nyújt, sőt követeléseiket is megvásárolja. A Magyar Hitel Bank tár­gyalásokat kezdett a Világ­bankkal atról, miként lehet­ne a kisvállalkozók tevé­kenységének jelentősebb fej­lesztését külföldi tőkével meggyorsítani. A megbeszé­lések biztatóak, az elképzelé­sek szerint lehetőség nyílik arra, hogy a Világbank az ipari szerkezetátalakítás gyorsítására biztosított hite­leinek egy részét — a gaz­dasági társaság segítségével — a kisvállalkozások kapják meg. A pénzintézet segítsé­get nyújt a magán vállalko­zások egyes termékei külföl­di értékesítésének megszer­vezéséhez is. Információs rendszert építenek ki, hogy a külföldi vásárlókat tájé­koztatni tudják a magyar kisvállalkozók kínálatáról. Az új pénzintézet segítsé­gével a hazai kisiparosok, gazdasági munkaközössé­gek korszerű külföldi kis­üzemi technológiákhoz is juthatnak a későbbiekben. A Mezőgéptől Új kistraktor Üj kistraktor kifejlesztését kezdte meg a Szolnoki Me­zőgép Vállalat. Az egyéb­ként szálastakarmány beta­karító gépek gyártására spe­cializált vállalatot az indí­totta erre a lépésre, hogy hazánkban jelenleg csak nagyteljesítményű, trakto­rok vannak forgalomban, ki­sebb, 15—30 lóerős erőgépek nincsenek. A jövőben, ami­kor az ország több részén kisebb gazdálkodó közössé­gek is alakulnak, fejlődik a kisárutermelés, várhatóan megnövekszik a kereslet a kisebb területeken is jól használható, mozgékony, takarékos erőgépek iránt. Az új típust úgy fejlesztik ki, hogy a mezőgazdaságon kívül kommunális célokra is hasznosítható legyen. A kis­traktor prototípusát még az idén elkészítik, jövőre le­gyártják a null-szériát és 1990-ben — sikeres vizsgák után — kezdik meg a soro­zatgyártást. A vállalat a ha­zai igények kielégítésén túl exportüzletre is számít az új termékéből. Hárman a legjobbak közül Gazdálkodó lakásszövetkezetek Lépcsőházakban, liftekben akaratlanul is szembetűnik néhány — köztük egészen egyértelmű — jelzés; utalá­sok arra, hogy milyen em­berek laknak itt, vagy mifé­lék vannak köztük. Törőd­nek-e vele, hogy mi van a lakásajtón túl, vagy mi nincs. A virágok, a tisztaság teszi otthonossá, vagy kivert ablak, ostoba firkálások ron­dítják környezetünket. Tagjainak a munkáját di­cséri, hogy megyénkben a legjobb négy között tartják számon a három szolnoki lakásszövetkezetet. A Szé­chenyi lakótelepi Gagarin Lakásszövetkezet, a Szántó körúti Fáy András Lakásépí­tő és Fenntartó Szövetkezet, valamint a József Attila úti lakótelepen a Jubileum La­kásépítő és Fenntartó Szö­vetkezet elismerése egyben országos színvonalat jelent. A lakásszám. üzemeltetési és karbantartási költségek, a tagok társadalmi munkája — rosszabb esetben hátralékuk — és a gondnokság nagysá­ga elárulják szolgáltatásaik színvonalát, eredményeiket. Megyénkben mintegy 10 ezer magántulajdonú lakás — és ezen felül a hozzájuk tartozó garázsok — fenntartása húsz lakásszövetkezet feladata, melyből e háromhoz 5600 tartozik. Hatalmas szám, kü­lönösen, ha az ezzel járó karbantartási munkák nagy­ságát és az eddig elért szín­vonalat nézzük. Egyre nagyobb összegeket emészt fel a lakóházak kar­bantartása, felújítása. Az épületek kora és az évről évre emelkedő árak miatt növekednek a költségek is. Szövetkezetenként lakótele­penként, házanként külön­böző mértékben. Nem egy példa igazolja: lehet, leg­alábbis meg kell próbálni úgy gazdálkodni, hogy a lakók ezt minél kevésbé érezzék meg. A Gagarin La­kásszövetkezet — amellett, hogy 15 millió forint felújí­tási és üzemeltetési tartalé- * kokkal rendelkezik — szol­gáltatásai bővítésével az ál­talános kiadásokat csökken­ti. Többmilliós bevétele van többek között a felvonó és karbantartó részleg munká­jából, a szőnyegtisztításból, gépkocsik bérbeadásából vagy a kulcsmásolásból. A Jubileum Lakásépítő és Fenntartó Szövetkezetnél is működik egy önelszámoló, karbantartó szervezet első­sorban a tagok érdekében, de az átlagosnál olcsóbban, külső megrendelőktől is vál­lalnak munkát. Közismert lakásépítő, szervezői tevé­kenységük. Az így keletke­zett pénzmaradványból, va­lamint 1986-tól megindított ingatlan-forgalmazás ered­ményéből és a bérfuvarozás­ból befolyt összeggel növe­lik a szövetkezeti közös va­gyont. Ugyancsak gyarapo­dik bevételük — a Gagarin Lakásszövetkezethez hason­lóan — a tulajdonukban lé­vő helyiségek bérbe adásá­ból. Kiegészítő tevékenységek híján a Fáy András Lakás­építő és Fenntartó Szövetke­zet gazdálkodásának anyagi alapját jószerivel csak a tag­ság befizetéseiből és a ka­matjóváírásokból teremtheti elő. Az eredményeket taka­rékos működéssel és a tagok társadalmi munkájával ér­ték el. Az épületek előtti parkok gondozása, a faülte­tés és a füvesítések értéke hárommillió forint, költsé­geiket csökkenti a lakók épületen belüli kisebb javí­tási, karbantartó munkája. Az ügyviteli feladatokat mindössze hárman látják el. Ésszerű gazdálkodással meg­próbálják elérni, hogy a fenn­tartásra. üzemeltetésre for­dított összegek ne emelked­jenek annyira, mint ahogy az épületek korának növeke­dése azt indokolná. Jellemző a három lakás- szövetkezetre a gondnoksá­gokon dolgozók alacsony száma. A küldöttek és az igazgatóság közötti kapcso­latra pedig az — ezt mutat­ják a jegyzőkönyvek —, hogy a tulajdonosok ellenőrzik a vezetés munkáját, a gazdál­kodás eredményességét. Be­fizetési hiányuk csökken, ki­lépő nincs. Sz. Z. Az országos pártkonferencia állásfoglalás-tervezetének vitája Markánsabb helyzetelemzést és feladatmeghatározást várnak Városi pártbizottsági ülés Kisújszálláson Tegnap ülést tartott az MSZMP Kisújszállási Városi Bizottsága. Első napirendként a párt országos értekezleté­nek állásfoglalás-tervezetét vitatta meg a testület. A ta­nácskozáson részt vett és felszólalt Katona Imre, a Köz­ponti Bizottság tagja, az Elnöki Tanács titkára. A város körzetébe tartozó párt-végrehajtóbizottságok tagjait is meghívták az eszmecserére. A kialakítandó állásfogla­lásra írásban kiadott javas­lathoz Tóth András, a városi pártbizottság első titkára fű­zött szóbeli kiegészítést. A pártrendezvények tapasz­talatait elemezve — többek között — megemlítette, hogy az országos pártértekezlet ál­lásfoglalás-tervezetéről ala­kított vélemények nagyobb hányada szerint az előzetes dokumentum megfelelő vi­taalapul szolgál a pártérte­kezlet döntésének megalapo­zásához, mert — bár eltérő terjedelemben és mélység­ben — foglalkozik mindazon kérdéssel, amely majd meg­határozza a párt közvéle­mény érdeklődését és aktivi­tását. Elismerik ezt a párt tagjai annak fenntartásával, hogy a problémák megköze­lítése a tervezetben nem eléggé markáns, a pesszimiz­mus és a bizonytalanság a valóságban lényegesen erő­teljesebb és szélesebb körű. Ebből következően a tervezet megállapításainak, cél, fel­adat és feltétel megjelölésé­nek jelentős részét túl álta­lánosnak ítélik meg a párt­tagok. Az okot abban látják, hogy a felelősség és a mun­kamegosztás vállalása, elha­tárolása nem elég határozott, annak előre bocsátásával sem, hogy eddig még nem tapasztalt mértékben fogal­mazódik meg a kritika és az önkritika. A véleményekből a feltétlenül szükséges to­vább lépés igénye tükröző­dik. A továbbiakban a párt­tagok részletekbe menő ok­fejtését elemezte Tóth And­rás, megkönnyítve ezzel a pártbizottság tagjainak ál­lásfoglalását. Az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetét sok­oldalúan elemezte a városi pártbizottság. Tízen fejtették ki véleményüket, tettek ja­vaslatot. Többek között ar­ról szóltak, hogy ne a jövő­re vonatkozó pontos recept­nek tekintsék a tervezetet, hiszen végleges formájában több vonatkozásban módosul majd. Elhangzott az is, hogy túl sokat várunk a pártkon­ferenciától. pedig annak ha­tározatai eddigi eredménye­inkre és lehetőségeinkre épülnek majd. Az egyik fel­szólaló a párt önkontrolljá- nak erősítését szorgalmazta, a másik markánsabb hely­zetelemzést és feladatmegha­tározást. A vitában részt vett Kato­na Imre is. Bevezetőül tol­mácsolta a Központi Bizott­ság üdvözletét, majd arról szólt, hogy az ő feladata most nem az, hogy választ adjon a felvetődő javaslatok­ra. hanem hogy továbbítsa azokat a Központi Bizottság­hoz. Szólt arról is, hogy a kisújszállási pártbizottság ülését hallgatva, a problé­mák ellenére optimistább lett mert ott is azt tapasz­talta. hogy felnőtt egy értel­mes, képzett, gondolkodó új pártgeneráció. A színvonalas hozzászólások mindenképpen gondolkodásra késztetők még akkor is, ha nem mindegyik­kel lehet egyetérteni. Meg kell hallgatni minden véle­ményt, döntés előtt ütköztet­ni kell a nézeteket, mert kü­lönben azok szubjektivek lesznek. A gazdasági helyze­tet elemezve rámutatott ar­ra. hogy az 1972-ben a vi­lágpiacon bekövetkezett ár­robbanás miatt 1987-ig bezá­rólag több száz milliárd fo­rintot vesztettünk. Ha ez nem következett volna be, ma is jól prosperálna a nép­gazdaság. Befejezésül arról szólt, hogy a külpolitikában már offenzívában vagyunk és abban leszünk belpolitikai vonatkozásban is, ha a párt megújulását következetesen végigvisszük. Kisújszállás 80 pártszer­vezeténeik kétezer tagja ta­nulmányozta az országos ipártértekezlet állásfoglalás-, tervezetét. A párttagság több mint 23 százaléka mon­dott róla véleményt. A szél­sőségektől mentes, reális vé­leményeket összegezte a vá­rosi pá rt- végreha j tóbizotti­ság, és azt terjesztette a tes­tület elé. A városi pártbi­zottság az állásfoglalás-ter­vezetről úgy vélekedett, hogy az optimistább, mint a valóság. Nem tükrözi eléggé a nehézségeiket és a feszült­ségeket, csupán tényeket el­veket közöl elemzés .nélkül, azokat sem elég mélyen és konkrétan. Jelentős hiányos­sága, hogy a párt társada­lomirányító szerepének fo­gyatékosságaira, hibáira, fe­lelősségének megállapításá­ra nem tér ki megfelelően, nem elég önkritikus, az er­re vonatkozó feladatmegje­lölésék nem pótolják az elemzést, sőt elkendőzik a tényeket. Az általános hely­zetképben megfogalmazott célok egy része illúziórikus, Ipropagandisztikus. Javasol­ja a városi pártbizottság a párt egységének és tekinté­lyének minősítését, továbbá azt, hogy csak azokat a fel­adatokat hagyják a tervezet­ben, melyeknek meg vannak vagy a közeljövőben megte­remthetők a feltételei. Indo­koltnak tartotta a kiábrán­dultság és a pesszimizmus jogosságának minősítését, arányait a valóságnak meg­felelően megítélni, és a ter­vezetben megfogalmazottak­hoz hozzáfűzni azt, hogy az állampolgárok közül egyre többen csak passzív szemlé­lői a kibontakozási folya­matnak. Egészségtelenül nőtt a befelé fordulás; az érde­kek összhangjában gyakran súlyos zavarok keletkeznek. A társadalomért, a közössé­gért érzett felelősség, a ten- niakarás jelentős mértékben leértékelődött. A társadal­mi megbízatások megbecsü­lése nem kielégítő. A párt tevékenységének megújítására irányuló fel­adatokkal egyetértett a vá­rosi pártbizottság. Szüksé­gesnek ítéli az operatív be­avatkozás elkerülését, a bü­rokratikus elemek csökken­tését, a mozgalmi jelleg erő­sítését, a pártdemokráoia és a pártszervezetek önállósá­gának fejlesztését. Javasol­ta, hogy az apparátusok lét­számának csökkentésére is térjen ki az állásfoglalás. A pártélet egyéb területeire is részletekbe menő javaslato­kat tett a városi pártbizott­ság. Azok közül csak példa­ként említve: nem ért egyet a konzultatív, tanácsadó tes­tületek létrehozásával. Ezek helyett inkább a meglévő munkabizottságokat, munka- közösségeket kell hatéko­nyabban dolgoztatni. A ká­dermunkáról szólva arra az álláspontra helyezkedett a testület, hogy a tisztségvise­lők maximum két cikluson át töltsék be hivatásukat. Ebben a kérdésben külön szavazott a városi pártbi­zottság, mert a párt-végre­hajtóbizottság azt javasolta a testületnek, hogy a tiszt­ségviselők rátermettsége és ne az eltöltött .idő legyen a mérvadó. A városi pártbi­zottság egyetértett a gazda­sági reform korszerűsítésé­nek és gyorsításának fel­adataival. A városi pártbi­zottság ezt a napirendet több mint négyórás vita után zárta le. S. B. A Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat hárommillió forintos beruházással, a váci Varánusz GMK-val közös kivitelezésben, 108 méter hosszú óriáscsúszdát épít a szolnoki tiszaligeti strandon, amelyet a tervek szerint már a május elsejei nyitáskor használatba vehetnek a fürdőzők (Fotó: Korényi É.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom