Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-14 / 88. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. ÁPRILIS 14. S tudomány világa I Új vizsgálatok - módosított terápia Hz infarktus és a halfogyasztás A szív- és érrendszeri betegségekben, az infarktushalálozásban sajnos élenjáró ország vagyunk. A vér magas zsírtartalma, koleszterin szintje pedig korunk e rettegett betegségének, a szívinfarktusnak, egyik legfontosabb kockázati tényezője. Így fontos az a közelmúltban befejeződött két, amerikai, hétéves, egyenként 150 millió dollárba kerülő 400 ezer, illetve 361 ezer személyre kiterjedő követéses vizsgálatsorozata is, amely a koszorúérbetegségek, az infarktus kockázati tényezőit kutatva egyértelmű választ adott a koleszterin szint mértéke és a koszorúér betegség kialakulása közötti pontos összefüggésre. „Rádióablak” a világűrre Ha ugyanis a koleszterin csökken, akkor a halálos és nem halálos szívrohamok kockázata is csökken, mégpedig a vérzsírszint egy százalékos csökkentése két százalékkal képes mérsékelni e szívrohamok kockázatát. A két vizsgálatsorozat közül az MRFIU, a Mister Fit-nek nevezett főként azokra a vitatott kérdésekre válaszolt, hogy mikor normális és mikor más infarktus-kockázati tényező a vér zsírtartalma? Mikor elegendő még a vérzsírt csökkentő diétás megszorítás, s mikor szükséges már e csökkentéshez a drasztikus gyógyszerezés is? Az európai kontinensen 1986-ban Nápolyban, az Európai Arteriosclerosis Társaság ülésén született 17 ország szakembereinek aláírásával egy olyan állásfoglalás, amely már az új szellemben, a legújabb vizsgálatok eredményeire alapozva hirdette meg a szívkoszorúér betegségek megelőzésének új európai stratégiáját, fogadta el irányelveit. Ezekről a kérdésekről beszélgettünk dr. Pados Gyulával. a Tétényi úti Kórház főorvosával, az úttörő jellegű tevékenységet folytató Lipid klub alapítójával. — Anélkül, hogy a vérzsír-értékekről részletesen szólnék: az új európai szív- koszorúérbe tegség-megelő- zési stratégia az eddig normálisnak, sőt alacsonynak tartott koleszterin- és (a másik vérzsírféleség) a triglice- rid értékek esetében is már diétát tart szükségesnek, és ezzel együtt az egyén egyéb kockázati tényezőinek kedvező irányú befolyásolását. Ha a vér zsírossága már olyan mértékű, hogy hiper - koleszterinémia áll fenn. akkor jön szóba a gyógyszeres kezelés. Ha pedig a levett vér már szemmel láthatóan is zsíros savó — a betegnek anyagcsere-profilú kórházi osztályon, vagy ambulancián történő szakkezelésen van helye, ahol az orvos egyéHosszú ideig tárolhatja a hőit az a textília, amelynek bélése vízhaflamul beburkolt glaubersó (nátniumszuJ- fát). Ez a só hő hatására folyékonnyá válik, s hatvan - szór több energiát tárol, mint a víz. Lehűlésekor a Olyasféle illatanyagok — fermonok —, amelyek az állatvilágban egyebek között a páirosodás szándékát jelzik, az emberben is fellelhetők. Egy floridai bőrgyógyász szerint e feromonokat az ajkak közelében lévő mirigyek választják ki. Az emberi ajkak közelében valóban sok faggyúmirigy van. Felnőttkorban ezek száma, illetőleg faggyútermelése egyértelműen megszaporodik, E faggyúban zsírsava nenként dönt a diétás és a gyógyszeres kezelés szigorúságáról. A cél végülis és minden esetben az, hogy a beteg vérzsírszintje annyira lecsökkenjen, hogy legalábbis megközelítse az Egészség- ügyi Világszervezet által ajánlott ideális koleszterin színjét. — A kórházi kezelés alatt igen, de vajon a „lakossági méretekben”, a mindennapi életben hosszútávra meg lehet-e közelíteni ezeket az ideális vérzsírértékeket? — Igen, azoknak a táplálkozási ajánlásoknak betartásával, melyek az összes zsírfogyasztást az összkaló- ria 30 százalékával, a telített (állati) zsírfogyasztást 10 százalékára, a koleszterin bevitelt napi 300 milligramm alá javasolják csökkenteni. Már sok országban született ilyen értelmű ajánlás, a múlt évben mi is kidolgoztunk ilyent. Csak ha ez a vér-zsír- tartalmat csökkentő diétás megszorítás nem elégséges, alkalmazunk gyógyszeres kezelést. Jelenleg évente ki- lencszázezer koleszterin meghatározás történik hazánkban. Ám életében legalább egyszer. mindenkinek meg kellene vizsgáltatnia a koleszterin szintjét, hogy életmódjára, szükség szerinti gyógyszeres kezelésre vonatkozóan időben adhassunk tanácsot. — A magyar lakosság vérének általában mekkora a zsírtartalma? Közepes, vagy magas rizikójúak vagyunk az új vizsgálatok és új állás- foglalás szerint? — A hazai lakossági átlag saját számításaink szerint 5,7 mmol/1. Tehát az új megelőzési stratégia szerint diétás rendszabályokkal szükséges csökkentenie vérzsírszintjét. A lakosság 70 százalékának nem ideális a koleszterin szintje, ugyanis 5,2 mmol/1 felett van, közel egymillió honfitársunknak pedig már kifejezetten magas. már infarktuskockázatú. — Egy kérdés a gyógyszerekről: francia licenc alapnátrium-szülfát ismét megszilárdul. Nemeseik hőtároló ruhát, hanem olyan függönyt is készíthetnek belőle, amely a napsugárzást hasznosítva fűti a lakást, s olyan kelmét is, amely a hidegre érzékeny növényeket hivatott megóvni. kát, viaszt, koleszterint, sejttörmeléket stb., találtak. Noha a mirigyek egyetlen termékéről sem volt kimutatható, hogy sajátos nemi vonzóanyag, csókolózás közben a mirigyek több váladékot termelnek. Ha a bőr hőfoka lC-fóikkal nő, fagy- gyútenmelése 10 százalékkal lesz nagyobb. Azt, hogy a faggyútermélés mennyisége felszaporodott, gyermek - ágyas asszonyokban és csecsemőkben is tapasztalták. ján néhány hónapja most már mi gyártjuk a Lipanthyl nevű vérzsírcsökkentő gyógyszert, és forintért is kapható. De úgy tudom, még ma is a kezelőorvos csak akkor rendelheti, ha a szakmailag illetékes fekvőbetegellátó kórházi osztály, szakrendelő javasolja, ön például ilyen esetben milyen magas vérzsírtartalomnál javasolja? — Merev határokat soha nem szabad felállítani. Minden betegnél az orvosnak egyénenként kell a terápiát megfontolni, figyelembe kell venni az illető személy egyéb rizikófaktorait, még azt is, hogy az illetőnél netán „családi örökség” a vérzsírosság, avagy zsíradékanyagcsere zavar; hogy ha a betegnél négyhetes diéta után sem csökkent a kívánt mértékben a koleszterin szintje; hogy az illetőnek milyen típusú az elhízása. A legújabb vizsgálatok szerint ugyanis a csak hasra terjedő, úgynevezett férfias, „alma típusú” elhízás önmagában is gyakrabban hajlamosít az infarktusra, szemben a csípőre, a combra terjedő, úgynevezett nőies „körte típusú” elhízással, amelynél nem gyakoribb az átlagosnál a magas koleszterinszint és az infarktus. — Másik kérdés: a diétáról. A busa hallal kapcsolatban az utóbbi időben sok hír látott napvilágot. Állítótag e halfajta zsírsav összetétele számunkra oly kedvező, hogy minél többet fogyasztunk e halból, annál inkább csökken vérünk koleszterin-tartalma. önnek mi a véleménye erről? — Azt csak helyeselni lehet, ha valaki bármilyen halból többet fogyaszt, mint eddig, mert a legzsírosabbnak látszó halban is kevesebb zsír van, mint a marhahúsban. disznóhúsban. S Magyarország az évi 2—3 kilogramm személyenkénti halfogyasztásával messze elmarad a világ 12 kilogrammos átlagától. Nem beszélve a tengerparti országok 20— 30 kilogrammos átlagáról. De a mi viszonyaink között, nem valószínű, hogy a halevés lesz a megoldása a koleszterin szint csökkentésének és az infarktus-fenyegetettség elleni védelemnek. Egyébként a busa vérzsírcsökkentő hatásával kapcsolatos tudományos vizsgálatok. úgy tudom, még folyamatban vannak. Felügyelő fényvezeték Az angliai Crunfield Intézet szakértőinek véleménye szerint a fényvezető üvegszálak kitűnően felhasználhatók az acél- és betonépítmények, repülőgépek és olajtartályok finom repedéseinek kim uitatására; őrködhetnek az effajta szerkezetek biztonságán. Alkalmazásuk elve egyszerű. A nagy mechanikai erők hatókörében üvegszálakat feszítenek ki. Ha a feszültség elszakítja az üvegszálat, megszakad a fényvezetős, az észlelő többé nem kap jelet: anyaghiba bizonysága. Ha több üvegszálat feszítenek ki a megfelelő szerkezeti részeken, nemcsak a mechanikai változás tényét állapíthatjuk meg, hanem a folyamat időbeli lefolyását is elemezhetik. Az üvegszálas felügyelő rendszert először az északi-tengeri olajfúró szigeteken tervezik 'kipróbálni, de a brit légitársaság is foglalkozik bevezetésének tervével (a repülőgépek stabilitásának ellenőrzésére), továbbá az angol vasút is (a hidak ellenőrzésére). A csillagászat számára rendkívül fontos a világűrből a rádióhullámok által szállított információ. Ennek elsősorban az az oka, hogy a rádióhullámok hullámhossza nagyjából milliószorosa a fény hullámhosszának. Ezért a kozmosz olyan részei, amelyek a fény számára áthatollhatatlanok, a rádióhullámok számára átlátszók. Másrészt a rádióhullámok olyan fizikai folyamatokról hoznak hírt, melyek a csillagközi tér hatalmas térségeiben játszódnak le, és optikai műszerekkel nem vagy csak részben figyelhetők meg. A rádiótávcső feladata az, hogy a Föld légkörén túl lévő objektumok rádiósugárzását felfogja, és ennek jellemzőit rögzítse a további feldolgozás, illetve analízis céljából. A leginkább elterjedt optikai teleszkóphoz hasonló elven működő parabolikus rádióteleszkóp. Népszerűségét elsősorban annak köszönheti, hogy a legegyszerűbb elektronikus berendezéssel rendelkezik. Nagy előnye az is, hogy egyidejűleg több különböző hullámhosz- szon is végezhető vele észlelés, tehát nagyon alkalmas rádióspektrumok vizsgálatára. A paraboloid teleszA légcsavaros repülőgépekben a hajtóművet — a gázturbinát — beépítik a szárnyba. Ez a sokkal nagyobb sebességű sugárhajtású gépekben nem valósítható meg: a számyszerkezet megbontva nagymértékben csökkenne a szárny hatékonysága. A legelső sugár- hajtású utasszállító repülőgépeken — a szovjet TU— 104 és az angol Comet típusokon — a viszonylag kis átmérőjű sugárhajtóműveket a szárny tövében, a szárny és a törzs csatlakozásában helyezték el. Ez a kóp a tengelyével párhuzamosan az antennára érkező huLlámokat fáziskülönbség nélkül a fókuszpontba továbbítja; itt rendszerint egy előerősítő bemenete nyeli el a 'beérkező energiát. A más irányból érkező hullámok az antenna felületéről visszaverődve el sem jutnak, vagy csak bizonyos úthosszkü- lönbséggel, fáziseltolódással érkeznek a bemenetre, és ezért ott gyengítik, illetve kioltják egymást. Ez biztosítja a paraboloid irányérzékenységet. A paraboloid rádióteleszkóp „elektromos” egyszerűsége mellett igen bonyolult mechanikai rendszer. A rádióteleszkópok másik nagy családja az interfero- méterek felbontóképessége már vetekszik, sőt túl is szárnyalja az optikai teleszkópok teljesítményét. Továbbfejlesztésük olyan új rádióteleszíkóp-típushoz vezetett, amelyekkel a fényképhez hasonló kétdimenziós rádiókép készíthető. A rádióinterferométer két, egymástól meghatározott távolságban elhelyezett antennából áll. s ezekhez egv közös; vevőkészülék csatlakozik. Amikor olyan rádióforrások észleléséről van szó, megoldás azonban egyfelől túlontúl bonyolult szerkezetet eredményezett, másfelől pedig behatárolta, hogy meddig növelhetik a sugárhajtóművek átmérőjét, és ezzel együtt a tolóerejét. A repülőgépnek a felszállás! tömegét megnövelve meg tellett növelni a hajtóműveknek a tolóerejét és méreteit is. Így jutottak el a szárny alá függesztett, úgynevezett lógó hajtómű-gondolatához. A sugármeghajtású repülőgépeken a hajtóművek elhelyezésének mindmáig ez a legelterjedtebb módja. A szárny alsó részéamelyeknek sugárzása nem változik, akkor hosszabb észlelési idő árán jelentős egyszerűsítés érhető el. Képzeljük el egy kétantennás inter- ferométert, amelynek antennáit egy észlelés elvégzése után elmozdítják, majd ismét észlelnek vele, és így időben egymás után érik el azokat a különböző távolság- és iránybeállításokat, amelyek például a kereszt alakú antennáinál egy időben egyszerre adottak. Az egymás után végzett észleléseket azután számítógép segítségével szintetizálják. Ezen az elven működik a szintézis-rádióteleszkóp, amely újabb egyszerűsítéseket tartalmaz. Lényege a következő; egy kelet—nyugati irányú, Földhöz rögzített egyenes szakasz a Föld tengely körüli forgása következtében a esi Hágókhoz rögzített rendszeriből nézve 12 óra alatt 180 fokkal elfordul. Nem kell tehát az in- terferométer különböző irányba állításáról gondoskodni, mert ezt 12 óra alatt elvégzi, a Föld forgása. A feladat így csaik a távolságok variálására csökken. Felvételünkön Soconro-ban (Üj-Mexico) épült szintézis- teleszkóp. Rögzített és sínen mozgatható elemekből áll. bői kiinduló, jól áramvona- iazott hajtómű-gondolának a függesztő szerkezete nem akadályozza meg hogy a levegő a szárnyat körüláramolja, és ennek következtében nem rontja a gépnek a repülési tulajdonságait. Lógó gondolákban helyezték el például a Boeing—707-es, a DC—10-es utasszállító gépeknek a hajtóműveit. De ezt a megoldást alkalmaz zák a legnagyobb, több száz utas szállítására alkalmas repülőgépeken is, mert a gondolákban félszámyanként akár két — több méter átmérőjű — sugárhajtóművet is elhelyezhetnek. Ez egyébként rendkívül fontos kérdés, hiszen a repülőgépet az aerodinamikai felhajtóerő emeli és tartja a levegőben, ellensúlyozva a repülőgép súlyát, a Föld vonzásából fakadó gravitációs erőt. A repülőtéren a gép egyre nagyobb és nagyobb sebességgel gurul a betonon, majd lassan elválik tőle, és a levegőbe emelkedik. A felemelkedés pillanatában a felhajtóerő már képes a gép súlyával egyensúlyt tartani. A felhajtóerő legnagyobb része a repülőgép szárnyára hat akkor, ha a repülőgép a levegőhöz viszonyítva elmozdul. A felhajtóerőt a számyprofil kialakítása, a szárny nagysága és elhelyezése befolyásolja — és természetesen az, hogy hogyan helyezkedik el a motor a szárny közelében. Képünkön egy lógó hajtómű-gondola egy DC—10-esen (Fotó: KS). Cs. M. Hőtároló textília Az emberben is fellelhetők Ferómon az ajkakon Motor a szárny alatt Növelni kellett a tolóerőt
