Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-09 / 84. szám

6 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. ÁPRILIS 9. A második „sebességfokozatban” Kimért pályán a csehszlevák reform Az idén második sebesség - fokozatra kapcsolt Csehszlo­vákiában a gazdasági átala­kítás. Az egy évvel ezelőtt jószerével alig használt „prestavba” szó, a peresz­trojka cseh megfelelője min­denünnen visszaköszön. Az épületek homlokzatán sok helyen felváltotta a korábbi jelszavakat. A gazdaság és a társada­lom tényleges átalakítása ez idő szerint az „alapozás idő­szakánál” tart. Tavaly óta egymás után sorozatban je­lennek a reformmal kapcso­latos alapelvek, irányelvek, tervezetek, útmutatók és más dokumentumok. Közös vo­násuk, hogy az elvek tisztá­zása után mind közelebb ha­tolnak a gyakorlatban al­kalmazandó megoldásokhoz, és igyekeznek a konkrét részletkérdéseket, a módsze­reket, eszközöket is tisztáz­ni. A társadalmi vitára bo­csátott tervezetek körűi ki­bontakozó országos méretű közös gondolkodás közben egyre élesebben rajzolódnak ki a reform körvonalai. Érlelődik p fordulat Az új gazdasági mecha­nizmus teljes egészében 1991-től érvényesül majd. Addig fokozatosan vezetik be egyes elemeit. Gustáv Husák az 1948-as szocialista fordulat óta a legforradal­mibbnak nevezte a küszöbön álló változásokat, amelyeket Prágában „mind felesleges halogatás, mind indokolatlan sietség nélkül” kívánnak be­vezetni. Az eddig általánosan elfo­gadott alapelvekből egyér­telműen kitűnik, hogy fordu­lat érlelődik. Lényegesen na­gyobb teret engednek majd az önálló vállalati gazdálko­dásnak, az áru- és pénz vi­szonyok. valamint a piaci versenyfeltételek érvénye­sülésének. Megváltozik a központi tervezés szerepe, amely a jövőben elsődlege­sen a középtávú célkitűzé­sekkel orientálja a vállala­tokat és megszünteti az évenkénti tervlebontás és kötelező feladatok eddigi rendszerét. Ez utóbbiak sze­repét részben az állami meg­rendelések veszik át, de a termelésből fennmaradó rész a vállalatok közötti alku alapján kötött szerződések szerint cserél gazdát. Ami a részleteket illeti, legelőször az átalakítás ütemterve öltött végleges formát. Várhatóan ez évkö­zepén lép hatályba az új vál­lalati törvény. A legközeleb­bi lépések között szerepel a vállalati struktúra átrende­zése is. Ha megvalósul, nagy jelentőségű lépés lesz a csehszlovák korona egységes árfolyamának alkalmazása, amely a tervek szerint szin­tén az év közepén váltja fel a jelenlegi, csaknem átte­kinthetetlen gyakorlatot, amikor a különböző export­pótlékokkal és támogatások­kal csaknem annyi árfolya­mot alkalmaznak, ahány árucsoport a kivitelben sze­repel. A gazdálkodás feltételeit alapvetően meghatározó ár­rendszer és adórendszer re­formja gondos előkészítést és ennek megfelelő időt igé­nyel. Ezért teljeskörű beve­zetésükre a jövő évben, il­letve 1990-ben kerül sor. Vita a vállalati törvényről Az új vállalati törvény áll legközelebb a megvalósulás­hoz. Tervezetét az elmúlt év közepén bocsátották nyilvá­nos vitára, és a több mint százezer javaslat és észrevé­tel futott be ezzel kapcsolat­ban az illetékes kormányhi­vatalba. Kritikus megjegyzé­sekben sem volt hiány: ki­fogásolták. hogy a tervezet nem kevesebb mint két tu­cat fontos kérdést alacso­nyabb szintű jogszabályok hatáskörébe utalna a tör­vény. Nem derül ki belőle, hogy ki, miért, ki előtt és milyen felelősséggel tarto­zik, meddig terjed a válla­lati önállóság határa. Bírál­ták, hogy a közzétett változat több olyan megfogalmazást tartalmaz, amely egymással homlokegyenest ellenkező­képpen is értelmezhető. Az erősen központosított csehszlovák vállalati ^struk­túrát sokan a fejlődés egyik fontos gátjaként ostorozták. Márciusban a vállalatalapí­tók és a gazdálkodó egysé­gek vezetői javaslatokat te­hettek a szervezeti átalakí­tására. Az átrendeződés — amelytől elsősorban az ipari termelés zömét adó, tröszt­szerű alakzatok felbomlása és bürokratikus központjaik felszámolása várható — az irányítási rendszer egyszerű­sítésére, a közbülső láncsze­mek kiiktatására hivatott. A kisebb vállalati egységek ön­állósodási törekvéseinek fel- színretörésére lehet számíta­ni még akkor is, ha a gaz­dálkodás jövendő feltételei­nek számos létfontosságú ele­me csak a későbbiekben ala­kul ki. Készül az új adórendszer Közgazdászok között viták folynak, például, a tervezett árreformról. Sokan kétségbe vonják, hogy a termelői ár­rendszer gyökeres megvál­toztatása érintetlenül hagy­hatná a fogyasztói árakat. Mások azt a felfogást vitat­ják, amely eleve meghatáro­zott mértékű eszközarányos nyereséggel kalkulál a ható­sági árképzésben. E felfo­gás — egyelőre kisebbség­ben lévő — hívei szerint a nyereségnek a ráfordítások és a bevételek különbözősé­géből kell kialakulnia. A gazdasági reform bevezeté­se után érvényes adórend­szer még ennél is kevésbé körvonalazódott. Az eddig napvilágot látott elképzelé­sek 50 százalékos béradóval és ugyanekkora vállalati nyereségadóval számolnak. A politikai intézményrend­szer átalakítása egyelőre háttérbe szorul a gazdasági mechanizmus megújításáról folyó viták mögött, de már két évvel ezelőtt, a CSKP legutóbbi kongresszusán ha­tározatba foglalták az alkot­mányreform szükségességét. Szűcs D. Gábor Audrey Hepburn Etiópiában Audrey Hepburn bel­ga származású amerikai színésznő, az ENSZ gyer­meksegélyezési alapjá­nak, az UNICEF-nek a küldötteként egy helybe­li gyermeket visz a há­tán a szárazság sújtotta kelet-afrikai országban. A világhírű filmszínész­nő 1988. március 28-án Londonban az éhínség­ben szenvedő ország to­vábbi megsegítésére szó­lított fel. (Telefotó — MTI Külföldi Képszer­kesztőség). Pinochet színjátéka Chile a népszavazás évében Pinochet chilei elnök né­hány hónap alatt 400 millió dollárral gazdagodhat — állítják hozzértő források. Az összeg a réz árfolyamá­nak növekedése révén folyik be a diktátor titkos kasszá­jába, és valószínűleg arra használják majd fel hogy 1988 legjelentősebb politikai ak­cióját pénzeljék belőle. Idén tartják meg azt a Pinochet által tervezett népszavazást, amelyre egyetlen jelöltet ál­lítanak: a három haderő­nem. a csendőrség és az el­nök jelöltjét. A szavazásból eleve ki­zárják azokat a politikai pártokat, amelyek a „marxizmus-leninizmus és az osztályharc alapján áll­nak”: a kommunistákat, a szocialistákat, és más ki­sebb baloldali formációkat. A rendszer a demokráciá­hoz való visszatérést kíván­ja illusztrálni ezzel a szava­zással. de az államhatalom lényege, a katonai kormány­zás nem változna. Pinochet, akár megválasztják elnök­nek, akár nem, a fegyveres erők főparancsnoka marad. A chilei jobboldal egy ré­sze nem ért egyet Pinochet jelölésével, mert nemzetkö­zileg szalonképesebb jelölt­re lenne szüksége a követ­kező kilenc évre. A Nemzeti Megújulás Pártja, amely Évezredek építészeti üzenete Szófia föld alatti kincsei A világon kevés olyan vá­ros van, ahol annyira bo­nyolult lenne a kulturális és történelmi örökség, mint a bolgár fővárosban. Ugyan­is minden újabb kor lerom­bolta az előzőből mindazt, ami nem felelt meg köve­telményeinek. Az ókori Szérdika hatalmas és erős épületeivel maga alá temet­te azt a trák települést, amelyre ráépült. A korai keresztény kor eltüntette a városképből a csodálatos pogány szentélyeket. A kö­zépkor összeszűkítette az utcákat, az oszmán uralom pedig lerombolta az ősi vá­rosfalakat. a régi szabályos 'utcahálózatot kaotikus labi­rintussal váltotta fel, az el­pusztított épületek helyére pedig tucat dzsámit építte­tett. 1879-ben, egy évvel az orosz—török felszabadító háború után, Szófia lett Bulgária fővárosa. Már az első évtizedben hatalmas átépítési munkák kezdőd­tek. Ez a lázas tevékenység valósággal lepecsételte a város ókori emlékeit az új épületek és útburkolatok alá. Ettől az „igyekezettől” csak két épület menekült meg: a IV. századból szár­mazó, köralakú Szent György templom, és a VI. századi Sízent Szófia bazili­ka. Századunk 50-es éveiben indultak rendszeres régésze­ti ásatások és restaurálási munkák. Ekkor kezdődött meg a bombázásoktól le­rombolt Szófia központjá­nak első helyreállítása is. A régebben más épületek által eltakart, ókori körala­kú templomot befedték és konzerválták. Belsejében három réteg falfestményt vizsgáltak meg, amelyek a X—XIV. századi művészek alkotásai. A templom köz­vetlen közelében ókori vá­rosnegyedet tártak fel: egy ‘a II. századból származó utcát, középületeket a IV. századból, lakóházakat a XIII. és XVII. századból. A következő években a város központjának külön­böző pontjain keletkeztek régészeti „szigetek”. *A régi várfal egyik kerek sarok­tornya békésen él együtt egy forgalmas utcával, amelyen minden pillanatban villa­mos halad át. Csak pár méterrel arrébb találtak rá a várfal másik részére, és egy háromszög alakú to­ronyra a VI. századból; ezek után meg kellett vál­toztatni egy megkezdett építkezés tervét. A központi vásárcsarnok közvetlen közelében antik thermál-fürdő maradványait tárták fel. Különböző köz­épületek, föld alatti helyisé­gek őrzik egy bazilika ré­szeit, egy gazdag városi vil­la maradványait, és a régi főutca egy részét... 1968-ban a pártház előtti gyalogos aluljáró építésének földmunkájánál négyméter magas, .erős ókori falakra bukkantak. Az ásatások so­rán megtalálták a külső és belső várkapukat, két öt- szögletű tornyot és a főut­cát, amely a fórumhoz ve­zetett. Azért, hogy a fel­A Szent Szófia bazilika (VI. század) tárt épületeket meg tudják őrizni, az építkezést lelas­sították, a tervet pedig tel­jesen megváltoztatták. Ma sokezer szófiai és a bolgár fővárosba látogató idegen rója naponta a másfél ezer évvel ezelőtti utakat. Néhány éve tárták fel a nyugati kaput, valamint az ó- és a középkori város na­gyobb részeit. Az utókor számára két XIV. századi templom maradt épen, je­lenleg az egyik egy aluljá­róban. a másik pedig egy új bank alagsorában foglal helyet. Szófia útburkolatai alatt még sok feltáratlan kincs rejtőzik. Az ötszögletű óvár vonalai fokozatosan bonta­koznak ki. Már azt is tud­ják a régészek, hogy Szer- dika fóruma a mai központi Lenin tér alatt fekszik. Ugyanott, egyelőre a kőborí­tás alatt rejtőzik a II. szá­zadban épített pretórium (bíróság) épülete is. Ez az örökség nem ütkö­zik a mái város szükségle­teivel. inkább harmonikusan illeszkedik a városképbe. Jelenleg a metró építése okoz problémát; régészek, várostervezők. építészek, szakemberek együtt dolgoz­nak azért, hogy olyan ter­vet hozzanak létre, amely megőrzi a bolgár főváros kapcsolatát múltjával. Magdalina Sztáncseva Összeállította: Zsoldos György eddig a legjobban támogat­ta Pinochetet, maga is pol­gári elnököt szeretne, mert így reméli, hogy Chile meg­rázkódtatás nélkül elindul­hat valamiféle demokrati­zálódás útján. Chilében azonban jelenleg nincs két olyan, nagyjából azonos be­folyású politikai párt, amelyek biztosíthatnának egyfajta politikai „váltógaz­dálkodást”. Pinochet mindenesetre el­kezdte kampár\yát. Felesége minden este megjelenik a TV 7-es csatornáján (ez a diktatúra szócsöve). Ren­delkezésére áll hatezer ön­kéntes kortese, ő maga pe­dig mostanában gyógysze­reket, élelmiszert osztogat a szegények között. Egyre gyakrabban hangzanak el ígéretek a lakásviszonyok javítására is. Kezd azonban a színre lépni mindenféle ellenzék is, a terror ellenére. Hely­zetük rosszabb, mint néhány évvel ezelőtt lett volna, mert az ország gazdasági helyzete többé-kevésbé meg­szilárdult: sikerült megfé­kezni az inflációt, és 1987- ben emelkedett a nemzeti jövedelem. Az ellenzék a választáso­kon való részvétel és a „nem” szavazat érdekében mozgósít. A chilei politikai erők azonban hagyományo­san megosztottak: legalább tizenöt párt létezne, és még az egyes pártok frakciói is külön csoportot alkotnak, ha működhetnének szaba­don. A kereszténydemokrata és szocialista párt jobb és balszárnya valóságos hábo­rút folytat egymás ellen. Ez utóbbi pártnál a bal- szárnyat Clodomiro Almey- da, Salvador Allende volt külügyminisztere képviseli, de ő jelenleg börtönben van. A pártból kivált egy cso­port, amely most hoz létre egy új formációt. Párt a Demokráciáért néven. Ez a csoport abban bízik, hogy a „nem” szavazatok lesznek többségben, és a Fülöp-szi- getekéhez hasonló helyzet alakul ki, na«?y tömegtünte­tésekkel és Pinochet mene­külésével. A baloldali diák­vezérek, akik az egyetemi választásokon nagy sikere­ket értek el (29 egyetemből 21-ben a baloldal van több­ségben) szintén a „nem” szavazat mellett foglaltak állást. A legnehezebb kétségkívül a Chilei Kommunista Párt helyzete. K£t legjelentősebb vezetője, Jaime Insulsa és Luis Guastavino illegalitás­ban él. A kommunisták így is részt kívánnak venni a választásokon, de ehhez kö­vetelik a választások szabad légkörét, a kommunikációs eszközök hozzáférhetőségét mindenki számára, a szava­zás páratlan ellenőrzését, a politikai foglyok szabadon bocsájtását, valamint az al­kotmány 8. paragrafusának eltörlését, amely jó és rossz állampolgárokra osztja a chileieket. Hasonló követe­lésekkel állt elő egyébként a chilei katolikus egyház is. (MTI) Görögország: Pénzszűkében az oktatásügy — A „filozófia” és „gim­názium” szavaink őshoná­ban. Görögországban szegény az oktatás. Az utóbbi há­rom évben 50 693-ról 42 170- re csökkent az egyetemre já­rók száma. Az utóbbi hetek­ben e két számtól volt han­gos a görög sajtó és a lapok harsány színekkel ecsetelték a középiskolát évente elha­gyó 150 ezer görög fiatal nehézségeit az elhelyezke­désben, vagy a továbbtanu­lásban. A gimnazisták há­romnegyede nem tud már bejutni az egyetemre — ír­ták. Az athéni oktatási minisz­térium kész a válasszal: Gö­rögország a világ egyik leg- joban „oktatott” országa mind a mai napig. A mi­nisztérium adatai szerint 100 ezer lakos közül 430 egyetemista. ugyanez az arány Franciaországban 391, a Szovjetunióban 349. A számok azonban nem leplez­hetik a görög oktatási hely­zet nyomorúságát: az intéz­mények nagyrésze súlyos pénzhiányban szenved. Az idén a költségvetési ki­adásoknak kevesebb mint 9 százalékát költik az oktatás­ra. A görög középiskolák épületei lerobbantak, a tan­termek elhasználtak. Az egyetemi felvételhez ajánla­tos, ha a diákok külön elő­készítő tanfolyamon vesznek részt, behozni a lemaradást. Athénben külföldi iskolák is működnek, ezek tandíja igen magas, mégis kereset­tek, a középiskolát végzet­tek közül pedig, akik tehe­tik, igyekeznek külföldi egyetemre beiratkozni. A tavaly novemberi isko­lakezdés óta egymást köve­tik a tanársztárjkok, a tün­tetések — még a miniszté­riumot is megostromolták. A pénzhiány, a kis fizetések és az oktatás alacsony szín­vonala ellen tiltakoznak. De nem csak a tanárok lázongnak, hanem a diákok is — mindez nehéz helyzet­be hozza a szocialista párti kormányt, amely gazdasági megszorító intézkedésekkel igyekszik letörni az inflá­ciót, kilábalni a válságból. A tiltakozók azonban rámu­tatnak: az oktatás, a kimű­velt emberfő hosszú távú „beruházás” nem szabadna feláldozni rövid távú gazda­sági megfontolásoknak. Gö­rögország a Közös Piac egyik leggyengébben fejlett tagja, ugyanakkor a görög diasz­póra hagyományosan nagy, szerte a világon. Ha 1992-re, mint Brüsszelben tervezik, megvalósul a közösség egy­séges, az emberek, a mun­kaerő és a tőke szabad áramlását lehetővé tevő pi­aca, Görögország végképp lemaradhat, mert „szürkeál­lományát” elszívják a fejlet­tebb térségek — erre figyel­meztetnek a mostani tiltako­zók. sg

Next

/
Oldalképek
Tartalom