Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-09 / 84. szám

t SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. ÁPRILIS 9. I Heti világhiradó I SZOMBAT: Megszökött a manilal börtönhajóról Gre­gorio Honasan ezredes, a múlt évi Fülöp-szigeteki puccskísérlet kulcsfigurája — Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Moszkvában Natvar Szingh indiai kül­ügyi államminiszterrel tár­gyalt az afganisztáni kérdés­ről. VASÁRNAP: Sevardnadze Kabulba utazott — II. Já­nos Pál pápa húsvéti „urbl et orbi” áldásában szót emelt az emberi jogok tisz­teletben tartásáért — Jeru­zsálemben az állandósult erőszak cselekmények miatt kevesen vettek részt a hús­véti vallásos szertartásokon — Befejezte bagdadi látoga­tását Turgut özal török kor­mányfő, a látogatás idején szünetelt Irak és Irán kö­zött a „városok háborúja” — Viktor Karpov szovjet külügyi illetékes tisztségvi­selő azzal vádolta az Egye­sült Államokat, hogy nincs meg benne a politikai aka­rat az atom- és űrfegyvc- rekről kötendő megállapo­dásra — A romániai magyar és német nyelvű nemzetiségi sajtó ezentúl csak románul közli az ország települései­nek nevét. HÉTFŐ: Sevardnadze Kabul­ban Nadzsibullah afgán el­nökkel tanácskozott — Géni­ben folytatódtak az ENSZ- közvetítéssel folyó afgán- pakisztáni tárgyalások — iz­raeli tárgyalásaival meg­kezdte újabb közel-keleti in­gázását George Shultz ame­rikai külügyminiszter — Az NSZK-ban és Nagy-Britan- niában húsvéti békemenete­ket tartottak. KEDD: Arab terroristák el­raboltak és az iráni Meshed repülőterére irányítottak egy kuvaiti utasszállító repülő­gépet — Cjabb amerikai csa- paterősitések indultak Pana­mába — Az ország történe­tében először parlamenti vá­lasztások kezdődtek Afga­nisztánban — Shultz Jordá­niában és Szíriában folytat­ta egyeztető tárgyalásait — A Pravda, síkraszállva a szo­cialista demokrácia fejlesz­téséért, éles hangú szer­kesztőségi cikkben támadta a sztálinizmust védelmező konzervatív nézeteket — A Német Szocialista Egység­párt (NDK), a Német Szo­ciáldemokrata Párt (NSZK) és Csehszlovákia Kommu­nista Pártja közös nyilatko­zatban szorgalmazta közép- európai vegyifegyver-mentes övezet megteremtését — Mihail Gorbacsov találkozott Willy Brandttal, a Szocialis­ta Internacionálé elnökével. SZERDA: A kuvaiti gép el­rablói több túszt szabadon engedtek, de követelésük (Kuvait engedjen szabadon 17 bebörtönzött terroristát) nem teljesült — Gorbacsov és Nadzsibullah Taskentbcn váratlan találkozót és meg­beszélést tartott — Shultz Egyiptomban folytatta tár­gyalásait — A nicaragual kormány és a kontrák szak­értői szintű találkozóján megállapodtak abban, hogy az ország területén elszórt ellenzéki haderőket hét kör­zetbe vonják össze — Argen­tína, Brazília és Uruguay csúcstalálkozót tartott, és megállapodott a gazdasági együttműködés szorosabbra fűzésében, „latin-amerikai Közös Piac” kialakításának első lépéseiben. CSÜTÖRTÖK: Taskentben szovjet—afgán nyilatkozat­ban erősítették meg: rövid időn belül aláírják a genfi megállapodásokat és május 15-én megkezdődik a szovjet csapatok kivonása Afganisz­tánból — Ezzel egybehang­zóan Ziaul Hakk pakisztáni elnök kijelentette: az egyez­ménycsomag készen áll alá­írásra — Shultz Szaúd-Ará- biában tárgyalt, minden kéz­zelfogható eredmény nélkül — Munkalátogatást tett Bu­dapesten Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára — „Va­lamennyi franciához” inté­zett nyílt levélben fejtette ki középutas újraválasztás! programját Francois Mitter­rand francia köztársasági el­nök. PÉNTEK: Diego Cordovez ENSZ-megbízott bejelentette: az afganisztáni helyzetet ren­dező egyezménycsomagot legkésőbb április 14-én alá­írják, s Abdul Vakil afgán külügyminiszter megerősítet­te: az okmány elkészült — A kínai parlament államel­nökké választotta Jang Sang- kun 81 éves politikust — Az elrabolt kuvaiti gép ügyé­ben „lapzártakor” érkezett legfrissebb fejlemény: az Iráni hatóságok megkezdték a repülőtéri akadályok el­távolítását, mert a géprablók máshová akarnak repülni. Mi történt a Föld napja ünnepségein? Mi áll az újabb palesztin megmozdu­lások hátterében? Szinte megszoktuk már, hogy Ciszjordániában és a gázai övezetben napról nap­ra tüntetések, összecsapások követik egymást. Kőzápor és sortüzek, bojkott és blokád, állandóan nő a halálos ál­dozatok, a sebesültek, a le­tartóztatottak száma. A napi rutinjelentések mögött rejlő borzalmak, emberi tragédiák alig tudatosulnak. Politikailag a legfontosabb elem nyilvánvalóan a tö­megmozgalomnak ez a lan­kadatlan ereje és folyama­tossága. Amikor négy hó­nappal ezelőtt különböző apróbb összetűzések fordul­tak elő Gázában (lelőttek egy palesztin fiút, megkésel­tek egy izraeli katonát, má­ig is rejtélyes közlekedési baleset ért két arab munká­sokat szállító mikrobuszt) a legtöbben arra számítottak, hogy hamar lecsillapodnak a kedélyek. Ám a tűrésha­tárhoz minden jel szerint el­érkeztek: a palesztin arabok tiltakozása egyre folytató­dik. állampolgár, izraeli útleve­let kapott, szavazati joggal bír. A december óta tartó tömegmozgalomban eddig — jóllehet rokonszenveztek a Gázában és Ciszjordániában utcákra vonulókkal — Gali- leában viszonylagos nyuga­lom uralkodott. Most, az el­múlt napokban történt első ízben, hogy egyszerre vol­tak megmozdulások mind a megszállt területeken, mind az Izrael arablakta vidékein. Milyen erőket támogatnak a Panamába érkezett wa­shingtoni rendfenntartó erők? Az Egyesült Államok kor­mánya minden lehetséges eszközt bevet, hogy eltávo­lítsa Noriega tábornokot, a panamai hadsereg főtpa­Egy izraeli telepes lerántja az ame­rikai CBS tévétár­saság forgatni ké­szülő operatőrét a szikláról április 7-én, a megszállt területen fekvő Karnei Somron településen. Az AP fotóriportere hiába igyekszik segíteni kóllé­nr ;í i ó n o 1/ (MTI TELEFOTÓ) Az izraeli vezetés valósá­gos politikai tudathasadás­ban. szenved, amikor érté­kelni próbálja az eseménye­ket. Először azzal érvelt, hogy ami történik, „külső bajkeverés” következménye. Magyarán: a Palesztinái Fel- szabadítási Szervezet szítja a tiltakozó hullámot. Azután ráébredt, hogy mindezzel maga értékeli fel a PFSZ-t, elismeri, hogy annak befo­lyása milyen erős a meg­szállt területeken. Ha vi­szont a tüntetések ösztönös- ségét hangsúlyozzák, akkor tudomásul veszik, hogy az immár csaknem huszonegye­dik esztendeje tartó meg­szállás, bár egy ideig ezzel áltatták magukat, nem volt képes megszilárdítani a hely­zetet. Az igazság — ameny- nyire ezt hitelesen meg le­het ítélni: mindkét tényező hatása szerepet játszik. A katonai és rendőri ha­tóságok minden reálisan al­kalmazható eszközt bevetet­tek már a nyílt erőszaktól a gazdasági megszorításokig, de ezek nem vezettek ered­ményre. A következmények pedig kihatnak az alapvető politikai helyzetre: súrlódás támadt az Egyesült Álla­mok és Izrael között és az izraeli kormánykoalíción be­lül. A Shultz-terv, amelynek elfogadása érdekében az amerikai külügyminiszter újabb közel-keleti ingázást végez, pedig annak elismeré­se, hogy Washington is szük­ségesnek tart már bizonyos taktikai engedményeket. Az engedményekre Simon Peresz hajlanék a jelek sze­rint, viszont a koalíciós kor­mány Jichak Samir vezette szélsőséges szárnya elveti őket. A felkelés a megszállt területeken minden eddigi­nél drámaibb módon meg­osztotta nemcsak a szűk ka­binetet — amely csak nevé­ben viseli a nemzeti egy­ségkormány meghatározást —, de magát az izraeli köz­véleményt is. A belső ellentéteket to­vább élezte a „Föld Napja” alkalmából tartott tiltakozás. (Március utolsó napjaiban emlékeztek arra, hogy tizen­két esztendeje Galileában felléptek a palesztin földek elkobzása ellen tüntetőkkel szemben, a rendőri közbe­avatkozásnak akkor hat ha­lottja volt.) Akkor nem megszállt területekről, ha­nem arról a Galileáról volt szó, amely Izrael északi ré­szén, az 1967 előtti határo­kon belül terül el. Az itt élő több százezer arab izraeli rancsnokát. Sokaknak ezzel kapcsolatban eszébe jut: életre kelt az amerikai film­ipar olcsó hőse, Rambó, a világ bajait megoldó hős. Legalábbis ezt idézi fel az a magabiztosság, ahogyan Washington az igazságosztó tevékenységéhez hozzálátott. E politika jegyében érkez­tek meg egy 1300 fős kato­nai különítmény első kato­nái, akiket a „rend fenntar­tására” küldtek Panamába. Washington az elmúlt he­tekben szélsőséges képet fes­tett Panama tényleges veze­tőjéről, Manuel Noriega tá­bornokról. Gyilkossággal, hatalmi visszaélésekkel, po­litikai cselszövéssel, továbbá kábítószercsempészéssel vá­dolják Panamáiban hagyományo­san nagy a szerepe a hadse­reg főparancsnokának a politikai életben. Mint álta­lában Latin-Amerikában, itt is erősen belpolitikai szere­pet tölt be a katonaság. Nem az ország külső védel­mét látja el, hanem a belső rendet őrzi. Panama és az Egyesült Államok konfliktusa elő­ször a hatvanas években éleződött ki, amikor a min­denütt kibontakozó nemzeti függetlenségi mozgalmak nyomán Panamában is köve­telték az Egyesült Államok­kal 1903-ban kötött, majd 1955-ben látszatengedmé­nyekkel megújított csatorna­szerződés felülvizsgálását. Omar Torrijos elnök, (aki egyben a nemzeti gárda fő- parancsnoka is volt) nemze­ti hőssé vált, az ország pe­dig visszanyerte nemzeti öntudatát 1977-ben, amikor megkötötték a Panama-csa­torna Szerződést. Az Egye­sült Államok számára érzé­keny veszteséget jelentett, hogy a szerződés szerint 1999. december 31-én déli 12 órakor a csatorna panamai ellenőrzés alá kerül. Ez a szerződés igazán 'sohasem volt népszerű Washington­ban. Aki ma a csatorna-szerző­dést megkérdőjelezi, az or­szág önálló állami létét, több évtizedes függetlenségi har­cát támadja. Washington­ban azért döntöttek a sok vád közül a kábítószercsem- pészés mellett, hogy lejáras­sák. Noriega neve ennek el­lenére — se vádak miatt is — szorosan összefügg már a csatorna jövőjével. Sokan úgy érzik, bukásával az or­szág önállósága bukna meg. Hazánk vendége Branko Mikulics lz első titkos szavazással Új vezetik Kínában Az új összetételű kínai Országos Népi Gyűlés első ülésszakának pénteki plená­ris ülésen titkos szavazással megválasztották Jang Sang- kunt a Kínai Népköztársa­ság elnökévé, Vang Csent a Kínai Népköztársaság alel- nökévé, Van Lit a parlament állandó bizottságának elnö­kévé és Teng Hsziao-pinget a Központi Katonai Bizott­ság elnökévé, azaz a kínai fegyveres erők főparancsno­kává. Az ülésen jelen levő 2883 képviselő ugyancsak titkos szavazással megválasztotta a parlament állandó bizott­ságának 19 alelnökét és fő­titkárát, valamint az állan­dó bizottság 135 tagját. Az állandó bizottság tagjainak megválasztásakor alkalmaz­ták a több jelöltes módszert. A képviselők a listán szerep­lő 144 jelölt közül választ­hatták ki a bizottság 135 tagját. Ilyen választásra el­ső ízben került sor a Kínai Népköztársaság parlament­jének történetében. A szavazás előtt az ülés elnöke, Szung Ping a képvi­selők kérdéseire válaszolva közölte, hogy azok, akiket beválasztanak a parlament állandó bizottságába a kí­nai alkotmány értelmében megválasztásuk után lemon­danak eddig viselt állami tisztségeikről. Kötetlen beszélgetés a dolgozókkal Gorbacsov befejezte iizbegisztáni látogatását Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénte­ken, kétnapos üzbegisztáni látogatását befejezve vissza­tért Moszkvába. Vele együtt érkezett vissza a fővárosba Eduard Sevardnadze kül­ügyminiszter, a Politikai Bizottság tagja is, aki végig­kísérte a főtitkárt Üzbegisz­tán! programján. A szovjet vezető csütörtökön Nadzsi­bullah afgán elnökkel foly­tatott megbeszélést, majd a közép-ázsiai köztársaság éle­tével, a mezőgazdaság és az ipar fejlődésével ismerke­dett. Mihail Gorbacsov pénte­ken Taskentben megkoszo­rúzta a Lenin-emlékművet, majd látogatást tett a szá­mítógépiparhoz tartozó ,.Al­go ritm” ipari egyesülés üzemegységeiben. A gyárlátogatás során az SZKP KB főtitkára kötetlen beszélgetést folytatott a dol­gozókkal. Az üzemiben csak­nem negyven nemzetiség képviselői dolgoznak, s ez­zel összefüggésben Mihail Gorbacsov hangsúlyozta a Szovjetunió népeinek szilárd egységét. Branko Mikulics, a jugo­szláv kormány elnöke vasár­nap kétnapos hivatalos bará­ti látogatásra Magyarország­ra érkezik. Grósz Károly mi­niszterelnök meghívásának tesz eleget. Magyar kor­mányfő, Lázár György, utol­jára 1985 decemberében járt Belgrádban. Branko Mikulics ez év jú­nius 10-én tölti be 60. évét. Immár több, mint három év­tizede szerepel a politikai po­rondon, s napjaink egyik legcselekvőbb, legtekinté­lyesebb jugoszláv politikusa. Tito elnök közvetlen mun­katársai közé tartozott, s ezt a mai vezetők közül már csak kevesen mondhatják el magukról, öt a titói politika következetes folytatójaként, örökségének ápolójaként tartják számon. Mikulics boszniai szárma­zású; egy Podgradje nevű kis faluban született, de a csa­lád horvát nemzetiségűnek vallja magát. Édesapja er­dész volt, és kezdettől tagja a Jugoszláv Kommunista Pártnak. A két világháború között, a királyi Jugoszláviá­ban politikai meggyőződése miatt összesen 11 évet töltött börtönben. A felszabadulást követően a tehetséges fiút nyomban pártiskolára irányították. Utána elvégezte a zágrábi gazdasági főiskolát is, majd közgazdasági és jogi tanul­mányokat folytatott. Politi­kai pályafutása kezdettől tö­retlen: járási pátbizottsági titkár, majd Szarajevó kör­zet tanácselnökeként kezd­te. Ezután a Bosznia—herce­govinál Kommunisták Szö­vetsége Központi Bizottságá­nak munkatársa. Csakhamar megválasztották a KB tit­kárává, azután végrehajtó titkárává. Egy évre szóló megbízatás­sal a JKSZ KB-elnökség el­nöki teendőit is ellátta Tito elnök halálát követően. Az 1969 és 1979 közötti időszak az, amikor Branko Mikulics valóban Tito legközelebbi munkatársai közé tartozott. 1982-ben négy éves mandá­Bejrút Több órás idegháború folyt pénteken Bejrút felett a ku­vaiti repülőgép elrablói és a libanoni főváros repülőterét ellenőrző szír katonák kö­zött. Magyar idő szerint pén­tek estig a helyzet úgy ala­kult, hogy a légikalózok Bejrútban akartak leszállni, a pilóta többszöri leszállási kérelmét azonban az irányí­tótorony rendre elutasította. A kuvaiti Boeing úgy in­dult el Bejrútba, hogy a gép­rablók az észak-iráni Mes­hed repülőterén robbantással fenyegetőzve követeltek fel­szállási engedélyt. Három fi­gyelmeztető lövést le is ad­tummal a Bosznia—hercego­vinál köztársasági elnökség elnökévé választották. A Bosznia—hercegovinál tagköztársaság 1985-ben Branko Mikulicsot küldte képviselőjének a kilenc tagú jugoszláv kollektív államfői testületbe, az államelnökség­be, ahol a tisztségviselők rendszeres váltakozására vonatkozó előírás szerint 1987 májusától egy éven át az államelnökség alelnöki, aztán pedig 1988 májusától az elnöki — tehát tulajdon­képpen a köztársasági elnöki — posztra került volna. Ilyen körülmények között sokak számára meglepetést jelentett az, hogy az állam­elnökség két évvel ezelőtt éppen Mikulicsot javasolta a szövetségi kormány élére. Ez azonban nem a véletlen mű­ve volt. Az ország állami ve­zetésének legérzékenyebb posztján, a kormányelnöki feladatkörben tettrekész, határozott, fáradhatatlan, kezdeményezőkész emberre volt szükség, vagyis olyanra, mint ő, mert a nyolcvanas évek elején kezdődött gon­dok társadalmi-gazdasági válsággá nőttek déli szom­szédunknál. tak, egy utast pedig megver­tek, majd kidobtak a repü­lőgépből. A libanoni főváros repülő­terét ellenőrző szír katonák megkezdték az előkészülete­ket a gép leszállásának meg­hiúsítására: Amikor a gép már Bejrút fölé érkezett, a kapitány két­ségbeesetten közölte a bej­rúti irányítótoronnyal, hogy a terroristák lelövik őt és társait, ha nem teheti le a gépet Bejrútban. Az irányí­tótorony ennek ellenére meg­tagadta a leszállási enge­délyt. ’ hidegháború” a géprablók és a szír katonák között PRÁGA A CSKP Központi Bizott­sága pénteken kétnapos ülést kezdett. A prágai vár spanyol termében délelőtt megnyílt ülésén a testület a pártélet megújításáról, a gazdasági reformok követke­ző lépéseiről tanácskozik. A CSKP KB elnökségének be­számolóját Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára ismer­tette. , MOSZKVA Csak közös erőfeszítések­kel érhető el a közel-keleti válság olyan átfogó rende­zése, amely minden érintett fél, így a palesztin nép ér­dekeivel is számol. Egyebek között ezt hangsúlyozták Anatolij Dobrinyin és Jász- szer Arafat pénteki találko­zóján Moszkvában. GENF Julij Voroncov, a szovjet külügyminiszter első helyet­tese április 7—8-án Genfben megbeszéléseket folytatott a nukleáris és űrfegyverzetek­ről folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő szovjet küldöttség tagjaival. Voroncov találkozott az Af­ganisztán körüli politikai rendezésről Genfben folyta­tott afgán—pakisztáni tár­gyalások résztvevőivel is. TEHERÁN Iránban pénteken parla­menti választások kezdőd­tek. A 30 ezer szavazóhelyd- séget helyi idő szerint reggel hét órakor nyitották meg. Az ország lakossága a sah eltá­volítása óta ezúttal harmad- ízben járul az urnák elé; a legutóbbi szavazást 1984 áp­rilisában tartották. LONDON „Elbi tangóit” egy vasúti szerelvény csütörtökön Lon­don közelében — jelentette az AP hírügynökség. A négy kocsit vontató villanymoz­dony hat kilométert zaka­tolt a Londonba vezető nagyforgalmú pályán, uta­sok és mozdonyvezető nél­kül. A nagyobb bajt sike­rült megelőzni, egy bátor mozdony-vezető felugrott a magát önállósító mozdonyra és megállította azt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom