Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
flz állásfoglalás-tervezet megyei vitájának tapasztalatai Az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről zajlott vita tapasztalatait egybegyűjtő jelentés megállapította, hogy a Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetét a megye párttagságának döntő többsége, a rendelkezésre álló rövid idő ellenére megismerte. A rendezvényeken részt vett a tagság 80 százaléka, a vita során több mint 20 százalékuk mondott véleményt. A feldolgozásra a városi, városi jogú pártbizottságok megfelelően készítették fel az alapszervezeteket. Gyorsan és pontosan működött az információs hálózat. A taggyűléseken aktív szerepet vállaltak az irányító pártbizottságok vezetői, tagjai és az apparátusok. A megyei pártbizottság tagjai közül ötvenötén 97 pártrendezvényen képviselték a testületet. Tapasztalataikat az előterjesztett összegzésben és állásfoglalás-tervezetben hasznosították. A vita hangulatára jellemző, hogy a pártközvélemény meghatározó többsége bízik abban, hogy az országos pártértekezlet a párt megújulásának, a pártegység megszilárdításának, a pártvezetés iránti bizalom helyreállításának fontos eseménye lesz. A vita tükrözte a társadalmi közérzet sokszínűségét is. Meghatározó volt a bizakodás, a nyílt, őszinte, várakozással teli, kritikus légkör. Voltak türelmetlen megnyilvánulások, esetenként szélsőséges véleményalkotások is. A párttagok többsége ezt az értékelést reálisabbnak, konkrétabbnak tartja, mint a kongresszusi határozatot. Véleményük szerint azonban néhány kérdésben nem eléggé nyílt, illetve nem vállalkozik a párttagság széles körét foglalkoztató kérdések megválaszolására. A párttagság egyetért a gazdaság, a lakosság életkörülményeinek alakulásáról szóló értékeléssel. Reálisnak tartjta azt a megállapítást, hogy a helyzet hatására növekedett az elégedetlenség. Többen úgy látják, hogy a pesszimizmus és a kiábrándultság nagyobb súllyal jellemzi társadalmi közvéleményünket, mint az a tervezetben szerepel. Egyes területeken a párttagok a negatív jelzők felerősödését — a gazdasági helyzeten túl — a beavatottság, a nyílt, őszinte párbeszéd hiányával is összefüggésbe hozták. Élénk eszmecsere a párt szerepéről A vita során a párttagság széles köre nyilvánított véleményt a felelősség kérdésében. Felvetődött a párt általános felelőssége és a párt irányító szerveinek felelőssége is. Hangsúlyozták — az a tény. hogy a kialakult helyzetért a párt felelős, nem szabad, hogy fékezze a szocialista vívmányokért való fellépésünk határozottságát. A Központi Bizottság önkritikáját pozitívan értékelték, de az is egyértelmű, hogy a kollektív felelősség álláspontjának megismétlése nem elégíti ki a közvéleményt. Számosán, a felelősség hiánya és a párt vezető szerepének gyengülése, a párt tekintélye között szoros összefüggést látnak. A párthatározatok végrehajásának hiányosságait a személyes felelősségvállalás kérdésében is visszavezetik. A párttagság a megújuláshoz dinamikus, új erők bevonását tartja szükségesnek. A legélénkebb eszmecsere a párt szerepéről, működéséről bontakozott ki. A vélemények tükrözik, hogy a párttagságunk helyesli a Magyar Szocialista Munkáspárt kezdeményező, irányító szerepvállalását a reformok megvalósításában. Indokoltnak tartják a párt többoldalú megújulási folyamatának meggyorsítását. Többen a módszerek bővebb kifejtését is szükségesnek vélik. Igényként fogalmazták megj hogy a párt, a társadalomban végbemenő reálfolyamatokra időben reagáljon. Néhány hozzászóló véleménye szerint ezen a téren a kormány előbbre tart. Alapvető az egyetértés abban, hogy a párt elvi, politikai irányítás eszközeivel töltse be vezető szerepét. Ugyanakkor fontos az elvi politikai irányítás lehetséges módozatainak, eszközrendszerének bemutatása is. Ennek hiányában egyesek az önkényes értelmezés lehetőségének és ezáltal a visszarendeződésnek a veszélyére hívták fel a figyelmet. Az eddig folytatott helytelen gyakorlatból kiindulva követelményként fogalmazták meg, hogy a párt a társadalmi folyamatokat rendszeresen elemezze és késedelem nélkül reagáljon a változásokra. Néhányan — főként az idősebb korosztályból — a direktirányítás szükségességét hangsúlyozták, nem bízva az elvi, politikai irányítás hatékonyságában. A párttagság megerősítette, hogy az MSZMP-ben az irányítás és a működés alapelve a demokratikus centralizmus legyen. Általános az egyetértés abban, hogy egységben és összefüggés rendszerében szükséges fejleszteni a központi irányítást, valamint a területi, munkahelyi pártszervek önállóságát és felelősségét. Az irányítás két eleme közül a demokratizmus fejlesztését tartják különösen időszerűnek. A viták egyik központi kérdése volt a párton belüli választási rendszer továbbfejlesztése. Az alapszervezetek támogatják azt a szándékot, hogy a vezetőségek, a tisztségviselők választását az irányító pártbizottságok előzetes állásfoglalásaikkal ne befolyásolják. Ügy látják. hogy ezzel összefüggésben rendezni kell a hatásköröket is. Általánosan helyeslik, hogy a párté ntekezletek küldötteinek, a testületek tagjainak megválasztásában ne döntsenek statisztikai szempontok. Az alkalmasság legyen a kizárólagos szelekciós elv. A városi pártbizottságok állásfoglalásaiban ösz- szetettebb a probléma megközelítése. Több területen úgy ítélik meg, hogy az alkalmasság elve nem mond ellent az osztály- és rétegszempontok figyelembe vételének. Ezt az érdekegyeztetést és -közvetítés fontos szempontjának is tartják. A többes jelölést minden szinten követendő gyakorlatnak minősítették. Az ailapszervezetek nagy többsége szorgalmazta, hogy a testületeknél a feladat végrehajtásának színvonala döntsön, tisztségviselőiknél és testületi tagoknál egyaránt. A cserélődések nem elég folyamatosak, főleg a területi pártbizottságok és a KB esetében. Megalapozott döntések kellenek Sök helyről megerősítették, hogy a párt politikájának hatékonyabb 'képviseletéhez, megvalósításához több információra, gyors és teljes körű tájékozottságra van szükség. A pártegység nélkülözhetetlen feltételének tartják a döntések, határozatok hátterének megismertetését, a párttagság „beava- tottságának” növelését. Többen megfogalmazták, hogy ezt elvárják a személyi döntések esetében is, ami csökkentené a találgatások és a hangulatkeltés lehetőségét is. Párttagságunk egésze azonosul azzal, hogy a korábbi bírált gyakorlat helyett apárt- és állami vezetők látogatásai, a társadalmi valóság objektív megismerését, a tapasztalat- szerzést, a párttagsággal való kapcsolatok szélesítését szolgálják. Ezért egyöntetű támogatásra talált ezen látogatások protokollimentes jellege, embertközelisége, közvetlensége, segítőszándéka. Egybehangzó a párttagok véleménye abban, hogy pártunk megújulásának fontos eleme a döntési rendszer módosítása, a döntési folyamatok gyorsítása. A hangsúlyt az eseménykövetés helyett a megelőző döntésekre, a rugalmasságra helyezték. A döntési rendszer módosításához kapcsolódó vélemények ugyanakkor azt is jelzőt, hogy a felvázolt lehetőségek nagy részét nem tartjuk alapvetően újnak, ezek ervenyesrtesenek igényé mar a korábbi határozatok ban is megfogalmazódott. Az alternatív javaslatok kidolgozásává! mindenütt egyetértettek. Megjegyezték, hogy a jelenlegi ailásfogialás-terve- zetben nem találtak erre példákat. Altalanos vélemény: a határozatok legyenek konkrétabbak, megalapozottabban, a valóság talajára épülők. Az irányító pártszervek ne előre eldöntött alapokról indítsák a döntések előkészítését. A döntések alulról fölfelé építkezzenek és ez váljon gyakorlattá. Az illetékes pártszervek ne késlekedjenek a megalapozott döntések meghozatalában. Szóba hozták, hogy csökkenjen a határozatok száma. A konzultatív tanácsadó testületek létrehozásáról eltérő, de többségében ellenző vélemények alakultak kl. A párttagok nagy része ezek létjogosultságát vitatja, illetve elutasítja. Sokan a felelősség megosztásának, áthárításának lehetőségét látják benne. Megítélésük szerint eddig is volt és ezután is lesz lehetőség részkérdésekben tanácsadók véleményét kikérni és ennek intézményesítése a bürokráciát, nem pedig a rugalmasságot növelné. Az a véleményük, hogy a meglévő munkabizottságokat kell hatékonyan működtetni, bevonva a társadalmi szerveket, tömegszervezeteket, tudományos intézeteket. Széles körű eszmecsere, vita bontakozott ki a tervezet kádermunkát tárgyaló részével kapcsolatban. A véleményt nyilvánítók döntő többsége hangsúlyosabbnak ítéli a kádeimunka szerepét, a tervezet megfogalmazásánál. A párt vezető szerepe érvényesítésében meghatározó jelentőségűnek tartják, alapvető biztosítéknak tekintik. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a kádermuinika helyes gyakorlata a jövőnket befolyásoló tényező. Általános a helyeslés abban, hogy a vezetők megítélésének fő mércéje munkájuk eredményessége legyen. Ugyanakkor felhívták a figyelmet arra is, hogy a politika! elkötelezettség, kiállás, az emberi magatartás, a vezetők tevékenységének minősítésénél kellő súllyal szerepeljen. A legélesebb vita a két ciklusra történő választással kapcsolatban bontakozott ki. A két ciklusra történő választás kiszélesítése korábban széles körben megfogalmazott igény volt; most azonban megosztotta a párttagságot. Nagyobb hányaduk most is támogatja a két ciklus bevezetését, de egyidejűleg megfogalmazzák a kivétel lehetőségét is. Javasolják, hogy a jól dolgozó, megújulni képes vezetőknél — különösen indokolt esetben — a felső pártszerv engedélyezhesse a kettőnél több ciklusban történő funkcióban maradást. Néhányan a két ciklus bevezetését, a tervezeten túllépve, teljeskörű- en az alapszervezeti titkárok szintjétől kezdődően indokoltnak tartják. Ideológiánk hiányosságai A többség felelősséggel szólt arról is, hogy a két ciklus bevezetése esetén ki kell dolgozná a tisztes visz- szavonulás, a pályakorrekció lehetséges módozatait, mert ennék elmaradása esetén még az eddigieknél is nehezebben vállalkoznak politikai, mozgalmi funkció ellátására. Jelentős azok tábora, akik a kétoiklusos rendszer bevezetését adminisztratív intézkedésnek tekintik, amely a kádermunka gyakorlatát önmagában nem javítja. Elhangzott olyan vélemény is, hogy a mechanikus két ciklusra történő választás kötelezővé tétele eddigi választási, beszámoltatási rendszerünk csődjét jelenti. A tervezet e pontjában foglaltaikkal a párttagok egyetértenek. A szövetségi politika folytatását, a párbeszédet, a szocializmus építése szempontjából alapvető fontosságúnak. tartják. Emellett indokolt, hogy a párt a mai kor követelményeinek megfelelően helyezze új alapokra a szövetségi politikát. Árnyaltabb, magasabb szintű újrafogalmazást igényelnek. Sokan mondtak véleményt a tervezet ideológiával foglalkozó részéről. Hiányolták, hogy az elmúlt 'hónapokban lezajlott viták és elméleti tanácskozások eredményeit nem látják viszont az anyagban. Nem érzékelik, ezekből milyen következtetést vont le a vezetés. Az elméleti kutatómunkáról kevés az ismeret. nem érzékelhetők a gyakorlatban a tapasztalatok. A megfogalmazottakat többen kimunkálatlaninak, elnagyoltnak. több ponton vitathatónak minősítették. Egységes ideológiai álláspont nélkül elképzelhetetlen a tervezetben megjelölt feladatok végrehajtása és a szilárd eszmei alapokon nyugvó oártegység megteremtése. Sokan sürgették a korszerű szoclallzmuskép kimunkálását. Rendkívül fontosnak vélik az ifjúság szocialista haA tanácskozás résztvevőinek egy csoportja zafiságra. proletár internacionalizmusra nevel ésé nek, szocialista erkölcsisége fejlesztésének kérdését. A hagyományos erkölcsi értékek tartalmának pontos értelmezését többen a kezdeti lépésnek tekintik. Sürgető feladatnak tartják a fömunkaidő becsületének érvényesítését, a társadalmi értékrendek kimunkálását. Javasolták, hogy ezek között szerepeljen a közösségért végzett munka is. Nagyobb nyilvánossággal Az állami élettel, az államszervezet megújításáról és az állami szervek tevékenységéről szólva a vita során egyetértettek azzal, hogy a jövőben egyértelműbben különüljön el a párt- és az állami szervek feladat- és hatásköre. Ehhez kapcsolódóan egyetértettek a vezető testületekben ma meglévő, kölcsönös képviselet csökkentésére vonatkozó elképzeléssel. A legtöbb vita és a legellentétesebb megítélések az alkotmány módosításával kapcsolatos elképzelésekkel voltak összefüggésben. Általában teljes volt az egyetértés az alkotmány módosításáról. Néhány területen voltak olyan vélemények, amelyek teljesen új alkotmány megalkotását javasolták. A párttagok közül többen indokoltnak tartják, hogy a módosítás előtt átfogó társadalmi vitára is kerüljön sor. A tanácsok tevékenységével, helyzetével összefüggésben, csak állami területen szóltak az országos és a helyi népszavazás időszerűségéről. Támogatják ennek az intézménynek a bevezetését, de igénylik a körültekintő törvényi szintű szabályozását. Az állásfoglalás-tervezetnek az állami élettel kapcsolatos vitája során olyan kérdések is felvetődtek, amelyek a dokumentumban nem szerepelnek. Így egyes esetekben elhangzott, hogy a véglegesített dokumentum konkrétan foglalkozzon a bíróságok, az ügyészségek és a fegyveres erők, testületek tevékenységével. Javasolták azt is, hogy az országos pártértekezlet foglaljon állást az alkotmány bíróság, A gazdasági és gazdaság- politikai kérdések tárgyalása sokoldalú, olykor ellentétes véleményeket eredményező vitát váltott ki. A hozzászólók mindegyike alapvető fontosságúnak tartja, hogy gazdaságpolitikai tennivalók pontosan, érthetően, reálisan kerüljenek megfogalmazásra. Egyetértenek azzal, hogy a gazdaság- politikai feladatainkat a gazdasági-társadalmi kibontakozási programban meghatározottak képezik. Olyan vélemények is elhangzottak, mely szerint azok megvalósításának feltételei ma rosz- szabbak, mint egy évvel korábban voltak. Megoszlanak a nézetek abban, hogy az állásfoglalás-tervezetben mélyebb elemzés a helyzet kialakulásának okairól szükséges, vagy sem. Egybehangzóak viszont abban, hogy nagyobb súlyozásra van szükség mind az időtáv, mind a tartalom szempontjából. Az állásfoglalástól a következő időszakban követendő gazdaságpolitikai törekvések súlyozott, de egységes kifejtését várják, esetenként kategorikusabb megállapításokkal. A párttagság jelentős része kifogásolja, hogy nem került megfogalmazásra: szükséges-e a megváltozott feltételekhez igazodva a párt gazdaságirányításának munkamódszerén, eszköz- rendszerén változtatni ? Ezzel kapcsolatos tennivalók nem kerültek az állásfoglalás-tervezetben kifejtésre. A gazdaság és politika viszonyának, alapelveinek megjelölését fontos és tisztázandó követelménynek ítélték. A megfogalmazott legfontosabb célokat — az előzőek szerinti módon — a párttagok elfogadják, de többen felvetik a megvalósíthatóság kérdését akkor, ha az ütközik a gazdálkodó szervek és a lakosság rövid távú érdekeivel. Véleményük szerint a feladatok kijelölésekor számolni kell az egyének és a családok teherviselő képességével is. Elhangzott, hogy a társadalmi feszültségek feloldása illetve a közigazgatási bíróság létrehozásának kérdésében. Néhány helyen az is megfogalmazódott, hogy a véglegesített állásfoglalás térjen ki az állampolgári fegyelem helyzetének értékelésére, az ezzel kapcsolatos intézkedésre is. Ennek részeként megfogalmazták a rendőri munka színvonalának javítása, illetve a büntető jogszabályok szigorúbb alkalmazásának igényét is. Egybehangzóan megerősítették, hogy a társadalmi szervezetek, mozgalmak a politikai intézményrendszeren belül jelentős szerepet töltenek be a párt politikájának alakításában és végrehajtásában. Egyre markánsabban jelenik meg az önálló arculatú és karakterű szervezetek működtetésének igénye. Fontosnak minősítették, hogy a párt vezető szerepének érvényesítésében erősödjenek az elvi irány- mutatás, a politikai befolyásolás és orientáció elemei. Sok helyről érkezett vélemény, kritikai észrevétel a szakszervezetek tevékenységével kapcsolatban. Szinte minden véleményben helyt kapott a munkájuk tartalmi és szervezeti megújítása iránti sürgető társadalmi igény, amely elsősorban az érdekképviseleti és érdekvédelmi funkciójuk hiányosságaira mutat rá. A társadalmi és politikai nyilvánosság, a tájékoztatás javításáról megfogalmazottak a párttagság egyetértésével találkoztak, mégis élénk vitát váltottak ki a gyakorlat ellentmondása miatt. Általános igény a nyilvánosság teljeskörű kiterjesztése, a tájékoztatás szélesítése. nem hárulhat csak a szociálpolitikára. A vita kapcsán felvetődtek más gazdaság- és szociálpolitikánkkal ösz- szefüggő, égető kérdések, így a munkanélküliség okozta feszültségek feloldhatósága, a nyugdíjkorhatár módosítása illetve a lakásépítés és -gazdálkodás átfogó korszerűsítése. A tervezetben az értelmiségnek a társadalmi erőforrások újratermelésében betöltött szerepéről, fokozottabb anyagi-erkölcsi megbecsüléséről szóló megfogalmazásokat helytállónak, megalapozottnak, szükségesnek minősítették. Sokan szóltak arról is, hogy nehéz lesz az értékteremtő munka megérdemelt rangját visszaállítani. A viták tapasztalatainak összegzése szerint a nemzetközi politikánk gyakorlatát és távlatát taglaló elemzés tartalmát jónak értékelték. Általános vélemény, hogy hűen tükrözi helyzetünket a világban kivívott nemzetközi pozíciónkat. Legterjedelmesebben a nemzetiségi kérdésekkel, közelebbről a napjainkban zajló romániai magyar kisebbség áttelepülésével összefüggésben hangzottak el felvetések. Sok vélemény hangzott el gazdasági szövetségi rendszerünkről, a KGST-ről is. Hiányolták, hogy a tervet- zet nem taglalja milyen feltételeket képes biztosítani a szervezet gazdaságunk számára. Az együttműködés zavarairól, azok okairól is vártak elemzést. A felvetésekben a hatékonyabb működést biztosító szervezeti és tartalmi korszerűsítés, illetve saját teendőink, szerepünk körvonalazásának igénye jut kifejezésre. Csaknem valamennyi területen kedvező fogadtatásra talált a dokumentum záró fejezetének agitatív, érzelmekre ható megfogalmazása. A vita során a párttagok többsége hangoztatta, hogy a pártértekezlet állásfoglalástervezetében megfogalmazott célkitűzések megvalósításában legjobb tudása szerint részt vállal. Gazdaság és politika
