Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-25 / 97. szám
1988. ÁPRILIS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára tartott szóbeli beajánlást az állásfoglalás-tervezet vitájának tapasztalatairól (Folytatás az 1. oldalról) ifjúsági mozgalom megújítása. sőt éppen ezzel ellentétes, nyugtalanító tapasztalatok állmaik rendelkezésre a megyében Is.-» A társadalmi és politikai nyilvánosság, a tájékoztatás javításának -igényével a végrehajtó bizottság is azonosult. Egyetért azzal, hogy szélesíteni kell a pártmunkáiban is a döntések előkészítésének nyilvánosságát, tovább kell fejleszteni a döntéseket megelőző pártviták gyakorlatát. Rendszeresíteni szükséges az olyan tájékoztatásokat, amelyek a döntéseken túlmenően ismertetik azok indokait, a vitatott -kérdéseket és az alternatívákat is. A kérdéskör fontosságát hangsúlyozta a testület, javasolva az állásfoglalásban annak megfogalmazását, hogy a megyei pártbizottság megerősíti a társadalmi nyilvánosság szélesítésének, a tájékoztatás javításának gondolatát. Támogatja azt az igényt, hogy a pártsajtó a párt testületéinek állásfoglalását képviselje, a politikai és állami döntésekről ne csupán tájékoztasson, hanem tükrözze a lezajlott vitákat is. A megyei pártbizottság támogatja azt a felvetést ás, hogy a párt tájékoztatásában is legyen nagyobb a nyitottság. A „bizalmas”, a „szigorúan bizalmas” minősítések indokolatlan alkalmazásával ne zárjuk ki a pártközvéleményt. Fontosnak tartja, hogy — a tervezetnek megfelelően — a párt az elvi irányítás eszközeivel és módszereivel erősítse politikai befolyását a tömegtájékoztatásban, és nem ért egyet azokkal a felvetésekkel, amelyek másfajta, korlátozó intézkedéseket is igényelnének. Felvetődött a testület vitájában, hogy az országos pártértekezüet az elért szocialista vívmányokra alapozottan nyilatkoztassa ki, hogy garantálja a létbiztonságot a társadalom tagjainak és biztosítja mindenki számára az elhelyezkedés, a munkavállalás lehetőségét. A gazdaság szerkezetének szükségszerű átailakítása elkerülhetetlenné teszi a munkaerő nagyobb arányú mozgását, ezért a párt nem vállalhat garanciát arra, hogy az ország egyes . területein rövid távon, időlegesen nem jelentkezik munkanélküliség. Emiatt a végrehajtó bizottság ezt a javaslatot nem támogatta. Megerősítette azonban az országos és a megyei javaslatban szereplő megfogalmazásokat, miszerint szocialista vívmányainkkal ellentétes, éppen ezért nem fogadható el a tartós és tömeges munkanélküliség. Ennek elkerülése érdekében az átképzés és a továbbképzés rendszerének továbbfej lesz-' tése indokolt. Hangsúlyozottan fogalmazódott meg a vita során, hogy a párt szorgalmazza a lakásépítések, a lakásgazdálkodás átfogó korszerűsítését. A párttagság többségének véleményével azonosan a testület sem tartotta indokoltnak a főyáros lakáshelyzetének kiemelt javítását. Ez ellentétben áll a KB dokumentumában megjelölt érvényes területfejlesztésre irányuló törekvéssel és ezen belül a kisebb települések népességmegtartó szerepének növelésére irányuló szándékkal. Befejezésül a szóbeli be- ajánlásban Szűcs János felhívta a mepvei pártbizottság tagjainak figyelmét arra, hogy a két ciklusos választási rendszer, valamint a konzultatív tanácsadó testület létrehozásának szükségességét illetően az állásfoglalás-tervezet alternatív javaslatokat tartalmaz. A végrehajtó bizottság szükségesnek ítélte meg, hogy az alternatívákat változtatás nélkül terjessze a megyei párt- bizottság elé. Ezekben a testületnek állást kell foglalnia. A jelentés előterjesztése után hozzászólások következtek. A vendégek és a testület tagjai a vitát figyelik Hozzászólások, vita a dokumentumról Szövetségesek nélkül nincs megújulás A vitában elsőként Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára, a megyei párt- bizottság tagja szólalt fel. — A dokumentum felett nyílt vita folyt a népfront fórumain — mondta az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetéről. Az a tudat hatotta át a mozgalom aktivistáit, hogy mindannyian cselekvő résztvevői vagyunk életünk alakításának. Ügy tűnik, hogy lejárt a készen kapott válaszok ideje, alkotó gondolkodással kell feltárni napjaink valóságát és úgy fogalmazni meg feladatainkat. A vita eredményeként is kialakult, erősödő egységre van szüksége népünknek. Egészében egyetértett az országos pártértekezlet dokumentumával, a megyei pártbizottság elé bocsájtott állásfoglalás-tervezettel és Slzűcs János szóbeli beaján- lásával is. Aláhúzta, hogy a népfront fórumain elhangzottak bizonyítják: a mozgalom aktivistái támogatják a párt társadalmi és gazdasági kibontakozási törekvéseit. Fontosnak tartják a megújulásra irányuló kezdeményezéseket és a párt tevékenységének nagyobb nyilvánosságát, hiszen ezekhez közük */an a pártonkívüli- eknek is. Az országos pártértekezlet állásfoglalás-tervezetével részletesebben is foglalkozott. Annak konkrétabb megfogalmazását szorgalmazta eredményeink részletesebb kifejtését javasolva, mondván, hogy van miért önérzetesebbnek és büszkébbnek lennünk. Csak így tudjuk vállalni további feladatainkat. Nem kell „hamut szórni” a fejünkre, hiszen most is a párt a jövőt építő kibontakozás kezdeményezője. Hangsúlyozta, hogy több kérdésben jó lenne érvényt szerezni az 1957-es országos pártkonferencia állásfoglalásának. mivel az abban szereplő elvek nem valósultak meg mindenben következetesen. — Ami pedig a jövőt illeti: a hit, a bizalom, az egységes fellépés a járható út — hangsúlyozta. Kifogásolta, hogy a pártdokumen- tum-itervezet népfrontra vonatkozó kitétele szegényes, még az Alkotmányban leírtakhoz képest sem felel meg a várakozásnak. Csupán végrehajtó szerepet szán a népfrontnak. Valóságos szövetségesek nélkül pedig nem lehet kellő eredményt elérni. A szövetségi politikát tehát meg kell újítani — mondotta befejezésül. (Folytatás a 4. oldalon) ÓVÁRI MIKLÓS: Napjaink valóságából kell kiindulni A Politikai Bizottság tagja, a KB titkára bevezetőül néhány benyomását összegezte a megyei pártbizottság vitájának addigi tapasztalatairól és állásfoglalás-tervezetéről. Mindenekelőtt azt hangsúlyozta, hogy azok megfelelnek a célnak, a vélemények, javaslatok segítik a Központi Bizottságot. Az előterjesztés és a vita másik jellegzetessége, hogy határozottan fellép a szocialista eszmék’, elvek, célok következetes érvényesítéséért. Ezt is pozitív vonásnak tartotta. Ugyanígy azt, hogy a felszólalók nemcsak azt nézik, hogy a Központi Bizottságnak mit kelléne csinálnia, hanem azt is, hogy nekik itt, Szolnok megyében mi a dolguk. Ez nagyon jó és követésre méltó, mert az egész kibontakozási program és az országos pártértekezlet csak akkor lehet eredményes, ha nemcsak azt nézzük, hogy a Központi Bizottságnak, a kormánynak milyen tennivalói vannak, hanem ha mindenki átgondolja a saját feladatát. Napjainkban ugyanis sok helyen hangoztatják, hogy a kormány mit csinál rosszul, de egyetlen szó nem esik arról, hogy a saját területükön van-e valamilyen feladat. Ezért jó, hogy ezen a pártbizottsági ülésen komolyan gondolkoznak nemcsak az országos politikáról, hanem a sajátos helyi feladatokról is. Röviden szólt az országos pártértekezlet tematikájáról. Elég gyakori az az igény — hangsúlyozta, hogy szükség volna a megtett út alapos elemzésére. Nagyon sok embernek van véleménye erről. A sok vélemény egyúttal nagyon sokféle. Egymásnak ellentmondó szubjektív véleményeket is lehet hallani a megtett útról, a külső vagy belső tényezőkről és arról is, hogy egy-egy személynek pozitív vagy negatív értelemben milyen szerepe volt az utóbbi húsz esztendőben. Van, aki azt mondja: a megtett út részben vagy egészében a kudarcok és a csődök története volt. Ilyen helyzetben érthető, hogy szükség volna egy tudományos értékelésre, milyen is volt ez a megtett út. De hát a pártértekezlet nem történész tanácskozás. Nem vállalhatja magára a mi tíz, húsz vagy negyven évünknek tudományos elemzését. Egyensúly, stagnálás Miből induljon akkor ki az országos pártértekezlet, ha nem egy ilyen tudományos értékelésből? Abból kell kiindulni, hogy milyen napjaink valósága. Általánosságban könnyű megfogalmazni, hogy nem kell szépíteni ezt a valóságot, de azért csődhangulatot sem szabad teremteni. A mi valóságunk ezt nem indokolja. Nemcsak hibák és kudarcok sorozata akár az elmúlt néhány év is, hanem eredményeké is. A valóságot annak kell nevezni, ami. Az egyik fajta megközelítés szerint válság van minden vonatkozásban. A másik szempontból nézve nincs válság. Meg kell vizsgálni, hogy konkrétan mi van ebben az országban? Akkor talán meg lehet nevezni, hogy mi van, nem pedig előítéletekkel valamilyen jelzőt használni. Ha a gazdaságot vizsgáljuk, tavaly három százalékkal nőtt a termelés, másfél százalékkal nőtt a nemzeti jövedelem is. Nem így képzelhető el a válság. Az idén is nőtt az ipari termelés, a nemzeti jövedelem is, ha nem is nagy százalékban. A külkereskedelem konvertibilis valutában nullszaldós az év első három hónapjában. Nincs hiánya. Nem gazdasági válság tehát ez. valamilyen más nevet kell neki adni. Lehet mondani, hogy egyensúlyi problémák vannak, mert ez tény. Nagy az adósság és nagy az adósságszolgálati teher. Egyensúlyi problémáink vannak a belső mérlegben is. A költségvetésben is van hiány. Van tehát egyensúlyi probléma a magyar gazdaságban. A szerény növekedés ellenére van stagnálás is. Amit szeretnénk és amit a kongresszus is várt a/, nem következett be. Ez a mi problémánk: egyensúly, stagnálás, ezen kell változtatnunk. Hogy állunk politikailag? — tette fel ezután a kérdést. — Élénkíteni kellene a gazdasági fejlődést, mert enélkül nem tudjuk az élet- színvonalat megőrizni. Ehhez szerkezetátalakítás is kell. Az viszont terhekkel jár. Ha azokat vállaljuk, számolnunk kell feszültségekkel. Ezt már évek óta mondjuk, s most tapasztaljuk, hogy amit mondtunk, bekövetkezett. A feszültségek nemcsak gazdasági téren vannak, és ez is természetes. Adó, áremelkedés, költségvetési hiány és egyes területeken munkaerőhiány stb. miatt politikai feszültség is tapasztalható. Ezeket a feszültségeket előre ki lehetett számítani, ne csodálkozzunk rajtuk. Döntéseink következményei ezek. Az igazi kérdés most az: mit kell csinálni? Egységben kell felsorakozni a párt mögé. Ehhez viszont néhány fontos kérdésben egységes, világos állásfoglalás szükséges. Ezt is várjuk az országos pártértekezlettől. Nem kell minden kérdésben állást foglalnia, hiszen nem kongresz- szusról van szó, de néhányban egyértelműen állást kell foglalni. Melyek ezek a kérdések? Talán furcsán hangzik, az első helyre mégis az kívánkozik: milyen rendszer épül Magyarországon? Mert vannak, akik ezt Is vitatják, és egy pillanatig sem szabad bizonytalanságban élnünk. Szocialista rendszer épül. A szocializmusnak persze vannak fontos elemei, ilyen például a népi hatalom, amely attól erősödik, ha fejlődik a demokrácia. Támogatnunk kell minden kezdeményezést, ami a demokráciát szélesíti. Hangsúlyozzuk: a szocializmus híveinek kell biztosítani a demokráciát, nem a rendszerünk ellen fellépőknek. Ha ebből indulunk ki, akkor elsősorban a pártban szükséges a demokrácia fejlesztése. Tulajdonviszonvak A szocializmus eddig is azt jelentette számunkra, és a jövőben is azt jelenti, hogy a termelőeszközök társadalmi tulajdonban vannak. Gondolkodnunk kell azonban azon, hogy a társadalmi tulajdont hogyan tudjuk hatékonyabban működtetni, mert nem mondhatjuk, hogy az.eléggé hatékony. Fel kell tenni azt a- kérdést is, hogy mi legyen azzal a magántőkével, ami azért még van a mi társadalmunkban. A kérdés az, hogy mire használjuk fel? A válasz: próbáljuk elősegíteni, hogy integrálódjon népgazdaságunkba. Adjunk teret gazdasági kezdeményezéseknek a magánvállalkozók számára is, ha azok társadalmunk fejlődését mozdítják elő. A külföldi tőkét is be kell vonni, hogy az is segítsen. Ha így — az alapokat nem érintve — nézzük a tulajdon szerepét, akkor azt a kérdést is fel kell tenni, hogy el tudja-e viselni a párt vagy a társadalom azt, hogy differenciálódás következik be a jövedelmekben, az élet- színvonalban — döntően a munka szerint. Lesz ugyanis a tőkéből származó jövedelem is. El tudjuk-e viselni ezt, milyen korlátokkal és hogyan kell korlátozni? Ez azonban nem ideológiai kérdés. Vannak olyan észrevételek is, hogy ideológiailag tisztázni kell dolgokat. Ilyen például a munkanélküliség szocialista viszonyok között, differenciálódás vagy a magántulajdon szerepe a szocialista társadalomban. Ne tekintsük ezeket ideológiai kérdéseknek, és ne várjunk ideológiai választ rájuk az országos pártértekezlettől, mert az nem ideológiai tanácskozás. Ha az lenne, akkor sem tudna kellő választ adni, mert az ideológiai kérdések megválaszolása nem ilyen egyszerű. Gondoljunk arra, hogy Marx amikor megírta a Tőkét, már több évszázados hagyományok, rengeteg tapasztalat birtokában tette azt. A szocialista tulajdonviszonyokról viszont alig van tapasztalatunk. A lehetetlent akarjuk tehát, ha azzal az igénnyel lépünk fel, hogy a szocialista fejlődés kérdéseit ideológiailag válaszoljuk meg. Nem tudjuk, hogy ötven év múlva milyen lesz a szocializmus. mert az ideológiai eredmények a tapasztalatok nagyon gondos elemzéséből születhetnek meg. A mi tulajdonviszonyainkról viszont még nincsenek kellő tapasztalataink, tehát ne várjuk a pártértekezlettől, hogy fontos ideológiai kérdésekről döntsön, mert ez nem szavazás, hanem tapasztalat kérdése, azok hosszú elem-, zésének a kérdése. Ha nem tudunk ideológiai okot, azért még tudunk politikai következtetéseket levonni. Szocializmus, perspektíva Nem lehet bizonytalanság abban sem, hogy a jövőben is a .párt fog vezetni ebben az országban. Nem lesz többpártrendszer. Hogy majd egyszer, valamikor, a szocialista pluralizmus milyen lesz, nem tudjuk és nem ennek a pártértekezletnek kell azt eldönteni. Határozottnak kell lenni abban is, hogy nem lesz másik szak- szervezeti mozgalom, sem ifjúsági szövetség. Lehetnek klubok, egyesületek, de a szocializmus ellen fellépőknek nincs létjogosultságuk. Ha eldöntöttük, hogy szocializmus épül, a kérdés az: hogyan épüljön? Jóváhagyja-e a párt a tavaly meghirdetett kibontakozási programot? Bizonyára igen, hiszen nem lehet minden évben új programot kidolgozni, és nincs is arra szükség, nem kell megváltoztatnunk a tavaly elfogadott programot. Sokkal inkább az szükséges, hogy az eddiginél kedvezőbb társadalmi-politikai feltételeket teremtsenek megvalósításához. Nem új programban kell tehát dönteni a pártértekezletnek, hanem a tavalyi megerősítésében, és abban, hogy a program megvalósítása érdekében vállaljuk a feszültségekkel járó politikai küzdelmet. Perspektívát is kell adni a pártértekezletnek. Nem távoli, hanem belátható perspektívát. Tehetjük ezt — adósságaink ellenére. Mik lehetnek ennek a perspektívának az elemei? Mindenekelőtt a nagyobb létbiztonság. Konkrét célokat kell kitűzni: például a foglalkoztatási gondok megoldását, a teljesítmény szerinti bérezést, az infláció mértékének csökkentését, a nyugdíj értékének megőrzését, a fiatalok segítését, az önhibájukon kívüli okok miatt nehéz helyzetbe kerülők szociális biztonságát. A nagyobb társadalmi igazságosság biztosítása is közeli perspektíva, ugyanakkor feladat, erkölcsi értékeink megőrzése — hangoztatta Óvári Miklós.
