Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. ÁPRILIS 1. A genfi dokumentumok garanciát jelentenek Történelmi esély Helyzetelemzés és a kive­zető utak megjelölése, mély­reható értékelés a nemzet­közi problémák széles köré­ről és egyben a legégetőbb­nek ítélt teendők, a vala­mennyi ország részéről meg­kívánt lépések áttekintése — így lehetne summázni a Var­sói Szerződés külügyminisz­tereinek szófiai ülése után kiadott közleményt, illetve a bizottság tanácskozása után közzétett felhívást. A doku­mentumok nemcsak a legin­kább előtérben lévő katonai, fegyverkezési és leszerelési kérdésekben foglalnak állást, hanem az európai enyhülési folyamattól kezdve a regio­nális válságok ügyéig széles ívű, mélyreható elemzést ad­nak a nemzetközi közvéle­ményt foglalkoztató témák­ról. Természetesen a felvázolt javaslatok, indítványok jó­része sem ismeretlen. A mö­göttünk álló hónapok mégis annyi, s olyan jelentős ese­ményt hoztak (gondoljunk csak a decemberi washing­toni csúcstalálkozóra és az ott megkötött rakétaszerző­désre), hogy indokolttá vált a korábbi kezdeményezések­nek ilyen, szinte szintézisnek tekinthető összefoglalása. A szófiai ülésen áttekintették a külügyminiszterek tehát ko­rábban már megfogalmazott javaslatokat is, például a bécsi tárgyalások sikerre vi­teléről, a balkáni együttmű­ködésről, a leszerelési szer­ződések ratifikálásáról, va­lamint új fegyverkategóriák­ra kiterjesztéséről. Ismét fel­merült annak gondolata, hogy a két szembenálló ka­tonai tömb fagyassza be né­hány évre költségvetését — ez esetleg alapot adhatna a hosszabb távú csökkentés­hez is. Konstruktív, körültekintő hangvétel, földrészünk és az egész világ sorsáért, békéjé­ért és biztonságáért viselt felelősség jellemezte a szó­fiai tanácskozást és a két el­fogadott dokumentumot. Az elmúlt hónapok eseményei, a két nagyhatalom közti vi­szonylagos közeledés, a fegy­verzetkorlátozási megbeszé­lések részleges sikerei alapul szolgálhatnak a korábbinál nagyobb derűlátáshoz. A VSZ tagállamai egyfajta tör­ténelmi esélyt látnak a most kialakult helyzetben, arra szólítják fel a NATO-tago- kat — s persze valamennyi európai országot —, hogy él­jenek ezzel az eséllyel. Az eddigi szerződéseket a reali­tás jegyében sikerült elérni, és ez a hozzáállás tenné le­hetővé a folytatást. A lényeg ugyanis — mutat rá a többi között a külügyminiszterek ülésén elfogadott felhívás — az erőfeszítések folytatása, a leszerelési folyamatok állan­dóvá és visszafordíthatatlan­ná tétele. Ez jelenthetné iga­zán az előttünk álló történel­mi esélyek kihasználását. S. M. (Folytatás az 1. oldalról.) együtt ezek képezik az úgy­nevezett genfi csomagot. Eduard Sevardnadze rá­mutatott: „Az Afganisztán és Pakisztán közötti megegye­zések mindegyike a klasz- szikus nemzetközi megálla­podások jellegét viseli, ame­lyekben a felek egyenjogú, szuverén személyekként je­lennek meg, és minden kö­telezettség a kölcsönösségre alapozódik.” Továbbá: „Az afgán—pakisztáni tárgyalá­sok jelenlegi fordulója előtt mindezek a szerződésterve­zetek már egyeztetve voltak. Mindössze a .kapcsolatok do­kumentumában’ üresen ha­gyott helyre kellett bevinni a szovjet csapatok kivonásá­nak időtartamát, amely min­den fél számára elfogadha­tó. A tárgyalási forduló ele­jén ez is megtörtént, 9 hó­napban állapodtak meg. Ezek után már csak egyet­len kérdés várt egyeztetés­re, az általános pontok egyi­kében említett, nemzetközi­leg elismert határok, kérdé­se. A tárgyalási forduló ele­jén magától értetődőnek tűnt — ennek megvolt a komoly alapja —, hogy ezt a formu­lát illetően is létrejön a kompromisszum. A pakisz­táni fél azonban most en­nek a megoldását az egész rendezés akadályává változ­tatta.” Gyakorlatilag arról van szó — válik világossá Se­vardnadze interjújából —, hogy az angol gyarmatosítók által a múlt század végén önkényesen meghúzott ha­tárvonal némely helyen tisz­ta afgán etnikumú (pastu) területet szel ketté. „Iszlá­mábád azon kísérletei, hogy a számára kedvezőnek tűnő körülményeket felhasználva egy hosszú idő óta megol­datlan problémát most old­jon meg, csak sikertelenek lehetnek, az afganisztáni rendezés összefüggésében pe­dig erkölcstelenek is” — hangsúlyozza a szovjet kül­ügyminiszter. — Jellemző, hogy a pakisztáni területen működő afgán fegyveres el­lenzék, az úgynevezett hetek szövetsége sem támogatja a határ kérdésében elfoglalt pakisztáni álláspontot. Ráadásul Afganisztán eb­ben a kérdésben is konst­ruktív magatartást tanúsít: nem zárja ki külön dip­lomáciai tárgyalások lebo­nyolítását a határproblémát illetően. Eduard Sevardnadze az Egyesült Államok nélkül is elképzelhetőnek tartja az af­ganisztáni rendezést, bár természetesen jobb szeretné, ha Washington közreműkö­désével történne meg az. A szovjet külügyminiszter szerint Washington nélkül a rendezés a következőképpen valósulhatna meg: Afganisz­tán és Pakisztán kétoldalú szerződéseket kötne, a „kap­csolatok dokumentumát” pe­dig rajtuk kívül a Szovjet­unió is aláírná, minthogy abban a szovjet csapatok ki­vonásáról is szó van. De — s ez is hangsúlyt kap az interjúban — a Szovjetunió akkor is kivonja csapatait Afganisztánból, ha a genfi megállapodásokat végül is nem írják alá. „Politikai döntésünk a csapatok kivo­násáról változatlanul érvé­nyes. Csak akkor nem több­oldalú megállapodás alapján ténykedünk — s lényegük szerint a genfi dokumentu­mok ilyen többoldalú doku­mentumok —, hanem külön megállapodás alapján, ame­lyet Afganisztánnal dolgoz­nánk ki. Azt tesszük majd, ami az afgán kormánynak és nekünk is a legalkalma­sabb lesz.” Végezetül a szovjet kül­ügyminiszter annak a re­ményének adott hangot, hogy „a pakisztáni vezetés jól végiggondolja nemzeti érde­keit, mielőtt végleg nemet mondana ...” Panamában Gyengült az ellenzéki sztrájk Panamában gyengült az ellenzéki üzleti körök sztrájkja, miután szerdán ki­nyitott a boltok egy része. A Manuel Noriega tábornok el­távolítását követelő ellenzék új stratékia kidolgozására kényszerül. Szerdán, a sztrájk tizedik napján újra megnyitották az áruházak, a gyógyszertárak és a kisebb üzletek egy ré­szét. Az ellenzéki vezetők elismerték, hogy jelentősen gyengült támogatóik elszánt­sága, s húsvét után valószí­nűleg véget ér a sztrájk. No­riega lemondása most sem látszik valószínűbbnek, mint egy hónappal ezelőtt, a vá! ság kirobbanásakor. Az el­lenzék új stratégia kidolgo­zására készül — mondják a megfigyelők. Diplomáciai források sze­rint a panamai kormány számlájára a héten öt millió dollárt utaltak át adó címén, így pénzügyi helyzete szilár­dabbá vált. Az ország bank­jai esetleg már csütörtökön megnyílnak. A Panamai Egyesült Népi Front szerdán tárgyalásokra szólította fel a fontosabb belpolitikai erőket. A front a különféle munkás, paraszt és közalkalmazotti szakszer­vezeteket tömöríti. A felhí­vás értelmében külső közve­títők és előfeltételek nélkül kell tárgyalóasztalhoz ülni. NDK—Nyugat-Berlin Határkiigazítás Jelentős területcseréről ír­tak alá csütörtökön szerző­dést az NDK és Nyugat-Ber­lin megbízottai a berlini külügyminisztériumban. A megállapodás értelmé­ben összesen 17 helyen ke- rülsor a nagyhatalmak által a II. világháború végén ki­jelölt határ módosítására, a kiszögellések területi enklá- vék megszüntetésére. Az NDK 87, 3 hektárnyi terüle­tet kap és 96,7 hektárnyi te­rületet ad át. A különbség kiegyenlítésére a nyugat­berlini szenátus 76 millió nyugatnémet márkát fizet az NDK-nak. Az érintett helye­ken az elkövetkező hetekben jelölik ki az új határvona­lat. Az NDK és Nyugat-Berlin között korábban — 1971-ben és 1972-ben — már voltak kisebb határkiigazítások. 1983-ban kezdődtek a tár­gyalások a mostani terület­cseréről, amelyet véglegesen Erich Honecker, az NDK Ál­lamtanácsának elnöke és Eberhard Diepgen nyugat­berlini kormányzó polgár- mester februári találkozóján hagyták jóvá. Lezuhant egy amerikai vadászgép az NSZK-beii, Karlsruhe város közelében. Az F—16-os egy falura zuhant — a pilóta és egy lakos életét vesztette, többen megsebesültek. A képen: munkában a mentőalakulatok Forst faluban (Telefotó: AP — MTI — KS) A Föld napja ^Palesztin szolidaritás Március 30., immár 1976 óta a pa­lesztin szolidaritás és a megszállás el­leni küzdelem harci napja: Észak-Ga- litleá'ban az évszázadok óta tulajdonuk­ban lévő földjük elkobzása, kisajátítá­sa ellen tiltakozó parasztok vonultak az utcáikra, ahol az izraeli „rendcsiná­lás” nyomán közülük féltucatnyian éle­tüket vesztették. A palesztin nemzeti érzés növekvő erejét, az önálló államiságért folyó küz­delmük eltökéltségét a vállalt súlyos áldozatok jelzik: a népi felkelés eddigi 113., napján legkevesebb 112 fegyverte­len, legfeljebb kövekkel, botokkal vagy (palackokkal „hadakozó” ember, jó ré­szük legfeljebb tizen- vagy huszonéves, áldozta életét, ezrek sebesültek meg a sőrtüzektől, s tízezer fellett van a bör­tönökbe, sivatagi fogolytáborokba hur­coltak száma. De a megtorlások, az egyre elviselhetetlenebbé tett életfel­tételek ellenére folytatódik a küzde­lem, mely mind nehezebb választás elé állítja Izraelt. 1948 májusában, a zsidó állam meg­alakulásakor a megfélemlítési akciók, egyes falvak elleni terrortámadások el­lenére mintegy 150 ezer palesztin szü­lőföldjén — így az első izraeli határo­kon belül — maradt, nem követték a külföldre, vagy a gazad és ciszjordánioi ideiglenesnek szánt táborokba mene­külteket. Családjaikkal ma — immár vagy 650 ezren — többségükben Észak- Galileában laknak. Az itteni Nazaret 50 ezer lakosával a legnagyobb izraeli arab város. E térségben — noha for­mailag ők is megkapták az izraeli ál­lampolgárságot — 1948-ban a legszigo­rúbb katonai kormányzást vezették be, lakóhelyüket kizárólag a hadsereg kü­lönleges engedélyével hagyhatták el. Az izraeli kormány nyomban megkezdte földjeik elvételét, pontosabban zsidó tulajdonba való „átirányítását”. (Kisa­játítás, elkobzás, hiányzó telekkönyvi papírokra való hivatkozás alapján, vagy az elmenekültek földjének „álla­mosításával” — ennek számos formája volt.). A katonai köziigazgatást 1966-ban törölték el, de a palesztin földek gyors­ütemű kitulajdonítása csak 1976-ban fékeződött le — épp az első „Föld nap­ja” nyomására. Ezzel együtt az izraeli állampolgár­ságú arabok máig nem váltak a zsidó állam ténylegesen teljes jogú polgárai­vá, s ezt maguk az izraeli hatóságok is elismerik. Az azonos adók ellenére a városaik, iskoláik, kórházaik fejlesz­téséhez nyújtott állami pénzek csupán töredékei a zsidó lalkosság ilyen jutta­tásainak. Mivel katonai szolgálatot nem teljesíthetnek, így a jólfizetett szakmák nagy többségéből — „bizton­sági megfontolások miatt” — mór ele­ve kiesnek, jövedelmük is alacsonyabb az izraeli átlagnál. Az 1967 előtti „zöld vonal” felszámo­lása az izraeli hódítás nyomán ezen az alapon erősítette a Oiszjordáméban és Gazában élő többi palesztinnel a nem­zeti együvétartozás érzését, akárcsak a PFSZ iránti rokonszenvüket. S bár je­lentős többségük az izraeli állam pa­lesztin polgárainak vallja magát, egy­értelműen támogatják — aktívan, így sztrájkokkal és tüntetésekkel de se­gélyakciók szervezésével is — a meg­szállt területeken élők harcát az ön­álló államiságért. Az izraeli baloldal valódi tömegeit ők adják — küzdelem tétje, miként az egész palesztin nép­nek is, hogy a legfeljebb megtűrt, so- •kadosztályú polgárokból teljes jogúak- ká váljanak a bibliai földön, mely az övék is. Eszes Tibor Amerikai elnökválasztás II demokraták megosztottak Az amerikai Demokrata Párt több ismert politikusa, köztük Clark Clifford volt hadügyminiszter találkozott) szerdáin Washingtonban Jes­se Jackson lelkésszel, aki je­lenleg a párt elnökjelöltsé­géért vívott versenyben a második helyezett és csak­nem ugyanannyi megválasz­tott küldött támogatja jelölt­ségét, mint a szoros verseny­ben pillanatnyilag élen álló Michael Dukkakis massa- chusettsi kormányzót. A veterán demokrata poli­tikusok, — akiket az ameri­kai politikai szóhasználat a párt „királycsinálóinak” mi­nősít — tájékozódni kíván­tak a feketebőrű lelkész po­litikai nézeteiről, egyben ar­ról, miként vélekedik meg­választásának esélyeiről, il­letve az elnökjelölő pártkon­ferencián lehetséges megol­dásokról. Az eddigi elővá­lasztások és párttanácskozá- soik eredménye alapján szin­te bizonyos, hogy egyetlen jelölt sem kaphatja meg a küldöttek abszolút többsé­gének azonnali támogatását, így a jelöltség sorsát politi­kai alku dönti majd el. Az egyik dél-libanoni faluban egy síita vallasd asszony há­zának romjai között, miután izraeli támadás lerombolta azt. Az akció következtében öt polgári személy életét vesztette (Telefotó: AP — MTI — KS) BERLIN Időszerű katonapolitikai kérdésekről tárgyalt csütör­tökön Berlinben Erich Ho- necker, az NSZEP KB főtit­kára, az NDK Államtanácsá­nak, Nemzetvédelmi Taná­csának elnöke és Viktor Ku­likov marsall, a VSZ-tagálla- mok Egyesített Fegyveres Erőinek főparancsnoka. TEGUCIGALPA Csütörtökön az utolsó tag­ja is távozik Hondurasból annak az amerikai csapat­kontingensnek, amelyet Rea­gan elnök két hete vezényelt a közép-amerikai országba — jelentette be az Egyesült Államok tegucigalpai nagy- követsége. Szerdán 700 kato­na tért haza az eredetileg 3200 fős kontingensből, ame­lyet az amerikai elnök arra hivatkozva küldött Hondu- rasba, hogy — szerinte — az ország Nicaraguával közös határát sandinista erők lép­ték át. WASHINGTON 48 millió dollár összegű segélyt szavazott meg a ni- caraguai kontrák számára az amerikai képviselőház. A két párt vezetői között létrejött megállapodás alapján a ja­vaslatot ezúttal nagy többség támogatta, mindössze hetven képviselő szavazott ellene. Az összegből 17,5 milliót for­dítanak élelmiszerekre, ru­házatra és gyógyszerekre, ugyanannyit a kontrák tábo­rában levő sérült és beteg fiatalkorúak gyógyítására, tízmilliót viszont arra adnak, hogy az Amerikai Államok Szervezete megfelelő eszkö­zökkel ellenőrizhesse a fegy­verszünetet. A fennmaradó két és félmillió az Egyesült Államok nemzetközi fejlesz­tési szervezetének jut, a se­gélyek eljuttatására. MOSZKVA A Szovjetunió olyan nem­zetközi ellenőrzési rendszer létrehozását javasolja, amely megakadályozná, hogy bár­miféle fegyvert telepíthesse­nek a világűrbe. Ezt az in­dítványt tartalmazza az a memorandum, amelyet a genfi leszerelési értekezleten terjesztett a szovjet küldött­ség a tanácskozás résztvevői elé. PRÁGA Nincs magyar állampolgár a csütörtöki prágai vasúti szerencsétlenség áldozatai között. A középcsehországi BenesoVból Prágáiba tartó személyvonat a csehszlovák főváros Vrsovice kerületé­iben összeütközött egy vesz­teglő tehervonattal. A cseh­szlovák államvasutak illeté­kesei szerint a balesetnek két halottja és tizenhat se­besültje van, valamennyi­en csehszlovák állampolgá­rok. Az anyagi kárt egymil­lió koronára becsülik. SZÖUL Szöulban csütörtökön le­tartóztatták Csőn Kjung Hvant, a februárban lekö­szönt dél-koreai elnök, Csőn Tu Hvan öccsét. Az ellene felhozott vád: sikkasztás és hűtlen kezelés — jelentette be az ügyészség. A mezőgaz­daság és a parasztgazdasá­gok fejlesztésére létrehozott állami szervezet élén, hét év alatt mintegy 135 millió dtl- lárnyi összeget tulajdonított el saját céljaira. teljes felszereléssel, motorcsatlakozással, minden anyag hoz­záadásával (cső, szűrő és pumpa) és 2 év garanciával. 10 méter mélységig 40 mm-es csővel 4000 forint, minden to­vábbi méter 80 forint. 50 mm-es csővel 4500 forint, minden további méter 100 forint, 63 mm-es csővel 5500 forint, minden további méter 120 forint. Eredménytelen fúrás esetén a megrendelőt nem terheli semmilyen költség. Közületeknek is Levélcím: Sánta Béla kútfúró kisiparos 6726 Szeged, Marostői u. 33. Telefon: 62 26-342.

Next

/
Oldalképek
Tartalom