Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-01 / 78. szám

1988. ÁPRILIS 1. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP. 3 Koszorúzások, ünnepségek, kitüntetések megyeszerte Baráti kapcsolataink elmélyítésének jegyében Megyénkbe látogatott a Szovjetunió nagykövete Ismerkedés a Jászszentandrási Haladás Tsz kertészetével lFolytatás az 1. oldalról) Április 3-án 9 órakor kö­szöntik az ünnepet Török- szentmiklóson. A Kossuth téri szovjet hősi emlékműnél a városi pártbizottság és a városi tanács, a fegyveres erők, az ideiglenesen ha­zánkban állomásozó szovjet katonai alakulatok, az üze­mek, intézmények nevében helyezik el a kegyelet koszo­rúit. Tiszafüreden 2-án 11 óra­kor kezdődik a megemléke­zés. A felszabadulási emlék­műnél a városi pártbizott­ság és a városi tanács, a fegyveres testületek, az ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet katonai ala­kulatok koszorúznak. Az ün­nepségen a vállalatokat a Furcsa, ellentmondásos helyzet alakult ki mára a hazai munkaerőpiacon. 1987 és 1988 fordulóján 46 ezer 795 betöltetlen munkahelyre kerestek embert a vállalatok, de ezzel párhuzamosan több mint 10 ezren munkára is vártak a munkaerőszolgálati irodák nyilvántartásai sze­rint. A párhuzamosság leg­főbb oka az, hogy a keres­let és a kínálat sem minősé­gileg, sem földrajzilag nem találkozik egymással. Nem oyan munkaerő van felesleg­ben, amilyenre a gazdálkodó szervezetek várnak, és nem ott. ahol szükség lenne rá. Szolnok megyében az or­szágostól eltérőek az ará­nyok, de a jelenség itt is igaz. Az esztendő fordulóján 1912 volt a bejelentett mun­kaerőigény, és 997 ember várt munkára a megyei munkaerőszolgálati irodánál. A zömük segédmunkás vagy (és) „vándormadár”. Az van tehát ami nem kell, és az nincs, amire szükség volna. * * * Hétfő délelőtt a Szolnoki Munkaerőszolgálati Irodá­ban. Ügyfélfogadás. Lőrincz Leó, az iroda munkatássa’ az „ügyfeles”. Az első „kuncsaft” egy gépkocsivezető. Fegyelmivel bocsátották el a Jászkun Vo­lántól. Március 10-től nem dolgozik. — Egy ostoba, pitiáner, hétszáz forintos ügyön buk­tunk le — magyarázza csen­desen. — Drága ügy volt ez nekem. — És nVlyen munkára gondolt? — így a kérdés. — Hát... elvállalok én bármit, segédmunkát is, csak legyen valami. Persze, gép­kocsivezetés lenne jó. Elvég­re az a szakmám. Ha szol­noki a munkahely, akkor munkásszálló is kellene, mert K.-ról nem tudok na­ponta bejárni. Két munkásszállás állás akad a számára. Egy gépko­csivezetői és egy segédmun­kási. Megkapja az irányító lapokat, és már megy is. — Ez a hozzánk fordulók egyik típusa — magyarázza Lőrincz Leó, ahogy magunk­Ganz Danubius helyi gyára és az Alumíniumárugyár képviseli. A városi ünnepsé­gen két tiszafüredi lakosnak átadják a Közéleti Tevé­kenységért emlékplakettet. Túrkevén április 3-án 9 órakor a temetőben megko­szorúzzák a szovjet és a ma­gyar hősök sírját. A városi tanács, a városi pártbizott­ság, az ideiglenesen hazánk­ban állomásozó szovjet ka­tonai alakulatok, a fegyveres erők és testületek, a társa­dalmi, tömegszervezetek ne­vében helyeznek el koszorú­kat. A vállalatokat, üzeme­ket a Vegyesipari Szövetke­zet képviseli. Ugyanezen szervek, szervezetek, testüle­tek fél 10-kor a Petőfi téri felszabadulási emlékműnél tisztelegnek koszorúzással az ünnep előtt. ra maradunk. — A fegyelmi­vel elbocsátottaké. Mostaná­ban rohamosan nő a számuk. Kisvártatva harminc év körüli nő kopogtat be az aj­tón. Kiderül, hogy korábban gyesen volt, és most, tavaly július óta, nincsen munkája. Nyolc általánost végzett, szakképzettsége nincs. Az iroda munkatársa elkéri a munkakönyvét, és fejcsóvál­va számolja benne az eddigi munkahelyeket, összesen ti­zenkettőt. Az asszony sorolja az igé­nyeit: takarítást vállalna ugyan, de csak félnyolcas munkakezdéssel. Űjszászról jár ugyanis be, és az indulás előtt még a gyereket is óvo­dába kell vinnie. Fontos, hogy időben haza is erjen, ugyanezért, és persze, csak egyműszakos hely jöhet szá­mításba. Lehetőségek: a Mezőgép­nél takarítás, a Bőrtex-nél varrás. Látható csalódottság­gal távozik, mert az iroda munkatársa nem kecsegteti* semmi jóval. Még elmenőben dacosan mondja: — Elvégre jogom van a munkához. Nem? — Nem hiszem, hogy fel­veszik — fűz ehhez az ügy­höz is kommentárt a „házi­gazda”. — A vállalatok ugyanis már válogathatnak a szakképzetlen munkaerőben. Megtehetik. Ennek az asz- szonynak csak meglátják a munkakönyvi bejegyzéseit, megtudják, hogy egyedül ne­veli a gyerekét, és már el is küldik. Szolnokon jelenleg minden megürülő segédmun­kási állásra 4—5 jelentkező is akad. Van miből válogat­ni. Jólöltözöttnek tűnő, köp­cös, középkorú fárfi. Jól lát­hatóan ittas. Nyelve kissé nehezen forog, egy-egy szó­nak többször is nekrugaszko- dik. — Építésztechnikus va­gyok. .. Műszaki előadó az ÁÉV-nél. Főiskolát is vé­geztem. . . Most átszervezés miatt elküldenek. Slzóltak. hogy keressek magamnak más munkát. Amikor firtatni kezdjük, hogy melyik építésvezetőség­ről van szó, és hogy mi ez az átszervezés, egyre jobban Április negyediké alkalmából Kitüntetési ünnepségek Szerdán a megyében is megkezdődtek felszabadulá­sunk közelgő 43. évfordulója alkalmából a kitüntetési ün­nepségek. Köszöntötték az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetségében azo­kat. akik április 4-e alkal­mából Kiváló Munkáért ki­tüntetést kaptak. Tegnap délelőtt Szolno­kon, a Technika Házában tüntették ki a tanácsi keres­kedelem és vendéglátás, va­lamint az általános fogyasz­tási szövetkezetek dolgozóit. Tóth András osztályvezető ünnepi megemlékezése után Bugán Mihály, a megyei ta­nács elnökhelyettese és Gaz­dag Sándor, a Mészöv elnöke Kiváló Munkáért kitünteté­seket adott át. Tegnap délután a megyei tanács székházában Zele- nyánszki András, a mező- gazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője mondott ün­nepi megemlékezést a terme­lőszövetkezeti és élelmiszer- ipari dolgozók kitüntetési ünnepségén. A MÉM Kiváló Munkáért kitüntetéseit Bu­gán Mihály elnökhelyettes, a TÖT Kiváló Szövetkezeti Munkáért kitüntetéseit pe­dig Benedek Fülöp, a Teszöv titkára adta át az ünnepei­teknek. belezavarodik. Nem lennék meglepve, ha az ital miatt, s nem másért akarnának túl­adni rajta a vállalatánál. Ö nem is kap irányító lapot, csak egy cédulára ír fel neki Lőrincz Leó néhány címet. Ebben az állapotban ugyapis hiába megy bárhová. Csendes nap van az irodá­ban. Már csak egy fiatalem­ber jön, egy műszerész, aki fényképész volt. s aki most újra műszerész munkát ke­res. Aztán vége is a délriőti- nek. * * * Munkanélküli... Munka­nélküliség. . . Kóstolgatjuk a kifejezést és közben szokjuk az új jelenségeket. A válto­zó vállalati magatartást a munkaerőpiacon, — aminek mellékhatása lehet a munka- fegyelem erősödése is — a lassan átrendeződésnek in­duló munkaerőtérképet, s a (talán) kialakuló racionáli­sabb foglalkoztatási szerke­zetet, amelyben a kereslet és kínálat törvényszerűségei lesznek a meghatározók. Kérdés persze, hogy mi­ként értékeljük a Híkövetke­ző hatásokat. Ha feltételez­zük — márpedig miért ne tennénk, hiszen ez a cél —. hogy a munkaerő hatéko­nyabbá válása a termelés nagyobb hatékonyságát is maga után vonja, és a kvali­fikáltabb munkaerő alkal­massá válik egy fejlett tec'i - nika működtetésére, akkor a válasz csak egyvalami leheri vállalni kell a kelelmetlen „mellékhatásokat”. Mindez viszont azzal a kö­vetkezménnyel is jár. hogy sok embernek kell váltania, kompromisszumot kötnie, ami cseppet sem könnyű. Családok, emberek kerülnek — már kerültek is — bi­zonytalan egzisztenciális helyzetbe, s most ők joggal várnak segítséget. Ez azon­ban — mármint a segítség­nyújtás — a szociálpolitika a forgalmazásra jó hatással feladata. (Vége) L. Murányi László Tegnap megyénkbe láto­gatott Borisz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A vendéget a megyei pártbizottságon Sza­bó István, a Központi Bi­zottság tagja, a megyei párt- bizottság első titkára fogad­ta, es tájékoztatta a megye társadalmi, politikai, gazda­sági életéről. Az eszemecse- rén részt vettek: Mohácsi Ottó. a megyei tanács elnö­ke. Fábián Péter, Simon Jó­zsef és Szűcs János, a me­gyei pártbizottság titkárai. A tájékoztatójában Szabó Ist­ván többek között szólt ar­ról, hogy az országos párt­konferenciára való készülő­dés során nyílt, őszinte vitá­ra biztatják a párttagokat. A kibontakozási program sike­re érdekében kulcskérdésnek azt tekintik, hogy megyénk gazdaságában felerősödjenek a kedvező folyamatok, min­den piacon nyereséggel ér­tékesíthető termékek kerül­jenek ki az üzemekből. Ez lehet csak a kiindulási alap. Nyitottabb, aktívabb politi­zálást igényel ez a kommu­nistáktól és azt, hogy a párt- szervezetek képesek legye­nek a társadalmi, gazdasá­gi folyamatokat irányítani és összehangolni. Elengedhetet­len ehhez a pártellenőrzés hatékonyabbá tétele. Szólt arról is, hogy nem minden­ben kell megvárni az orszá­gos pártkonferencia állás- foglalását, a hatékonyabb munka érdekében sok tekin­tetben már most is lehet in­tézkedni. Kiemelte a párt- szervezetek megújulásának szükségességét, mert anélkül — mondotta — a központi törekvések megértése és a megvalósításukhoz helyileg szükséges mozgósítás a cse­lekvésre nem lehet teljes. Befejezésül arról szólt, hogy a megye vezetőinek határo­zott törekvése az, hogy a megyénk és szovjet Esztónia üzemei közötti baráti kap­csolatok valódi gazdasági együttműködéssé fejlődje­nek. B. Sztukalin köszönetét mondott a részletes tájékoz­tatóért, majd arról érdeklő­dött. hogy megyénk gazdasá­gi életében milyen hatást váltott ki az új adótörvény, mennyiben hatott a stabili­zációs törekvésekre? A szov­jet-magyar gazdasági kap­csolatokat érintően az érde­kelte, hogyan fejlődhetnek azok a jövőben a megye ve­zetői szerint, hogyan válhat­nának gyümölcsözőbbé? A válaszadásba bekapcso­lódott Simon József és Mo­hácsi Ottó is. Mint elmond­ták, az új adótörvény a köz- gazdasági eszköztárnak csak egyik eleme, az előbbre ju­tás érdekében sok elemét kell működésbe hozni. Ami Dedig gazdasági kapcsolata­inkat illeti: a megye vezetői Betét —hitel Változik a kamat Április 1-jétől megváltoz­nak egyes tartós betétek és hitelek kamatai. A lakossági megtakarítások növelésének elősegítése érdekében a leg­hosszabb lekötésű tartós ta­karékbetétek — a takarék- levél és a nyugdíj-előtakaré- kossági betét — kamatát emelik. — A takaréklevél-betétek kamata 6 éven túli lekötés utáni évi 10,5 százalékról 12,5 százalékra változik. Az áruvásárlási hitelek kamata évi 12 százalékról 13 százalékra, a szolgáltatási kölcsönöké évi 13 százalékra emelkedik. A személyi köl­csönök kamata 12 havi le­járatig évi 15 százalék, 12 hónapnál hosszabb lejárat esetén évi 17 százalék lesz. Az áruvásárlási kölcsönök­nél a saját hozzájárulás mér­téke az eddigi 30 százalék­ról 40 százalékra, azoknál az árucikkeknél pedig amelyek­nél eddig 20 százalék volt, 30 százalékra nő. az ipar és a mezőgazdasag különböző területeit érintő együttműködési javaslatokat tettek a megyénkkel testvéri kapcsolatokat ápoló Észt Szovjet Szocialista Köztársa­ság vezetőinek. B. Sztukalin azt kérte, ad­janak számára részletes is­mertetőt a megye vezetőinek ajánlatainál, mivel azokat nemcsak Esztóniában, hanem esetleg a Szovjetunió egyéb területein is lehetne hasz­nosítani. s ehhez a nagy- követség segítségét ígérte. A megyei pártbizottságról Stzabó István kíséretében — a Tiszamenti Vegyiművekbe vezetett a Szovjetunió nagy­követének útja. A vállalatnál Varga Sándorné, a Szolnok városi pártbizottság első tit­kára; Szalai László, a TVM vezérigazgatója, Szilágyi Gyula, az üzemi pártbizott­ság titkára és Szikszói Fe­renc, a vállalati tanács elnö­ke fogadta a vendégeket. A Vegyiművek munkájáról Szalai László tartott tájékoz­tatót. Többek között megem­lítette, hogy az ország száz legnagyobb vállalata közül a TVM az ötvenedik. Ezer­nyolcszáz dolgozója évente 5 milliárd forint értékű ter­méket állít elő. Ebből is ki­tűnik, hogy a vállalat terme­lékenységi szintje magas. Je­lentős a szellemi tőkéje is, kétszázhúsz felsőfokú vég­zettséggel rendelkező dolgo­zó mellett mindössze száz segédmunkást alkalmaznak. A vállalat stabil, termékei kelendőek, alacsony az adós­ságállománya. Jó a hitelké­pessége, rendszeresen növeli a vagyonát. A TVM külön­böző mutatói nemzetközi összehasonlításban is elfo­gadhatóak. Befejezésül azt hangsú­lyozta, hogy a szovjetunióbe­li változások kedvezően éreztetik hatásukat gazdasá­gi kapcsolatainkban. Növe­kedett partnereik önállósá­ga. Az együttműködés továb­bi javításához az volna szükséges, hogy szovjet rész­ről gördülékenyebbé tegyék a pénzügyi kapcsolatokat. (Folytatás az 1. oldalról) is meghaladó „export kinn- lévőséget” finanszírozó köl­csönök megújítása és a fel­vásárló vállalatok II. félévi magas hiteligényének kielé­gítése. A forráshiányt betét- gyűjtéssel igyekszik a bank ellensúlyozni. A 3—6 hónap­ra lekötött vállalati pénze­kért 5—10 százalék kamatot fizet, az egy évnél hosszabb időre szóló megtakarítások kamata elérheti a 14 száza­lékot is. Ez utóbbi képezheti forrását a beruházási kölcsö­nöknek. A Szolnokon finanszírozott vállalatok beruházási köl­csöntartozása 3.2 milliárd forint, ennek fele kiemelt programokhoz kapcsolódik. A műszaki megújulás előse­gítésére az OKHB bekapcso­lódik a Világbank által fi­nanszírozott. 1988-ban indu­ló technológiai fejlesztési programba. Az energiara­cionalizálási célokra 100 A vezérigazgató tájékozta­tója után a vendégek üzem- látogatáson vettek részt. Hosszabban időztek el a TVM mosószer üzemében. Útközben a szovjet nagykö­vet több kérdést tett fel a vállalat életére vonatkozóan. A délután folyamán Borisz Sztukalin Szabó István kísé­retében a Jászszentandrási Haladás Tsz-be látogatott. A szövetkezet központjában Kovács Miklós, a jászberényi városi pártbizottság első tit­kára; Medveczki László, a tsz elnöke, és Bezzegh Ár­pád. az üzemi pártbizottság titkára fogadta őket. A Jászság és a helyi termelő- szövetkezet életéről Kovács Miklós és Medveczki Lász­ló tartott tájékoztatót. Rész­ben ennek révén, részben a tájékoztatót követő eszme­cserén, illetve az azt köve­tő üzemlátogatás során fel­tett kérdésekre adott vála­szokból a szovjet nagykövet részletes képet alkothatott magának a tsz életéről. Többek között elmondták a vendéglátók, hogy ebben a szövetkezetben a nyereség- centrikusság a gazdálkodás meghatározó eleme, 17—18 százalékos nyereségrátával dolgoznak. Minden évben megfelelő tartalékot képez­nek. Tavaly például a tar- talékvagyon elérte az 58 millió forintot. Ennek tud­ható be, hogy egy-egy eset­leg rosszabbul sikerülő gaz­dasági év sem jelent na­gyobb megrázkódtatást a szövetkezet életében. Jól alakul (évente 95 ezer forin­tot tesz ki) a tsz-tagok egy főre eső jövedelme. Ehhez jön a háztáji gazdálkodás­ból származó — átlagosan 50 ezer forint tehető — ha­szon. A szovjet nagykövet elis­merően szólt a tsz húsfel­dolgozó, fafeldolgozó üzemé­ben és a kertészetben látot­takról, majd búcsútvéve vendéglátóitól visszautazott Budapestre. millió forint, az exportfej­lesztő programhoz 170 millió forint beruházási kölcsönt nyújt a Szolnok megyei ipar- vállalatoknak. Részt vesz az ipari szerkezetátalakítási program, illetve az agráripa­ri korszerűsítési program előkészítésében, amelyek me­gyénkben elérhetik a 2 mil­liárd forintos beruházási ér­téket is. A vállalatok és szövetke­zetek finanszírozásán túl az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank fejleszteni kí­vánja a számlavezetési tevé­kenységét, és vonzó betéti konstrukciókat dolgoz ki a gazdasági tevékenységet folytató magánosok és vál­lalkozásaik részére. Felké­szül a devizaműveletekre, és folyamatosan javítja a banki munka technikai feltételeit. A közgyűlés határozata alapján az OKHB új, rövidí­tett nevet — Kereskedelmi Bank Rt — is használhat ezentúl. A Jánoshidai Vöröshajnal Tsz-ben befejezték a háztáji mák vetését. Ebben az évben 85 hektáron termelik ezt a növényt (Fotó: T. Z.) „Elvállalok én már mindent” S. B. í’otó: T. K. L. Tizenkét százalék osztalék a részvényeseknek Jelenleg állás nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom