Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-03 / 53. szám

1988. MÁRCIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az SZKP KB küldöttségének látogatása Szolnok megyében A megyei pártbizottságon Szabó István az ideológiai munka helyzetéről tájékoztatta az SZKP KB küldöttségének tagjait Az MSZMP ideológiai munkájával ismerkedik az SZKP Központi Bizottságá­nak hazánkban tartózkodó öttagú küldöttsége, amely­nek vezetője A. F. Kovlja- gin, az SZKP Penza Megyei Bizottságának titkára. A delegáció, melynek tagjai között van A. N. Csepotar- jov, az SZKP Központi Bi­zottsága Agitációs és Pro­paganda Osztályának mun­katársa, L. V. Nyikolajev, az SZKP KB Külügyi Osz­tályának munkatársa. V. C. Golovcsov, az SZKP Szara- tov Városi Bizottságának el­ső titkára és V. N. Sztrel- cov, az SZKP Kurszk Me­gyei Bizottságának osztály- vezetője, tegnap Szolnok megyébe látogatott. A kül­döttséget a fővárosból el­kísérte Viktor Szpiridonov, a szovjet nagykövetség titká­ra és Rostás László, az MSZMP KB munkatársa. A szovjet delegáció dél­előtt Jászberényben, a Hűtő­gépgyárban kezdte meg me- gyénkbeli látogatását, ahol a pártküldöttség tagjait Ja- katics Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Kovács Miklós, a városi pártbizottság első titkára, valamint a vállalat párt- és gazdasági vezetői fogadták. A Hűtőgépgyárban zajló ideológiai munkáról Kókai Rudolf, az üzemi pártbizott­ság titkára tájékoztatta őket. majd a vendégek Szabó Ist­ván vezérigazgató kalauzolá­sával üzemlátogatáson vettek részt. Jászberényből Szolnokra vezetett a pártküldöttség út­ja. A megyei pártbizottsá­gon Szabó István, a Köz­ponti Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első tit­kára fogadta a vendégeket, s tartott számukra tájékozta­tót az ideológiai munka hely­zetéről, a párt vezető sze­repének kérdéseiről lezajlott vitasorozat megyei tapaszta­latairól. Az eszmecserén részt vettek Fábián Péter és Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkárai. A kül­döttség tagjai sokrétű, élénk érdeklődésről tettek tanú- bizonyságot, többek között érdeklődtek az iránt hogy a pártmunka miként segíti elő a szövetkezetek gazdál­kodásának hatékonyságát, mik a jellemzői a náluk új­donságnak számító kisszö­vetkezeteknek ? A délután folyamán Túr- kevére látogatott a szovjet delegáció. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Si­mon Ferenc, a városi párt- bizottság első titkára. Sze­gő László, a téesz elnöke és Simon József, az üzemi párt- bizottság titkára fogadta a küldöttséget. A programban üzemlátogatás és a helyi ideológiai munkáról szóló tájékoztató szerepelt. Az eszmecsere után a delegáció Békéscsabára utazott. n Vállalatok számára sor bocsátottak ki hídkötvényt Többszörösen megtérül a befektetés A lakosság utá a közületeken a Szolnok megye közvéleményét kevés esemény hozta úgy lázba mostanában, amint az új Tisza-híd felépülésének híre. Jólesik erről szót váltani az emberekkel, de ami még örvendetesebb, a várost komfortosabbá, egészségesebbé, a közlekedést elviselhetőbbé tevő beruházásnak mozgósító ereje is van. A közelmúltban szinte szétkapkodták a la­kossági hídkötvényt, amelyet némi szorongással indítottak útjára, de bebizonyosodott, hogy az aggodalom indokolat­lan volt; ha a cél világos és közérdekű, lehet a lakosság áldozatvállalására számítani. Így hát a 100 millió forint együtt van. A közelmúltban a közüle- tek részére kezdte árusítani az Unic Bank az értékpapírt, és az üzemektől, vállalatok­tól, intézményektől 300 mil­lió forint értékű vásárlásra számítanak. A megyei ta­nács az építés sorsát eldön­tő tárgyalások során a köz­lekedési tárca asztalára nyo­mós érvként azt az ígéretet helyezte, hogy a tervkészí­tés megkezdéséig az induló főkét biztosítja. Ügy tűnik, ez nem ütközik majd nehéz­ségbe, hiszen a megye vala­mennyi gazdálkodó szerveze­tének igazgatója névreszóló levélben kapott felkérést a megyei tanácstól arra, hogy a cég erejéhez mérten ve­gye ki részét a kötvények vásárlásából. Természetesen megkeresték azokat a válla­latokat is, amelyeknek szék­helye a megyén kívül van, de elment a levél a társme­gyékbe is, hiszen a híd hasz­nából mondhatni az egész ország profitál. A Tiszamenti Vegyiművek az elsők között vásárolt 5 millió forintot érő értékpa­pírt. Hogy miért? Szalag László vezérigazgató erről így vélekedett. — Amikor értesültünk ró­la, hogy a megyei tanács a közteherviselésre is számít a híd megépítésénél, elsőként „tartottuk oda a vállunkat”. A magyarázat egyszerű; mi minden akcióval demonst­ráljuk, hogy Szolnok részé­nek tartjuk a gyárat. Így elérjük azt, hogy a város is részének tekint bennünket. Aztán persze vannak gazda­sági érveink is: az út léte és persze az új híd megkönnyí­ti és olcsóbbá teszi fuvar­kapcsolatainkat. De a köt­vénybefektetés üzletnek sem rossz. A 12,5 százalékos ka­mat tisztességesnek számít, és elmondhatjuk, hogy a pénzünket biztonságba is tudjuk. Felsorolhatnánk azo­kat a környezetvédelmi szempontokat is, amelyek mind mind a híd megépítése mellett szólnak, és ha a gyá­runk ennek érdekében haj­landó az elsők között áldo­zatot hozni, úgy talán azt is elhiszik nekünk azok, akik gyakran megalapozat­lanul osztják a jelzőket, hogy nem vagyunk ellensé­gei a tiszta környezetnek — mégha a munkánk jellege folytán olykor nehezebb ter­heket is kell viselnünk a természet megóvásában. No és ami talán a legfontosabb; a múlt évi gazdasági ered­ményeink megengedték, hogy 5 millió forintot köt­vénybe fektessünk. Az első napon vásárolt 5 milliós hídkötvényt a Szol­nok Megyei Állami Építőipa­ri Vállalat is. Szabó László igazgató semmi különöset nem lát abban, hogy ők nem vártak többszöri felkérésre. Az a véleménye, hogy az tá­mogassa ezt a korszakos be­ruházást, akinek van miből. És az ő vállalatuk — már nagyságrendjénél fogva — sem húzhatja ki belőle ma­gát. Arról nem is szólva, hogy a terelő út és az új Tisza-híd megépítése szá­mukra jelentős előnyöket tartogat. Először is remélik, hogy már az építés során tudják hasznosítani magukat habarccsal, a pali gon üzem előregyártott elemeivel és más szakmába vágó tevé­kenységgel. Egyszóval mun­kát is várnak már az építés során. Később pedig a poli- gon üzemből a szállítás je­lentősen könnyebbé és főleg olcsóbbá válik, hiszen 200 lakáshoz való elemet gyárt az üzem és szállít ki a vál­lalat az építés színhelyére. A fuvar, és az üzemanyag- költség megtakarítása a ter­mékük árszínvonalát teszi alacsonyabbá. Felértékelő­dik valószínűleg a déli ipar­vidék, így a telepükön min­den bizonnyal egyszerűbb lesz a bérbeadása a szabad területeknek. A vállalat dol­gozóinak nagy része bejáró és ők napjában kétszer át­haladnak a Tisza-hídon még­hozzá csúcsforgalomban. Az utazással töltött idejük is lerövidül az új útvonalon — akik pedig Szolnokon lak­nak, azoknak állampolgári közérzetük válik elviselhe­tőbbé ha a négyes átmenő szakaszának forgalma meg­ritkul. Természetesen nem csak a szolnoki nagyvállalatok je­leskedtek a kötvényjegyzés­ben. A Fegyverneki Áfész erejéhez mérten 500 ezer fo­rinttal tette le a voksát az új Tisza-híd mellett. Pólyák Márton áfész-elnök szerint még vita sem volt, amikor az igazgatósági ülés elé vit­te az ügyet. — Fegyverneken vízműtár­sulás alakul, ebbe 2 millió 200 ezer forinttal „száll be” az áfész. Ezen elvitatkozgat­tunk a pénteki ülésen; vi­szont amikor a Tisza-híd kötvényt hoztam szóba, el­lenvélemény sem volt. Ügy voltak vele, hogy ezt bizto­san visszakapjuk, ráadásul még kamatozik is... A pén­zünk abból van, hogy nem sikerült egy bolt építésébe belekezdeni, várunk vele; és amikor meghirdették a híd­kötvényt. mi se gondolkod­tunk túl sokat, hiszen ezzel a beruházással az egész Al­föld jár majd jól. A kötvényt egyébként március elsejétől árusítják és ami az érdeklődést illeti, remélik, a hónap közepére a 300 millió forintnyi értékpa­pír gazdára is talál. P. B. II jövö megnyerése érdekében Beszélgetés az országos tanácskozásról Erkölcsről és világnézetről Békéscsabán Az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és propa­ganda osztálya, tudományos, közoktatási és kulturális osz­tálya valamint a Békés Megyei Pártbizottság rendezésében „Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban" cím­mel a múlt hét végén háromnapos országos tanácskozást tartottak Békéscsabán. A mintegy kétszázötven meghívott között ott volt Dr. Bálint Slándor, a Szolnok Megyei Párt- Bizottság Oktatási Igazgatóságának tanóra is. Vele beszél­gettünk részben a tanácskozásról, részben az annak témá­jával összefüggő megyei tapasztalatokról. — A békéscsabai tanács­kozás napirendjére tűzött témakörben mit tartottak fontosnak, meghatározónak a résztvevők? — Megyénkben is sokan feltették ezt a kérdést — így a tézisekről folyó viták során és azóta is. A válasz sokféle megközelítésben vé­gül is úgy fogalmazódott meg, hogy a meghatározó, az alap a gazdaság. Eltérő módon de mindenütt a gaz­dasággal kapcsolatos ideo­lógiai-erkölcsi kérdések ke­rültek a viták középpontjá­ba. A felszólalók az ember „minőségét”, működési te­rét, gondolkodásmódját* mindennapi életnívóját tár­sadalmi-gazdasági környe­zetbe ágyazva elemezték. Hangsúlyozták, hogy az alap a gazdaság, de a társa­dalmi-gazdasági környezet­nek is változnia kell. Sok a tennivalónk az úgynevezett .ökonómiai fétisizmus" le­küzdésében is, amely azt bizonygatja, hogy egyetlen érték az anyagi érték — pél­dául a pénz, a fogyasztói igény kielégítése stb. Az etikusok sem tagadták a minden fillér megfogásának szükségességét, de úgy vél­ték, hogy a cél az emberi lét javítása, s ehhez viszo- szítva a gazdasági reform, a fogyasztói igények kielégí­tése eszköz. A szegedi és a békéscsabai tanácskozás után egyértelműbb: a párt vezető szerepének érvénye­sülése, az ideológiák „mű­ködése”, a termelés és a gaz­dálkodás alakulása nem sza­kadhatnak el egymástól. Ta­nulságos, de nem általános felismerés még hazánkban s megyénkben sem, hogy mindegyik tényező közép­pontjában az ember van. Nagyon fontos ez most, ami­kor mozgásba akarjuk hozni a jelent a jövő megnyerése érdekében. A békéscsabai tanácskozás azt jelezte, hogy ez mindenekelőtt az embe­reken múlik. Erről kell meg­győznünk önmagunkat és a pártszervezeteket. Ehhez természetesen vitafórumok is kellenek — ez volt a mostani is. — M.it értettek Békéscsa­bán a jövő megnyerésén? — Pataki Ferenc szavai­val élve az ember jövőt épí­tő lény is. A kérdésre adan­dó válaszhoz már a szegedi tanácskozás is rendkívül ér­tékes indítást adott. Igaz ez akkor is, ha az ott fogalma­zott értékes gondolatoknak csak harmadát — felét sike­rült eddig közreadni. Bí­zom abban, hogy a békés­csabai tanácskozás anyagát gyorsabban és hatékonyab­ban lehet közkinccsé tenni, és ez — mindenekelőtt az országos pártértekezlet, a tézisviták és a párttagokkal folytatott beszélgetések ta­pasztalataival együtt — ér­demi választ ad mindenki számára erre a kérdésre. Joggal vetődik fel az is: mozgásba hozhatjuk-e a je­lent a jövő „visszahódításá- ért"? Van rá lehetőségünk — ezt bizonygatták Békés­csabán — hiszen a nép van hatalmon, vannak értékes embereink, van több évtize­des tapasztalatunk, képzett értelmiségünk, segítő szövet­ségeseink. Arra van szükség, hogy a „fő csapás" irányát is mindig lássuk és láttatni tudjuk. — A jövő nemcsak a je­lentől, a múlttól sem füg­getlen. :. — Békéscsabán is sokszor elhangzott a múlt, a jelen és a jövő egysége. A múlt­ból kell kiindulni, nélkülöz­hetetlen annak tanulsága a jövő visszahódításához. A jelen alapos ismeretéhez szükséges az értékek, a tra­díciók feltárása, felmutatá­sa, hogy tudjuk, mire ala­pozhatunk. mit tisztelhe­tünk, mit követelhetünk. A becsülendő tradíciók között említhetem például a család szerepét, az idősek tisztele­tét, a szocialista brigódmoz- galmat, az ifjúság pártolá­sát és így tovább. — ön részt vett az etikai szekció ülésén is. Kérjük, vesse össze az ott elhangzot­takat megyénkben tapaszta­lataival. — Mindenekelőtt azt hangsúlyozom, hogy az er­kölcs a kultúra ré;ze. Kul­túrán nem szabad csak a tudományt és a művészetet érteni, hiszen beszélünk ter­melési, politikai kultúráról, és ide soroljuk az életmódot, az identitást, a közösségi normákkal való azonosulást is. A köznapi gondolkodás helyenként lebecsülte a mo­rál szerepét a kultúrában, pedig — ha nem is önállóan — megtalálható az szinte mindenben. A jászkunsági emberek életmódjában is fellelhető az etikai meg­nyilvánulás például az idő­sek tiszteletében, a munka szeretetében és így tovább. Világi alapon is, valláser­kölcsi alapon is képződnek morális értékek. A politikát sem szabad az erkölcstől függetlenül kezelni, hiszen az jelentős mértékben meg­határozza az emberek ma­gatartását és cselekedetét. Nem elhanyagolandó szem­pont ez a vezetők kiválasz­tásánál sem. hiszen példáju­kat sokan követésre méltó­nak tartják. Egyszóval, ha mindennapi munkánkat ja­vítani akarjuk, akkor a mo­rálnak is megfelelően kell érvényesülnie. — Érvényesnek tartja ezt a partmunkára is? — Felvetődött Békéscsa­bán az is, hogy ha a párt a vezető szerepét hatékonyab­ban akarja érvényesíteni, akkor a párttagokkal szem­ben markánsabb erkölcsi követelményeket kell szab­nia. A párt egységének erő­sítését egy dinamikúsan építkező erkölcsiséggel kell összekapcsolni. Az etikai kérdéseknek tehát nagyobb szerepet kel! kapniuk annál, amit a közelmúltban ját­szottak. vagy akár jelenleg is betöltenek. — Véleménye szerint mi­lyen megyénk erkölcsi ar­culata? — Tapasztalataim szerint megyénkben is többféle er­kölcs hat. A lumpenek ellen egyértelműen fel kell lép­nünk. Tapasztaljuk azt is, hogy erősödik a polgári er­kölcs egv-egy nemkívánatos eleme. Nagyobb teret nyert például az egoizmus. A val- láserkölcs tekintetében — az állam és az egyház korrekt együttműködése alapján — erősítenünk kell a kapcsoló­dási pontokat, a valláser­kölcs értékes elemeit. Azt például, hogy buzdít a jobb munkára, küzd a deviáns magatartás ellen. Ez termé­szetesen nem jelenti világ­nézeti. szocialista erkölcsi elveink feladását. Tapasztalható az is. hogy erősödött a kivagyiság, az állampolgárral való hivata­li packázás, és vannak faji előítéletek is. A bürokrácia terjedésében az az erkölcs­telen, hogy az embert esz­köznek tekinti és nem cél­nak. Sajnos, a pártélet sem mentes minden esetben a bürokratikus ügyviteltől. Van viszont proletár hagyo­mányokra épülő, újtípusú erkölcsiség, s ezé a jövő. Gondoljunk csak a termelő- szövetkezetek kollektiviz­musára vagy a szocialista brigádmozgalomra, a köz érdekében végzett társadal­mi munkára, amiben me­gyénk mindig jeleskedett. — Van-e válság vagy vá­kuum az erkölcsben? — A békéscsabai tanács­kozás nem adott erre meg­felelő választ, mivel az utóbbi évtizedekben nem történt meg a társadalom erkölcsi arculatának részle­tes felmérése. Részkutatások voltak, de átfogó képpel nem rendelkezünk. Sokféle erkölcs hatása alatt élnek és cselekednek az emberek. Sokat kell tennünk azért, hogy értékeiket gazdagítsuk, és leépítsük közülük a nem kívánatos elemeket. Azzal nem megyünk sokra, ha csak moralizálunk, erkölcsi prédikációkat tartunk. Azt kell tisztán látnunk, hogv az erkölcs nem önállóan léte­ző kategória, fejlődése elvá­laszthatatlan a kultúrától, fü^g a gazdaságtól és a po­litikától. Mindent összevet­ve: a párt megújulására irányuló törekvésekben szá­molni kell az erkölcsi köve­telményekkel. S. B. Jól jövedelmez a tartósítóüzem (Folytatás az 1. oldalról) élesztősére alapozták. Sa.i-, nos, eddigi tárgyalások alapján azonban mindössze a törökszentmiklósi és az öcsödi téesz, valamint az Egyesült Jászsági Áfész koordinálásával néhány Jászberény környéki szak­csoport mutat hajlandósá­got, hogy szerződést kössön a meglehetősen kézimunka igényes uborka termelésére, illetve termeltetésére. Nem csak üzemi szinte sajnála­tos, ha a cibakháziak nem tudják a közeli gazdaságok­ból biztosítani a megyei ter­mékfeldolgozás bővítésében úttörő szerepet vállalt üze­mük alapanyagellátását. A tavalyinál háromszorta több árbevételnek a 10 szá­zalékos nyereséghányaddal történő beszerzése. A tava- kettő helyett az úgynevezett zöldszezonban, a friss zöld­ségfélék feldolgozókénak idején három műszakban kí­vánják végezni a tartósítást. A termékeik értékesítése biztonságosabbnak látszik — és ez megnyugtató a szö­vetkezet számára — mint az alapanyag kis távolságról történő beszerzése. A tava­lyihoz hasonlóan 90 illetve 10 százalékos arányban vál­lalja a Békéscsabai Kon­zervgyár és a Kunság Fü- szért a cibakházi savanyúsá­gok exportját illetve belföl­di értékesítését. Az utóbbi célból megtöltésre kerülő üvegeket idén már a téesz saját címkéjével látják el, gyarapítva ezáltal a megye agrár- és élelmiszeripará­nak jó hírét öregbítő, táj­jellegű késztermékek szá­mát. Az eddig exportra szál­lított árura még a három tőkés ország egyikéből sem érkezett panasz. Bizakodnak a Vörös Csillag Tsz vezetői, hogy sikerük lesz a jövő hé­ten Párizsban is, ahol az Agrobank menedzselésével „mutatkoznak” be a SIA-n, az egyik legnagyobb élelmi- szeripari világkiállításon a cibakházi savanyúságok. T. F. \ 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom