Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-03 / 53. szám
1988. MÁRCIUS 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az SZKP KB küldöttségének látogatása Szolnok megyében A megyei pártbizottságon Szabó István az ideológiai munka helyzetéről tájékoztatta az SZKP KB küldöttségének tagjait Az MSZMP ideológiai munkájával ismerkedik az SZKP Központi Bizottságának hazánkban tartózkodó öttagú küldöttsége, amelynek vezetője A. F. Kovlja- gin, az SZKP Penza Megyei Bizottságának titkára. A delegáció, melynek tagjai között van A. N. Csepotar- jov, az SZKP Központi Bizottsága Agitációs és Propaganda Osztályának munkatársa, L. V. Nyikolajev, az SZKP KB Külügyi Osztályának munkatársa. V. C. Golovcsov, az SZKP Szara- tov Városi Bizottságának első titkára és V. N. Sztrel- cov, az SZKP Kurszk Megyei Bizottságának osztály- vezetője, tegnap Szolnok megyébe látogatott. A küldöttséget a fővárosból elkísérte Viktor Szpiridonov, a szovjet nagykövetség titkára és Rostás László, az MSZMP KB munkatársa. A szovjet delegáció délelőtt Jászberényben, a Hűtőgépgyárban kezdte meg me- gyénkbeli látogatását, ahol a pártküldöttség tagjait Ja- katics Árpád, a megyei párt- bizottság osztályvezetője. Kovács Miklós, a városi pártbizottság első titkára, valamint a vállalat párt- és gazdasági vezetői fogadták. A Hűtőgépgyárban zajló ideológiai munkáról Kókai Rudolf, az üzemi pártbizottság titkára tájékoztatta őket. majd a vendégek Szabó István vezérigazgató kalauzolásával üzemlátogatáson vettek részt. Jászberényből Szolnokra vezetett a pártküldöttség útja. A megyei pártbizottságon Szabó István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket, s tartott számukra tájékoztatót az ideológiai munka helyzetéről, a párt vezető szerepének kérdéseiről lezajlott vitasorozat megyei tapasztalatairól. Az eszmecserén részt vettek Fábián Péter és Szűcs János, a megyei párt- bizottság titkárai. A küldöttség tagjai sokrétű, élénk érdeklődésről tettek tanú- bizonyságot, többek között érdeklődtek az iránt hogy a pártmunka miként segíti elő a szövetkezetek gazdálkodásának hatékonyságát, mik a jellemzői a náluk újdonságnak számító kisszövetkezeteknek ? A délután folyamán Túr- kevére látogatott a szovjet delegáció. A Vörös Csillag Termelőszövetkezetben Simon Ferenc, a városi párt- bizottság első titkára. Szegő László, a téesz elnöke és Simon József, az üzemi párt- bizottság titkára fogadta a küldöttséget. A programban üzemlátogatás és a helyi ideológiai munkáról szóló tájékoztató szerepelt. Az eszmecsere után a delegáció Békéscsabára utazott. n Vállalatok számára sor bocsátottak ki hídkötvényt Többszörösen megtérül a befektetés A lakosság utá a közületeken a Szolnok megye közvéleményét kevés esemény hozta úgy lázba mostanában, amint az új Tisza-híd felépülésének híre. Jólesik erről szót váltani az emberekkel, de ami még örvendetesebb, a várost komfortosabbá, egészségesebbé, a közlekedést elviselhetőbbé tevő beruházásnak mozgósító ereje is van. A közelmúltban szinte szétkapkodták a lakossági hídkötvényt, amelyet némi szorongással indítottak útjára, de bebizonyosodott, hogy az aggodalom indokolatlan volt; ha a cél világos és közérdekű, lehet a lakosság áldozatvállalására számítani. Így hát a 100 millió forint együtt van. A közelmúltban a közüle- tek részére kezdte árusítani az Unic Bank az értékpapírt, és az üzemektől, vállalatoktól, intézményektől 300 millió forint értékű vásárlásra számítanak. A megyei tanács az építés sorsát eldöntő tárgyalások során a közlekedési tárca asztalára nyomós érvként azt az ígéretet helyezte, hogy a tervkészítés megkezdéséig az induló főkét biztosítja. Ügy tűnik, ez nem ütközik majd nehézségbe, hiszen a megye valamennyi gazdálkodó szervezetének igazgatója névreszóló levélben kapott felkérést a megyei tanácstól arra, hogy a cég erejéhez mérten vegye ki részét a kötvények vásárlásából. Természetesen megkeresték azokat a vállalatokat is, amelyeknek székhelye a megyén kívül van, de elment a levél a társmegyékbe is, hiszen a híd hasznából mondhatni az egész ország profitál. A Tiszamenti Vegyiművek az elsők között vásárolt 5 millió forintot érő értékpapírt. Hogy miért? Szalag László vezérigazgató erről így vélekedett. — Amikor értesültünk róla, hogy a megyei tanács a közteherviselésre is számít a híd megépítésénél, elsőként „tartottuk oda a vállunkat”. A magyarázat egyszerű; mi minden akcióval demonstráljuk, hogy Szolnok részének tartjuk a gyárat. Így elérjük azt, hogy a város is részének tekint bennünket. Aztán persze vannak gazdasági érveink is: az út léte és persze az új híd megkönnyíti és olcsóbbá teszi fuvarkapcsolatainkat. De a kötvénybefektetés üzletnek sem rossz. A 12,5 százalékos kamat tisztességesnek számít, és elmondhatjuk, hogy a pénzünket biztonságba is tudjuk. Felsorolhatnánk azokat a környezetvédelmi szempontokat is, amelyek mind mind a híd megépítése mellett szólnak, és ha a gyárunk ennek érdekében hajlandó az elsők között áldozatot hozni, úgy talán azt is elhiszik nekünk azok, akik gyakran megalapozatlanul osztják a jelzőket, hogy nem vagyunk ellenségei a tiszta környezetnek — mégha a munkánk jellege folytán olykor nehezebb terheket is kell viselnünk a természet megóvásában. No és ami talán a legfontosabb; a múlt évi gazdasági eredményeink megengedték, hogy 5 millió forintot kötvénybe fektessünk. Az első napon vásárolt 5 milliós hídkötvényt a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat is. Szabó László igazgató semmi különöset nem lát abban, hogy ők nem vártak többszöri felkérésre. Az a véleménye, hogy az támogassa ezt a korszakos beruházást, akinek van miből. És az ő vállalatuk — már nagyságrendjénél fogva — sem húzhatja ki belőle magát. Arról nem is szólva, hogy a terelő út és az új Tisza-híd megépítése számukra jelentős előnyöket tartogat. Először is remélik, hogy már az építés során tudják hasznosítani magukat habarccsal, a pali gon üzem előregyártott elemeivel és más szakmába vágó tevékenységgel. Egyszóval munkát is várnak már az építés során. Később pedig a poli- gon üzemből a szállítás jelentősen könnyebbé és főleg olcsóbbá válik, hiszen 200 lakáshoz való elemet gyárt az üzem és szállít ki a vállalat az építés színhelyére. A fuvar, és az üzemanyag- költség megtakarítása a termékük árszínvonalát teszi alacsonyabbá. Felértékelődik valószínűleg a déli iparvidék, így a telepükön minden bizonnyal egyszerűbb lesz a bérbeadása a szabad területeknek. A vállalat dolgozóinak nagy része bejáró és ők napjában kétszer áthaladnak a Tisza-hídon méghozzá csúcsforgalomban. Az utazással töltött idejük is lerövidül az új útvonalon — akik pedig Szolnokon laknak, azoknak állampolgári közérzetük válik elviselhetőbbé ha a négyes átmenő szakaszának forgalma megritkul. Természetesen nem csak a szolnoki nagyvállalatok jeleskedtek a kötvényjegyzésben. A Fegyverneki Áfész erejéhez mérten 500 ezer forinttal tette le a voksát az új Tisza-híd mellett. Pólyák Márton áfész-elnök szerint még vita sem volt, amikor az igazgatósági ülés elé vitte az ügyet. — Fegyverneken vízműtársulás alakul, ebbe 2 millió 200 ezer forinttal „száll be” az áfész. Ezen elvitatkozgattunk a pénteki ülésen; viszont amikor a Tisza-híd kötvényt hoztam szóba, ellenvélemény sem volt. Ügy voltak vele, hogy ezt biztosan visszakapjuk, ráadásul még kamatozik is... A pénzünk abból van, hogy nem sikerült egy bolt építésébe belekezdeni, várunk vele; és amikor meghirdették a hídkötvényt. mi se gondolkodtunk túl sokat, hiszen ezzel a beruházással az egész Alföld jár majd jól. A kötvényt egyébként március elsejétől árusítják és ami az érdeklődést illeti, remélik, a hónap közepére a 300 millió forintnyi értékpapír gazdára is talál. P. B. II jövö megnyerése érdekében Beszélgetés az országos tanácskozásról Erkölcsről és világnézetről Békéscsabán Az MSZMP Központi Bizottságának agitációs és propaganda osztálya, tudományos, közoktatási és kulturális osztálya valamint a Békés Megyei Pártbizottság rendezésében „Erkölcs és világnézet a mai magyar társadalomban" címmel a múlt hét végén háromnapos országos tanácskozást tartottak Békéscsabán. A mintegy kétszázötven meghívott között ott volt Dr. Bálint Slándor, a Szolnok Megyei Párt- Bizottság Oktatási Igazgatóságának tanóra is. Vele beszélgettünk részben a tanácskozásról, részben az annak témájával összefüggő megyei tapasztalatokról. — A békéscsabai tanácskozás napirendjére tűzött témakörben mit tartottak fontosnak, meghatározónak a résztvevők? — Megyénkben is sokan feltették ezt a kérdést — így a tézisekről folyó viták során és azóta is. A válasz sokféle megközelítésben végül is úgy fogalmazódott meg, hogy a meghatározó, az alap a gazdaság. Eltérő módon de mindenütt a gazdasággal kapcsolatos ideológiai-erkölcsi kérdések kerültek a viták középpontjába. A felszólalók az ember „minőségét”, működési terét, gondolkodásmódját* mindennapi életnívóját társadalmi-gazdasági környezetbe ágyazva elemezték. Hangsúlyozták, hogy az alap a gazdaság, de a társadalmi-gazdasági környezetnek is változnia kell. Sok a tennivalónk az úgynevezett .ökonómiai fétisizmus" leküzdésében is, amely azt bizonygatja, hogy egyetlen érték az anyagi érték — például a pénz, a fogyasztói igény kielégítése stb. Az etikusok sem tagadták a minden fillér megfogásának szükségességét, de úgy vélték, hogy a cél az emberi lét javítása, s ehhez viszo- szítva a gazdasági reform, a fogyasztói igények kielégítése eszköz. A szegedi és a békéscsabai tanácskozás után egyértelműbb: a párt vezető szerepének érvényesülése, az ideológiák „működése”, a termelés és a gazdálkodás alakulása nem szakadhatnak el egymástól. Tanulságos, de nem általános felismerés még hazánkban s megyénkben sem, hogy mindegyik tényező középpontjában az ember van. Nagyon fontos ez most, amikor mozgásba akarjuk hozni a jelent a jövő megnyerése érdekében. A békéscsabai tanácskozás azt jelezte, hogy ez mindenekelőtt az embereken múlik. Erről kell meggyőznünk önmagunkat és a pártszervezeteket. Ehhez természetesen vitafórumok is kellenek — ez volt a mostani is. — M.it értettek Békéscsabán a jövő megnyerésén? — Pataki Ferenc szavaival élve az ember jövőt építő lény is. A kérdésre adandó válaszhoz már a szegedi tanácskozás is rendkívül értékes indítást adott. Igaz ez akkor is, ha az ott fogalmazott értékes gondolatoknak csak harmadát — felét sikerült eddig közreadni. Bízom abban, hogy a békéscsabai tanácskozás anyagát gyorsabban és hatékonyabban lehet közkinccsé tenni, és ez — mindenekelőtt az országos pártértekezlet, a tézisviták és a párttagokkal folytatott beszélgetések tapasztalataival együtt — érdemi választ ad mindenki számára erre a kérdésre. Joggal vetődik fel az is: mozgásba hozhatjuk-e a jelent a jövő „visszahódításá- ért"? Van rá lehetőségünk — ezt bizonygatták Békéscsabán — hiszen a nép van hatalmon, vannak értékes embereink, van több évtizedes tapasztalatunk, képzett értelmiségünk, segítő szövetségeseink. Arra van szükség, hogy a „fő csapás" irányát is mindig lássuk és láttatni tudjuk. — A jövő nemcsak a jelentől, a múlttól sem független. :. — Békéscsabán is sokszor elhangzott a múlt, a jelen és a jövő egysége. A múltból kell kiindulni, nélkülözhetetlen annak tanulsága a jövő visszahódításához. A jelen alapos ismeretéhez szükséges az értékek, a tradíciók feltárása, felmutatása, hogy tudjuk, mire alapozhatunk. mit tisztelhetünk, mit követelhetünk. A becsülendő tradíciók között említhetem például a család szerepét, az idősek tiszteletét, a szocialista brigódmoz- galmat, az ifjúság pártolását és így tovább. — ön részt vett az etikai szekció ülésén is. Kérjük, vesse össze az ott elhangzottakat megyénkben tapasztalataival. — Mindenekelőtt azt hangsúlyozom, hogy az erkölcs a kultúra ré;ze. Kultúrán nem szabad csak a tudományt és a művészetet érteni, hiszen beszélünk termelési, politikai kultúráról, és ide soroljuk az életmódot, az identitást, a közösségi normákkal való azonosulást is. A köznapi gondolkodás helyenként lebecsülte a morál szerepét a kultúrában, pedig — ha nem is önállóan — megtalálható az szinte mindenben. A jászkunsági emberek életmódjában is fellelhető az etikai megnyilvánulás például az idősek tiszteletében, a munka szeretetében és így tovább. Világi alapon is, valláserkölcsi alapon is képződnek morális értékek. A politikát sem szabad az erkölcstől függetlenül kezelni, hiszen az jelentős mértékben meghatározza az emberek magatartását és cselekedetét. Nem elhanyagolandó szempont ez a vezetők kiválasztásánál sem. hiszen példájukat sokan követésre méltónak tartják. Egyszóval, ha mindennapi munkánkat javítani akarjuk, akkor a morálnak is megfelelően kell érvényesülnie. — Érvényesnek tartja ezt a partmunkára is? — Felvetődött Békéscsabán az is, hogy ha a párt a vezető szerepét hatékonyabban akarja érvényesíteni, akkor a párttagokkal szemben markánsabb erkölcsi követelményeket kell szabnia. A párt egységének erősítését egy dinamikúsan építkező erkölcsiséggel kell összekapcsolni. Az etikai kérdéseknek tehát nagyobb szerepet kel! kapniuk annál, amit a közelmúltban játszottak. vagy akár jelenleg is betöltenek. — Véleménye szerint milyen megyénk erkölcsi arculata? — Tapasztalataim szerint megyénkben is többféle erkölcs hat. A lumpenek ellen egyértelműen fel kell lépnünk. Tapasztaljuk azt is, hogy erősödik a polgári erkölcs egv-egy nemkívánatos eleme. Nagyobb teret nyert például az egoizmus. A val- láserkölcs tekintetében — az állam és az egyház korrekt együttműködése alapján — erősítenünk kell a kapcsolódási pontokat, a valláserkölcs értékes elemeit. Azt például, hogy buzdít a jobb munkára, küzd a deviáns magatartás ellen. Ez természetesen nem jelenti világnézeti. szocialista erkölcsi elveink feladását. Tapasztalható az is. hogy erősödött a kivagyiság, az állampolgárral való hivatali packázás, és vannak faji előítéletek is. A bürokrácia terjedésében az az erkölcstelen, hogy az embert eszköznek tekinti és nem célnak. Sajnos, a pártélet sem mentes minden esetben a bürokratikus ügyviteltől. Van viszont proletár hagyományokra épülő, újtípusú erkölcsiség, s ezé a jövő. Gondoljunk csak a termelő- szövetkezetek kollektivizmusára vagy a szocialista brigádmozgalomra, a köz érdekében végzett társadalmi munkára, amiben megyénk mindig jeleskedett. — Van-e válság vagy vákuum az erkölcsben? — A békéscsabai tanácskozás nem adott erre megfelelő választ, mivel az utóbbi évtizedekben nem történt meg a társadalom erkölcsi arculatának részletes felmérése. Részkutatások voltak, de átfogó képpel nem rendelkezünk. Sokféle erkölcs hatása alatt élnek és cselekednek az emberek. Sokat kell tennünk azért, hogy értékeiket gazdagítsuk, és leépítsük közülük a nem kívánatos elemeket. Azzal nem megyünk sokra, ha csak moralizálunk, erkölcsi prédikációkat tartunk. Azt kell tisztán látnunk, hogv az erkölcs nem önállóan létező kategória, fejlődése elválaszthatatlan a kultúrától, fü^g a gazdaságtól és a politikától. Mindent összevetve: a párt megújulására irányuló törekvésekben számolni kell az erkölcsi követelményekkel. S. B. Jól jövedelmez a tartósítóüzem (Folytatás az 1. oldalról) élesztősére alapozták. Sa.i-, nos, eddigi tárgyalások alapján azonban mindössze a törökszentmiklósi és az öcsödi téesz, valamint az Egyesült Jászsági Áfész koordinálásával néhány Jászberény környéki szakcsoport mutat hajlandóságot, hogy szerződést kössön a meglehetősen kézimunka igényes uborka termelésére, illetve termeltetésére. Nem csak üzemi szinte sajnálatos, ha a cibakháziak nem tudják a közeli gazdaságokból biztosítani a megyei termékfeldolgozás bővítésében úttörő szerepet vállalt üzemük alapanyagellátását. A tavalyinál háromszorta több árbevételnek a 10 százalékos nyereséghányaddal történő beszerzése. A tava- kettő helyett az úgynevezett zöldszezonban, a friss zöldségfélék feldolgozókénak idején három műszakban kívánják végezni a tartósítást. A termékeik értékesítése biztonságosabbnak látszik — és ez megnyugtató a szövetkezet számára — mint az alapanyag kis távolságról történő beszerzése. A tavalyihoz hasonlóan 90 illetve 10 százalékos arányban vállalja a Békéscsabai Konzervgyár és a Kunság Fü- szért a cibakházi savanyúságok exportját illetve belföldi értékesítését. Az utóbbi célból megtöltésre kerülő üvegeket idén már a téesz saját címkéjével látják el, gyarapítva ezáltal a megye agrár- és élelmiszeriparának jó hírét öregbítő, tájjellegű késztermékek számát. Az eddig exportra szállított árura még a három tőkés ország egyikéből sem érkezett panasz. Bizakodnak a Vörös Csillag Tsz vezetői, hogy sikerük lesz a jövő héten Párizsban is, ahol az Agrobank menedzselésével „mutatkoznak” be a SIA-n, az egyik legnagyobb élelmi- szeripari világkiállításon a cibakházi savanyúságok. T. F. \ 1
