Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-05 / 55. szám

1988. MÁRCIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Észt kamarai küldöttség látogatása Szolaok megyében Észt vendégek a Palotást Állami Gazdaság kacsatelepén Fotó: T. Z. Észt vendégek jártak teg­nap Szolnok megyében. A delegáció, melynek tagja Peeter Tammoja, az Észt Kereskedelmi és Iparkama­ra elnökhelyettese, valamint Melisz Káosz külügyminisz- tériumi tanácsos a Magyar Gazdasági Kamara meghívá­sára tartózkodik hazánkban, látogatásának célja a válla­lati kapcsolatok fejlesztése, bővítése. A vendégeket a megyei pártbizottságon Simon Jó­zsef, az MSZMP Sízolnok Megyei Bizottságának titká­ra fogadta, és tájékoztatta a megye gazdasági helyzetéről. Az eszmecserén, amelyen részt vett Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyet­tese is, nem csupán Szolnok megye és Esztónia baráti, politikai és kulturális köte­lékeiről esett szó, hanem elemezték a gazdasági kap­csolatokat is. A delegáció tagjai élénk érdeklődéssel tájékozódtak a megyét és Észtországot ösz- szefűző üzleti lehetőségek­ről, amelyek, mint elmond­ták, a korábbiakhoz képest várhatóan nagyobb vissz­hangot váltanak ki az észt vállalatok és szövetkezetek körében. Már csak azért is, mert a Szovjetunióban ta­valy kaptak a vállalatok le­hetőséget a közvetlen kül­gazdasági kapcsolatok felvé­telére, s mint elhangzott, a KGST-tagországok közül különösen Magyarország iránt nagy az érdeklődés. A tegnapi eszmecserén tárgyaltak arról is, hogy megyénk gazdasága újabb üzletkötések reményében 1989. tavaszán bemutatko­zik az Észt Nemzetgazdasá­gi Vásáron. A tegnap délelőtti megbe­szélés után a vendégek üzemlátogatáson vettek részt, előbb a Palotási Álla­mi Gazdaságot, majd a Ti­sza Cipőgyárat, végül pedig a szolnoki Slkála áruházat tekintették meg. Igazodva a változásokhoz Új megoldások a statisztikában Nyitrai Ferencné államtit­kár, a KSH elnöke pénteken sajtótájékoztatót tartott az adatgyűjtési rendszer kor­szerűsítéséről, az életszínvo­nal-statisztika fejlesztéséről és a KSH előtt álló egyéb feladatokról. Elmondta, hogy az állami statisztikai adatgyűjtési rendszert a múlt év első fe­lében mintegy 500 szakértő felülvizsgálta, s javaslataik alapján megszüntettek indo­kolatlan párhuzamosságot kát, csökkentették egyes adatszolgáltatások gyakori­ságát, s ma már alaposabb elemzéssel jobban kihasz- ják a meglévő adatokat. A korszerűsítési és egyszerűsí- si akció eredménye, hogy a KSH 15—20 százalékkal ke­vesebb adatot kér a válla­latoktól és intézményektől, mint korábban. Függetlenül az adatok mennyiségétől, mindenkép­pen tovább korszerűsítik a statisztika rendszerét, mert annak igazodnia kell a tár­sadalom- és gazdaságirányí­tás új módszereihez, szabá­lyaihoz. Különösen az adóre­form bevezetése és a támo­gatások egy részének meg­szüntetése kíván új megol­dásokat a statisztikában, mert ki kell mutatnia, hogy az ár- és adórendszer vál­tozásának hatására hogyan tolódnak el a főbb népgaz­dasági arányok, hogyan vál­tozik a vállalatok, a szövet­Januári gyorsmérleg kezetek, a költségvetés és a lakosság helyzete. Változat­lan árak segítségével össze kell hasonlítani a termelés változásait, az árváltozások­tól függetlenül be kell mu­tatni a gazdasági növekedés, a fogyasztás, a felhalmozás alakulását. A legcélszerűbb­nek az tűnik, ha az 1988 előtti és utáni évek mennyi­ségeinek összehasonlítására a KSH az eddigiektől elté­rően nem az 1981. hanem az 1988. évi árakat veszi ala­pul. A változtatásokhoz a megfelelő módszerek ren­delkezésre állnak. A szemé­lyi jövedelemadó bevezeté­se nehezíti a dolgozók jöve­delmi forrásainak elemzését, ezért külön vizsgálják majd a legfontosabb jövedelmet, a fő munkaidőből származó kereseteket, így számítják ki majd például az egy kere­sőre jutó reálbér alakulását. Az államtitkár szólt az idei első statisztikai gyors- tájékoztatóról is, amely a pépgazdaság januári ered­ményeit elemzi. Az ipari termelés 1,4 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első hónapjában, miközben a foglalkoztatottak száma 2,6 százalékkal csökkent. Kedvezőtlen jelenség, hogy jó 10 százalékkal kevesebb élőállatot vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron számitva 5,1 szá­zalékkal magasabb volt ugyan, mint egy évvel ko­rábban, ha azonban az ár­emelkedéseket leszámítjuk, valójában 11,5 százalékkal kevesebb árut vásárolt a lakosság, mint 1987 január­jában. Ebben nyilvánvalóan közrejátszott a múlt év végi nagyméretű felvásárlás, to­vábbá a januári áruválasz­ték szűkössége, de az árak jelentős emelkedése is. A fogyasztói árak 18,5 száza­lékkal voltak magasabbak, mint a múlt év januárjában, ebbe azonban beleszámíta­nak a múlt évi áremelkedé­sek is. 1987 decemberéhez képest 8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A tavaly januárihoz viszonyított egész sor statisztikai adatot torzí­totta a két január időjárása közötti különbség. A múlt év első hónapjában a kivi­telező építőipar a rossz idő­járás miatt alig tudott dol­gozni, ez az egyik magyará­zata annak, hogy az építési­szerelési tevékenység az idén januárban majdnem 50 százalékkal hozott nagyobb eredményeket, mint a múlt év hasonló időszakában. Ha­sonló okból a közlekedési eszközök 40,8 százalékkal több árut szállítottak, mint egy évvel ezelőtt. A Vízgépészeti Vállalat kunhegyes! gyára ban többek között PD—20-as típusú ka­vicsszűrő berendezéseket is gyártanak. Ez a mechanikus víztisztító három méretben készül és jelenleg a Dunántúli Vízügyi Iga zgatóságnak szállítanak öt darabot Fotó: T. Z. Hogyan tovább, Táncsics Tsz? Nemcsak külső segítségre vár a mezóhéki nagyüzem Alapvető céljuk a pénzügyi egyensúly helyreállítása A tartósan eredményes gazdálkodásról korábban a megye határain túl is jó hírű Mezőhéki Táncsics Terme­lőszövetkezetben a tagoknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek egyaránt kevés sikerélmér. t hozott az emúlt esztendő. A minap megtartott zárszámadó küldöttgyűlésen jóváhagyott mérleg szerint a 10 és félezer hektáros közös gazdaság 25 milliós mérleg, és hétmilliós alaphiánnyal zárta a tavalyi évet. Három évtizede, tudtuk meg Nagy Frigyestől, a szövetkezet nemrégen megválasztott új el­nökétől — legalább is ő azóta ismeri a három határt, a mesterszállásit, a mezőhékit és a rákócziújfalusit művelő szövetkezet gazdálkodását — nem fordult elő ekkora ku­darc. Tulajdonképpen hogyan is alakulhatott ki az 1987 év végi pénzügyi helyzet a gazdaságban? Kamattörlesztéshez is kevés volt a nyereség Sajnos, nemcsak egy vesz­teségforrásból adódott az eredménytelenség. Volt olyan tevékenység is, ami nem hozott, és olyan is, ami elvitt nyereséget a téesztől. Kezdjük talán a gesztorsá­gukkal üzemelő Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Gt és a Táncsics Tsz kapcsolatá­val. Merthogy éppen az ez­zel összefüggésben feltárt hiányosságok miatt talál­kozott a közelmúltban gyakrabban a közvélemény is a mezóhéki szövetkezet nevével. A több mint fél- milliárdos, döntően hitelből biztosított sörgyárig vagyoni részesedés meghatározó a gesztor alaptevékenységének eredményességében is. A gyár korábban sem valami nagy, mindössze hatszáza­lékos eszközarányos nyere­sége 1987-ben a felére csök­kent. A jövedelemtermelő ké­pesség mérséklődésének okai a kersekedelmi munka hiá­nyosságaiban, import sörös­dobozok beszerzési nehézsé­geiben és abban keresendők, hogy a termelési arányok a nagyobb nyereségtartalmú minőségi termékek felől az olcsóbb sörök irányába to­lódtak el. A sörgyár tőke­arányos nyeresége nemhogy a tőketörlesztés gesztorra eső részének a kiegyenlíté­sére, de még a kedvezmé­nyes hitel kamatainak a törlesztésére sem elegendő, így aztán az a helyzet állt Vásárolt, a saját termelé­sűnél jóval drágább takar­mánnyal biztosítják tehát a jószágok téli, kora tava­szi ellátását. Ez alighanem máris meghatározza rész­ben az idei nyereség alaku­lását is, de nemcsak emiatt kezdték nehezen az évet. Máskor is szükséges volt a szövetkezetnek esztendőn­ként mintegy 200 millió fo­rint üzemviteli hitelre a zavartalan gazdálkodáshoz. Ehhez most az első félév­ben legalább 300 millióra lenne szükségük. Ami nor­mális évjáratokban majd­nem a kétszerese a növény- termesztési árbevételnek. Mint mindenütt, a Táncsics Tsz-ben is megdrágult a munkaerő. Csaknem 20 mil­liós többletkiadást jelent a bérek bruttósítása, a társa­dalombiztosítási járulék növekedése. A NEB-vizsgá- lat által feltárt költség- és eredményelszámolási hiá­nyosságok miatt vissza kell fizetniük a sörgyári gazda­sági társaság tagjainak az elmaradt nyereségüket. Együttesen annyi ez az utóbbi tartozásuk, mint a sörgyár tavalyi összes nye­resége! Még 1987-ben szerződést kötöttek a KITÉ-vel újabb három lineár öntözőberen­dezés telepítésére. A gépe­ket lízing formájában meg is kapják, de pénz kell a csatornák félbemaradt épít­kezésének befejezéséhez is. Akkor lenne ugyanis igazán drága ez a termelésfejlesz­tő beruházás, ha nem tud­nák idejében üzembe he­lyezni. Mindez, bizony meglehe­elő, hogy miközben a gazda­sági társaság a gyár üzembe helyezése óta, 1985 második felétől több mint 800 millió forint kereskedel­mi és forgalmi adót fizetett be az államnak, a gesztor szövetkezet „belerokkan” abba, hogy alaptevékenysé­gének jövedelméből kell el­vonnia pénzt a beruházás­sal kapcsolatos adósságainak törlesztésére. Persze, ha Táncsics Tsz, akkor nemcsak sörgyár. Nem csupán az élelmiszer- ipari üzem volt az egyetlen veszteségforrás. A mezőhé- ki téesz alaptevékenységet folytató ágazatainak is bő­ven kijutott tavaly mind­abból a problémából, amit a kedvezőtlen időjárás oko­zott sSinte megyeszerte. A belvíz- az aszály- és a fagy­károkat csak tetézte a térsé­gen végigsöprő jégverés. A természeti csapásak miatti alacsonyabb hozamok, a terméskiesések növekvő rá­fordításokkal párosultak az elmúlt évben. Ennek a mér­lege: a termelési érték 100 milliós csökkenése és a költ­ség 37 milliós növekedése az 1986. évihez képest. A kialakult pénzügyi helyzet­ben sajnos, az új gazdasági évet sem tudta kellően meg­alapozni a szövetkezet. Az­ért ugyanis, hogy egyálta­lán fizetőképes maradhas­son, a múlt év második fe­lében a takarmánykészletei­nek eladására kényszerült. tősen nehéz örökség a NEB által megállapított, szemé­lyes felelősség és a sikerte­len gazdálkodás kapcsán részben már megújult, rész­ben megújulóban lévő tsz- ^ezetőségnek. Miként kép­zelik el a hogyan továbbot? Jelentősebb nyereségre semmiképpen nem számít­hatnak az idén. Jó, ha sike­rül újra megteremteniük a gazdaságaiknak az eredmé­nyes gazdálkodás feltételeit és megalapozniuk a jövő évet. Nyolcszáz milliós ár­bevételi és minimális, két­milliós nyereségtervet fo­gadtak el a küldöttgyűlésen. Az már nyilvánvaló, hogy külső segítség nélkül nem boldogulnak. Bíznak abban, hogy az ígért MÉM-bizott- sági vizsgálat is indokoltnak tartja majd a pénzügyi gondjaik egy részének köz­pontilag történő enyhítését. Azt tartanák például igazsá­gosak, hogy a sörértékesítés után befizetett nagyösszegű kereskedelmi és forgalmi adóból maradhatna vissza a gazdasági társaságnál. A küldöttek zárszámadó tanácskozásán is elhangzott, hpgy nemcsak külső segít­ségre, központi rendezésre várnak Mezőhéken. Számba vették a saját tartalékaikat is. Az ésszerűség határáig csökkentik az alkatrész- és a műtrágyavásárlást. Az öntözésfejlesztés kivitelével viszafogják a beruházási te­vékenységet. Felfüggesztet­ték például a tehenészeti te­lep rekonstrukciójának és az új takarmánykeverőnek a tervezését. Nyereséges állattenyész­téssel — vásárolt takarmá­nyokat etetve — nem szá­molhatnak. Meg kell éppen ezért újulnia a szövetkezet­ben a növénytermesztés szerkezetének. Megduplázta a téesz tavaly, malátakészí­tés céljából, a zöldségszárító üzem kapacitását. Egyelőre kétségessé vált a saját ma- látakészités bevezetése, de az üzem nem dolgozhat fél­gőzzel. Ezért 70 hektárról 100 hektárra növelik a pet­rezselymet termő területü­ket. ötven százalékkal töb­bet kívánnak exportálni az NSZK-ban és Franciaor­szágban még mindig kere­sett szárított petrezselyem­zöldből. A Táncsicsban is és a tiszazugi partnergazdasá­gokban is szeretnék, ha növekedne idén a fűszer- paprika vetésterülete, hogy az eddigi 670 tonna helyett legalább ezer tonna szárít- mányt értékesíthessenek a kalocsai fejdolgozó üzem­nek. Üj lesz a vetésszerke­zetükben a borsótermesz­tés, négyszáz hektáron kí­vánják idén először vetni ezt a jól fizető növényt. Megújuló termelésszerkezet A veszteségforrások soro­lását a sörgyárral való kap­csolattal kezdtük. Éppen a Táncsics Tsz kontra Mart­fűi Sörgyár Gt ügyet kísérő érdeklődésre hivatkozva szólunk arról is, várhatóan hogyan alakul a továbbiak­ban ez a kapcsolat. Az igaz­gató tanács már a múlt év utolján döntött abban, hogy önálló jogi személyként lesz célszerű a továbbiakban gazdálkodnia a társaságnak. Addig is, amíg ennek meg­teremtődnek a feltételei, a korábbi, oly sok problémát okozó gyakorlattól eltérően teljesen elkülönítették a té­esz és a sörgyár pénzügyi elszámolását. Az alaptevé­kenységet folytató ágazatok­hoz kapcsolódó ügyvitelt visszatelepítik a sörgyári irodaházból a téesz mester­szállási központjába. Mind­ezzel — addig is, amíg sike­rül annyira stabilizálnia a pénzügyi helyzetét, hogy megkezdhesse a sörgyári partnerekkel szemben fenn­álló tartozásainak törleszté­sét — igyekszik a gesztor té­esz visszaszerezni a gazda­sági társaság tagjainak bi­zalmát. Ami ezidáig, szeren- szére, csak néhány áfész esetében rendült meg oly­annyira, hogy az a vállalko­zásból való kilépés gondola­tához vezetett. A gyár ter­melése kedvezőbben indult az idén, március közepéig annyi sört értékesítettek ugyanis, mint az elmúlt év első negyedében összesen. A megújult téeszvezetőség a partneri bizalom, a jó vi­szony helyreállítása mellett elsődleges kötelességének tartja annak biztosítását is, hogy a sörgyári gesztorság­ból adódó kötelezettségek ne menjenek az alaptevékeny­ség eredményességének rová sára. Főleg, ne veszélyeztes­sék a csaknem ezerhárom­száz tag, alkalmazott és azok családjának biztos megélhetését. A szövetke­zeti kollektívának a kisebb része él csak a működési te­rület három településén. A kenyerüket a Táncsics Tsz- ben keresők kétharmada a gazdaság autóbuszaival in­gázik naponta, Tiszaföldvár- tól Öcsödig öt községből, városból. Ezért, miközben az eredményes gazdálkodás fel­tételeinek újbóli megterem­tésén munkálkodnak, nem feledkeznek meg a szövetke­zet vezetői arról sem. hogy a nagyüzemnek a dolgozók keresetét illetően is ver­senyképesnek kell maradnia a térség más gazdálkodó egységeivel szemben. Tcmesközy Ferenc Nehéz örökség a sok adósság

Next

/
Oldalképek
Tartalom