Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-05 / 55. szám
1988. MÁRCIUS 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Észt kamarai küldöttség látogatása Szolaok megyében Észt vendégek a Palotást Állami Gazdaság kacsatelepén Fotó: T. Z. Észt vendégek jártak tegnap Szolnok megyében. A delegáció, melynek tagja Peeter Tammoja, az Észt Kereskedelmi és Iparkamara elnökhelyettese, valamint Melisz Káosz külügyminisz- tériumi tanácsos a Magyar Gazdasági Kamara meghívására tartózkodik hazánkban, látogatásának célja a vállalati kapcsolatok fejlesztése, bővítése. A vendégeket a megyei pártbizottságon Simon József, az MSZMP Sízolnok Megyei Bizottságának titkára fogadta, és tájékoztatta a megye gazdasági helyzetéről. Az eszmecserén, amelyen részt vett Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyettese is, nem csupán Szolnok megye és Esztónia baráti, politikai és kulturális kötelékeiről esett szó, hanem elemezték a gazdasági kapcsolatokat is. A delegáció tagjai élénk érdeklődéssel tájékozódtak a megyét és Észtországot ösz- szefűző üzleti lehetőségekről, amelyek, mint elmondták, a korábbiakhoz képest várhatóan nagyobb visszhangot váltanak ki az észt vállalatok és szövetkezetek körében. Már csak azért is, mert a Szovjetunióban tavaly kaptak a vállalatok lehetőséget a közvetlen külgazdasági kapcsolatok felvételére, s mint elhangzott, a KGST-tagországok közül különösen Magyarország iránt nagy az érdeklődés. A tegnapi eszmecserén tárgyaltak arról is, hogy megyénk gazdasága újabb üzletkötések reményében 1989. tavaszán bemutatkozik az Észt Nemzetgazdasági Vásáron. A tegnap délelőtti megbeszélés után a vendégek üzemlátogatáson vettek részt, előbb a Palotási Állami Gazdaságot, majd a Tisza Cipőgyárat, végül pedig a szolnoki Slkála áruházat tekintették meg. Igazodva a változásokhoz Új megoldások a statisztikában Nyitrai Ferencné államtitkár, a KSH elnöke pénteken sajtótájékoztatót tartott az adatgyűjtési rendszer korszerűsítéséről, az életszínvonal-statisztika fejlesztéséről és a KSH előtt álló egyéb feladatokról. Elmondta, hogy az állami statisztikai adatgyűjtési rendszert a múlt év első felében mintegy 500 szakértő felülvizsgálta, s javaslataik alapján megszüntettek indokolatlan párhuzamosságot kát, csökkentették egyes adatszolgáltatások gyakoriságát, s ma már alaposabb elemzéssel jobban kihasz- ják a meglévő adatokat. A korszerűsítési és egyszerűsí- si akció eredménye, hogy a KSH 15—20 százalékkal kevesebb adatot kér a vállalatoktól és intézményektől, mint korábban. Függetlenül az adatok mennyiségétől, mindenképpen tovább korszerűsítik a statisztika rendszerét, mert annak igazodnia kell a társadalom- és gazdaságirányítás új módszereihez, szabályaihoz. Különösen az adóreform bevezetése és a támogatások egy részének megszüntetése kíván új megoldásokat a statisztikában, mert ki kell mutatnia, hogy az ár- és adórendszer változásának hatására hogyan tolódnak el a főbb népgazdasági arányok, hogyan változik a vállalatok, a szövetJanuári gyorsmérleg kezetek, a költségvetés és a lakosság helyzete. Változatlan árak segítségével össze kell hasonlítani a termelés változásait, az árváltozásoktól függetlenül be kell mutatni a gazdasági növekedés, a fogyasztás, a felhalmozás alakulását. A legcélszerűbbnek az tűnik, ha az 1988 előtti és utáni évek mennyiségeinek összehasonlítására a KSH az eddigiektől eltérően nem az 1981. hanem az 1988. évi árakat veszi alapul. A változtatásokhoz a megfelelő módszerek rendelkezésre állnak. A személyi jövedelemadó bevezetése nehezíti a dolgozók jövedelmi forrásainak elemzését, ezért külön vizsgálják majd a legfontosabb jövedelmet, a fő munkaidőből származó kereseteket, így számítják ki majd például az egy keresőre jutó reálbér alakulását. Az államtitkár szólt az idei első statisztikai gyors- tájékoztatóról is, amely a pépgazdaság januári eredményeit elemzi. Az ipari termelés 1,4 százalékkal volt magasabb, mint a múlt év első hónapjában, miközben a foglalkoztatottak száma 2,6 százalékkal csökkent. Kedvezőtlen jelenség, hogy jó 10 százalékkal kevesebb élőállatot vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A kiskereskedelmi forgalom folyóáron számitva 5,1 százalékkal magasabb volt ugyan, mint egy évvel korábban, ha azonban az áremelkedéseket leszámítjuk, valójában 11,5 százalékkal kevesebb árut vásárolt a lakosság, mint 1987 januárjában. Ebben nyilvánvalóan közrejátszott a múlt év végi nagyméretű felvásárlás, továbbá a januári áruválaszték szűkössége, de az árak jelentős emelkedése is. A fogyasztói árak 18,5 százalékkal voltak magasabbak, mint a múlt év januárjában, ebbe azonban beleszámítanak a múlt évi áremelkedések is. 1987 decemberéhez képest 8 százalékkal nőttek a fogyasztói árak. A tavaly januárihoz viszonyított egész sor statisztikai adatot torzította a két január időjárása közötti különbség. A múlt év első hónapjában a kivitelező építőipar a rossz időjárás miatt alig tudott dolgozni, ez az egyik magyarázata annak, hogy az építésiszerelési tevékenység az idén januárban majdnem 50 százalékkal hozott nagyobb eredményeket, mint a múlt év hasonló időszakában. Hasonló okból a közlekedési eszközök 40,8 százalékkal több árut szállítottak, mint egy évvel ezelőtt. A Vízgépészeti Vállalat kunhegyes! gyára ban többek között PD—20-as típusú kavicsszűrő berendezéseket is gyártanak. Ez a mechanikus víztisztító három méretben készül és jelenleg a Dunántúli Vízügyi Iga zgatóságnak szállítanak öt darabot Fotó: T. Z. Hogyan tovább, Táncsics Tsz? Nemcsak külső segítségre vár a mezóhéki nagyüzem Alapvető céljuk a pénzügyi egyensúly helyreállítása A tartósan eredményes gazdálkodásról korábban a megye határain túl is jó hírű Mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezetben a tagoknak, az alkalmazottaknak és a vezetőknek egyaránt kevés sikerélmér. t hozott az emúlt esztendő. A minap megtartott zárszámadó küldöttgyűlésen jóváhagyott mérleg szerint a 10 és félezer hektáros közös gazdaság 25 milliós mérleg, és hétmilliós alaphiánnyal zárta a tavalyi évet. Három évtizede, tudtuk meg Nagy Frigyestől, a szövetkezet nemrégen megválasztott új elnökétől — legalább is ő azóta ismeri a három határt, a mesterszállásit, a mezőhékit és a rákócziújfalusit művelő szövetkezet gazdálkodását — nem fordult elő ekkora kudarc. Tulajdonképpen hogyan is alakulhatott ki az 1987 év végi pénzügyi helyzet a gazdaságban? Kamattörlesztéshez is kevés volt a nyereség Sajnos, nemcsak egy veszteségforrásból adódott az eredménytelenség. Volt olyan tevékenység is, ami nem hozott, és olyan is, ami elvitt nyereséget a téesztől. Kezdjük talán a gesztorságukkal üzemelő Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Gt és a Táncsics Tsz kapcsolatával. Merthogy éppen az ezzel összefüggésben feltárt hiányosságok miatt találkozott a közelmúltban gyakrabban a közvélemény is a mezóhéki szövetkezet nevével. A több mint fél- milliárdos, döntően hitelből biztosított sörgyárig vagyoni részesedés meghatározó a gesztor alaptevékenységének eredményességében is. A gyár korábban sem valami nagy, mindössze hatszázalékos eszközarányos nyeresége 1987-ben a felére csökkent. A jövedelemtermelő képesség mérséklődésének okai a kersekedelmi munka hiányosságaiban, import sörösdobozok beszerzési nehézségeiben és abban keresendők, hogy a termelési arányok a nagyobb nyereségtartalmú minőségi termékek felől az olcsóbb sörök irányába tolódtak el. A sörgyár tőkearányos nyeresége nemhogy a tőketörlesztés gesztorra eső részének a kiegyenlítésére, de még a kedvezményes hitel kamatainak a törlesztésére sem elegendő, így aztán az a helyzet állt Vásárolt, a saját termelésűnél jóval drágább takarmánnyal biztosítják tehát a jószágok téli, kora tavaszi ellátását. Ez alighanem máris meghatározza részben az idei nyereség alakulását is, de nemcsak emiatt kezdték nehezen az évet. Máskor is szükséges volt a szövetkezetnek esztendőnként mintegy 200 millió forint üzemviteli hitelre a zavartalan gazdálkodáshoz. Ehhez most az első félévben legalább 300 millióra lenne szükségük. Ami normális évjáratokban majdnem a kétszerese a növény- termesztési árbevételnek. Mint mindenütt, a Táncsics Tsz-ben is megdrágult a munkaerő. Csaknem 20 milliós többletkiadást jelent a bérek bruttósítása, a társadalombiztosítási járulék növekedése. A NEB-vizsgá- lat által feltárt költség- és eredményelszámolási hiányosságok miatt vissza kell fizetniük a sörgyári gazdasági társaság tagjainak az elmaradt nyereségüket. Együttesen annyi ez az utóbbi tartozásuk, mint a sörgyár tavalyi összes nyeresége! Még 1987-ben szerződést kötöttek a KITÉ-vel újabb három lineár öntözőberendezés telepítésére. A gépeket lízing formájában meg is kapják, de pénz kell a csatornák félbemaradt építkezésének befejezéséhez is. Akkor lenne ugyanis igazán drága ez a termelésfejlesztő beruházás, ha nem tudnák idejében üzembe helyezni. Mindez, bizony megleheelő, hogy miközben a gazdasági társaság a gyár üzembe helyezése óta, 1985 második felétől több mint 800 millió forint kereskedelmi és forgalmi adót fizetett be az államnak, a gesztor szövetkezet „belerokkan” abba, hogy alaptevékenységének jövedelméből kell elvonnia pénzt a beruházással kapcsolatos adósságainak törlesztésére. Persze, ha Táncsics Tsz, akkor nemcsak sörgyár. Nem csupán az élelmiszer- ipari üzem volt az egyetlen veszteségforrás. A mezőhé- ki téesz alaptevékenységet folytató ágazatainak is bőven kijutott tavaly mindabból a problémából, amit a kedvezőtlen időjárás okozott sSinte megyeszerte. A belvíz- az aszály- és a fagykárokat csak tetézte a térségen végigsöprő jégverés. A természeti csapásak miatti alacsonyabb hozamok, a terméskiesések növekvő ráfordításokkal párosultak az elmúlt évben. Ennek a mérlege: a termelési érték 100 milliós csökkenése és a költség 37 milliós növekedése az 1986. évihez képest. A kialakult pénzügyi helyzetben sajnos, az új gazdasági évet sem tudta kellően megalapozni a szövetkezet. Azért ugyanis, hogy egyáltalán fizetőképes maradhasson, a múlt év második felében a takarmánykészleteinek eladására kényszerült. tősen nehéz örökség a NEB által megállapított, személyes felelősség és a sikertelen gazdálkodás kapcsán részben már megújult, részben megújulóban lévő tsz- ^ezetőségnek. Miként képzelik el a hogyan továbbot? Jelentősebb nyereségre semmiképpen nem számíthatnak az idén. Jó, ha sikerül újra megteremteniük a gazdaságaiknak az eredményes gazdálkodás feltételeit és megalapozniuk a jövő évet. Nyolcszáz milliós árbevételi és minimális, kétmilliós nyereségtervet fogadtak el a küldöttgyűlésen. Az már nyilvánvaló, hogy külső segítség nélkül nem boldogulnak. Bíznak abban, hogy az ígért MÉM-bizott- sági vizsgálat is indokoltnak tartja majd a pénzügyi gondjaik egy részének központilag történő enyhítését. Azt tartanák például igazságosak, hogy a sörértékesítés után befizetett nagyösszegű kereskedelmi és forgalmi adóból maradhatna vissza a gazdasági társaságnál. A küldöttek zárszámadó tanácskozásán is elhangzott, hpgy nemcsak külső segítségre, központi rendezésre várnak Mezőhéken. Számba vették a saját tartalékaikat is. Az ésszerűség határáig csökkentik az alkatrész- és a műtrágyavásárlást. Az öntözésfejlesztés kivitelével viszafogják a beruházási tevékenységet. Felfüggesztették például a tehenészeti telep rekonstrukciójának és az új takarmánykeverőnek a tervezését. Nyereséges állattenyésztéssel — vásárolt takarmányokat etetve — nem számolhatnak. Meg kell éppen ezért újulnia a szövetkezetben a növénytermesztés szerkezetének. Megduplázta a téesz tavaly, malátakészítés céljából, a zöldségszárító üzem kapacitását. Egyelőre kétségessé vált a saját ma- látakészités bevezetése, de az üzem nem dolgozhat félgőzzel. Ezért 70 hektárról 100 hektárra növelik a petrezselymet termő területüket. ötven százalékkal többet kívánnak exportálni az NSZK-ban és Franciaországban még mindig keresett szárított petrezselyemzöldből. A Táncsicsban is és a tiszazugi partnergazdaságokban is szeretnék, ha növekedne idén a fűszer- paprika vetésterülete, hogy az eddigi 670 tonna helyett legalább ezer tonna szárít- mányt értékesíthessenek a kalocsai fejdolgozó üzemnek. Üj lesz a vetésszerkezetükben a borsótermesztés, négyszáz hektáron kívánják idén először vetni ezt a jól fizető növényt. Megújuló termelésszerkezet A veszteségforrások sorolását a sörgyárral való kapcsolattal kezdtük. Éppen a Táncsics Tsz kontra Martfűi Sörgyár Gt ügyet kísérő érdeklődésre hivatkozva szólunk arról is, várhatóan hogyan alakul a továbbiakban ez a kapcsolat. Az igazgató tanács már a múlt év utolján döntött abban, hogy önálló jogi személyként lesz célszerű a továbbiakban gazdálkodnia a társaságnak. Addig is, amíg ennek megteremtődnek a feltételei, a korábbi, oly sok problémát okozó gyakorlattól eltérően teljesen elkülönítették a téesz és a sörgyár pénzügyi elszámolását. Az alaptevékenységet folytató ágazatokhoz kapcsolódó ügyvitelt visszatelepítik a sörgyári irodaházból a téesz mesterszállási központjába. Mindezzel — addig is, amíg sikerül annyira stabilizálnia a pénzügyi helyzetét, hogy megkezdhesse a sörgyári partnerekkel szemben fennálló tartozásainak törlesztését — igyekszik a gesztor téesz visszaszerezni a gazdasági társaság tagjainak bizalmát. Ami ezidáig, szeren- szére, csak néhány áfész esetében rendült meg olyannyira, hogy az a vállalkozásból való kilépés gondolatához vezetett. A gyár termelése kedvezőbben indult az idén, március közepéig annyi sört értékesítettek ugyanis, mint az elmúlt év első negyedében összesen. A megújult téeszvezetőség a partneri bizalom, a jó viszony helyreállítása mellett elsődleges kötelességének tartja annak biztosítását is, hogy a sörgyári gesztorságból adódó kötelezettségek ne menjenek az alaptevékenység eredményességének rová sára. Főleg, ne veszélyeztessék a csaknem ezerháromszáz tag, alkalmazott és azok családjának biztos megélhetését. A szövetkezeti kollektívának a kisebb része él csak a működési terület három településén. A kenyerüket a Táncsics Tsz- ben keresők kétharmada a gazdaság autóbuszaival ingázik naponta, Tiszaföldvár- tól Öcsödig öt községből, városból. Ezért, miközben az eredményes gazdálkodás feltételeinek újbóli megteremtésén munkálkodnak, nem feledkeznek meg a szövetkezet vezetői arról sem. hogy a nagyüzemnek a dolgozók keresetét illetően is versenyképesnek kell maradnia a térség más gazdálkodó egységeivel szemben. Tcmesközy Ferenc Nehéz örökség a sok adósság
