Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-04 / 54. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 4. Kommentar Szögesdrót és BT-vita A karhatalmi erők embe­rei kora hajnalban jelentek meg a Fokvárostól nem messze levő, fekete bőrűek lakta nyomornegyed közelé­ben. Gyorsan, összeszokottan dolgoztak, s csakhamar két méter magas szögesdrót ke­rítéssel vonták körül a tele­pülést. A büntetőintézkedés, majd a rendszeressé tett jár­őrözés azokkal az összecsa­pásokkal volt összefüggés­ben. amelyek néhány napja robbantak ki a körzetben, s amelyek féltucatnyi halálos áldozatot is követeltek. A Fokváros környéki inci­dens, s a nem sokat késő rendőrségi reagálás csupán egyetlen példa arra az ismét egyre forróbbá váló közhan­gulatra, amely a Dél-afrikai Köztársaság helyzetét az utóbbi időben jellemzi. Sok­kal nagyobb visszhangot vál­tott ki az a hét elejei tilta­kozó menet, amelynek során egyházi vezetőket, köztük a Nobel-békedíjas Desmond Tutu püspököt átmenetileg őrizetbe vették. A parlament épülete előtt rendezett tün­tetésre az a rendelkezés szolgált alapul, amellyel a hatóságok gyakorlatilag "be­tiltották valamennyi ellen­zéki, apartheid-ellenes moz­galmat az országban, ható­sági engedélyhez kötve a 17 szervezet minden megmoz­dulását. A szigorú tilalom még külföldön is kedvezőt­len hatást váltott ki: nem­csak az Afrikai Egységszer­vezet ítélte el közleményé­ben, hanem például a brit Munkáspárt vezére is haté­kony szankciók bevezetését követelte miatta a londoni kormánytó!. Legújabb fejle­ményként — immár általá­nosabb megfogalmazásban, az elnyomó intézkedések ki­vizsgálásának szándékával — megvitatták az ENSZ Biztonsági Tanácsa rendkí­vüli ülése összehívásának javaslatát is. Igaz, amíg elítélésről, ha­tározatokról van szó, köny- nyebb az ügy — amikor azonban (ahogy Neil Kin- nock is rámutatott), a valódi gazdasági büntetőintézke­dések meghozatalára kerülne sor, a nyugati hatalmak rendre meghátrálnak. Alig­ha gondolta például komo­lyan maga Tutu püspök is, amikor „minimális követel­ményként” állította be a hét közepén mondott beszédében a diplomáciai kapcsolatok megszakítását a pretóriai rendszerrel: erre a jelentő­sebb tőkés államok részéről egyelőre halvány esély sin­csen. Ráadásul — a dél-afrikai válságjelenségek jellemző mozzanataként — szélső- jobboldali pótválasztási si­kerekről és újfasiszta jellegű demonstrációról is jelenté­sek érkeztek az elmúlt na­pokban. Vagyis vannak és működnek olyan erők, ame­lyek Botha elnök mégoly bá­tortalan párbeszéd-kísérle­teit is a „feketék irányába tett elvtelen megalkuvás­ként” és a fehérek jogainak bűnös „kiárusításaként” szemlélik. Márpedig e szélső­séges csoportok fellépése baljós előjel a közeljövő ese­ményeire nézve. (E. É.) Véget ért a NATO-csúcs Brüsszelben befejeződött a NATO-országok állam- és kor­mányfőinek csúcsértekezlete. A képen: csoportkép a részt­vevőkről (Telefotó: AP — MTI — KS) (Folytatás az 1. oldalról) A záróközleményben a NATO-erőfeszítéseik eredmé­nyeként méltatták a decem­beri washingtoni szovjet— amerikai rakétamegállapo- dást és mintaszerűnek nevez­ték annyiban is, hogy az asszimmetrikus csökkentése­ket írt elő a két félnek. A záróközleményben síkraszáll- tak a helsinki folyamat foly­tatódásáért, kiemelve az emberi jogok kérdését. Le­szögezték, hogy nagy jelen­tőségű lenne a szovjet csa­patok kivonása Afganisztán­ból. Bangladesben Pokolgép, fegyveres erőszak a parlamenti választáson Az erőszak nyomta rá bé­lyegét a csütörtöki parla­menti választási napra Bang­ladesiben. Szemtanuk beszá­molói szerint sok városban robbantak pokolgépek, tör­téntek fegyveres összecsa­pások, lövöldözések és gyúj­togatások. Nem végleges adatok alapján legkevesebb tízen életüket vesztették és több százan megsebesültek. Bár még csak hozzávetőle­ges becslések láttak napvi­lágot — végleges adatokat ma közölnek — megjelentek arányáról, az első benyomás az, hogy a részvétel gyér volt. Sokan nyilván az erő­szaktól való félelmük miatt maradtak otthon. Másfelől az ellenzéki pártok — a vá­lasztások lebonyolításának megakadályozására — szer­dától általános sztrájkot szerveztek, megbénítva a közlekedést. MOSZKVA Juan Antonio Samaranch, a Nemzetközi Olimpiai Bi­zottság elnöke az olimpiai mozgalom nevében távirat­ban köszöntötte Mihail Gorbacsovot, az SZKP fő­titkárát. A NOB első embe­re elismerően szólt azokról a kiemelkedő teljesítmé­nyekről, amelyeket a szov­jet sportolók Calgaryban, a XV. téli ötkarikás játékokon nyújtottak. ÉSZAKI-FÖLD Tizenkét tagú szovjet— kanadai síexpedíció indult el csütörtökön az Északi­sarkon át Kanada partjai felé a Szovjetunióhoz tarto­zó Északi-föld szigetekről. Az expedíció nyolc szovjet és négy kanadai résztvevő­jének három hónap alatt kétezer kilométert kell meg­tennie. BEJRÜT Kiszabadult fogságából Ralph Schray, Libanonban élő nyugatnémet állampol­gár — jelentette csütörtökön jól értesült forrásokra hivat­kozva a DPA nyugatnémet hírügynökség. Schrayt fog­vatartói a libanoni főváros muzulmánok lakta negyedé­ben engedték szabadon. Schrayt a „Modzsahedek a Szabadságért” elnevezésű szélsőséges szervezet tagjai rabolták el január 27-én Bejrútban. BECS öt órára lezárták a Heili­genkreuz—rábafüzesi ha­tárátkelőhelyhez vezető utat csütörtökön délelőtt a gaz­dasági helyzetük romlása el­len tüntető dél-burgenlandi parasztok. Egy harminc földművesből álló csoport tizenkilenc traktorával reg­gel nem sokkal hét óra után útzárat hozott létre a heili- genkreuzi határállomás kö­zelében, majd a blokádot délre megszüntette Shultz újabb közel-keleti „missziója” Az amerikai külügymi­niszter újabb közel-keleti kőrútján szeretne találkozni a palesztinok képviselőivel, de továbbra sem hajlandó elfogadni azt, hogy a PFSZ megbízottaival tárgyaljon a közel-keleti válság rendezé­séről. Shultz ezt az NBC amerikai televíziós hálózat­nak adott interjújában fej­tette ki, mielőtt Brüsszelből újabb útjára indult volna. A külügyminiszter előbb Lon­donban találkozik Husszein jordániai uralkodóval, majd még csütörtökön Izraelbe utazik. Nicaragua Engedmény a tárgyalásokhoz A sandinista kormány újabb engedményeket tett a nicaraguai ellenforradalmá­roknak : hozzájárult ahhoz, hogy a két fél március 9-re kitűzött tárgyalásait közve­títők nélkül nicaraguai terü­leten tartsák meg. A mana- guai kormány egyúttal Hum­berto Ortega nemzetvédelmi minisztert nevezte ki a nica­raguai tárgyalóküldöttség vezetőjévé. Ortega szerdán este tájé­koztatta a megbeszélések előkészítésén fáradozó Oban- do bíborost a sandinista front országos vezetőségének álláspontjáról. Az államfői nyilatkozat ugyanakkor nem utal arra, hogy a sandinista kormány kész lenne olyan alapvető politikai engedmények meg­adására, amelyek teljesítését a nicaraguai kontra-vezetők mindeddig egy tűzszüheti egyezmény aláírásának elő­feltételéül szabták meg. ENSZ-kttzgyűlfts Szavazás a PFSZ-irodáról Mindössze egy ország — Izrael — képviselője szava­zott az ENSZ közgyűlésén az ellen a határozat ellen, amely megállapítja: ha az Egyesült Államok bezáratja a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ENSZ-megfigyelő- jének irodáját New York­ban, megsérti a világszerve­zet működéséről szóló meg­állapodást az ENSZ és az Egyesült Államok között. A határozat felszólítja az amerikai kormányt, hogy to­vábbra is biztosítsa a PFSZ megfigyelői irodájának sza­bad működését. Geraszimov sajtótájékoztatója A Karabah-hegyvidéki eseményekről Az újságírók kérdéseire válaszolva a Karabah-hegy- vidéki és azzal kapcsolatos eseményekről számolt be Csütörtöki moszkvai sajtótá­jékoztatóján Gennagyij Ge­raszimov, a szovjet külügy­minisztérium információs főosztályának vezetője. Geraszimov elmondta, hogy február 28-án az azer- bajdzsáni Szumgajtban ga­rázda elemek felbújtására és a Karabah-hegyvidéki ese­ményeikről szóló rémhírek hatására zavargások robban­tak ki. Ezekbe belekevered­ték ingatag személyek, akik a rémhírek hatása alá kerül­tek. Bűnöző elemök a zavart kihasználva súlyos cselek­ményeket követtek el, ame­lyeknek halálos áldozatai is voltak. A rendfenntartó szer­vek fellépésének következté­ben helyreállt a rend, a fel­bujtókat és a büntetőjogi el­bírálás alá eső cselekménye­ket elkövetőket őrizetbe vet­ték. A helyzet ezt követően normalizálódott. A felvetődött kérdések megoldása érdekében Szum­gajtban tartózkodik Pjotr Gyemicsev, az SZKP KB PB póttagja, a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének első el­nökhelyettese és Kjamran Bagirov, az Azerbajdzsán! KP KB első titkára, akik csütörtökön megbeszéléseket folytattak a város lakóival. Kormánybizottságot is létre­hoztak, amelynek elnöke Ga- szan Szeádov. Panama ellen Hz Egyesült Államok gazdasági nyomásra készül A gazdasági nyomás esz­közeivel akarja kierőszakol­ni az Egyesült Államok, hogy Panamáiban távolítsák el a hatalomból Noriega táborno­kot. Az amerikai kormány, amely továbbra is Eric del Valiét ismeri el Panama tör­vényes elnökének, jelezte, hogy nem fogja kifizetni a Panama-csatorna használa­táért járó hét millió dolláros havi díjat a jelenlegi kor­mánynak, hanem letétbe he­lyezi azt. Egy New York-i bíróság — a del Valiéhoz hűséges panamai diplomaták kérésére — máris befagyasz­totta egy tízmillió dolláros követelés átutalását. Washington arra számít, hogy a jelenlegi kormány­zat nem tudja majd folyósí­tani a közalkalmazottak és a nemzeti gárda tagjainak fizetését s ez a két réteg, amely jelenleg Noriega tá­bornokot támogatja, szem­befordul a kormányzattal és kikaparja a tűzből a geszte­nyét az amerikai kormány­nak. Vietnamban az idei holdújév ünnepségeinek előestéjén több mint ezer volt tisztet és a dél-vietnami rendszert kiszolgáló hivatalnokot engedtek el az úgynevezett átnevelő táborok­ból. A képen: családi körben egy egykori tábornok (jobbról a harmadik) (Telefotó — VNA — MTI — KS) A V. T. Közterületfenntartó Intézmény és a Virágellátó Gazdasági Társaság március 4—7-ig a Szakszervezetek Szolnok Megyei Tanácsa Művelődési Házában Ságvári E. krt. 23. szám alatt nőnapi kedvezményes virágvásárt rendez. Nyitvatartás: 9—18 óráig. V. T. Közterületfenntartó Intézmény Szolnok, Tiszaliget és a Virágellátó Gazdasági Társaság Szolnok (2782) Crna Gorában Vihar egy könyv körül A Crna Gona-i Köztársaságban az utóbbi időben mind gyakrabban hallat­nak magukról a cmagorác és szerb szélsőséges nacionalisták, s fellángoltak a Crna Gora-i nép eredete körüli, na­cionalista álláspontról folytatott viták. A kedélyeket most különösen felkorbá­csolta Szavo Brkovics „Etnogenezofó- bia” címmel Cetinjében megjelent könyve, ami válaszként íródott Baitrics Jovanovics szerb szerző „A cmagorá- cok önmagukról” című kötetére. Brko­vics élesen elutasítja Jovanovicsnak azt a fejtegetését, hogy a szerb és a crnago- rac egyazon nép. (A 82 éves Brkovics a jugoszláv kom­munista mozgalom és az antifasiszta népfelszabadító háború legendás egyé­nisége, 1924 óta a JKP tagja, a legma­gasabb jugoszláv kitüntetés, a Népi Hős Érdemrend birtokosa, aki a felszaba­dulást követően számos magas párt és állami tisztséget viselt). A Crna Gorában felerősödött nacio­nalizmusokról most külön ülésen tár­gyalt a Grna Gora-i Kommunista Szö­vetség KB Elnöksége. A tanácskozás jelentőségét mutatja, hogy a vitában részt vettek a köztársaságnak a legma­gasabb szövetségi párt és állami szer­vekbe delegált képviselői is, köztük Vi- doje Zsarkovics, a JKSZ KB Elnökség és Veszelin Gyuranovics, a Jugoszláv Államelnökség tagja. Crna Gora közel 600 000 lakosa közül 400 000 cmagorác, 80 000 muzulmán, 37 000 albán, 20 000 szerb és 8000 hor­vát. A köztársaság az ország fejletlen vidékei közé tartozik és évek óta sú­lyos gazdasági gondokkal küzd. Mint a pártelnökségi ülésein elhangzott be­számoló kifejtette, ebben a helyzetben az utóbbi időben rendkívül felerősö­dött a cmagorác szeparatista és a nagyszerb soviniszta nacionalizmus, s jelentkezik a muzulmán, albán és hor- vát nacionalizmus is. Vidoje Zsarkovics felszólalásában megállapította, hogy a Crna Gora-d nemzeti kérdés körül most két történe­lemszemlélet és politikai irányzat csap össze. Mindegyik antimarxista, mert a probléma elemzéseikor az etnikai moz­zanatokat állítja előtérbe, ezeket tart­ja döntőnek a crnagorai nép nemzeti hovatartozása szempontjából. Az egyik álláspont képviselői tagadják a crna­gorai nemzet létét, s a szerbek és cirna- gorások etnikai „egyneműségét” állít­ják előtérbe, a másik nézetet hirdetők viszont a cmagorac nemzet létét iga­zolandó, tagadják, hogy a szerbek és a crnagorácok között etnikailag bármifé­le kapcsolat vagy „egyneműség” léte­zik. A századfordulón ezen az etnikai alapon keletkeztek a crnagorai politi­kai ellentétek, amelyek most felújul­nak — mondotta Zsarkovics. Rámutatott, hogy a Crna Gora-i nem­zeti kérdést „a szocialista forradalom elvileg példásan megoldotta”. Aláhúzta, hogy a „cmagorác nemzet létezése tör­ténelmi valóság”. Végül azt a vélemé­nyét hangoztatta, hogy a Crna Gorá­ban most jelentkező nacionalizmusok közül a cmagorác a legveszélyesebb. Veszelin Gyuranovics értékelése sze­rint a crnagorások eredete körüli vitá­val a szélsőséges nagyszerb és nagy- crnagorác nacionalista nézetek hirde­tői megkérdőjelezik a jugoszláv szoci­alista forradalom egyik legnagyobb vívmányát, a nemzetek-nemzetiségek egyenjogúságát, testvériségét-egységét. Az elnökségi ülésen folytatott vitá­ban Radovan Radonjics nem értett egyet Vidoje Zsarkovicsnak azzal a megállapításával, hogy a Crna Gora-i nemzetiségi kérdést a szocialista forra­dalom „elvileg példásan megoldotta”. „Ha a nemzeti kérdést tényleg megol­dottuk, akkor miért jelentkeznek nap­jainkban a különféle nacionalizmu­sok?” — vetette fel a kérdést, majd emlékeztetett: „Mi, akik ennél az asz­talnál ülünk, s azok, akik az elmúlt év­tizedekben itt ültek, vagyis a legmaga­sabb szintű pártvezetők eddig még so­ha semmit nem tettünk a nacionalista nézetek térhódításának megakadályozá­sára. Még a kommunistákat sem fi­gyelmeztettük, ha nacionalista állás­pontot képviseltek. Nacionalizmusért még senkit sem vonták nálunk felelős­ségre. Ezen a magatartáson kell gyö­keresen változtatni” — fejtette ki Ra­donjics. A Crna Gora-i pártelnökség határo­zatában felszólította a köztársaság kommunistáit, hogy lépjenek fel eré­lyesen és következetesen mindenfajta nacionalista nézet és megmozdulás, a nacionalizmus hordozói ellen. Márkus Gyula

Next

/
Oldalképek
Tartalom