Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-04 / 54. szám
1968. MÁRCIUS 4. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 DAB — Szolnok megye Eszmecsere a tudományos együttműködésről A DAB tagjai a házigazdák kíséretében ellátogattak a Szolnoki Papírgyárba, ahol a nagyüzemben folyó tudományosműszak] munkával és a termelési folyamattal ismerkedtek (Fotó: D. G.) Több mint 10 éves kapcsolat fűzi egymáshoz Szolnok megyét és a Debreceni Akadémiai Bizottságot, és több rrtint fél évtizede egyre élőbb és termékenyebb ez a kapcsolat: ma már a megye szakemberei közül mintegy százharmincán vesznek részt a DAB különböző szak- bizottságainak munkájában, és érkeznek évente rendszeresen értékes tanulmányok a bizottság különböző témájú pályázataira — és járnak sikerrel. Gyümölcsöző kapcsolat alakult ki az évek során a bizottság és a megye kutatóintézetei, felsőoktatási, közművelődési intézményei, termelőszövetkezetei és vállalatai között. E kapcsolat további erősítésének, még eredményesebbé tételének szándékával találkoztak tegnap Szolnokon, a Technika Házában az akadémiai bizottság vezetői és tagjai — közöttük például a neves nyelvtudós, Kálmán Béla professzor. Mészáros János kutatóintézeti igazgató, mindketten akadémikusok, Nánási Pál tanszékvezető egyetemi tanár, Acs Antal nyugalmazott egyetemi tanár — valamint a megyei tudományos koordinációs bizottságot képviselő szakemberek, egy-egy tudományos szakterület művelői. A megyei pártbizottság képviseletében Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára volt jelen. A Szolnok megyében folyó tudományos tevékenységről, benne a négy főiskola kutatómunkájáról, valamint a megyében előttünk álló és a szaktudományok támogatását is igénylő fejlesztési feladatokról dr. Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnökhelyettese számolt be a vendégeknek, míg az Akadémiai Bizottság nevében dr. Szabó Gábor akadémikus, a DAB alelnöke terjesztette elő közös eszmecserére a kapcsolatok erősítését célzó gondolatait, javaslatait; hangsúlyozván a problémák felismerésének, valamint a megoldásukhoz szükséges tudományos igényű gondolkodás fontosságát — az élet minden területén. Annak szükségességét, hogy a tudományos kutatás és a termelés, azaz a „megrendelő” igényei minél szélesebb körben találjanak napjainkban egymásra. Dr. Borsos János, a DAB tudományos titkára a Szolnok megyeiek eddig végzett tevékenységét értékelte és illette elismeréssel. A tájékoztatókat követő gondolatcserében időszerű, a tudomány és a mindennapok összefüggéseit érintő, továbbá a termékeny együttműködés különböző kérdéseit vitatták meg a jelenlévők. A találkozó délután a Szolnoki Galéria megtekintésével folytatódott — ide elkísérte a vendégeket Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke is — majd a korszerű Szolnoki Papírgyárban tett látogatással ért véget a program. A családokért Programsorozat kezdődött a megyében A Hazafias Népfront megyei bizottsága, valamint a KISZ, a megyei tanács, a Vöröskereszt, a megyében működő családsegítő központok és más szervek rendezésében szerdán megkezdődött Szolnokon A családokért elnevezésű megyei programsorozat. Március 8-a és május 29-e között a rendezőszervek a megyeszékhelyen kívül Kun- szentmártonban, Csépán, Túrkevén, Tiszafüreden, Kisújszálláson, Kenderesen, Jászkiséren, Jászberényben, Karcagon és Törökszentmik- lóson előadásokat tartanak, vetélkedőket szerveznek, továbbképzéseket, tömegsportakciókat kezdeményeznék családoknak és azoknak a társadalmi aktíváknak, akik a családsegítő mozgalomban dolgoznak. Szerdán a Hazafias Népfront megyei bizottságának székházában dr. Cseh-Szom- bathy László szociológus, az MTA Szociológiai Kutató Intézet igazgatója előadásával nyílt meg a heteken át érdekesnek és mozgalmasnak ígérkező sorozat. Az ismert szociológus időszerű család- politikai kérdésekről szóló előadása iránt régen nem tapasztalt nagy érdeklődés nyilvánult meg. A népfront- székház tanácskozótermébe pótszékeket kellett elhelyezni. Az előadást dr. Cseh- Szombathy László és hallgatósága eszmecseréje zárta. Hét szervezet részvételével Biotechnológiai kutatási fejlesztési társaság alakult Biotechnológiai kutatási fejlesztési társaság alapító okmányait írták alá csütörtökön a fűzfői nitrokémia ipartelepeken hét gazdasági és tudományos szervezet képviselői. A nitrokémia, az akadémia biológiai központja, a Biotechnika Rt., a Gabonatermesztési Kutató Intézet, a MÉIM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja, a Vetőmag Termeltető és Értékesítő Vállalat, valamint az Akadémia Martanvásári Mezőgazdasági Kutató Intézete által létrehozott társaság tagjai egy, a növényvédelmet gyökeresen megváltoztató koncepció megvalósítására szövetkeztek. Érvek az országgyűlés vitájához Az MHSZ-nél Észt vendégek megyénkben Az észt—magyar testvér- kapcsolat ápolása jegyében az MHSZ Szolnok Megyei Vezetőségének meghívására Reintam Arvedovics Arne ezredesnek — az Észt DO- SíZAAF Központi Bizottsága elnökének — a vezetésével a múlt hét végén háromtagú delegáció érkezett megyénkbe. A küldöttség Jászberényben, Kunszentmártonban, Tiszaföldváron, Karcagon, Kisújszálláson és Szolnokon tanulnjányozta több iskolai, üzemi, termelőszövetkezeti és szakági klub tevékenységét, honvédelmi nevelőmunkáját. A küldöttséget tegnap a ^megyei pártbizottság székházában fogadta Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára. A delegáció ma reggel elutazott Budapestre, ahol a honvédelmi szövetség. országos központjának székházában — a hazautazás előtt — találkozott Kéri György vezérőrnaggyal, az MHSZ főtitkárával is. Kialakulóban Családsegítő központok Néhány városban, községben már korábban megalakult. másutt most szerveződik a szociális gondoskodás új intézménye: a családsegítő központ. Rendeltetése — amint az elnevezés is tükrözi —, hogy felkutassa és pártfogolja a támogatásra szoruló családokat. Legyen támaszukra a megélhetési gondok megoldásában, és nem csupán segélyezéssel, hanem, ha szükséges, a munkaalkalmak, elhelyezkedési lehetőségek fölkutatásával, ajánlásával. Nyújtson segítséget a családi gazdálkodáshoz, a háztartáshoz, a gyerekneveléshez — egyáltalán az egészséges és értelmes életvitelhez. Tegnap ülést tartott az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja. Bugán Mihály, a képviselő- csoport vezetője előterjesztette az éves munkatervet, melyben többek között közös eszmecsere is szerepel Heves megye honatyáival, de a soros parlamenti ülések tematikáján túl napirendre tűzik az ifjúságpolitika aktuális feladatainak elemzését és a korosztály SKolnok megyei helyzetét. Ugyancsak a politikai időszerűség indokolja, hogy tájékoztatót hallgatnak meg az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Szolnok Megyei Igazgatóságának tevékenységéről is. A közlekedési törvénytervezetet Nagy Ervin közlekedési miniszterhelyettes ismertette, őszintén tárva föl a képviselők előtt a tárca gondjait. Magyarország úthálózatának hossza 160 ezer kilométer, azaz az Egyenlítő mentén négyszer érné körül a Földet. Ebből 30 ezer kilométer országos kezelésben, 60—70 ezer kilométer tanácsi fenntartásban van, míg a többit mezőgazdasági ipari üzemek és erdészetek kezelik. Az 1 millió 700 ezer jármű mór ma is bizonyos feszültségek közepette képes céljához érni, ám a prognózis szerint az^ ezredfordulóra valamennyi család rendelkezik majd személygépkocsival, így a járművek sűrűsége mindenképp indokolja az úthálózat bővítését. Hogy miben hozhat változást, ha elfogadják a közlekedési törvénytervezetet? Sok egyéb mellett abban is, hogy nagyobb szabadságot biztosít a fuvarozási tevékenységben. A minisztérium azt javasolja, ne legyen sem teherbírási, sem egyéb korlátozása annak, ki milyen járművet állít forgalomba. Ha valakinek tőkéje van, úgy közlekedtessen kamiont és ehhez akár harminc alkalmazottat is foglalkoztathat. A miniszterhelyettes úgy vélte, hogy Törvényjavaslatok hátteréről tárgyalt a képviselők megyei csoportja ne védjük meg az állami fuvarozási vállalatokat a versenytársaktól. Egyébként a két legnagyobb utas- és teherfuvarozó cégünk — a MÁV és a Volán — tevékenységében némileg elmaradt a tervezettől és amint azt Kádár György, a megyei tanács közlekedési osztályának vezetője elmondta, ugyanez a helyzet megyénkben is. A megyehatárainkon belül a Volán Vállalat 78,8 millió utast fuvarozott 1987-ben, s ennek a háromnegyed része helyi közlekedésben vett részt. Vasúton Szolnok megyében 7 millió 300 ezer utas közlekedett és a tehervagonok több mint 3 millió tonna árut szállítottak. Mindkét szám valamelyest visszaesett 1986-hoz képest. A Tisza, mint hajóút alig 2 százalékos kihasználtságú: az ingadozó vízállás, a hiányos járműpark és a kikötők nem megfelelő állapota gátolja a forgalom fellendülését. A képviselők kérdései után Borbély Gyula, a MÉM főosztályvezetője a szövetkezeti es élelmiszer törvény módosítását indokolta. Amint elmondta, a termelő- szövetkezetek V. kongresszusán született meg az az igény, amely most a törvénymódosításban testet ölt. A lényege az, hogy a mező- gazdasági szövetkezetek eredményesebben tudjanak alkalmazkodni a változó gazdasági helyzethez. Érdekeltségi viszonyok módosítására kerül sor, ugyanakkor a termelőszövetkezetek bizottságainak számát is csökkenteni kivánják. Egyszerűsítik a szabályzatokat, egyszóval a megnövekedett bürokráciának kívánnak gátat vetni. Nagyobb szabadság ígérkezik a munkavállalásban, s a nehéz helyzetbe jutott szövetkezeteknek módjuk lesz egyszerűbb szövetkezeti formát választani. Az élelmiszer törvény úgy tűnik, csak hangsúlyozza azoknak a követelményeknek a fontosságát, amelveket eddig is megpróbáltak támasztani — több kevesebb sikerrel — a termelőkkel szemben. Ne legyen kétféle mérce az élelmiszer előállításában: a hazai vásárló számára gyártott áru legyen olyan színvonalú, mint amelyik a határainkon túlra indul. A boltok pultjainál legyen könnyebb az eligazodás: tartalmazza a csomagolás a szavatossági időt a jelenleginél áttekinthetőbb módon, de történjen utalás arra is. melyik árut kell a lejárat után kivonni a forgalomból és melyik válik értékcsökkentté. A KERMI és az egészségügyi tárca véleménye is bennefoglaltatik majd abban a követelményben, melyet a jövőben az élelmiszert előállítókkal szemben támasztanak. A tanácskozáson Török Sándor a magántermelők nevében emelt szót, véleménye szerint mindéképp meg kell óvni érdekeiket, hiszen a házi baromfira vagy a házi savanyításé káposztára még sokáig igény lesz. Hajós Ferenc olyan élelmiszer- törvény kidolgozását szorgalmazta, amely — mint mondotta — végre összhangban lesz a külföldi megrendelők előírásaival. Végezetül Rábold Gábor, a megyei pártbizottság osztályvezetője a megyei pártvégrehajtóbizottság 1987. december 15-i üléséről adott tájékoztatást, melynek egyik napirendjeként értékelték az országgyűlési képviselők munkáját. — Pb — Árverés Boldogházán Kosok a kalapács alatt Az értékesítésnek a megyében eddig kevésbé alkalmazott módját választotta a Jászboldogházi Aranykalász Tsz, amikor elhatározta, hogy a mintegy 300 állatot számláló tenyészkos állományának egy részét árverésen adja el. A tegnap rendezett eseményre meghívták az ország juhtenyésztéssel foglalkozó gazdaságainak az értékesítésben érdekelt szerveknek a képviselőit, s .gyapjú forgalmi szakembereket — kibővítve ezzel az adás-vétel bonyolítását értékes szakmai találkozóvá. A szövetkezet negyed százada foglalkozik juhtenyésztései, mégpedig eredményesen. A jó tenyésztési munkát számos oklevél, elismerés fémjelzi, köztük az 1980- as és 85-ös OMÉK-on kapott díj, amely a legszebb anya- illetve apaállatnak járt. Az Aranykalász Tsz egyike a megye négy, törzs- tenyésztéssel foglalkozó gazdaságának. Juh tenyészetük fésűs merinó hús- gyapjú típus. Anyaállományuk 1200 állat, ennek 80 százaléka elit — rekord, elit, illetve I. osztályú minősítésű — két éven belül azonban a törzsállomány teljes egészében ezekbe a kategóriákba lesz sorolható. Az ágazat termelési mutatói önmagukért bebeszélnek; az anyák 50 kilogramm testsúly mellett 6 kilogramm gyapjú nyírósú- lyúak, évi egyszeri elletés- sel 130 százalékos szaporulatot teljesítenek. A kosok átlagos testtömeg gyarapodása 355 gr/nap, az egy anyára jutó nyereség kos- értékesítés nélkül 835 forint, kosértékesítéssel együtt 1516 forint. A szövetkezet és a Gödöllői Állattenyésztő Vállalat által közösen rendezett tegnapi árverésen 117 egyéves, tenyészérett kos került kalapács alá, 10—14 ezer forintos kikiáltási áron, amely megegyezett a hatósági irányárnál. ,Az árverés előtt a vevőknek természetesen volt lehetőségük megtekinteni valamennyi tenyészállatot, s a szakember szemével kiválasztani a legmegfelelőbbet. S hogy valóban hozzáértő vevők voltak, bizonyítja, hogy a kosok javáért 20 ezer forintot is megadtak a licitálás során, míg más apaállatokra jelentkező sem akadt. A jól sikerült árverést amelyen 92 kos talált gazdára a tervek szerint a szövetkezet májusban megismétli. Felvételeink a nem mindennapi akción készültek. (Kép és szöveg: T. Katona László).
