Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-31 / 77. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 31. i A tudomány világa Száz éve ismert a szacharin Édesebb a cukornál A legrégibb, közismert édesítőszert, a szacharint a múlt században — 1879ben — állították elő*. Fő alkalmazási területe a cukorbetegek ételeinek és italainak az ízesítése volt. Később, az első és második világháború nélkülözései közepette viszont arra voltak jók a mesterséges édesítőszerek, hogy cukor hiányában némileg megédesítsék az emberek — főleg a gyermekek — életét, napjainkban viszont méginkább előtérbe kerül kalóriamentes voltuk. Jelentős segítséget nyújtanak ugyanis a súlyfölöslegüktől megszabadulni kívánóknak. A legkiválóbb minőségű szacharin sem tűri azonban jól a hőt: ez is egyik oka, hogy a vegyészek új. jobb mesterséges édesítőszerek után kutattak és kutatnak. Ennek eredményeként kerültek forgalomba — kb. két évtizede — a ciklamátok, amelyekre azonban hamarosan ráragasztották a rákkeltő jelzőt. A tudomány mindmáig nem tud egységes és végleges állást foglalni e tekintetben. Egyes országokban forgalomban van a cik- lamát, más államok egészségügyi hatóságai tiltják használatát, még a korábbi engedélyeket is visszavonták. Mivel a mesterséges ede- sítőszer-felhasználás egyik jelentős területe az üdítő italok gyártása, érthető, hogy e téren igen nagy a piaci verseny. Ilyen szempontból óriási jelentőségűek az új és egyre újabb vegyületek. Előny a fogyókúrázóknak Angliában három új termék engedélyezése van folyamatban: az aszpartámé. a nyugat-német Hoechst által gyártott aceszulfám K-é. valamint a Tate and Lyle által gyártott thaumantiné. Más nyugat-európai országok is használni akarják ezeket az anyagokat. Mindhárom intenzív édesítőszer. E termékek felhasználása elsősorban fogyókúrázóknak szánt élelmiszeripari termékekben, üdítő italokban, jégkrémekben, “ desszertekben stb. jön számításba. A fogyni szándékozók természetesen a kávéba, teába is szívesen teszik ezeket. További felhasználási területet jelentenek a gyógyszerek, a szájvizek és fogkrémek, rágógumi, stb. Az újszerű mesterséges édesítőszerek gyártói — akik e termékeket kifejlesztették — nagy várakozással tekintenek a várható forgalombővülés elé. Csakhogy az engedély megszületése — az új gyógyszerek forgalomba hozatali .engedélyéhez hasonlóan — nagyon lassú: az aszpartám felfedezésének éve 1965 volt (!), és csak napjainkra került első helyre a mesterséges édesítőszerek világméretű forgalmazásában. Az aszpartám két amino- savból, az L-aszparginsav- ból és az L-fenilalaninból képződik. Négy százalékos Vizes oldata 180—200-szor édesebb, mint a hasonló koncentrációjú cukoroldat. íze gyakorlatilag a cukoréval azonos, nincs keserű utóíze. Ez az oka annak, hogy az L-fenilalananin évi forgalma az Egyesült Államokban az 1982. évi 2,5 millió dollárról 1987-re kb. 77 millióra nőtt. Az aszpartám iránti igény teljesen átrendezi az L-fenilalanin piacát. Néhány éve e vegyület forgalmának több, mint 99 százalékát a gyógyszer- és tápszeripar fogyasztotta. 1987-ben már csak az értékesített menrr.: - ség 6 százaléka került er e a területre. Az L-fenilalanin gyártástechnológiái a nagy japán aminosav-termelők kezében összpontosulnak. E cégek fermentációval dolgoznak, ami szennyezett terméket eredményez, a tisztítás pedig bonyolult és nagyon drága (ezért magas jelenleg az asz- pargám ára.) Nyilvánvaló, hogy a szintetikus termelés megkezdése jelentheti a kiutat. Véletlen felfedezés A másik potenciális mesterséges édesítőszer jelölt az aceszulfám. Felfedezése 1967-ben szintén véletlen volt. A frankfurti Hoechst cégnél vizsgálatokat végeztek új típusú gyűrűs vegyületek előállítására. Ennek során jött létre egy hattagú vegyület, amelyben oxigén-, kén- és nitrogénatomok kapcsolódnak közvetlenül egymáshoz. A vegyület kálium- sójának, az aceszuilfám-K-najk 4 százalékos vizes oldata kb. 130-szor édesebb a megfelelő koncentrációjú cukoroldatnál. Az aszpartámhoz hasonlóan ez a vegyület is kedvező eredményt mutatott a farmakológiai és toxikológiai vizsgálatok során. Ellentétben az aszpartámmal, amely átalakul, az aceszufám-K változatlan formában ürül ki a szervezetből. Az előállító szerint az ace- szulfám-K-nak számos előnyös tulajdonsága van. így például szilárd formában és oldatban a vegyület egyaránt igen stabil. Még erősen savanyú üdítő italokban is csupán a gyártástól számított néhány hónap múlva kezd elbomlani. A magas hőmérsékletnek is ellenáll. A Hoechst cég számításai szerint a vegyület korlátozott mértékben rövidesen a piacra kerülhet. Az egyik legnagyobb felvevő, az Egyesült Államok illetékes hatósága azonban nem siet a döntéssel. Ötszázszor édesebb a cukornál A Taté and Lyle cég thau- matinjának (kereskedelmi neve: Talin) forgalmazása már megkezdődött Japánban. Várható, hogy az USA- ban is rövidesen engedélyezik majd korlátozott körű felhasználását ízanyagokban. A természetben egy Nyugat- Afrikában élő trópusi növény. a Thaumatococcus da- niellii érett gyümölcsében fordul elő. A vegyület pontos szerkezetét nem ismerjük. A Talin édessége igen nagyfokú, 4 százalékos oldatban ötszázszorosan haladja meg a cukorét. A Talin nem csupán édes íze miatt értékes, hanem fokozza a mentol, a kávé és más aromák ízhatását is. Ez a tulajdonság fehérje típusú molekuláknál szokatlan. Japánban már 1979 óta használják a terméket igen széles körben, mint például a rágógumik, cukorkák, sütőipari készítmények, desszertek, levesek, savanyúságok, felvágottak ízesítésére. A jövő fogja majd megmutatni, hogy az új mesterséges édesítőszerek milyen sikeresek lesznek a gyakorlatban. Persze lehetséges, hogy a forgalomba kerülés után indul meg az elemi érdekeiben sértett cukoripari termelők és forgalmazók ellentámadása. Hiszen minden vegyületnél lehet előre nem látott, nem várt mellékhatásokra számítani. A hazai népegészségügyi szempontok mindenesetre indokolnák a szacharinnál kellemesebb ízű, kalóriamentes édesítőszerek választékának bővülését. H. Zs. Parányi alkatrészeknél Olvasztás, hegesztés elektronsugárral A modem technika egyre fokozottabb követelményeket támaszt. Az elekronika például a mind parányibb alkatrészek gyártása felé tart, de ugyanakkor hihetetlenül szigorú anjTagtisztaságot és munkamódszerek kidolgozását tette szükségessé. így' kezdték el — mintegy 20 éve már — anyagsmegmunkálá- si célokra igénybe venni azokat a sugarakat, amelyék egyrészt elegendő energiával rendelkeznek a megmunkáláshoz, másrészt nyalábjuk kellőképpen irányítható. Az iparban az ion-, az elektron-, a plazma- és a lézer-sugarakat használják fel. Az elektronsugaras olvasztást például elsősorban a reaktor-, a félvezető- és a rakétatechnikáiban alkalmazott magas olvadáspontú anyagok nagy tisztaságú előállítására vezették be. E berendezéseknek ma már többféle változata is ismeretes. Bennük a megolvasztandó anyag rúd,, szemcsés, por vagy forgács formájában is elhelyezhető. Nagy , anyagtisztaság érhető el ezzel a módszerrel, több ítényező kedvező együtthatásának az eredményeként. Az elekron- sugár például, mint energia- hordozó nem szennyezi a megolvasztandó anyagot, a vákuumtér is hozzájárul a szennyezések csökkentéséhez, de az is számít, hogy az elektronsugár viszonylag hosszú időn át tartja alvadt állapotban az anyagot. Ügy- nevezett zónázó olvasztással az egy lépésben elért tisztaság még tovább növelhető. Az eLektronsugarak hegesztésre is felhasználhatók, méghozzá olyan anyagok ösz- szehegesztésére is, amelyek hagyományos hegesztési módszerekkel csak riehezen vagy egyáltalán nem köthetők. A hegesztéskor fontos szempont az automatizálha- tóság, egyrészt a gazdaságos sorozatműveletek bevezetése miatt, másrészt pedig a reaktortechnikában például a reaktor fűtőelemei fokozásánál, mivel a sugárveszélyes anyagot tartalmazó tok összehegesztése csak megfelelő sugárvédelem mellett végezhető el. Ezzel az eljárással nem egészen 1 mm átmérőjű burkolatban elhelyezett termő- elemek is készíthetők, amelyek például injekciós tűkbe helyezve a szervezet belsejében, a bőrfelszín alatt különböző mélységben fekvő részek hőmérsékletének századfok pontossággal történő meghatározására is alkalmasak. A hőre különféleképpen viselkedő anyagok — például kerámiák és acélok — elektronsugaras hegesztéssel egyesíthetek, mert a termikus beavatkozás az egyesítés helyén olyan rövid ideig tart csupán, hogy ezalatt az az anyag sem képes károsodni, amelynek olvadáspontja akér ezer fokkal is alacsonyabb, mint a vele egyesítendő másik munkadarabé. Az infravörös technika fejlődése új lehetőségeket nyitott a tudományos kutatásban, az orvostudományban, az iparban. A szuperérzékeny h űsugárzás-ellenőrző műszerek lehetővé teszik a tanulmányozandó tárgy különböző pontjai hőmérsékletének meghatározását kontaktus nélküli távméréssel; és ami a legfontosabb: követni tudják a hő- eloszlást a tárgyak felületén. Az emberi test felületi hő- elosztásának „letapogatására” készült termovizorokban az infravörös sugarak láthatóvá alakítása folyamatosan, pántról pontra történik az optikai elemek leképzési irányainak változtatásával, tehát forgó vagy billegő tükrökkel, prizmákkal. A készülékekkel kapott hőtérképek — teirnogrammák — alapján következtetni tudnak az orvosok a szervezet különböző elváltozásaira, betegségeire. Az onkológiáiban alkalmasak a termoviNovák és szupernóvák Robbanásszerű fizikai jelenségek Robbanásszerű fizikai jelenségek valószínűleg minden csillagon előfordulnak. A Napon — különösen amikor sok folt van rajta — gyakran figyelhetünk meg úgynevezett fléréket, olyan jelenségeket, amikor a napfelület kis területén mind az optikai, mind a rádiósugárzás erőssége hirtelen megnő. Anyag lökődik ki ilyenkor a Napból a világűrbe, egy része nagy sebességű atommagok, úgynevezett kozmikus sugárzás alakjában. Vannak csillagok, ^melyeknél a napdüéreknél sokkal hatalmasabb robbanások figyelhetők meg. Némelyiken a robbanások néhány óránként, másoknál hetek vagy hónapok, sőt csak évtizedek múlva ismétlődnek. Sok csillagnál eddig csak egy fellöbbanóst figyeltek meg, de az olyan hatalmas volt, hogy az addig jelan- téktdlenül halványnak látszó ismeretlen csillag néhány héten át az égbolt egyik legfényesebb csillagaként tündökölt. Ezeket a váratlanul megjelenő - csillagokat „új csillag-”nak, latin néven no- vának nevezik. Alig múlik el évtized, hogy ne jelenne meg fényes nova az égen. Századunkban a legfényesebb 1918-ban tűnt fel a Sas csillagképben, de majdnem olyan fényes volt, a Perseus csillagképben 1901-ben fellángolt nova is. Később, 1963-ban, a Herkules csillagképben jelent meg szabad szemmel is jól látható nova. A századforduló környékén egy tucatnyi galaxisban figyelték meg olyan fellángoló csillagot, amelynek fényessége a maximumában csaknem olyan fényrendű volt, mint a galaxis összfé- nyessége, amelyikben megjelent. Ennyi véletlen irány- egybeesésről nem lehetett szó. El kellett fogadni azt a tényt, hogy vannak olyan égitestek, amelyék fellángolásuk alkalmával olyan fénynyel tudnak sugározni, mint a sok milliárd csillagból álló csillagrendszerek. Találó tehát rájuk a szupernóva elnevezés. Ezeknél a íellobba- nás alkalmával kisugárzott energia olyan nagy, mint egy csillag egész energia- készlete. Ha tehát a jelenséget valamely csillag produkálja, a kitörés után aligha térhet vissza eredeti állapotába, sót lehet, hogy teljesen szétszóródik a világűrben, a csillag megszűnik létezni. Érdekes, hogy bár elég gyakran tűnnek fel fényes novacsillagdk az égen, az első európai feljegyzés ilyenről 1572-ből maradt ránk. 1572 novemberében a Kassiopeia csillagképben a Vénusz bolygó fényességét is felülmúló csillag tűnt fed. Egyik felfedezője, a világ egyik legnagyobb csillagásza, Tycho Brahe volt, aki könyvet írt róla De Stella nova címmel. Ez a jelenség lényegesen hozzájárult a kétezer éven át elfogadott és megdönthetetlen igazságnak tartott arisztotelészi tanok megcáfolásához, hogy változás a világban csak a Föld közélében, a Hold alatti szférában lehetséges, míg a távolabbi szférákban, ahol a csillagok helyezkednek el, a teremtés tozatlan. óta minden váiA Tyűho által megfigyelt ldbbanás helyén nem maradt semmi olyan csillag, amely posztnova, a nova utóda lenne, ezért az általa megfigyelt jelenség csak szupernóva lehetett. , Képünkön egy szupemova- féllobbajnás. zárok a tejelválasztó- és a pajzsmirigy daganatainak, a csontszarkómának és egyéb daganatos betegségeknek a kimutatására, és a pontos diagnózis megállapítására. A „hőlátás” a törések, a zúzó- dások, az izületi gyulladás diagnosztizálásában, továbbá az égések és fagyások határainak megállapításában is igen jó eredményeket hozott. A termoviziós módszernek a szív- és érrendszeri rendellenességek kimutatásában, valamint a 'hasi gyulladásos folyamatok | észlelésében is jó hasznát veszik. A módszer igen hasznosnak mutatkozik a szülészeti és nőgyógyászati gyakorlatban is. A termovdzorokat nemcsak az orvostudományban, hanem számos iparágban is hasznosan alkalmazzák. Segítségükkel lehetővé válik az ipari és lakóépületek, távfűtővezetékek és egyéb berendezések és távvezetékek hőviiszonyainak folyamatos figyelemmel kísérése stb. De termo vi zárokkal leleplezhető például az elektromotorok rendellenes melegedése is. Képünkön egy ipari célú termovizor látható. Ultracentrifugával Tejsavóból — bor Az amerikai Cornell egyetemen a sajtgyértás során keletkező tejsavó hasznosításával kísérleteznek. Űj eljárásukkal először ultracentrifugával eltávolítják a 1 savóban lévő fehérjét, majd elektrodializissel az ásványi anyagokat. A visszamaradó folyadékban sok a tejcukor, a laktóz, amelyet azután a különleges élesztővel megérj esztenek. Az éljárás végeredményeként fanyar bor jön létre, amelyet olcsón árusítanak. Kereskedelmi Vállalat pályázatot hirdet közel félmilliárdos munkakör betöltésére. raktárába raktárvezetői Pályázati feltétel: — középfokú iskolai végzettség -f- szakirányú képzettség. — 3 éves szakirányú gyakorlat, — erkölcsi íeddhetjetlenség, — részletes önéletrajz, bérezési igény feltüntetése. A pályázatokat „Kereskedelmi Vállalat” jeligére a kiadóba kérjqk benyújtani a hirdetés megjelenését követően 110 napig. (2328) árulkodó hősugarak Termovizorok a gyógyításban
