Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-31 / 77. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 31. KÖZLEMÉNY a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről Várkonyi Péter külügyminiszter a magyar küldöttség tagjaival a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának szófiai ülésén (Telefotó: BT A — MTI — KS) 1986. március 29—30-án Szófiában a Varsói Barátsági Együttműködési és Kölcsönös Segítségnyújtási Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottsága megtartotta soros ülését. Az ülésen részt vették: Petar Mladenov, a BKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Bolgár Népköztársaság (iülügytmdnis ztere; Bohusilpv Ohnoupek, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügyminisztere; Marian Orzeohowsfci, a LEMP KB Politiikai Bizottságának tagja, a Lengyel Népköztársaság külügyminisztere; Várkonyi Péter, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere; Oskar Fischer, az NSZEP Központi Bizottságának tagja, a Német Demokratikus Köztársaság külügyminisztere; loan Totu, az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a Román Szocialista Köztársaság külügyminisztere és Eduard Se- vardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere. Az ülésen áttekintették a nemzetközi, mindenekelőtt az európai prohlémák széles körét. A miniszterek tüzetesen megvitatták a nemzetközi helyzet pozitív tendenciái továbbfejlesztésének és megszilárdításának elsődleges feladatait. Megállapították, hogy a nemzetközi helyzet Európában, s az egész világon változatlanul bonyolult és ellentmondásos, aláhúzták a leszerelési folyamat előmozdításának, a nukleáris fegyverektől és erőszaktól mentes világ megteremtésének nyomatékos szükségességét. Fontos, hogy valamennyi állam tartózkodjék bármely olyan cselekménytől, amely ezt a folyamatot megnehezítené. Megengedhetetlen, hogy míg egyes területeken folyik a leszerelés, másutt fegyverkezési verseny bontakozzék ki. Az ülésen a NATO-tagál- lamofchoz, az európai biztonsági és együttműködési értekezlet valamennyi résztvevőjéhez intézett felhívást fogadtak el. 2. Az ülés résztvevőd sík- •raszálltak a Szovjetunió és az USA között a közepes és rövidébb hatótávolságú rakéták felszámolásáról kötött szerződés ratifikációs folyamatának mielőbbi befejezéséért. E szerződés általános megítélés szerint történelmi jelentőségű. A közepes és rövidébb hatótávolságú rakétákról szóló szerződést csak első lépésnek tekintik, ezt új megállapodásoknak teli követniük, amelyek a stratégiai támadó fegyverzetek csökkentésére, a fegyverkezési versenynek a világűrben való megakadályozására, a nukleáris kísérletek teljes és általános betiltására, az atorn- és vegyi fegyverek, valamint a tömegpusztító fegyverek más típusainak felszámolására, az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentésére, a katonai kiadások csökkentésére, valamint más biztonsági és leszerelési kérdések megoldására irányulnak. A miniszterek kifejezték meggyőződésüket, hogy a .‘leszerelés területén rendkívüli jelentőségű lépés lenne a Szovietufüó és az USA között a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló megállapodás, az ABM-egyezmény betartása mellett, olyan formában, ahogyan azt 1972-ben aláírták, azzal, hogy a felek egyeztetett ideig azt nem mondják fel. Eduard Se- vardnadze, a Szovjetunió külügymiinns ztere tájékoztatást adott a nukleáris és űr- fegyverekről szóló genfi szovjet—amerikai tárgyalások alakulásáról, az USA képviselőjével fennálló más, ezirányú kapcsolatokról. A szovjet fél álláspontja teljes ‘támogatásban részesült. Az ülés résztvevői aláhúzták annak szükségességét, hogy le kell mondani a közepes és rövidébb hatótávolságú rakétákról szóló szerződés alapján megsemmisítendő nukleáris fegyverzetek bármilyen módon történő .kompenzálására” irányuló szándékokról. Az ülésen részt vevő államok a nukleáris leszerelési folyamatban megnyilvánuló jóakarat jeleKént értékelik, hogy a Szovjetunió, még a közepes és rövidébb hatótávolságú rakétákról szóló szerződés életbe lépése előtt, az NDK-val és Csehszlovákiával kötött megállapodás alapján kivonta ek ét állam területéről a szovjet OTR—22 (SS—12) rakétákat. A miniszterek elmélyült véleménycserét folytattak a leszerelés, valamint az európai biztonság és bizalom erősítése, a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztésének kérdéseiről és kifejezték államaik arra irányuló készségét, hogy e célból valamennyi európai országgal szélesítsék a konstruktív párbeszédet. Az ülés résztvevői hangsúlyozták, hogy a tartós béke és biztonság megőrzésének feltétele Európában a kontinens háború utáni határainak sérthetetlensége, a területi-politikai realitások, az államok szuverenitásának és területi integritásának tiszteletben tartása, az általánosan elfogadott nemzetközi jogi elvek és normák szigorú ‘betartása. A jövőben is határozottan szamibeszáll- nak minden olyan kísérlettel. amely kétségbe von ia e realitásokat, azok megingathatatlan voltát. Ennek kapcsán rámutattak arra. hogy a revansis+a erők tevékenysége, a revansizmus ösztönzése, bárhol is történjen az, ellentétben áll az enyhülés és a (biztonság érdekével, a 70-es években kötött szerződésekkel és egvezmények - kel, a helsinki záróokmány- nyál. 4^ Az ülés résztvevői kifejezték országaik eltökélt szándékát az európai — az Atlanti-óceántól az Urnáiig terjedő területen lévő — fegyveres erők és hagyományos fegyverzet jelentős csökkentésére, az ezzel kapcsolatos tárgyalások mielőbbi megkezdésére. A meglépés szerű támadás veszélye csökkentésének céljából különleges figyelmet kell szentelni azon fegwerfajták csökkentésének, amelyek a fegyveres erők támadóké- pességének alapját képezik, beleértve a taktikai nukleáris fegyvereket is. Az európai hagyományos fegyverzetek terén kialakult asszim- metriák és egyensúlyhiányok felszámolására olyan, a kölcsönösség alaoián álló csökkentések révén kerülhetne sor, amikor is az csökkentené. aki a fegyverzetek egyik vagv másik faitájában fölényben van. Ez megfelelne a felok egvenjogúséaa és egyenlő biztonsága elveinek, minden európai állaim érdekeinek. Valamennyi lépés a szükséges adatok cseréje alapján valósulna meg, hatékony ellenőrzési és felügyeleti rendszer mellett. A tárgyalások témája a fegyveres erők és hagyományos fegyverzet, valamint a katonai technika lenne, beleértve a kettős rendeltetésű eszközöket, azok nukleáris komponense nélkül. A kettős rendeltetésű eszközök, nukleáris komponensek külön tárgyalások tárgyát képezné. E tárgyalásokat nem szabad hosszú időre elhalasztani. A Varsói Szerződés tagállamai változatlanul készek azokat a hagyományos fegyverzetekről folytatandó tárgyalásokkal egyidőben folytatni, s megerősítik meghirdetett céljukat — a harcászati nukleáris fegyverek teljes felszámolását Európában. 5. Az ülés résztvevői megvitatták a bécsi találkozó munkáját, és megállapították, hogy ez a fórum egészen közel került olyan politikai döntések meghozatalának fontos szakaszához, amelyek biztosíthatnák az európai biztonság és együttműködés további erősítését. A Varsói Szerződés tagállamai kifejezték eltökéltségüket, hogy a bécsi találkozó olyan eredményekkel feje-1 ződjélk be, amelyek a helsinki záróokmány valameny- nyi elve és rendelkezése alapján minőségileg új szintre emelnék az összeurópai folyamatot minden területen, erősítenék a tényleges leszerelés dinamikáját földrészünkön, még jelentékenyebb és hatékonyabb bizalom- és biztonságerősítő intézkedéseket tennének lehetővé, hatékony ösztönzést adnának a gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés, a kultúra területén és az összes többi humanitárius területen történő együttműködés elmélyítésének, a kölcsönös megértés és tisztelet légköre megteremtésének. Az ülésen képviselt országok síkraszállnak azért, hogy a bécsi találkozó munkáját minden irányban tegyék intenzívebbé. A maguk részéről készek minden tekintetben hozzájárulni tartalmas, kiegyensúlyozott záródokumentum késedelem nélküli kidolgozásához. Megerősítették azt a javaslatot, hogy a bécsi találkozót az Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet résztvevő államai külügyminisztereinek szintjén fejezzék be. Ez lehetőséget adna a minisztereknek arra, hogy véleménycserét folytassanak az összeurópai folyamat további elmélyítésével kapcsolatos kérdésekről, hogy megadják a jelet a tárgyalások megkezdésére a bizalom- és biztonságerősítési intézkedésekkel, valamiéit az európai haderők és hagyományos fegyverzet csökkentésével kapcsolatos fórumon. Valamennyi európai nép érdekeinek megfelelne a béke és biztonság oszthatatlan Európájának, „a közös európai otthonnak”, létrehozása, amelyben meghonosodna a jószomszédság és a bizalom légköre. Megerősítve államaink azon álláspontját, hogy meg kell szüntetni Európa két, egymással szemben álló katonai tömbre való megosztottságát, a miniszterek ismételten síkraszálltak az Észak-atlanti Szövetség és a Varsói Szerződés egyidejű feloszlatásáért, s az ehhez vezető első lépésként azok katonai szervezeteinek megszüntetéséért. A miniszterek megállapították, hogy a nukleáris leszerelés terén bekövetkezett változások kedvező előfeltételeket teremtenek olyan európai regionális szintű intézkedések elfogadásához, amelyek a katonai szembenállás csökkentésére, a bizalom és biztonság erősítésére irányulnak. Ennek kapcsán megerősítették azon javaslatok megvalósításának nagy jelentőségét, amelyeket, közösen vagy külön-külön államaik előterjesztettek. Az ülésen képviselt államok teljes támogatásukról (biztosították az alábbi javaslatokat, és aláhúzták készségüket, hogy hozzájáruljanak azok megvalósításához: — A BNK és az RSZK javaslatát atomfegyver- és ve- gyifegyvermentes övezetek létrehozásáról a Balkánon, valamint a jószomszédi kapcsolatok és az együttműködés fejlesztéséről e térség országai között; — Az NDK és a CSSZK javaslatát atomfegyvermentes folyosó és vegyifegyver- mentes övezet létrehozásáról Közép-Európában; — Az LNK tervét a fegyverzetek csökkentéséről és a •bizalom növeléséről Közép- Buirópában, ami nagy jelentőségű lenne a meglepetés szerű támadás veszélyének csökkentése, a leszerelési és bizalomerősítési folyamat fejlesztésének szempontjából földrészünkön; — A CSSZK új átfogó kezdeményezését a bizalom, az együttműködés és a jószomszédi kapcsolatok övezetének létrehozásáról a két szövetségi rendszer érintkezési vonala mentén, ami az összeurópai folyamat további fejlesztésére irányul. A miniszterek üdvözölték azt a Magyarországon, Finnországban és Olaszországban előterjesztett közös javaslatot, amely felhívást tartalmaz az atomfegyverekkel nem rendelkező államokhoz, hogy fokozzák erőfeszítéseiket az európai leszerelés ügyének előmozdítása érdekében. 7 A miniszterek úgy vélik, hogy az európai stabilitás megerősítésére irányuló erőfeszítéseket ki kell egészíteni az európai kontinens körüli tengerek és óceánok vizein folyó katonai tevékenység csökkentésével kapcsolatos határozott intézkedésekkel. Támogatásukról (biztosították a Szovjetuniónak azokat a javaslatait, ■hogy jelentősen csökkentsék a katonai szembenállás szintjét Európa északi részén és az egész északi-sarki térségben, hogy e térség váljon a béke és együttműködés övezetévé, és hogy e célból kerüljön sor tárgyalásokra az érdekelt államok között. Hangsúlyozták annak szükségességét is, hogy a földközi-tengeri térség váljon a tartós béke, biztonság és együttműködés övezetévé. Az ülés résztvevői pozitívan értékelték az erre irányuló erőfeszítéseket és sfkraszáll- taik azért, hogy következetesen és maradéktalanul hajtsák végre a. helsinki záróokmánynak és a madridi záródokumentumnak a földközi-tengeri biztonságot és együttműködést érintő fejezeteit. A miniszterek üdvözölték a Szovjetuniónak azt a változatlan készségét, hogy kivonja — az Egyesült Államok részéről megnyilvánuló kölcsönösség alapján — hadiflottáját a földközi- tengeri térségből, beleértve atomfegyver-hordozó hajóit. Üdvözölték a térségben lévő haditengerészeti potenciál korlátozáséra, az e térséggel kapcsolatos bizalomerősítő intézkedések egyeztetésére, a hajózó útvonalak biztonságának garantálására irányuló új szovjet kezdeményezéseket is. 8. Az ülésen képviselt államok pozitívan értékelik a balkáni államok külügyminiszterei belgrádi találkozójának eredményeit — ezek hozzájárulnak é feszültség csökkentéséhez, a jószomszédi kapcsolatok és kölcsönös megértés légkörének kialakulásához a Balkánon —, támogatják a balkáni országoknak azt a,készségét, hogy folytassák és elmélyítsék a két és sokoldalú párbeszédet valamennyi szinten, beleértve a legmagasabb szintet is, a béíke, a ■kölcsönös megértés, a biztonság és együttműködés erősítése érdekében a térségben. Az ülés résztvevői különleges jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ- közgyűlés harmadik, rendkívüli leszerelési ülésszakának, mint az e téren működő legszélesebb körű világ- fórumnak, és abból indulnak ki, hogy annak tevékenysége megerősíti a biztonság, a leszerelés koijicep- ci óit és más, az első rendkívüli leszerelési ülésszak záródokumentumában megfogalmazott tételeket. Arra számítanak, hogy a küszöbön álló rendkívüli ülésszak — a fegyverkezési verseny és a leszerelési tárgyalások legfontosabb vetületei beható elemzésének alapján — kijelöli a leszerelés és a biztonság erősítésének fő irányait, pozitív lendületet ad valamennyi vonatkozó kétoldalú és sokoldalú tárgyalásnak, döntést hoz j a már működő tárgyalási | és tanácskozási mechanizmusok korszerűsítéséről, elsősorban a genfi leszeteJési konferencia hatékonyságának növeléséről. A miniszterek síkraszállnak azért, hogy az ülésszak záródjoku- mentuma a lehető legtartalmasabb és legkonkrétabb legyen. 10. A miniszterek pozitívan értékelték az átfogó nemzetközi béke és biztonsági rendszer létrehozásáról az ENSZ-közgyűlés 42. ülésszakán elfogadott dokumentumokat, amelyek alapot nyújtanak a kérdéssel kapcsolatos nemzetközi párbeszéd fejlesztésére és elmélyítésére. Síkraszálltak azért, hogy valamennyi érdekelt állammal folytatódjon a konzultáció egy ilyen rendszer kialakításának különböző elemeiről, és hangsúlyozták. hogy e cél érdekében különleges jelentősége van a konkrét katonapolitikai, gazdasági, ökológiai és humanitárius kérdések megoldásának. 11. Az ülésen képviselt államok megerősítették annak szükségességét, hogy valamennyi ország szigorúan tartsa tiszteletben a nemzeti függetlenség és szuvére- nitás, az érászaikról és a vele való fenyegetésről való lemondás. a határok sérthetetlensége és a területi integritás, a viták békés rendezése, a belügyekbe való be nem avatkozás és az egyenjogúság elveit, valamint az ENSZ alapokmányának többi elvét és célját. 12. Az ülés résztvevőd véleményt cseréltek a világban meglévő feszültséggócokról és konfliktusokról. Kiemelték ezek mielőbbi politikai rendezésének szükségességét, és kifejtették államaik eltökéltségét, hogy aktívan hozzájáruljanak ehhez. A miniszterek megerősítették országaiknak a közél- keleti igazságos és átfogó rendezés, a térségbeli tartós béke elérésének kérdésében képviselt álláspontját. Feltétlenül szükségesnek tartják, hogy e célból az ENSZ égisze alatt valamennyi érdekelt fél egyenjogú részvételével, beleértve a PFSZ-t és a Biztonsági Tanács állandó tagállamait is, nemzetközi konferenciára kerüljön sor, és síkraszállnak azért, hogy e konferencia előkészítését meggyorsítsák, többek között az ENSZ Biztonsági Tanácsa lehetőségeinek felhasználásával is. A miniszterek elítélték az izraeli hatóságok cselekményeit a Jordán nyugati pántján és a gázai övezetben. A miniszterek komoly aggodalmukat fejezték ki az iráni—iraki konfliktus jelenlegi eszkalációja miatt. Síkraszálltak a nemzetközi erőfeszítések fokozásáért, az ENSZ Biztonsági Tanácsa 598. számú határozatának mielőbbi megvalósításáért. Méltatták azt a fontos szerepet, amelyet a konfliktus rendezésében az ENSZ és annak főtitkára vállal. Véleménycserét folytattak a Genfben folyó afgán—pakisztáni tárgyalásokról. Támogatásúkról biztosították az afganisztáni nemzeti megbékíts elérésére törekvő irányvonalat, a helyzet mielőbbi politikai rendezését, az ország belügyeibe történő bármiféle beavatkozás megszüntetése, Afganisztán függetlensége és szuverenitása tiszteletben tartásának alapján. A miniszterek síkraszállnak az afgán—pakisztáni tárgyalások mielőbbi befejezéséért és azon dokumentumok aláírásáért, amelyek tartalmazzák az Afganisztán körül kialakult helyzet politikai rendezését, ami lehetővé teszi a szovjet csapatok kivonásának megkezdését. Megállapították, hogy a belső afgán problémák megoldása kizárólag maguknak az afgánoknak az ügye. A miniszterek síkraszálltak a ciprusi probléma igazságos rendezésért, a Ciprusi Köztársaság függetlensége, egysége, területi integritása, el nem kötelezett politikája tiszteletben tartásának alapján. 13. Az ülés résztvevői megvizsgálták a szövetséges országok külpolitikai együttműködésének kérdéseit, annak helyzetét a nemzetközi küzdőtéren, és kifejezték eltökéltségüket annak további elmélyítésére és fejlesztésére. Az ülés a barátság és a kölcsönös megértés légkörében folyt le. A következő ülésre Budapesten kerül sor.
