Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-28 / 74. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 28. Ébredés Amerika az amerikaiaké — hangzott a híres-hírhedt jelmondat, amely évtizedeken át megszabta az Egyesült Államok latin-amerikai politikáját. A hangzatos elv ugyanis nem Észak-Ameri- kára vonatkozott, hanem a szegény déli szomszédságára, a Rio Grandétól a térképeken lefelé lévő, spanyol, illetve portugál ajkú országokra. Az elgondolás igazi tartalma: Észak- és Dél-Amerika egyaránt az észak-amerikaiaké. Az ébredés soká tartott és részben még mostanra sem fejeződött be. A hatvanas évek elején Kubát még egyhangúlag zárták ki az Amerikai Államok Szervezetéből, mert nem fogadta meg a Washingtonból érkező tanácsokat. A hetvenes évek végétől ütköznek a szenvedélyek és az érdekek Nicaragua független kurzusa kapcsán. A Falkland (Malvin)-szigetek miatt kirobbant argentin— brit háború és az ebben játszott amerikai szerep adta a végső lökést, ez rázta föl a hatalmas, gazdag, de kiszolgáltatott kontinenst. A leplezetlen újragyarma- tosítás, a kéretlen gyámkodás, a belügyekbe való nyílt beavatkozás legfrissebb példája Panama esete. Az egyre erősebb latin-amerikai szolidaritásé pedig az az értekezlet, amelyet Venezuela fővárosába, Caracasba hívtak össze hétfőre. A Latinamerikai Gazdasági Szervezet (SELA) tanácskozik itt a Panama-ellenes amerikai gazdasági szankciók miatt. Néhány éve még lehetetlen lett volna megrendezni egy ilyen demonstratív eseményt. Mára azonban a Tűzföldtől Mexikóig magasra csapnak a felháborodás hullámai, a számtalan gondtól, öröklött válságtól szenvedő, gyakran véres belháborúkba bonyolódó Dél-Amerika egyre tudatosabban ismeri föl lehetőségeit, igazi erejét. Nem véletlen, hogy Washingtonban semmitől sem tartanak annyira, mint a latin-amerikai öntudat és szolidaritás kibontakozásától. Egyenként még a legtekintélyesebb államok mint Brazília vagy Argentína sem elég erősek ahhoz, hogy kivédjék az északi nyomást, védekezhessenek az amerikai monopóliumok kormány- szinten képviselt érdekei ellen. A kicsiny Panama gazdasága egyetlen perc alatt összeomlott a szankciók bevezetésekor, s alig valószínű, hogy Latin-Amerika hosz- szabb távon segíteni tud. De az egység demonstrálása, a nyíltan vállalt szolidaritás a jövőben nagyobb megfontolásra késztetheti a Fehér Házat. Ha egy szép napon Washingtonban is megértik, hogy többé nem bánhatnak saját napi érdekeik szerint más országok, más népek sorsával, nem érvényesíthetik saját szándékukat mások rovására, akkor lesz majd Amerika tényleg minden amerikaié. Ehhez kell az ébredés. Horváth Gábor Francia elnökválasztás Francois Mitterrand egységkormánvt kíván Francois Mitterrand francia elnök jelezte, hogy széles nemzeti egységkormányit készül létrehozni, ha május 8-án újraválasztják a Francia Köztársaság elnökévé. Az államfő a nagyobb politikai erők közül egyedül az FKP-t hagyta ki számításaiból, legélesebb támadásait viszont változatlanul Chirac miniszterelnök és pártja, az RPR ellen irányította. Az újraválasztásért jó eséllyel induló Mitterrand azt fejtette ki az Europe—1 rádión folytatott kétórás beszélgetésben, hogy minden elképzelhető politikai változatban képes szilárd, jó vezetést biztosítani Franciaországnak. Már a győzelme utáni napon kinevezi új miniszterelnökét, aki nem feltétlenül szocialista párti, sőt esetleg nem is pártpolitikus lesz, hanem olyan „jó republikánus” aki elfogadja az ő fő orientációit. Ha aztán az ő kormánya nem kap bizalmat mégsem a nemzet- gyűléstől, új választást ír ki, és ha akkor is vele ellentétes politikai összetételű többség alakul ki. akkor készen áll a hatalmi társbérlet újabb éveire, anélkül, hogy lemondana vagy alárendelné magát a kormánynak. Az elnök kevesebbet beszélt politikai programjáról. 1981-es 110 javaslatáról azt mondotta, hogy azokból 89- et teljesített 1986 elejéig, most azonban „többet érnek a nagy általános orientációk, amelyek- átfogják a konkrét javaslatokat”. Afgán baloldali pártok szövetsége Elfogadták a programot Elfogadták és a hét végén Kaibuilibam nyilvánosságra hozták a baloldali afgán pártok szövetségének programját. A szövetséget az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt, az Afganisztáni Dolgozók Forradalmi Szervezete és az Afganisztáni Dolgozók Szervezete hozta létre. A baloldali pártszövetség az ország területi egységének megóvását, a testvérgyilkos háború beszüntetését tekinti fő feladatának. Küzd az ország politikai rendszerének demokratizálásáért és azért, hogy megteremtődjenek a feltételek a menekültek hazatéréséhez. Harcot hirdet a reakciós erők tervei és az ország belügyeiibe való imperialista beavatkozási kísérletek ellen. Külpolitikai téren a baloldali szövetség az ország nemzetközi helyzetének megerősítésében, az el nem kötelezett politika következetes megvalósításában látja legfontosabb teendőit. flz iraki támadások miatt flz ENSZ különbizottságot küld Iránba Az ENSZ kéttagú bizottságot küld ki Iránba, hogy megvizsgálja az utóbbi időben — Teherán szerint — lrak által vegyi fegyverrel végrehajtott támadások áldozatait — jelentette be pénteken a világszervezet egyik szóvivője. Közölte, hogy a bizottság egyik tagja orvos lesz, s a küldöttség rövid ideig tartózkodik majd Teheránban. Irán a héten már kérte az ENSZ-től. hogy küldjenek vizsgáló bizottságot Irak északkeleti részére, ahol — közlése szerint — az iraki egységek vegyi fegyvereket vetettek be a főleg iraki kur- dok lakta Halabja város ellen, amelyet nem sokkal korábban iráni katonák foglaltak el. Ezzel egyidőben Irán ENSZ-nagykövete New York-i sajtóértekezletén bejelentette, hogy Teherán különleges megbízottat küld a világszervezet főtitkárával folytatandó megbeszélésekre. Vasárnap reggel iráni iszlám gárdisták két rakétát lőttek ki Bagdadra. Az iraki katonai vezetés szombaton elismerte, hogy csapatai területet vesztettek az ország északkeleti részén folyó harcokban. Az iraki Forradalmi Parancsnokság Tanácsa és a kormányzó Iraki Baath Párt közös közleményben szögzete le szombaton, hogy az ország vezetésének feltett szándéka bevetni minden rendelkezésére álló eszközt az Irán elleni háborúban. MOSZKVA Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárával készített interjút közöl legújabb számában az Ogonyok című tekintélyes moszkvai politikai és irodalmi hetilap. Az interjúban Kádár János visszaemlékezik a szocializmus kialakulásának nehéz esztendőire Magyarországon, majd a jelenkor kérdéseit tekinti át. * * * Moszkvai idő szerint szombaton 1 óra 22 perckor az űrben összekapcsolódott a Progressz—35 teherűrhajó és a Mir űrállomás. A Progressz—35 élelmiszert, felszerelést szállított az űrállomásra, s magával vitte az, űrhajósok postáját is. BECS Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese március 25—26-án látogatást tett Ausztriában. Megbeszélést folytatott Alois Mock osztrák alkancellárral és külügyminiszterrel. Találkozott Robert Graff gazdasági miniszterrel és Ferdinand Lacina pénzügyminiszterrel. HANOI Vietnam szombaton kül- ügyminisztériumi jegyzékben tiltakozott amiatt, hogy Kína a napokban elutasította a Spratly-szigetek körül kialakult konfliktus tárgyalásos rendezését. A jegyzéket Dinh Nho Liem, a vietnami külügyminiszter első helyettese nyújtotta át Hanoiban Kína vietnami nagykövetének, Li Si-csun-nak. BELGRAD A JKSZ KB eszmei-elméleti, valamint pártépítési és káderügyi bizottsága Belgrádban együttes ülésen, tárgyalt a májusra kitűzött országos pártértekezlet előkészületeiről. A két bizottság a konferencia irányelveit a „vártnál gyengébb dokumentumnak” értékelte. Rámutatott, hogy a párt tevékenységében és vezető szerepének értelmezésében gyökeres változásra van szükség. WASHINGTON Az amerikai kormányzat leállítja az afgán ellenforradalmárok ellátását Srin- ger légvédelmi rakétákkal, de egyúttal siet legalább 300 millió dollár értékű egyéb hadi felszerelést eljuttatni a kabuli kormány ellen harcoló fegyvereseknek, még mielőtt létrejön az afganisztán ügyét rendezni hivatott megállapodás — jelentette a The Washington Post. A szenátus a héten szavaz Reagan rádióbeszéde Szívélyesnek minősítette a Sevardnadze szovjet külügyminiszterrel tartptt szerdai megbeszélését Reagan amerikai elnök, de kijelentette, hogy nehéz ügyek várnak még megoldásra a két ország kapcsolatában. Az elnök szokásos szombati rádióbeszédében foglalkozott a témával. Reagan hangsúlyozta, hogy Moszkvában csak olyan megállapodásokat ír alá, amelyek az Egyesült Államok legkomolyabb érdekeit szolgálják. A szovjet politikus washingtoni megbeszélései hasznosak voltak, de ismét kiderült, hogy milyen bonyolultak a megoldandó kérdések. Haladás mutatkozott, de a vita tovább folyik a fegyverzet ellenőrzéséről, az emberi jogokról és más témákról — mondotta az elnök. Reagan jelezte, hogy elvárja a szenátus külügyi bizottságától a szovjet—amerikai rakétaleszerelési megállapodás jóváhagyását. A bizottság a jövő héten szavaz a kérdésről. flz amerikai külügyminiszter húsvéti ingajárata Egyre romlik a helyzet az Izrael által megszállt területeken: három nap alatt a katonaság 10 fiatalt lőtt agyon, így a halálos áldozatok listáján már legkevesebb 110 palesztin név szerepel. Valószínűleg e tény Is szerepet játszik a Washingtoni döntésben, miszerint George Slhultz külügyminiszter húsvét vasárnapján újabb — heteken belül immár harmadik — ingajáratát kezdi meg a térségben rendezési tervének a kátyúból való kimozdítására. A hétvégi palesztin tiltakozások, s a leverésüket célzó izraeli katonai beavatkozások legsúlyosabb incidense vasárnap hajnalban a Náblusz melletti Meithalun faluban volt, ahol a lakosok az újabb letartóztatások ellen tüntettek. A köveket dobáló fiatalok ellen tűzpa- ra^csot adtak ki, s ennek nyomán hárman — 17, 21 és 27 évesek — halálos találatot kaptak, s rajtuk kívül tucatnyi társuk is megsebesült. Az előző két nap során Ciszjordániában további hét arab fiatalt lőttek agyon a „rendteremtés jegyében”. Negyvenhárom külföldi megfigyelő vesz részt a csehszlovákiai szovjet—csehszlovák hadgyakorlaton. Képünkön: egy amerikai tábornok és mások az egyik szovjet állásban (Tele- fotó: CTK — MTI — KS) Nemzetiségek a Szovjetunióban Mintegy 55 millió szovjet állampolgár mindennapi életét hatják át közvetlenül a nemzetiségek közötti kapcsolatok. Ennyien élnek nemzetiségként saját köztársaságuk határain kívül a Szovjetunióban. Mivel a nemzetiségi problémák hosszú éveken át „tiltott övezetnek” minősültek, a nyilvánosság előtt nemigen esett szó róluk. Az SZKP tavaly januári plénumáig a kérdést általában megoldottnak minősítették, ami azt a téves feltételezést szülte, hogy akkor nem is kell a nemzetiségi problémákkal foglalkozni. Erről és ilyen kérdésekről esett szó a minap azon a nagy érdeklődéssel kísért sajtóértekezleten, amelyen Moszkvában Julian Bromlej akadémikus, a Néprajzi Intézet igazgatója, valamint az intézet vezető munkatársai tekintették át a kérdéskör néhány fontos összefüggését. Azt. hogy milyen élő gondokról van szó, jól érzékelteti néhány számadat. Körülbelül 120-ra tehető a nemzetiségek száma, ennélfogva mind a 15 szövetségi köztársaság soknemzetiségű. A „névadó” nemzetiségek részaránya mindenütt meghaladja az ötven százalékot, kivéve Kazahsztánt, ahol a kazahok az összlakosság mintegy 40 százalékát teszik ki. A Szovjetunióban csaknem minden vallásnak vannak hívei; a lakosság mintegy 130 nyelvet beszél; 50 nyelven működnek színházak, 40 nyelven sugároznak tévéműsorokat, 35 nyelven folyik oktatás a különböző szintű iskolákban. Az utóbbi hónapok és hetek eseményei kapcsán joggal vetődik fel a kérdés: mi húzódik meg annak hátterében, hogy megmozdulások követték egymást Kazahsztánban, a Baltikumban, a legutóbb pedig a Karabah-hegy- vidéki Autonóm Területen, Azerbajdzsánban és Örményországban. A nemzeti öntudat — mondta Bromlej akadémikus — az egész világon erősödik. Ezt a világfolyamatok idézik elő; az okok a világgazdaság nemzetközivé válásával s a műszaki haladás nyomán a tömegtájékoztatás fejlődésével is összefüggenek. Az utóbbi években kezdődött demokratizálási folyamat, a nyilvánosság politikája feltárt, világossá tett eddig lappangó feszültségeket. Semmiképpen nem arról van szó, hogy a peresztrojka és a glasznoszty lenne a feszültségek oka, hanem arról, hogy a kibontakozó átalakulásnak köszönhetően a korábban szőnyeg alá söpört problémákról ma — éppen a megoldás érdekében — nyíltan lehet, sőt kell beszélni. Ma már világos például, hogy a háború éveiben megértették a társadalmi igazságosság elvét egyes nemzetiségek — például a krími tatárok — esétében, mint ahogy helyenként sérelmet szenvedett az internacionalizmus elve is. (Bölcsnek hitt adminisztratív „erőltetés” példájaként hozták fel a sajtóértekezleten azt, hogy a jakutiai egyetemen tanulóknak 95 százaléka jakut nemzetiségű, holott Jakutföldön az összlakosságon belüli arányuk csupán 31 százalék.) A sajtóértekezleten a helyzetet tömören felvázoló bevezető után feltett kérdések sok mindenre kiterjedtek, az érdeklődés középpontjában álló karabahi eseményekre is. Vajon teljesíthető-e az a követelés, hogy a határok átrajzolásával a többségében örmények lakta autonóm területet Örményországhoz csatolják? — hangzott az egyik kérdés, amelyre kapásból egy szójátékkal válaszoltak: a peresztrojka nem perekrojka (az átalakítás nem átszabás). Érdemben válaszolva kérdésre, a tudósok hozzátették, hogy nehéz lenne meghatározni, meddig mehetne el az ilyen folyamat. A belső vándorlás olyan hatalmas az országban, hogy az emberek kilenc tizede nem ott hal meg, ahol született. Nem lehet mérvadó a határok átrajzolásához az sem, hogy hol, és mennyien élnek egy-egy nemzetiség képviselői: Azerbajdzsán fővárosában — Bakuban — például másfélszer any- nyi örmény él, mint a karabahi térségben. Egy ilyen hatalmas, sok nemzetiség lakta országban a határok á trajzol- gatása nem lehet járható út — hangoztatták az előadók. Az egyik fő követel- mény a nemzeti kulturális igények kielégítése, hiszen ez egyebek között az érzelmeket is közvetlenül befolyásoló kérdés. Elhangzott végezetül, hogy a felmerült és a várhatóan felmerülő kérdések szakszerű és megfontolt vizsgálatához, megoldásához megfelelő intézmény- rendszer szükséges, s ennek létrehozására az illetékesek körében már meg is kezdődtek az előkészítő munkálatok. Szántó András Megszállt területek Ez sem tabu többé
