Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-26 / 73. szám

6 Magyar—NDK kapcsolatok A kölcsönös érdekeknek megfelelően A Magyar Népköztársa­ságnak és a Német Demok­ratikus Köztársaságnak a politikai, a gazdasági és a kulturális elet minden fon­tosabb területét átfogó kap­csolatai a szövetséges! vi­szony alapján, a kölcsönös érdekeknek megfelelően ki- egyesúlyoaottan fejlődnek. A kontaktusok kölcsönösen szorgalmazott fejlesztésében meghatározó szerepet tölt be a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Német Szocialista Egységpárt srzo- ros és rendszeres együttmű ­ködése. A kapcsolatok el­mélyítésének főbb állomá­sait magyar, valamint NDK beli párt- és állami vezetők kölcsönös látogatásai fém­jelezték. E magas szintű látogatá­sok sorában kiemelkedő he­lyet foglalt el Erich Honec­ker 1982 júniusi nmagyaunMr- szági útja.. Az NSZEP KB főtitkára, az NDK Államta­nácsának elnöke párt- és korrnánykűídöttség étem folytatott megbeszéléseket a magyar vezetőkkel.. A kap­csolatok tovább* etetelyíté- sét szolgálta Kádár János­nak. az MSZMP főtitkárá­nak IW-ban tett bérűim munkalátogatása. Az. NDK testvérpárt járnak vezetőijei*# 1985 októberében) viszomra'.- ta. A budapesti látogatás alkalmával írták alá a két ország köaötti gazdasági és múszató-tudományos egymitto működés hosszú távú. 34MÓ- tg szótő programját. A kap­csolatok építésének távlatait felvázoló datanatam m*g- határazza hazánk és az NDK együttműködésének főbb irányait, teröteteit Felső szintű találkozók A felső szintű pártvezetők találkozói mellett az együtt­működési munkatermek megfelelően rendszeresek a pártmunkás küldöttségek lá­togatásai. kölcsönös tapasz­talatcseréi is. Az Országgyűlés és az NDK Népi Kamarája kap­csolatainak jelentős esoné- nye volt 1986-ban Sarlós Ist­vánnak, a Parlament elnö­kének útja a Német Demok­ratikus Köztársaságban. A magyar parlamenti látoga tást a tervek szerint az idén viszonozza a Népi Kamara küldöttsége Horst Sínder- marrn elnök vezetésével Willi Stoph, a Miniszter- tanács elnöke 1984 márciu­sában kormányküldöttség élén járt hazánkban. Lázár György, a kormány akkori vezetője 1986. szeptemberé­ben utazott NDK-ba. Willi Stoph mostani ma­gyarországi útja várhatóan 'hozzájárul ahhoz, hogy újabb elemekkel gazdagod­jék a két ország több évti­zedes múltra visszatekintő együttműködése. A látoga­tással egyben tovább folyta­tódhat az a kormányfői pár­beszéd, amely az elmúlt év őszén kezdődött meg Grúsz Károly miniszterelnök és Willi Stoph között; a két vezető a KGST moszkvai rendkívüli ülésszakán talál­kozott első alkalommal. Hazánk és az NDK gaz­dasági és műszaki-tudomá­nyos kapcsolatrendszert' ren­dezetten. eredményesen,, mindkét fél számára elő­nyösem fejlődik.. Az NDK- val fenntartott gyrdaweagi- kapcsolataink jéteffltÖBégére- utak hogy Magyarország legfontosabb külföldi part­nereinek rangsorában a har­madik, a szocialista orszá­gokat tekintve a második helyet foglaja eL Az 1986— 1990 es időszakra egyeztetett árucsere-forgalom 18.4 mil­liárd rubel értékű kölcsönös szállításokat irányoz etó. A magyar behozatal ta­valy 859 millió rubel korul alakult, míg hazánk fovitiete meghaladta az egy mílDárd rubelt. A fizetési mérleg év végi szaldója 2j9 millió ru­beles magyar aktívumot mutatott A főbb magyar 'ki­viteli cikkek között nagy arányt képviselnek a hagyo­mányos exporttermékek: egyebek között szerszámgé­pek. vontatómotorok. lég­technikái berendezések, szá­mítástechnikai perifériák, autóbuszok. mezőgazdasági gépek. Az NDK-bál érkezett teher- és személygépjárnmni- vek. elektronikai cikkek iro- dabereradezések melllelit is­mertek és keresettek a ma­gyar piacon köztük a külön­féle kötöttáruk, házltairttá'Bi gépek, televíziók, mosó- és varrógépeit Az idei évre a két ország tervezett árucse- re-fa*rgaimának értéke I milliárd 928 millió rubel, 3J* százaüéfefcadl múilljjai feliül a taratfi Műszaki—tudományos együttműködés Magyarország és az NDK kapcsolatainak fontos terü­lete a műszaki-tudományos együttműködés, amely a két ország intézetei, vállalatai, illetve kombinátjai közötti közvetlen kapcsolatokban ölt testet. A műszaki-tudo­mányos együttműködés fe­lelős szervei a központi ter­vező szervekkel, miniszté­riumokkal és kombinátokkal közösen programot dolgoz­tak ki az 1986—1990-es idő­szakra a kooperáció szélesí­tésére. Az ott megjelölt 14 témakör között szerepel a mikroelektronika fejlesztése, és alkalmazása, az ipari ro­botok felhasználása, a biotechnológia fejlesztése, illetve az energia- és anyag- gazdálkodás ésszerűsítése. A kapcsolatok más terü­leteihez hasonlóan tervsze­rűen fejlődik a két ország sokoldalú kulturális együtt­működése. Ennek főbb irá­nyait az 1918-ban megkö­tött kulturális egyezmény alapján készült ötéves nmura- katervek rögzítik.. A komtiaik- tusok fejlődését segutti, hogy erősödik az intézmények kö­zötti küzvettlem együttműkö­dés:. jeüemleg 56 kulturális és művészeti, valamint (£5 fel­só- és közoktatási intézmény tart fenn közvetlen kaptsn- latot NDK-beM partnereibe!).. Egymás kulturális értékei­nek teljesebb megiimeirese- hez hozzájárul a flrijawHtriflr együttműködése. amelynek részeként évente 25—3® mű­vet — irodalmi és tudiDroá- nyas alkotásnkat vegyesen — jelentetnek meg külrsöi- nösen. Emeälettt együttesek, művészek bemutatkmzasai engednek bepillantást a két ország zenei, színházi, kép­zőművészeti étetébeí Kultúra és nemzetiség Magyar részről fokozott figyelemmel kíséri a nem­zetiségi együttműködést, amely az elmúlt években mind szélesebb körűvé vált. Ennek részeként német nemzetiségű kulturális szak­emberek utaznak az NDK- ba, s évente 60—70 német nemzetiségű tanár, illetve hallgató tökéletesítheti tu­dását az NDK-ban megren­dezett nyári nyelvi táborok­ban. A magyar szellemű mű­vészeti étet bemutatkozásá­nak jeles eseménye Desz „A ■magyar kultúra napjai az NDK-ban“ romdezvényssMrtt»- zat, amelyet várhatóan áp­rilis 6—13 között tartanak meg Viszonzásként a jövő év mára hsában üdvözölhet­jük hazánkban az NDK kul­turális életének reprezentán­sait. CMTlj 1988. MÁRCIUS 26. Afganisztáni Újabb népvándorlás Csatomaország csódszorftásban Hadjárat a tábornok ellen Hogyan lehet hármmnaimllió embert átttemni a határúim'” A pakisztáni kormánynak, az ENSZ menekültügyi föSrii- asttságának es a többi részt vevő nemzatköihi segélyszeir- veartmek csak sejtesei van­nak. miként tetepítsek haza az menekülte­ket Pakisztánból, amikor a hetezeh remélhetóDeg közeli rendezése után ez. tehetsé­gessé válik. Paküsztáni adtatok szerint 34 mill*» afgán él 328 tátotor- bn az BUJMI kilométer ev af­ganisztáni—pakisztáni határ memtem.. De nem tagúd iák- hogy az adat csak hotr.í'áw- iőifeges:: a nrnenekültok kitew éve állandóan érkeznek — ki azért, mert elltensége- a ka- huli knarmányimak. ki azért, mert éppen frunsüittvai. elege- volt a háborúból —. s a tá­borokban! szüfetettek. sem- mifyem rtatisztnkábaim nem Az Egyesült AfHamofc eísó számú úgyetetes közelfeiaisé- ge ma kétségkívül Nociega tábornok. Tavaly nyár- óta Mviik mar elitiávoiBítására a hadjárat, s nündinkabb úgy tümiik, kiázeteg a végkifejlet. „Mercedesek lázadása" A pakisztáni gazdaság már nem börjai a menekül­tek tömegét. A pakisztáni kormány biztos hazatetepi- fésük kívánságával imdokiDil- ja. hogy más kormányt akar látni Kabulban, mietet# alá­írjál az afgaraiüsztáni-—gmkisz- tárai megái Hapedást. Pakisztánban mindaziom- által úgy tervezik, hogy az áttetepités már a szovjet csapatok megígért ktvonása- nak kezdeten megindulhat!— na. búr nagyobb tömegek átkelése csak jövőre várha­tó, tovyuvn a menekültek többsége még a tetet is fedél alatt akarja tölteni. A terv vriwriimt mindenki kapna ol­tást. mezőgazdasági eszközö­ket, három hónapra elegm- dé gabonát, feaődlajat és teát és ingyen szállítást a határig. A többség — akik­nek A ffffimnssrtlá'imfaami már names meg a hazuk — sátrat is kapna. A várható költség^krol még nem készítettek becs­lést. ©gy vélik., a menekül­tek 88—M százaléka haza- menne. ha tehetne és ha megkapná a segélyt. Sokara vannak azonban olyanok is. akiür már kereskedés# imyi- tottak. vagy művetai kezd­tek valamilyen bérbe vett föDdet Etokisztánbara, vas© éwctSaezéseken dtotggmzmak — őket nehezebb lesz meg­győzni. Ráadásul: a Pakisztánból való hazatelepüléssel az af­ganisztáni menekültek ügye még nem oildkődik meg. Leg­alább kétmillnőoin mentek Iránba isi,, s :3JZ országon be­lül közel egymililió ember hagyta el a vidéket, a ffirócá- rwsftam. Kabulba® keresve menedéket a harcok dőli Együttesen az. idganisztáni lakosság egyharmada ffogroitt vándourfiuovtmfi !9f3 óta. Az af­gánt kormány anyagi tehető­ségéi nagyon iw koriötoain*- t;ak a hazatérők megsegítésé­re. így azok jobbára csak a nemzetközi szerwzetektőJl számithatnak segítségre. I dérül! kii. bogy War sltaiirigtora tüzelte- már tavaly jjéltirasbatn is. a puma mai iwifato— oiídalli e-lilémzéfcet. Az (Hüfee- Uők Isizndtak He'll akkor a tá- brarmoft és a fegyveres erők gyámkraidlása ellfem; a JMer- cwdeseft Házadé»"' — úgy ne­veztet a jfíúD rolfoieoittt faä)gyek és urak. 'i'áUlíailSwawfc és iúur- létenmliseret tüntetésért Az üzíetii köröket állítólag az fordította, szembe- a tábor­nokkal. Homey máéta ró terűit a fnparanoaoaki ««fedne, a hadsereg. téllságasaim fis helk- ttsoBOTOliíimilioét az üzleti efirt dSoőgailsa. s keresztezte a helyi maBytáJte- érdekei t. A jpbbulidtal a demokrácia íorfyTieájDIlíitiásátt követelő, hangzatos je-tezavalkkall vo>- miunlBl kii. ám Ifciiffftpffiúiiilí hogy az amerikai nagykövettel! együttműködve szervezked­tek A vrjshiimjffltflninii sZKmátUS hivatalos myiiliatlfemizatdiaam jso- veteitte- Noriega távozását.. Előkerültek a kátoútésziar- Ügyek. maid az üdéé ér etr- .fiéim hivatalírasan fix vádat ermeítúek. a tábornok etilem. BtoJtotőszeriCiempészésheTi ra- Dó áűlítniagjas bűrrjreszessége miatti. S oooúooúaiffi titkos dip­lomáciai alkudozások sem vezettek ecedtanényire-.. knnato- bantűtták az „etoújfeí pors- esoé".. s a vaBédí hatalom­mal merni remdetkezti civil! el- mokkei próbálták meg Dévái— tarai WrariiegátL Csakhogy az ecöviszoiayinfc éppen fordít®#- tafe voltak; Det VaHHemak keKBett tár óznia. s Noriega maradt. Dfr miem fis kerüBt dnifirtellem Wasfcmgtorii útiábsi a tábor­nok.. afefireD áHHíitoJag evekig eredtamémyesein] doígDziott együtt; az amerikai tátkos- sarollgálatT’ No-riiegg égy vé- Bekediik,. azéirt váHt nem kí- vämatos személyiséggé. mert megtagadta az amerikai kor­mányzat némely követelését. Nevezetesen azt. hogy IParaa- tma vormijtori vissza a közép, amerikai rendezésért mura- káfiknd® CaratartoraHcsoport- taől.. s a hadsereg váDlaBjjora főszerepet a miicaiiaojiaü; kor­mányzat efflenúí esetlégje* ka­tonai .i-itrióbun. Lázas iirügykeresés A vúd.,i»taada»>fc és cáffoila- tofc szövevényében-. persze liebetetlém kiigsmodmi. Leg— vdiős^OTŰbbmek tmmiifc. ftngy azért llett oévaim sürgős az Egyesült AHHannak számláira a rendteremtés. mert vészesen: Ikösaelédik az az időpont, awmfifeiw az araoeinfcii fiemimllrjj^ tóság alatt áDDó Panama-csa­tormát és létesítményeit át keit adni a panamai feor- manvzatnak, s az amerikai katonákat mind egy szálig viasza keli rendefni a csat or- mamrezetdiÄ. KEárpediig Wash mgtonuak nagy®m men® akaródziit íe^ mßtMfaraii a stratégiai fontos­ságé v íziétroí, sem 14 szta- permodern bózisarői, ame- lyekrrek fetezereiései egész. Közép- es Del-Amerika ka­tonát „iriHemöc zését’' tettető^ vé teszik. Ezért keresik kát líazasan az acrögyet. hogy az 1971- ben megkötött Carter— Törrijicw szerzőcfés fdöljvizs- galátát követe#!essek. S ke­resnék azokat az erőkét is. aoK&ék kémek a csahima- kérdés ú.jaratárgyalápára Viliamosszék a párl/.sí taxikban Párizsban taxiba üiive az utas eddig iis számMthatÍDtt kefíemetlénséggkre':: magas tarifáira, kioktatásra a köderkiátesökbtók vagy efitemtmondást nem turn kommen— tárra a stwriesemenvekrol,. ám a stsfőrrel ikapcsolattios kockázatokhoz újjabb társul:: a viillBaiamosKzék. Hírek szerint az. emberiség nem taxisofőrökből álló többségével szemben ösztön—írtén Hwirajtmcat ibin póriizsii taxisok DegújaMr bíztsnaági beremdezése- 5(# ezen vrolttosde gyiai^1 erősségű áram­ütéssel JTegyverzi De" az utas#,, ha az ag­resszívam visetkedik.. Szakszervezeti: ada­tok szerint tavaly ősz óta a 14 .'KW1 pári­zsi taxi közül már több ezerbe- beszereltek a hátsó ülésre a berema&ezést,. pedig ezt az eszkicazfi a rendiórség meg mi ics hagyta jóvá — esetleg nem is fogja Az utasok panaszai: — ha meg képesek tesznek imggszöiiaüini — hiarorayara saapo- riodmi lógnak.. Tavaly példáinill DíKKí esetben .jelentettek űióil taxiisjotiörüket Páriz^ian,. köizülük (6253-at állítottak fegyelmi bizott­ság elé és 413-an kapbafc büntetés#., .lőpo­rán örökre- búcsút smondhattak a szak­mának. Miiként tehetséges, hogy Párizs­ban. egy ttiiffliesiország ffő/viirossibnm,, ahol elvben tucatnyi taxiválladiaft verseng az. utasért, mégis a ttaxösoffőr az úr a ..sía— badpüairom"'? Éppúgy, mint egykor a taxi- ' hiánnyal küszködő) Budapesten, a párizsi tUxisríÉör sem seegvenkezik. amikor eluta­sútjá a szerinite' téli riwvfidi távra tMeüpú ^ámdiékioKá atast,. vagy éppen nem haj- iiaradiő. (jdianmemmi;. afemvá kérik. Az oltások panaszai kiazáfit ilyenek is szerepednek; a siüíőír megtiltotta, hogy ****”*J"t—Jfc'. ám egész- atiora a meiiette úüő kutyája bű­jét kekett szaga&rntm"’'. A legtöbben per­sze- azt nehezményezik,, hogy a tito&mtos mnrakarendl epperr akkor távolítja! el a t.Tvr.fcut az uítteáltarsií. amikor a legjobban keHénének: az este bat és nyolc közötti Az ok kettős;. 1961 óta nem nőtt a taxik száma Páriasfeara.. miközben a lakoeság baamarosaCT me^közelitr az 5.S miLbat i AB- üitiDilag sem, a szakszerve-zet, sem a válla­latok nem: akarják mövetoi a létszámot. A másik ok:: nem is népszerű ez a foglalko­zás. A napi tfizckás... veszély efckeí terhes munka — évente átlagosan, egy taxisofőrt megölnek a francia fővárosban — bére tavwmtta mnmtegy MX4U frank, ami a fran­cia árak meülétt nem ér többet, mint oigvarranmyi forint Magyarországon. Igaz. a ÜKonraval® Párizsban is szinte köteaeri*. ..A rokonszenvest taxisofőrök kiváttsagps. helyet fiögjálimak el a párizsiak szemében. uudivariasságtilfekaD pedig emelik főváro- sauaét fémvét a kélJö£di*k szemében."' | — ugy próbált hizelegm; a minap is Jacques Ooiirar Bmim,isz-tteretoök.. egyszersmind Pá­rizs polgármiesteEia. Nyilváia úgy ítélték, a pol­gári jobboldallal könnyeb­ben menne az egyezkedés, mint a hadsereggel, amely­nek katonái az Ameriká éi leniesség jegyében nevelked­nek 1968 óta A legendás Oraar Torrijos ugyanis éppen húsz eszten­deje vette át a hatalmat. Tamjn» .J nép tábornoká­nak" vallotta magát, értett a tömegek nyelvén, s követ­kezetesen kiállt Panama szuverenitása, a latin-ame­rikai népek önállóságának ügye melíett. Torrijos csi­karta ki a esatormaszerzödés aláírását, s a panamaiak nemzeti hősként tisztelik ezért a később titokzatos lé- gibsleset áldozatául esett d raökőt. Öröksége folytatójá­nak vallja magát Noriega is. bar sóba nem volt követke­zetes a nagy előd politiká­jának folytatásában, s olyan népszerűséget sem tudott ki vivni. Elzárt dollárcsapok Az amerikai politikacsiná­lók mégis eiszarru flották ma­gúkat, amikor úgy akarták Noriegát meneszteni, hogy nem állítottak reflektorfény­be vonzó utódot, s ráadásul igencsak lebecsülték a pana­mai nemzeti öntudatot. A tömegek lelkesedését azon­ban egyesapásra lehűtheti, ha napról napra fcínzóbb hiányokkal, nélkülözéssel kell szembenézniük. Amit nem értek el a titkos és nyílt politikai manőverek, itifceny szeri the tr a gazdasági kétszerkettő. Panama gazda­sága ezer szállal kötődik az Egy esült A iramokéhoz. A hi­vatalos fizetőeszköz is az amerikai dollár. hevéteii forrásainak csapja így köny- nyűszerret elzárható. Csődre Ítélték tehát a csa- tornanrszágpt. és ez a gazda­sági fojtogatas (számtalan példa bizonyította már), eredményesebb lehet bármi­féle katonai akciónál. Nyűt beavatkozást egyébként sem engedhet meg magának Wa­shington. tekintettel a rob­banásveszélyes közép-ame­rikai helyzetre, s a latin- amerikai demokráciák felfo­kozott érzékenységére. Ame­lyek. ha különbözőképpen vélekednek is Nortega tábor­nok személyéről, de vala­mennyien bírálnának egy közvetlen amerikai katonai közbelépést. Szege Gábor iKsn-äUuuctj r ZswMtis Gyeccy gr. Koriega tiinmt

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom