Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-24 / 71. szám
1988. MÁRCIUS 24 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gazdasági egyensúly Egymást keresztező A folyamatos és gyors árszínvonal-emelkedés bizonyos mértékig megosztja a társadalmat, mivel általa a családok helyzetében egyébként is meglevő különbségek tovább nőnek. Az egyik családban a munkaképes családtagok tudnak és hajlandók többletmunka vállalására, a másikban nem. Az egyik család éppen a nagyobb beszerzések (lakás, bútor, háztartási gép stb.) vásárlása előtt van, a másik szerencsére túl van ezeken. Az egyik családban még van szabadrendelkezésű jövedelem, amellyel az áremelkedést egy ideig ellensúlyozni lehet, a másikban már negatív az eredmény, az alapszükségleteket sem tudják kielégíteni. Elérhető és elérhetetlen távolságok A fogyasztói árszínvonal már régen nem a kereseti színvonalhoz, hanem a kü- lönjövedelmekkel megfejelt kereseti színvonalhoz igazodik, tehát egyaránt lefölözi a fix jövedelmeket, a mozgó és a külön kereseteket. A különjövedelmekkel nem rendelkező családokban az' árszínvonal-emelkedés olyan többletvásárlóerőt fölöz le, amely más családokban keletkezett. Az áremelkedések a diszponbilis rendelkezésre álló jövedelemhányadot — éppen eltérő arányai miatt — nagy szóródással érintik, aminek ellensúlyozására az államnak sem módszerei, sem pénzkeretei nincsenek. Az infláció hatására ellenőrizhetetlen jövedelemátcsoportosulások történnek a rétegek, családok között. Akinek takarékbetétje van, az veszít, mert a kamatláb alacsonyabb az ár- emelkedési százaléknál. Aki lakáskölcsönt vesz igénybe, az nyer, mert az őt terhelő kamat alacsonyabb az infláció mértékénél. Ha most egy törlesztő részlet 200 téglát er, ez tíz év múlva csak 40 téglát fog érni. Voltaképpen jövedelem csoportosul át a betéttulajdonosoktól az adósokhoz. De éppen így van bizonyos átcsoportosulás az adózott tevékenységektől az adózatlanok felé, a különjö- vedelemmel nem rendelkezőktől az ilyenekkel rendelkezőkhöz. Azok is nyernek az infláción, akik vagyonnal — telekkel, hétvégi házakkal, gépkocsival, nemesfémekkel, műkincsekkel — rendelkeznek, mivel ezek ára gyorsabban emelkedik, mint az általános árszínvonal. Értéket, vásárlóerőt szívnak el azoktól, akik még ilyen beszerezések előtt állnak — elérhető vagy elérhetetlen távolságban. A progresszív személyi jövedelemadó hatására, és az ártámogatások csökkentése következtében pedig vásárlóerő áramlik a magánháztartásból az államháztartásba. Minden ilyen közvetett és rejtett jövedelem-átcsoportosulás és vagyonátcso- portosulás mögött érdekek vannak, mégpedig egymással keményen ütköző érdekek. Aki rosszul jár, másképp gondolkodik, mint akinek a sors növeli a személyi vagyonát. Árollóba kerül Ezeknek az érdekfeszültségeknek a csökkentéséhez az út az infláció megfékezésén keresztül vezet. Persze nem magát az áremelkedést kell fékezni, hanem annak okait, felszámolni. Gyors árszínvonal-emelkedés mellett nem lehet megvédeni a munkajövedelmek és a társadalmi juttatások reálértékét. Sőt, ilyenkor az egyensúlypolitika oltárán fel kell áldozni a reálérték-megőrzés elvét. Nem a bért, a nyugdíjat csökkentik, hanem az árszínvonalat emelik. Ha nem képes a nemzetgazdaság a nemzeti jövedelmet reálértékben növelni, csökkentik a fizetőképes kereslet reálértékét. Az államháztartás egyensúlyi érdeke szembekerül a magánháztartás egyensúlyi érdekével. A vállalati jövedelmeket is alaposan megcsapolja az állam. s erre felhasználja az inflációt is. Sok vállalat, szövetkezet kerül árollóba: költségei nagyobb mértékben nőnek, mint termékeinek árai. A magánháztartás is árollóba kerül: a megélhetési költségek gyorsabban nőnek, mint a családi jövedelem. A társadalmi juttatások körében elsősorban a nyugdíjak reálértékéről és az egészségügyi ellátás reálszintjéről van szó. A nyugdíjrendszer korszerűsítése nem gyengítheti, nem lazíthatja a nyugdíjösszegnek a korábbi munkajövedelemnagysággal és a szolgálati idővel való függvényszerű kapcsolatát. A nyugdíj nem is társadalmi juttatás, hanem több évtized munkájával, jelentős saját hozzájárulással megalapozott, saját jogú jövedelem, járandóság. Á jövedelembiztonság árbiztonság nélkül nem értelmezhető. Különösen nehéz azoknak az idős embereknek a helyzete, akik már 8—10 éve nyugdíjban vannak, s ezalatt nyugdíjuk vásárlóértéke a felére csökkent. A nagyobb baj persze nem ott van, ahol az öregek gyermekükkel egy háztartásban élnek, és megvan ott a helyük, szerepük, dolguk, biztonságuk. Az áremelkedés más ellátások színvonalát is veszélyezteti, legyen szó kereskedelmi és közlekedési hálózatról, oktatásról vagy egészségügyiről. Követelmény, hogy például az egészségügyi felszerelések, gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök stb. árszínvonalemelkedése ne vezessen az egészségügyi intézmények szolgáltatási színvonalának romlásához, az ellátásra szorulók terheinek növeléséhez. Ugyanez áll a közoktatásra, és közbiztonságra. Ezek nem lehetnek a növekedési ütem, az egyensúlyi helyzet és a cserearány függvényei. Any- nyira rosszul azért nem állunk. Egyik napról a másikra A folyamatos és gyors árszínvonal-emelkedés rendkívül megnehezíti a népgazdasági tervezést, a színvonalas pénzügyi-politikát, a vállalati és a lakossági megtakarítások növekedését, a tőkeáramlást, a vállalati kalkulációt, de nehezíti az életszínvonal- és szociálpolitikát is. Az érdekek össze- kuszálódnak. Ahelyett, hogy egymás érvényesülését segítenék, azokat keresztezik. Nemcsak a pénz inflálódik, hígul, hanem a teljesítmény, a fegyelem, a minőség is. Mind nagyobb vásárlóerő áramlik a napi fogyasztási cikkek piacára, a folyó kiadások fedezésére, ami megbontja a piaci egyensúlyt, újabb áremeléseket kikényszerítve. Gyengül a családok, vállalatok jövőépítő, jövővédő funkciója. Túlsúlyba kerülnek a napi fogyasztási, fennmaradási érdekek. Ezeknek az ellentmondásoknak a feloldása a következő évek legnehezebb, de legszebb feladata. P, O. Az Egyesült Jászsági Afész Jászberényi Skála Coop Áruházának Szupermarket élelmiszerosztályát májusban lesz három éve, hogy átadták a vásárlóknak. Az első évben 8 hónap alatt 63 millió, tavaly pedig már 115 millió forint volt az éves forgalmuk. Az áruházban naponta több ezer ember fordul meg. A bolti dolgozók létszáma harminchárom, raktárkészletük 10 milliós értékű. Képeink a bolt egy napjának fontosabb pillanatait örökítik meg. — nzs — Kötődés a Jászkunsághoz Megyénk baráti köre Budapesten ötvenkét dolgozónak biztosít munkát az Ar mafiit Ipari Szövetkezet túrkevei részlege. A hagyományos rézbetétes tömítőgyűrűkön kívül olaj- és légszűrő-alkatrészeket gyártanak évente többmilliós nagyságrendben Hatvanmillió elkelt Megkezdődött a kincstárjegyek kibocsátása A Budapest Bank szervezésében húsz banknál és pénzintézetnél — többek között az OTP-nél és a takarékszövetkezeteknél is — megkezdték a kincstárjegyek kibocsátását. Az új értékpapírokat 3, 6 és 9 hónapos lejárattal hozták forgalomba, 5 ezer, 10 ezer. 50 ezer, 100 ezer. illetve 1 millió forintos címletekben. A kincstárjegyek évi kamata 8, 9, illetőleg 10 százalék, a kamatot 20 százalékos jövedelemadó terheli. Az érdeklődés a vártnál nagyobb — hétfőn, a kibocsátás napján mintegy 60 millió forint értékben adtak el a pénzintézetek kincstárjegyet. Az elsődleges kibocsátással párhuzamosan megszervezik az új értékpapírok másodlagos forgalmát is. A Budapest Bank minden, már eladott kincstárjegy visszavásárlására vállalkozik. Azt is garantálja, hogy ezeket az értékpapírokat névértékben vagy a névértékénél valamivel magasabb áron veszi vissza. így a kincstár- jegy a kötvényeknél mindenképpen nagyobb biztonságot nyújtó értékpapírrá válik. Kárt okozó rendeletburjánzás Mennyibe kerül A Magyar Gazdasági Kamara eseti bizottsága felmérést készített arról, hogy a hazai vállalatok tevékenységét milyen tényezők, felesleges jogszabályok korlátozzák — tájékoztatták szerdán az újságírókat a Kamara illetékesei. Angyal Ádám, a Kamara elnökségének tagja elmondotta: a vállalati törvény a gazdálkodó egységek vezetőire bízza a működés megszervezését, a szervezet ki - alakítását. Számos jogszabály azonban részletesen beavatkozik a vállalati bel- ügyekbe. Különböző rendelkezések határozzák meg például. hogy minden vállalatnak — legyen az kis-, közép- és nagyvállalat — 32 szabályzatot kell kidolgoznia működéséhez. Több mint húszféle esetben írja elő a jogszabály, hogy a vállalat köteles elengedni dolgozóját, s arra az időre téríteni a munkabérét. Tizenhét olyan munkakör van, amelyet minden körülmények között be kell tölteni megfelelő szakemberrel. még akkor is. ha az ott adódó feladatok nem igénylik a dolgozó teljes munkaidejét. Zányi Jenő, a Kamara al- elnöke hangsúlyozta, hogy a „rendeletburjánzás” jelentős károkat okoz. Egyetlen olyan vállalati akciót sem lehet végrehajtani, amelyhez ne kellene egy vagy több hatóság engedélye. Mindez nehezíti az ésszerű gazdálkodást, csökkenti a vállalkozások rugalmasságát. Az elkészült jelentést a Kamara továbbítja a kormányzatnak, hogy az anyag megállapításait a népgazdasági tervezés most folyó korszerűsítése során már figyelembe vegyék a szakemberek, s néhány javaslat bekerüljön a jogszabályalko.tási programba is. A Kamara arra is vállalkozik, hogy rövidesen reprezentatív felmérést készít arról: mennyibe kerül a népgazdaságnak a túlszabályozás. A jövőben pedig minden új jogszabály előkészítése során erőteljesen fellépnek a vállalatok mozgásszabadságát korlátozó rendeletek létrehozása ellen. Tegnapelőtt este találkozót tartott Budapesten Szolnok Megye Baráti Köre. Az összejövetelen szűkebb pátriánkat Szabó István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára; Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhelyettese és Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára képviselte. A baráti kör négyéves munkájáról Nyíri Béla, a kör volt elnöke számolt be. Felszólalt Szabó István is. Többek között arra kérte a jelenlévőket, hogy erősítséK érzelmi kötődésüket me- gyénkhez. Ezen a találkozón újjáválasztották á baráti kör vezetőségét. Annak elnöke Czi- nege Lajos, a Minisztertanács nyugállományú elnök- helyettese, titkára pedig dr. Orbán Péterné, a Május 1. Ruhagyár személyügyi osztályvezetője lett. Czinege Lajos ígérte, hogy erősítik a Szolnok megyéből elszármazottak sokirányú kötődését a Jászkunsághoz. LemezgyártA vegyes vállalat CD—TON Kft néven kompakt hanglemezek gyártására alapított vegyes vállalatot a Videoton Elektronikai Vállalat, a Hungaroton Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. a Magyar Hitelbank Rt. és egy holland—NSZK- beli konzorcium. A társasági szerződést szerdán írták alá Budapesten, a Duna Intercontinental Szállóban. A vegyesvállalat 250 millió forint alaptőkével kezdi meg tevékenységét; az összeghez 55 százalékkal járult hozzá a Videoton. A vegyes vállalatot kompakt hanglemezek, egyéb műsor- és adathordozók gyártására, sokszorosítására, kiadására, hazai és külföldi forgalmazására hozták létre. Ezek gyártására Székesfehérvárott 2000 négyzetméter alapterületű üzemcsarnokot építenek. Nyitástól sorosig
