Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-24 / 71. szám

1988. MÁRCIUS 24 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Gazdasági egyensúly Egymást keresztező A folyamatos és gyors ár­színvonal-emelkedés bizo­nyos mértékig megosztja a társadalmat, mivel általa a családok helyzetében egyéb­ként is meglevő különbsé­gek tovább nőnek. Az egyik családban a munkaképes családtagok tudnak és haj­landók többletmunka vál­lalására, a másikban nem. Az egyik család éppen a na­gyobb beszerzések (lakás, bútor, háztartási gép stb.) vásárlása előtt van, a má­sik szerencsére túl van eze­ken. Az egyik családban még van szabadrendelkezé­sű jövedelem, amellyel az áremelkedést egy ideig el­lensúlyozni lehet, a másik­ban már negatív az ered­mény, az alapszükségleteket sem tudják kielégíteni. Elérhető és elérhetetlen távolságok A fogyasztói árszínvonal már régen nem a kereseti színvonalhoz, hanem a kü- lönjövedelmekkel megfejelt kereseti színvonalhoz iga­zodik, tehát egyaránt lefölö­zi a fix jövedelmeket, a mozgó és a külön keresete­ket. A különjövedelmekkel nem rendelkező családokban az' árszínvonal-emelkedés olyan többletvásárlóerőt fö­löz le, amely más családok­ban keletkezett. Az áremel­kedések a diszponbilis ren­delkezésre álló jövedelemhá­nyadot — éppen eltérő ará­nyai miatt — nagy szóró­dással érintik, aminek el­lensúlyozására az államnak sem módszerei, sem pénzke­retei nincsenek. Az infláció hatására el­lenőrizhetetlen jövedelem­átcsoportosulások történ­nek a rétegek, családok kö­zött. Akinek takarékbetétje van, az veszít, mert a ka­matláb alacsonyabb az ár- emelkedési százaléknál. Aki lakáskölcsönt vesz igénybe, az nyer, mert az őt terhelő kamat alacsonyabb az inflá­ció mértékénél. Ha most egy törlesztő részlet 200 téglát er, ez tíz év múlva csak 40 tég­lát fog érni. Voltaképpen jövedelem csoportosul át a betéttulajdonosoktól az adó­sokhoz. De éppen így van bizonyos átcsoportosulás az adózott tevékenységektől az adózatlanok felé, a különjö- vedelemmel nem rendelke­zőktől az ilyenekkel rendel­kezőkhöz. Azok is nyernek az infláción, akik vagyon­nal — telekkel, hétvégi há­zakkal, gépkocsival, nemes­fémekkel, műkincsekkel — rendelkeznek, mivel ezek ára gyorsabban emelkedik, mint az általános árszínvo­nal. Értéket, vásárlóerőt szívnak el azoktól, akik még ilyen beszerezések előtt állnak — elérhető vagy el­érhetetlen távolságban. A progresszív személyi jövede­lemadó hatására, és az ártá­mogatások csökkentése kö­vetkeztében pedig vásárló­erő áramlik a magánháztar­tásból az államháztartásba. Minden ilyen közvetett és rejtett jövedelem-átcso­portosulás és vagyonátcso- portosulás mögött érdekek vannak, mégpedig egymás­sal keményen ütköző érde­kek. Aki rosszul jár, más­képp gondolkodik, mint aki­nek a sors növeli a személyi vagyonát. Árollóba kerül Ezeknek az érdekfeszült­ségeknek a csökkentéséhez az út az infláció megfékezé­sén keresztül vezet. Persze nem magát az áremelkedést kell fékezni, hanem annak okait, felszámolni. Gyors ár­színvonal-emelkedés mel­lett nem lehet megvédeni a munkajövedelmek és a tár­sadalmi juttatások reálérté­két. Sőt, ilyenkor az egyen­súlypolitika oltárán fel kell áldozni a reálérték-megőrzés elvét. Nem a bért, a nyug­díjat csökkentik, hanem az árszínvonalat emelik. Ha nem képes a nemzetgazda­ság a nemzeti jövedelmet reálértékben növelni, csök­kentik a fizetőképes kereslet reálértékét. Az államház­tartás egyensúlyi érdeke szembekerül a magánháztar­tás egyensúlyi érdekével. A vállalati jövedelmeket is alaposan megcsapolja az ál­lam. s erre felhasználja az inflációt is. Sok vállalat, szövetkezet kerül árollóba: költségei nagyobb mérték­ben nőnek, mint termékei­nek árai. A magánháztartás is árollóba kerül: a megél­hetési költségek gyorsabban nőnek, mint a családi jöve­delem. A társadalmi juttatások körében elsősorban a nyug­díjak reálértékéről és az egészségügyi ellátás reál­szintjéről van szó. A nyug­díjrendszer korszerűsítése nem gyengítheti, nem lazít­hatja a nyugdíjösszegnek a korábbi munkajövedelem­nagysággal és a szolgálati idővel való függvényszerű kapcsolatát. A nyugdíj nem is társadalmi juttatás, hanem több évtized munkájával, jelentős saját hozzájárulással megalapozott, saját jogú jö­vedelem, járandóság. Á jövedelembiztonság ár­biztonság nélkül nem értel­mezhető. Különösen nehéz azoknak az idős embereknek a helyzete, akik már 8—10 éve nyugdíjban vannak, s ezalatt nyugdíjuk vásárlóér­téke a felére csökkent. A na­gyobb baj persze nem ott van, ahol az öregek gyer­mekükkel egy háztartásban élnek, és megvan ott a he­lyük, szerepük, dolguk, biz­tonságuk. Az áremelkedés más ellá­tások színvonalát is veszé­lyezteti, legyen szó kereske­delmi és közlekedési háló­zatról, oktatásról vagy egészségügyiről. Követel­mény, hogy például az egész­ségügyi felszerelések, gyógy­szerek, gyógyászati segédesz­közök stb. árszínvonal­emelkedése ne vezessen az egészségügyi intézmények szolgáltatási színvonalának romlásához, az ellátásra szo­rulók terheinek növeléséhez. Ugyanez áll a közoktatásra, és közbiztonságra. Ezek nem lehetnek a növekedési ütem, az egyensúlyi helyzet és a cserearány függvényei. Any- nyira rosszul azért nem ál­lunk. Egyik napról a másikra A folyamatos és gyors ár­színvonal-emelkedés rend­kívül megnehezíti a népgaz­dasági tervezést, a színvona­las pénzügyi-politikát, a vállalati és a lakossági meg­takarítások növekedését, a tőkeáramlást, a vállalati kalkulációt, de nehezíti az életszínvonal- és szociálpoli­tikát is. Az érdekek össze- kuszálódnak. Ahelyett, hogy egymás érvényesülését segí­tenék, azokat keresztezik. Nemcsak a pénz inflálódik, hígul, hanem a teljesítmény, a fegyelem, a minőség is. Mind nagyobb vásárlóerő áramlik a napi fogyasztási cikkek piacára, a folyó ki­adások fedezésére, ami meg­bontja a piaci egyensúlyt, újabb áremeléseket kikény­szerítve. Gyengül a csalá­dok, vállalatok jövőépítő, jö­vővédő funkciója. Túlsúlyba kerülnek a napi fogyasztási, fennmaradási érdekek. Ezek­nek az ellentmondásoknak a feloldása a következő évek legnehezebb, de legszebb feladata. P, O. Az Egyesült Jászsági Afész Jászberényi Skála Coop Áru­házának Szupermarket élel­miszerosztályát májusban lesz három éve, hogy átad­ták a vásárlóknak. Az első évben 8 hónap alatt 63 mil­lió, tavaly pedig már 115 millió forint volt az éves forgalmuk. Az áruházban naponta több ezer ember fordul meg. A bolti dolgozók létszáma harminchárom, raktárkészletük 10 milliós értékű. Képeink a bolt egy napjának fontosabb pillana­tait örökítik meg. — nzs — Kötődés a Jászkunsághoz Megyénk baráti köre Budapesten ötvenkét dolgozónak biztosít munkát az Ar mafiit Ipari Szövetkezet túrkevei részlege. A hagyományos rézbetétes tömítőgyűrűkön kívül olaj- és légszűrő-alkatrészeket gyártanak évente többmilliós nagyságrendben Hatvanmillió elkelt Megkezdődött a kincstárjegyek kibocsátása A Budapest Bank szerve­zésében húsz banknál és pénzintézetnél — többek kö­zött az OTP-nél és a taka­rékszövetkezeteknél is — megkezdték a kincstárjegyek kibocsátását. Az új értékpapírokat 3, 6 és 9 hónapos lejárattal hozták forgalomba, 5 ezer, 10 ezer. 50 ezer, 100 ezer. il­letve 1 millió forintos cím­letekben. A kincstárjegyek évi kamata 8, 9, illetőleg 10 százalék, a kamatot 20 szá­zalékos jövedelemadó ter­heli. Az érdeklődés a várt­nál nagyobb — hétfőn, a kibocsátás napján mintegy 60 millió forint értékben ad­tak el a pénzintézetek kincs­tárjegyet. Az elsődleges kibocsátás­sal párhuzamosan megszer­vezik az új értékpapírok másodlagos forgalmát is. A Budapest Bank minden, már eladott kincstárjegy vissza­vásárlására vállalkozik. Azt is garantálja, hogy ezeket az értékpapírokat névérték­ben vagy a névértékénél va­lamivel magasabb áron ve­szi vissza. így a kincstár- jegy a kötvényeknél minden­képpen nagyobb biztonságot nyújtó értékpapírrá válik. Kárt okozó rendeletburjánzás Mennyibe kerül A Magyar Gazdasági Ka­mara eseti bizottsága felmé­rést készített arról, hogy a hazai vállalatok tevékenysé­gét milyen tényezők, felesle­ges jogszabályok korlátozzák — tájékoztatták szerdán az újságírókat a Kamara illeté­kesei. Angyal Ádám, a Kamara elnökségének tagja elmon­dotta: a vállalati törvény a gazdálkodó egységek veze­tőire bízza a működés meg­szervezését, a szervezet ki - alakítását. Számos jogsza­bály azonban részletesen be­avatkozik a vállalati bel- ügyekbe. Különböző rendel­kezések határozzák meg pél­dául. hogy minden vállalat­nak — legyen az kis-, kö­zép- és nagyvállalat — 32 szabályzatot kell kidolgoz­nia működéséhez. Több mint húszféle esetben írja elő a jogszabály, hogy a vállalat köteles elengedni dolgozóját, s arra az időre téríteni a munkabérét. Tizenhét olyan munkakör van, amelyet min­den körülmények között be kell tölteni megfelelő szak­emberrel. még akkor is. ha az ott adódó feladatok nem igénylik a dolgozó teljes munkaidejét. Zányi Jenő, a Kamara al- elnöke hangsúlyozta, hogy a „rendeletburjánzás” jelen­tős károkat okoz. Egyetlen olyan vállalati akciót sem lehet végrehajtani, amely­hez ne kellene egy vagy több hatóság engedélye. Mindez nehezíti az ésszerű gazdálkodást, csökkenti a vállalkozások rugalmassá­gát. Az elkészült jelentést a Kamara továbbítja a kor­mányzatnak, hogy az anyag megállapításait a népgazda­sági tervezés most folyó kor­szerűsítése során már figye­lembe vegyék a szakembe­rek, s néhány javaslat beke­rüljön a jogszabályalko.tási programba is. A Kamara ar­ra is vállalkozik, hogy rö­videsen reprezentatív fel­mérést készít arról: mennyi­be kerül a népgazdaságnak a túlszabályozás. A jövőben pedig minden új jogszabály előkészítése során erőtelje­sen fellépnek a vállalatok mozgásszabadságát korláto­zó rendeletek létrehozása el­len. Tegnapelőtt este találko­zót tartott Budapesten Szol­nok Megye Baráti Köre. Az összejövetelen szűkebb pát­riánkat Szabó István, a Köz­ponti Bizottság tagja, a me­gyei pártbizottság első titká­ra; Bereczki Lajos, a megyei tanács általános elnökhe­lyettese és Sándor László, a Hazafias Népfront megyei bizottságának titkára képvi­selte. A baráti kör négyéves munkájáról Nyíri Béla, a kör volt elnöke számolt be. Felszólalt Szabó István is. Többek között arra kérte a jelenlévőket, hogy erősítséK érzelmi kötődésüket me- gyénkhez. Ezen a találkozón újjává­lasztották á baráti kör veze­tőségét. Annak elnöke Czi- nege Lajos, a Miniszterta­nács nyugállományú elnök- helyettese, titkára pedig dr. Orbán Péterné, a Május 1. Ruhagyár személyügyi osz­tályvezetője lett. Czinege Lajos ígérte, hogy erősítik a Szolnok megyéből elszárma­zottak sokirányú kötődését a Jászkunsághoz. LemezgyártA vegyes vállalat CD—TON Kft néven kom­pakt hanglemezek gyártásá­ra alapított vegyes vállala­tot a Videoton Elektronikai Vállalat, a Hungaroton Ma­gyar Hanglemezgyártó Vál­lalat. a Magyar Hitelbank Rt. és egy holland—NSZK- beli konzorcium. A társasá­gi szerződést szerdán írták alá Budapesten, a Duna In­tercontinental Szállóban. A vegyesvállalat 250 millió forint alaptőkével kezdi meg tevékenységét; az összeghez 55 százalékkal járult hozzá a Videoton. A vegyes válla­latot kompakt hanglemezek, egyéb műsor- és adathordo­zók gyártására, sokszorosí­tására, kiadására, hazai és külföldi forgalmazására hoz­ták létre. Ezek gyártására Székesfehérvárott 2000 négy­zetméter alapterületű üzem­csarnokot építenek. Nyitástól sorosig

Next

/
Oldalképek
Tartalom