Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-24 / 71. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 24. IA tudomány világa I A természet karmestere a fény Biológiai tavasz Merre fejlődnek a helikopterek? Régi sejtés, hogy a természet ritmusainak karmestere a fény. A Napból származó elektromágneses hullámok szemmel nem érzékelhető része szabja meg főképp a növények és olyan alacsonyabb rendű állatok évszakonként változó anyagA folyamatot embernél a következőképpen képzelhetjük el. A szembe jutó fénysugár a retina csapocskáiban és pálcikáiban akciós áramot gerjeszt, ez a szemideg kábelén át az agykéreg látómezejére hat, tudatunkban létrehozza a természetesnek megfelelő színes vagy fekete-fehér képet. A retinára vetődő sugármennyiség egy része azonban rövi- debb úton az agy mélyebben fekvő sejtcsoportjaihoz jút el, és ezeken keresztül ingerli vagy gátolja minden vegetatív életfolyamatunkat. Befolyásolja tehát az úgynevezett hipotalamikus agyi Központjainkat, hormonális rendszerünk »,diszpécserét”, a hipofízist és valamennyi belső elválasztásé mirigyünket. Így a napfény — bizonyos mértékben tudatunk közA kutatók megállapították, miért szünetel a mi éghajlati viszonyaink között ősszel és télen egyes szárnyasok szaporodási tevékenysége, holott például az Egyenlítő környékén a madarak az egész év folyamán raknak tojást. A kísérletek során mesterséges fényhatásnak tettek ki kacsákat, mire a nőstényekben a petefészek. a hímekben pedig a herék a téli nyugalmi állapotot sokszorosan meghaladó mértékűre díjzzadnak, meg. Mesterséges fényben télen is megindult a tojásrakás és a költés. Az ember nemi horpionel- választására a napfénynek, illetve a fényhiánynak nincs közvetlen befolyása; a vakon született nő petefészektevékenysége, és az ezt kísérő élettani jelenségek lényegében azonosak a látókéval. Vagyis a női ciklus a fejlődés során többé-ke- vésbé függetlenné vált az évszakok változásaitól, a hi- potalamusz, az agyfüggelék és a petefészek által megszabott ritmust követi. De mint biológiai stimuláló vagy gátló tényező a napfény is szerepet játszik az ember nemi viselkedésének szabályozásában. Sokan azt állítják, hogy az északi országokban, ahol a napfény lényegesen kevesebb, mind a két nemben Századokon át állták a viharokat, jégesőket, túlélték a háborúkat, megszállásokat a középkori templomok csodálatos üvegfestményei, ablakai. Napjaink folyamataival szemben azonban védtelenek: a füstgázok' a levegő páratartalmával egyesülve, jóvátehetetlenül szétroncsolják őket. Ennek a pusztulásnak a megállítása a célja annak a kísérletnek, amelyet legújabban Nürnbergiben végeznek. Az ablakok nem feltűnő külső üvegezést kaptak a templom belsejében, közvetcseréjét is, amelyeknek nincs fényérzékelő szervük. A magasabb rendű állatok esetében, amelyeknek fény- érzékelő szervük van, a Nap-spektrumnak . nemcsak a hő-, hanem egyéb sugarai is hatnak a szervezet idegi és hormonális rendszerére. beiktatása nélkül — irányítja valamennyi ösztönös tevékenységünket : az ébrenlétet, az alvást, a mozgást, a pihenést, a fáradtságot, az éhséget, a szomjúságot, a nemi viselkedést stb. A szem ideghártyájából a jelzett agyi központba küldött akciós áram — az öntudatot, illetve az ébrenlétet szabályozó köztiagy szövevény útján — kihat úgyszólván minden életfunkcióra, befolyásolhatja még a gondolkodás intenzitását és a szellemi .tevékenység hatásfokát is. Ebből az anatómiai összefüggésből logikusan következik, hogy a napfényben ■szegény őszi-téli borongó» napok szükségszerűen rányomják bélyegüket közérzetünkre, de egyszersmind az is, hogy a tavaszi napfény friss energiákat mozgósít szervezetünkben. később jön létre a nemi érés. mint a napsütötte tájakon. (Vannak kutatók, akik statisztikai adatokra hivatkozva viszont cáfolják ezt a megállapítást.) Ismert jelenség továbbá, hogy az északi sarki télben a nőknél rendszerint megszűnik a havi ciklus, és nem következik be fogamzás. Varjakon és más állatokon azt észlelték, hogy fény hatására megnő a pajzsmiri- gyük, fokozódik a mirigy hormontermelése és ürítése. A pajzsmiriev hormonról pedig tudjuk, hogy nemcsak a sejtek anyagcseréjét fokozza, hanem egyszersmind növeli az idegrendszer ingerlékenységét. Ilyen összefüggések alapján érthetővé válik, miért ébred az ember tavaszi reggel, sugárzó napfényben hamarabb. mint télen, miért frissebb, miért élénkebb ilyenkor. Érthető továbbá, hogy érzékeny vegetatív idegrendszerű embereknél vagy pajzsmirigy túlműködésre hajlamos serdülőknél és változás korában lévőknél miért következik be az egyébként normálisan működő pajzsmirigy kóros túl- tengése. A tudósok határozott ösz- szefüggéseket tudtak kimutatni a vér egyes sejtes elemeinek száma és a napszakonként ingadozó fényiemül az üvegfestmények alatt pedig termosztáttal vezérelt villamos fűtőtestet szereltek fel. Fűtőaljaikkal gondoskodnak az eredeti üveg és a védőüveg közötti légpárna helyes klimatizálá- sáról, megakadályozva a kondenzvízképződést, csökkentve a relatív páratartalmat. Két különleges érzékelő ellenőrzi állandóan a hőmérsékletet és a páratartalmat az üvegfestmények és a védőüveg közötti térben, és szükség szerint önműködően vezérli a fűtést. Valamennyi adatot feljegyeznek. mennyiség között. Ezek a sejtes elemek közvetve fokmérői a mellékvesekéreg, illetve az ezt szabályozó agyfüggelék aktivitásának. Olasz kutatók a vér és a vizelet mellékvesekéreg- hormon frakcióinak mérésével közvetlenül is igazolták a fény hatására létrejövő fokozott m’ellékvesekéreg aktivitását. Más vizsgálatokból kiderült, hogy a vesék só- és vízürítése is az év- és napszakok fénymennyiségétől függ. Valószínű tehát, hogy az idős embereknél gyakori fokozott éjszakai vizeletelválasztás nem okvetlenül vese- vagy szívkárosodás, hanem a szemideg- hártya érzékelő elemek csökkenésének következménye. Fokozott működések Az idegrendszer tevékenységéről jó ideje az a nézet uralkodott, hogy lényegében elektromos jellegű. Hazai kutatók állatkísérletek során nemi hormont tartalmazó szöveteket ültettek az ösztöntevékenységet irányító hipotalamuszba. s megállapították, hogy ennek működését a nemi hormonok számottevően befolyásolják. Mások patkányok hipotalamuszába hím és női nemi hormonokat fecskendeztek be, aminek hatására jellegzetes változások álltak elő az állatok viselkedésében. És amikor a hi- potalamusz étvágyközpontjába noradrenalint juttattak. a torkig jóllakott állatok tovább ettek. Miután ezek az állatkísérletek igazolták, hogy fény hatására nő az idegszövetekben a noradrenalin-elvá- lasztás, nincs semmi meglepő abban, ha tavasszal állatnál és embernél, egyaránt nemcsak fokozott életkedvet, hanem fokozott étvágyat is lehet tapasztalni. Mindez persze arra a következtetésre vezet, hogy az ember ösztönös viselkedését az agy elektromos tevékenysége mellett a különböző agyi struktúrák hormonellátottsága szabja meg. Nyilvánvaló tehát, hogy különösen a városlakó emberek körében oly gyakran tapasztalt „tavaszi fáradtság” jogtalanul viseli ezt a nevet — inkább télvégi fáradtságnak kellene nevezni. És nem is úgy áll a dolog, mint régebben gondoltuk, hogy okozója mindenekelőtt a vitaminhiány. Nem, ez a fáradtság, letörtség a téli napfényszegénység következménye. A tavasz nem fáradtságot okoz, hanem éppen ellenkezőleg: ilyenkor egész biológiai és szellemi tevékenységünk megélénkül. Az abszolút nulla fok közelében A tokiói egyetem fizikai intézetének kutatói megdöntötték az abszolút nulla fok megközelítésében a német kutatók eddigi rekordját. A japánok olyan kis hőmérsékletet hoztak létre, amely csupán 30 milliomod kelvinnel haladja meg az abszolút nulla fokot, a mínusz 273,15 Celsius fokot. Az addigi csúcs 38 milliomod Kelvin volt. A kutatók remélik, hogy még ezt az értéket is sikerül lejjebb szorítani: — 20 milliomod Kelvinre. A helikopterek túlnyomó többségén a nagy forgó- szárny,. a rotor szolgáltatja az emelőerőt és a hajtóerőt is. A rotor hajtása során keletkező reakcióerő azonban ellenkező irányba forgatná az egész gépet, ha a helikopter hosszú farkán elhelyezett, függőleges síkban álló kisebb légcsavar nem gondoskodna a kiegyensúlyozásról. A gép dugattyús- vagy gázturbinás hajtóművének teljesítményét bonyolult, fogaskerék-áttételekből és tengelyekből álló rendszer juttatja el a légcsavarhoz. Az egész berendezés súlya és költségei hátrányt jelentenek, ezért a faroklégcsavar kiküszöbölése az egyik fő feladat a helikopter megújításával foglalkozó tervezők számára. Az egyik lehetséges megoldás az ún., NOTAR-rend- szer. Ennek a gépnek is van külön légcsavarja reakció- keltési- és manőverezési célokra, kívülről azonban nem látható, mert elrejtették a géptestben. Ez a légcsavar a beszívott levegőt az üres törzsbe nyomja, ahonnan az oldalsó részen és hátul elhelyezett fúvókákon jut ki ismét a szabadba. Elmélkedés közben az oldal részből ferdén lefelé kilépő és a rotor légáramlásával elkeveredő levegő adja a kívánt stabilizáló hatást, manőverezés" közben pedig amikor a rotor által keltett légáramlás csökken, a farokfúvókákon jutnak nagyobb szerephez. ANOTAR helikoptert a pilóta ugyanúgy vezeti, mint a hagyományos gépeket, de repülési tulajdonságai kedvezőbbek, ráadásul egyszerűbb — és könnyebb a szerkezet Az előnytelen forgató hatást úgy is kiküszöbölhetik, lenek voltak, ezért a fáraómúmiákkal nem versenyképes bebalzsamozott egyén a múzeum egyik raktárhelyiségébe került. Ott hevert 1976-ig. Kilétére talán sohasem derül fény, ha az 1976., ■ évi forró nyáron nem kezd foly- dogálni a halotti lepelből a tartósító balzsam. Ennek láttán a múzeum vezetősége hamvasztásra ítélte a múmiát. Hogy megsemmisítésére végül mégsem került sor, az David Dawson bristoli régésznek és a helyi orvos- egyetem néhány oktatójának köszönhető. Dawsonék vállalkoztak a múmia megmentésére, sőt „feldolgozására” is, abban a reményben, hogy két, ellenkező irányban forgó, egymást semlegesítő rotort alkalmaznak. Ez az elgondolás sem új, hiszen a világ első sikeres helikoptere, a magyar Asboth Oszkár alkotása is így működött már 1928-ban. Különleges célokra még ma is építenek ilyen helikoptereket, és úgy tűnik, hogy a vele kapcsolatos problémák kiküszöbölésével növekszik ennék a megoldásnak a versenyképessége. Ha a két koaxális tengelyű rotort elég nagy távolságban helyezik el egymás felett, csökken az alsó lapátok működését rontó örvénylés és a gép kitűnő repülési tulajdonságokra tehet szert. Ez a megfontolás vezette a nyugatnémet HTM hogy talán sikerül alaposabban is bepillantaniuk az óegyiptomi balzsamozóművészet fortélyaiba, eszköztáréba. A korábbi múmia- vizsgálatok során ugyanis a munkában résztvevő orvosok — a medicinát érdeklő adatok javára — elhanyagolták az ókori hailottkon- zerváló technika tanulmányozását. A H—7386-os tetem elemzés során 'kiderült, hogy a halottat a múmifikálás virágkorában, i. e., 1050 körül tartósították. Dawon és munkatársai óvatosan, rétegről rétegre „vetkőzfették” le I a tetemet. A szorosan a jka- - lottra csavart lenszövet szagyárat teheremelésre és személyszállításra használható modelljeinek, a Skytrac és a Skyoider típusoknak a megtervezésekor. Mindkét gép kifejezetten polgári célokra készült, így a gazdaságosság, az egyszerű kezelés és a könnyű karbantarthatóság egyaránt alapvető követelmény volt. Az egyszemélyes pilótafülkéjű Skytrac („repülő traktor”) mező- és erdőgazdasági, valamint építési célokra szolgál, és kis önsúlya ellenére viszonylag nagy terheket emelhet fel. Képünkön: hatszáz ' 'káló- gramm terhet emelhet a lé- vegóbe a „repülő traktor” (KS). tagok alatt és között elpusztult rovartetemeket találtak. Ezek a „hullabogarak” a konzerváló nátron és a gyantaköpeny alá is behatoltak, és felfalták a halott lábának izom- és bőrszövetét. Az ókori mumifikáló mesterek — ez is került — nem dolgoztak sterilen: a belső szervek, az agy és az érrendszer is — amelyeket általában a halott mellett kipreparálva helyeztek el — hiányoztak. Dawon véleménye szerint a H—7386-os múmia 'balzsamozói fércmunkát végeztek. . A kutatók minden textildarabból mintát vettek, sőt a múmia testüregeit kitöltő nílusi iszapból, szalmából és sóból is, és ezeket a mintákat sokoldalúan elemezték. A réteges vetkeztetés során rábukkantak a legértékesebb adatra: a halotti lepel egyik foszlányán megtalálták az elhunyt nevét. A H—7386-os névtelen tetem „valakivé” vált: Har-em-ken-si volt a neve, s pap volt a thébai Amon-templamban. A boncolás sok mindent kiderített Har-em-ken-si egyéniségéről is. Alacsony, kövérkés, elpuhult (fizikai munkát nem végző) ember volt. Elálló füled, horgas orra miatt nem volt valami fénfiszépség. Fejét az akkori szokás szerint kopaszra vágatta. Gömyedten járt, hajlott testtartásának a kereszt- csontját nyűvő köszvény volt az oka. Valószínűleg a bőséges, ám egyoldalú táplálkozás következtében élete utolsó éveiben az állcsontjában fogeredetű, mély tályogok alakultak ki, megkeserítve étkezés közben az életét, ötvenéves korában halt meg. A mindent irányító napfény A szaporodási tevékenység B. I. Műkincset védő elektronika Nem volt férfiszépség Egy múmia tudományos feltámadása Angol régészcsoport tárta fel 1906-ban a thébai Amon templomot. Az ősi egyiptomi szarkofágokat a múmiákkal együtt válogatás nélkül behajózták és Angliába vitték. Az expedíció vezetője a bristoli múzeumnak ajándékozta a szerzemény zömét. A később H—7386- os katalógusszámmal jelzett múmiát is, amely — egyéb adományokkal együtt — nem keltett nagy szenzációt, mert a befáslizott tetem szarkofágját jellegtelen futószalagterméknek ítélték a muzeológusok. A H —7386-os múmia ládájában talált A kutatók porszívót is használtak halottkísérő tár- a múmia feldolgozásakor. (KS) gyak is értékte- ■ ■■ ■— .............
