Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-19 / 67. szám

1988. MÁRCIUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Kunszentmár- ton és Vidéke Afész csépai üze­me több mint tíz­féle házitésztát állít elő. A me­gyén kívül a leg­nagyobb mennyi­séget a Baranya Megyei Zöldért­nek szállítják Fotó: T. K. L. A határvizek minőségéről Magyar—csehszlovák tárgyalások Négy napig tartó magyar— csehszlovák határvízi tárgya­lások fejeződtek be pénteken Sopronban. A határvizek minőségéről, az ezzel kap­csolatos vizsgálatokról cse­rélték ki tapasztalataikat a két ország vízügyi szakem­berei. Mint többek között meg­állapították, közös ellenőrzé­sek és intézkedések révén si­került megállítani a ma­gyar—csehszlovák határvi­zek minőségének romlását, sőt például a Dunán az utób­bi időben némi vízminőség­javulást is megfigyeltek. Az utóbbinak különösen nagy a jelentősége, hiszen a szlovák és a magyar fővárosnak is h Duna fő ivóvízbázisa. A két ország szakemberei megállapodtak abban, hogy a folyók vízgyűjtő területére is kiterjesztik a vízminőségi ellenőrzéseket. Közös vízmi­nőségi vizsgálatokat kezde­nek a Tisza két országot érintő szakaszán is. Ilyen vizsgálatokat eddig nem vé­geztek. Szolidaritási Bizottság Értékelték a munkát A békeakaratot és az an- tiimperialista erőkkel vállalt szolidaritást kifejezésre jut­tatva szervezte akcióit ta­valy a Magyar Szolidaritási Bizottság, s ennek szellemé­ben tevékenykedik idén is — hangzott el a szervezet pén­teki ülésén. A HNF Orszá­gos Tanácsának székházában megrendezett — a múlt évi munkát értékelő, s a jelen­legi feladatokat meghatáro­zó — tanácskozáson Jakab Sándor, az MSZB elnöke rá­mutatott, hogy a szervezet a jövőben is következetesen állást foglal a béke, a lesze­relés, a társadalmi haladás és együttműködés ügye mel­lett. Elismerés ifjúsági kollektíváknak Jászberényben, Szolnokon és Tiszafüreden átadták a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját Hagyományosan tavaszi ünnepeink idején kapják meg méltó elismeréseiket az ifjúsági mozgalom legkiemelke­dőbb tagjai, kollektívái. Tegnap a megye három városában adták át a KISZ legmagasabb kollektív kitüntetését, a Vö­rös Vándorzászlót. Jászberényben, a Hűtőgépgyár KISZ-fiataljai kilence­dik alkalommal részesültek az elismerésben, Szolnokon az Állami Építőipari Vállalat ifjúsági kollektívája másod­szor, Tiszafüreden o Kossuth Lajos Gimnázium és Keres­kedelmi Szakközépiskola diákjai első alkalommal vették át a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját, A Hűtőgépgyár KISZ-bi- zottsága tavalyi munkája alapján ismételten kiérde­melte a kitüntetést. A jász­sági nagyüzem egyik üzem­csarnokában péntek délután 2 órakor megtartott ünnep­ségre Rusznák András, a KISZ KB Intéző Bizottságá­nak tagja vitte el a zászlót a gyár fataljainak. A rövid ünnepségen kitüntetések át­adására is sor került, moz­galmi munkájáért 18 fiatal és két alapszervezet része­sült elismerésben. Szolnokon az Állami Épí­tőipari Vállalat munkásszál­lóján Domonkos Lászlótól, a KISZ KB titkárától vehette át Kiss István, az üzemi KISZ-bizottság titkára a Vö­rös Vándorzászlót. A KISZ KB titkára ezúttal — stílsze­rűen — az ifjúsági szövet­ségnek a fiatalok lakáshoz jutásáról a közelmúltban ki­alakított állásfoglalását is­mertette az építőknek. Az építőipari vállalat ki- szesei jó munkájukkal való­ban közvetlenül járulhatnak hozzá a kényelmesebb és vi­szonylag kevesebb hibát rej­tő új otthonok megteremté­séhez. Az idén sokat javult a vállalatnál a KISZ gazda­sági munkát segítő tevé­kenysége. Nem véletlen, hogy a megyében éppen en­nek a vállalatnak a KISZ- fiataljai kötötték a legtöbb munkavállalási szerződést — szám szerint negyvenkettőt —, amelynek keretében több mint hárommillió forintra tettek szert. Fölismerték te­hát, hogy a KISZ-es közös­ségi munkavállalás egyaránt jól szolgálja a vállalatot is és az egyéneket is, ezért használták ki a lehetőséget. Tiszafüreden iskolanapon került sor a Vörös Vándor­zászló átadására, amelyet Ernőd Pétertől, a KISZ KB titkárától vett át Andrási Edit, az iskolai KlSZ-bizott- ság titkára. A tanácsköztársasági em­lékműsort, majd a kitünte­tést követően bemutatkozott a színjátszókor, kiállításokat, játékokat rendeztek a fia­talok. Délután nem a tan­termekben, hanem a sport­pályán mérkőztek a tanárok és a diákok, tréfás iskolai Ki mit tud?-on léptek fel a vállalkozó kedvűek, az este táncházi mulatsággal kö­szöntötte Füredet, majd vil­logni kezdtek a fények, disz­kóval búcsúztatták a napot a fiatalok. — K. E. — K. J. — E. — A Teszöv küldöttgyűlésén a szövetség munkaprogramját A megye 55 közös gazda­ságának tagságát és a szö­vetkezeti közös vállalatok kollektíváit képviselő kül­döttek idei első tanácskozá­sával ért véget tegnap dél­előtt Budapesten, a Szövet­kezetek Házában a Teszöv által, a szövetkezeti veze­tőknek szervezett egyhetes továbbképzés. A tanácskozás résztvevői először a téeszek és a vállalatok tavalyi gaz­dálkodását értékelték, majd az idei terveket véglegesí­tették a szövetség elnöksé­gének írásban előre kikül­dött jelentése és Benedek Fülöp Teszöv-titkár szóbeli előterjesztése alapján. A megyei szövetség szük­ségesnek tartotta, hogy a mezőgazdasági termelőszö­vetkezetek 1986. év végén megtartott V. kongresszusa óta eltelt időszakban végbe­ment gazdasági és társada­lompolitikai változásokhoz igazítva dolgozza ki a kong­resszusi határozatok végre­hajtását segítő munkaprog­ramját. A küldöttközgyűlés tegnap megtárgyalta azokat a ten­nivalókat, amelyek meggyor­síthatják a termelőszövetke­zetekben az országos szintű megújulási programnak megfelelő új szemlélet kiala­kítását, a gazdasági tevé­kenység eredményességét ja­vító szerkezetmódosítást. A tanácskozás tisztújítás­sal ért véget. A küldöttek Raisz Gusztáv, a Cibakházi Vörös Csillag Tsz volt elnö­ke helyett — akit januárban a Minisztertanács kinevezett a mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter helyettesé­vé — megválasztották a Te­szöv új elnökhelyettesévé dr. Kasuba Jánost, a Karca­gi Magyar—Bolgár Barátság Tsz elnökét. Ülést tartott a megyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) tények, a helyzetet jellem­ző sommás megállapítások, amelyek tükrözik a megyei közoktatási program megva­lósításának eredményeit, irányait. Közoktatás programjának vitája A jelentés vitájában első­ként dr. Tóth Albert (Kisúj­szállás) kért szót, s minde­nekelőtt hangsúlyozta az új összetételű bizottság életre­valóságát; a két éve alakult egészségügyi és társadalom­politikai bizottság ugyanis jelenlegi „vegyes” .összetéte­lében érdemibb és szakmai­lag is megbízhatóbb eszme­cserékkel képes részt venni egy-egy közérdekű probléma elemzésében, az esetleges bajok orvoslását szolgáló ja­vaslatok kimunkáláséiban. Beszélt a tárgyi feltételek szorításával összefüggésben arról az ellenmondásról, ami a megye középiskoláit jel­lemzi. Hogy tudniillik, míg a megyeszékhely egyes in­tézményei túlzsúfoltak, van­nak vidéki középiskolák, kollégiummal is, amelyek úgymond „tanulóhiánnyal” küzdenek. Jobb felvilágosí­tással!, tájékoztatással, beis­kolázási politikával talán el lehetne érni az ellentmondás feloldását — javasolta a tanácsülésnek. Kifejtette vé­leményét a napirend vitájá­ban dr. Véghelyd József fő­osztályvezető meghívott résztvevőként a Művelődé­si Minisztériumból. Aláhúz­ta, hogy a közoktatás prog­ramja nagyigényű program. S ha megvalósításában or­szágosan is gondok vannak, elsősorban az anyagi forrá­sok többszöri csökkentése miatt, azért az eredmények nem lebecsülendőek. Külön is elismeréssel beszélt a Szolnok megyében tett erő­feszítésekről, amelyeknek számtalan fényes példája sorolható fel, amikor a tár­sadalom jelentős összefogá­sával születtek nagyszerű, új létesítmények. A főosz­tályvezető az eredmények között a minőségi előrelépést hangsúlyozta, hisz hazánk­ban megteremtődtek az utóbbi időben a differenci­áit oktatás különböző for­mái, megszűnt az igen ter­hes nagyarányú váltott mű­szaké oktatás és így tovább. A megyei pártbizottság nevében Fábián Péter szólt hozzá a bizottság beszámo­lójához, kiemelve azt a tar­talmas, mozgalmas munkát, amellyel e testület hathatós segítséget nyújt a tanácsi döntésék előkészítéséhez, s nem különben a határozatok végrehajtásának ellenőrzésé­hez. Hozzátéve: hogy ez a dicséretes tevékenység na­gyobb nyilvánosságot is ér­demelne. A közoktatás első­rendű politikai ügy — hang­súlyozta —, s örvendetes, hogy a tanácsok valóban e rangnak megfelelően fog­lalkoznak az oktatás prob­lémáival, s ennek tudható be, hogy megyénkben való­ban jelentősen javultak a közoktatás tárgyi körűimé- , nyei. Megemlítette Fábián Péter azt az immár fájdal­masnak mondható lemara­dást is a kultúra más me­gyei területein — színház, könyvtár, múzeum — amely égető, s amely összefügg a szűkösebb anyagi lehetősé­gek közepette a közoktatás­ra szánt nagyobb arányú kiadásokkal is. Ennek elle­nére az említett problémák megoldásáról sem mondha­tunk le — hangsúlyozta. Utalt néhány ellentmondásá­ra is közoktatásunknak, pél­dául arra, hogy a bérbruttó- sítás a képesítés nélküli ne­velők alkalmazására ösztö­nöz, sajnálatos módon a mi­nőség ellenében. Külön kie­melte a szakmunkásképzés megoldására, illetve enyhí­tésére váró gondjait, hisz ebben az intézménytípusban a leakirívóbbak a lemara­dások, itt legmostohábbak a tárgyi feltételek, itt dolgoz­nak arányukban legtöbben képesítés nélkül nevelők. Pedig, épp itt volna szükség a legjobb tárgyi és személyi körülményekre, feltételekre. Épp ezért, a hiányok pótlá­sát, a körülmények javítá­sát sürgette a megyei párt­bizottság titkára, építve ar­ra a széles körű társadalmi ügybuzgalomra is, amelyben a megye közoktatása már eddig is oly sokat köszönhet. A vitát a jelentést készítő bizottság elnöke, Urmössy Ildikó elnökhelyettes foglal­ta össze, megköszönvén az elismeréseket, valamint a hasznosítható gondolatokat. A tanácsülés ezzel egyetem­ben elfogadta a beterjesztett jelentést. Közrend és biztonság Ezt követően a megyei rendőr-főkapitányság veze­tője, Jankovics Zoltán adott tájékoztatást a közrend és a közbiztonság megyei hely­zetéről. Részletekbe menő, reális és ugyanakkor széles panorámájú képét adott a helyzetről, amely — ahogyan tömören ő is jellemezte: ki­egyensúlyozott. Sőt, ha az országos állapotokhoz mér­jük, Szolnok megye bűnügyi helyzete kedvezőnek is mondható, hisz a megyék rangsorában „fertőzöttség” szempontjából azok közé tartozik, ahol a legkisebb az arány: megyénk a 10 ezer lakosra eső bűncselekmények számával jóval az országos átlag alatt van. Ami pedig az elkövetett bűncselekmé­nyek súlyát illeti; közel két­harmada kisebb súlyú vét­ség — mondotta a megyei rendőr-főkapitány. Igaz, növekszik a csoportosan el­követett, kitervelt bűncse­lekmények száma, ami egy­általán nem kedvező. A la­kosság közhangulatát pedig igen befolyásolják, irritál­ják az élet- és testi épség el­len irányuló erőszakos, ga­rázda jellegű cselekmények (arányúik 8,6 százalékkal nőtt), a rendőrség ezért is tartja elsődleges kötelessé­gének e jogsértések ellen a gyors és következetes fellé­pést. Külön csoportját alkot­ják a bűncselekményeknek a vagyon elleni bűncselekmé­nyek. Az előadó elemezte ennek okait is, és hangsú­lyosan említette az okok kö­zött azt az állampolgári gon­datlanságot, ami gyakorta járul hozzá a tulajdonosok megkárosodásához. A tár­sadalmi tulajdon ellen elkö­vetett bűnök okait vizsgál­va (emelkedési arányuk 7,3 százalékos) a belső ellenőr­zés hiányosságait jelölte meg a legfőbb okok között. Ami pedig a gazdasági téren je­lentkező bajokat illeti: itt is, akárcsak másutt a rend­őri szervek a jogszabályok­nak megfelelően a gazdasá­gi szférában is a bűncse­lekmények megelőzését, fel­derítését helyezik előtérbe. A rendőrség nem akarja el­venni mások 'kenyerét, csak saját eszközeivel kívánja se­gíteni a gazdasági stabilizá­ció megvalósítását. A fiatal­korú bűnözés súlyosbodó helyzetéről szólva arra a társadalmi összefogásra apellált Jankovics Zoltán, amellyel eredményesen lehet felvenni a harcot a káros je­lenségek ellen, azok csök­kentésében. A közlekedési bűncselekményekről is rész­letesen tájékoztatta a me­gyei tanácsot az előadó. Kü­lön is az ittas vezetés rend­kívüli veszélyeit húzta alá, hisz ez a fajta bűncselek­mény a közlekedési bűncse­lekményeknek 75,6 százalé­kát adja. A bűnügyi mun­ka különböző területeit rész­letezte még a beszámoló, egyetemlegesen hangsúlyoz­va azonban, hogy a rendőr­ség erőfeszítései nagyrészt a megelőző tevékenységre irá­nyulnak — sokszor erőn fe­lül is vállalván feladatokat. És hasznosan együttműköd­ve a különböző társadalmi szervezetekkel, intézmények­kel, jó kapcsolatot tartván a tanácsok szakigazgatási szer­veivel, érezvén támogató te­vékenységüket az élet, a kö­zös munka különböző terü­letein — hangzott el többek között Jankovics Zoltán tá­jékoztatójában. A rendkívül alapos tájé- kozíatót nagy figyelemmel kísérték a tanácstagok, s az elhangzottakhoz előbb Sa- vella Mihály (Cibakháza) szólt hozzá, egyben a tele­pülés problémáját is megfo­galmazva, azaz támogatást kért a Cibakházán újabban kritikussá váló helyzet — 50 százalékkal nőtt a bűn- cselekmények száma — meg­oldásához. Majd dr. Bozsó Péter vb-tiifkár fűzött gon- golatokat a tájékoztatóhoz. Hozzászólásában elsősorban a rendőri szervek és a ta­nácsok közötti kapcsolatokat érintette, az együttműködés néhány konkrét területét, és azokat az előnyöket ecsetel­te, amelyek a közös minisz­tériumi irányításból szár­mazhatnak, hisz közismert, ágazgatásilag immár a taná­csok is a Belügyminisztéri­umhoz tartoznak. Szűcs Já­nos, a megyei pártbizottság tátikára elöljáróban megis­mételte a tájékoztató néhány örvendetes tényét, de rög­vest levonta belőle a követ­keztetést is, mondván: sem­miképp nem pihenhetünk eredményeink babérjain. Hisz nem az országos hely­zethez, hanem saját helyze­tünkhöz kell mérni tenniva­lóinkat. Mert a lényeg, hogy minél kisebb legyen a szá­ma itt a megyében azoknak, ákikkel szemben az igaz­ságszolgáltatásnak kell el­járnia. Sajnos, lazult az ál­lampolgári fegyelem, az er­kölcs — állapította meg — sdk az úgynevezett bocsána­tos bűn, legyen szó társadal­mi tulajdon elleni, vagy akár a közlekedés szabályai ellen vétőkről. Rendőri szer­veink derekos munkája elle­nére is sok még a tennivaló a negatív jelenségek vissza- szorítááaban, a bajok és a bűnök megelőzésében. És ez — hangsúlyozta Szűcs János is, korántsem lehet csupán a rendőrség ügye. Az együtt­működés helyes elveinek maradéktalan gyakorlati megvalósítása előttünk álló feladat — húzta alá többek között a megyei pártbizott­ság titkára, aki egyben elis­merését is kifejezte a rend­őri szerveknek odaadó mun­kájukért. Felvetések és válaszok Ezután a megyei tanács­ülés és a megyei NEB idei munkaprogramját fogadta el Bereczki Lajos általános el­nökhelyettes támogató aján­lásával, aki aláhúzta az el­lenőrzések rendkívüli fon­tosságát és felmérhetetlen hasznát. Egyébként az előző két beszámolót, illetve je­lentést hasonlóképp egy­hangúlag fogadta el a taná­csi testület. Végül Vincze Sándor osz­tályvezető válaszolt Szú­nyog Antal felvetésére, aki Kuncsorba számára kérte az önálló általános iskola meg­teremtésének lehetőségét, je­lenleg ugyanis örményesi igazgatósággal dolgoznak. A megyei tanács az osztályve­zető javaslatára megszavaz­ta az önállósághoz szükséges tanulócsoport indításának engedélyezését. Záró mozza­natként dr. Kuti György két kérdéssel állt a tanács- testüLet elé: felvetette a je­lenlegi hétvégi orvosi ügye­letek ellentmondásos helyze­tét azokban a falvakban, ahol két-ihárom község kap­csolódik egymáshoz, s kérte a jelenlegi működészavaros állapot felülvizsgálatát, majd a pusztulásra ítélt el­ső világháborús emlékmű­vek megmentésére hívta fel a tanács figyelmét. A me­gyei tanács mindkét felve­tést felkarolta. V. M. \

Next

/
Oldalképek
Tartalom