Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-16 / 64. szám

A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 16. A lakásárak mozgásáról Tanulságos grafikon Akinek nincsen még lakása, annak számára csak akkor megnyugtatók a hírek a lakásépítési piacról, ha azokban szerepel az egyet­len, a várvavárt is. Sajnos, évről évre szomorúbb sta­tisztikai grafikon rajzolódik ki a lakásépítő vállalatok tel­jesítménye nyomán. És ez nemcsak azokat kedvetleníti el, akik az elkövetkezendő időszakban szándékoznak új otthonba költözni, hanem azokat a pártalan szemlélő­ket is, akik tudják, egy or­szág lakásépítése többet mu­tat önmagánál. Mert nem pusztán egyetlen adat a töb­bi tengernyi között, hanem fejlettségünk, fejlődésünk, technikai kultúránk és élet­módunk néma bizonyítványa is. 1970-től 1986-ig évenként sok százezer lakás épült fel. Tovább javíthatta volna a la­kásra várók esélyeit a régi otthonok felújítása és újbóli kiutalása, de ez nem bizo­nyult igazán sikeresnek. A nemzetközi rangsorban még- sincs rossz helyünk, mert a száz lakásra jutó népesség tekintetében tizenöt év alatt 331-rőL 273-ra csökkent a mi adatunk. De ezzel sem lehetünk elé­gedettek, mert a gazdaság általános helyzetéből követ­kezően nem könnyebbednek, hanem éppen nehezednek a lakáshoz jutás feltételei. Gondolunk mindjárt a leg­első problémára: miközben a lakásárak emelkedtek, a hét­köznapi megélhetések is egy­re többe került. Szélesebb tehát az olló az árak és a családok pénzügyi lehetősé­gei, megtakarításai között. Az elkövetkező évek infláci­ós rátáját, a lakások szabad árát figyelembe véve az az igazság, hogy új, kész lakást venni csak keveseknek lesz módjában, és hogy a lakás­hoz jutás legreálisabb mód­ja a sajáterős építés marad. Ezt az állítást támasztja alá, hogy a lakásépítő nagy- vállalatok érdekeltségét csak nehezen, és csak félig sike­rült megteremteni a különle­ges kedvezményekkel. Ezek ellenére is inkább olyan meg­bízást szereznek a most már szabad építési versenypiacon, ami kevesebb aprólékos munkával, és egyszerűbb ki­vitelezéssel jár. Ugyancsak ezt az utat választották a ki­sebb szervezetek, például az építőipari szövetkezetek, amelyek egy része tönkre­ment, másik része pedig át­festette cégtábláját. Nem mondhatjuk, hogy nincsen verseny a lakásépí­tésben, de korántsem olyan gazdag, mjnt más területe­ken. A „harc” pedig nem a megrendelőkért, a lakásvá­sárlókért folyik, hanem az árak és a rendelkezésre álló források között éleződött ki. Az okokat elemezve egy kicsit vissza kell tekinte­nünk az időben. Nem is a nagyon távoli múltba, csak arra az időre.' amikor a la­kásárakat szigorúan maxi­málták. Ennek következté­ben a minőség óhatatlanul csorbát szenvedett, mert az egyre kevesebb pénzből csak úgy tudtak kijönni a kivite­lezők. ha silányabb anyagot építettek be, és „takarékos­kodtak” az alapterülettel is. A másik következménye pe­dig az volt az előre megha­tározott árnak, hogy elvették az építők kedvét — precízeb­ben fogalmazva: érdekeltsé­gét a minimálisra csökken­tették — attól, hogy korsze­rűbb lakásokat építsenek, és azok ára a valóságos értéket tükrözze. Ugyanebbe az irányba ha­tott egy másik tendencia is. A tömeges, iparszerű lakás­építés az egész országban a városokba koncentrálódik, tehát a versenyt a megyeha­tárok is korlátozták. Azzal is, hogy a helyi építőszerve­zetek — főleg az állami vál­lalatok — akkor kapták meg a külön támogatásokat, ha a lakásokat a megyeszékhe­lyeken építették föl. A tá­voli vidékeken pedig, a fal­vakban szükségszerűen ter­jedt el a magánépítkezés, a házilagos kivitelezés. Éppen ott, ahol a lakosság több anyagi erővel rendelkezik, mint a városokban, ám en­nek összefogására, a szerve­zett lakásépítés megszervezé­sére nem akadt vállalkozó. A lakásépítés és gazdálko­dás átfogó koncepciójának kidolgozásán már egy éve dolgoznak az ipar irányítói. Ám ennek kialakítása nem pusztán építőipari ügy, hi­szen olyan jelentős szempon­tokat kell tisztán látni, mint például a szociálpolitikai tá­mogatások iránya, a tanácsi lakásgazdálkodás megújult rendszere. Ahhoz, hogy valóságos verseny alakuljon ki a la­kásépítési piacon, arra van szükség, hogy mind több ki­vitelező találja meg itt érde­keltségét. Ez azorban kivéd­hetetlenül az árak emelkedé­séhez vezet, hiszen az építő­anyagok áremelkedése, az általános forgalmi adó beve­zetése, a maximált árak mi­att felgyülemlett jogos kivi­telezői törekvések most mind egyszerre akarnak érvénye­sülni. n magánépllkezök sem kímélhetik meg magukat ezektől a hatásoktól, ám ná­luk a munkabér a legolcsóbb költség, és az egyetlen taka­rékossági lehetőség. S mivel nemigen kínálkozik, ezt ész­szerű választaniuk. Szikora Katalin A Holt-Tisza partján Horgászok és természetbarátok tavaszi akciója A Magyar Országos Hor­gász Szövetség és az újjá­alakult Természetbarát Szö­vetség felújította együttmű­ködését annak érdekében, hogy a két szövetség tagsá­ga összefogjon a vizek és vízpartok környezetvédel­mében. Tavasszal a MOHOSZ évek óta környezetvédelmi napokat szervez. Most a ter­mészetbarátok, ezen belül a vízitúrázók is csatlakoznak a horgászokhoz a nagytakarí­tásban. Miután a nagy fo­lyók halászati joga termelő- szövetkezetek kezelésében van, ezeken eddig a horgá­szok alig működtek közre a környezetvédelemben. Most a vízitúrázók szerveznek ott akciókat, amikhez az adott terület horgászai is csatla­kozhatnak. Például — a víz­állástól függően — Szolno­kon a Zagyva város alatti partszakaszának rendbeté­telére. A két szövetség határoza­ta szerint március 26-án, szombaton tartják meg a horgász-természetbarát kör­nyezetvédelmi napot. A MOHOSZ megyei intézőbi­zottsága erre a napra akciót hirdet a Szolnok és környé­ki egyesületek részére, az Alcsi-szigeti Holt-Tisza-part összetakarítására, különös figyelemmel a horgász-ver­senypályákra. A szemétgyűjtéssel egy­idejűleg a parti nád leége- tését is elvégzik, ezért kéri a MOHOSZ, hogy a csónako­kat. ladikokat tulajdonosaik vigyék el a nádas környéké­ről. E napra horgászati ti­lalmat is elrendelnek, ezért kérik tagjaikat, hogy saját stégük, csónakuk, ladikuk karbantartását is ekkorra ütemezzék. A Kőbányai Sörgyár kisúj­szállási kirendeltségében naponta három műszakban 132 ezer palackot töltenek meg Kőbányai világos sör­rel, amely Budapestről tar­tálykocsikban érkezik. Ezen­kívül tízféle minőségi sört is forgalmaznak, elsősorban Szolnok és Hajdú-Bihar me­gyében, kisebb mennyiség­ben Békésben és Szabolcs­ban is. (Fotó: D. G.) A megyében Hnyanyelvűnk bele A megyében az idén már­cius végén kezdődik meg a magyar nyelv hetének ren­dezvénysorozata. A megyei megnyitó ünnepséget már­cius 28-án délután 2 órakor tartják meg a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán, amelyen Anyanyelvi nevelés — nyelv és politika címmel Szépe György tart előadást. Ezt követően szekcióülések­re kerül sor. Az óvodás, il­letve alsó tagozatos általá­nos iskolás korú gyerekek kommunikációjáról, neve­léséről Nagy József, a felső­tagozatosokéról és a közép- iskolásokéról Szépe György, a szakmunkástanulók anya­nyelvi kultúrájáról pedig Gömöri Árpád tart előadást, illetve vezeti a vitát. Végül a negyedik szekcióban Far­kas Ferenc, a jászsági nyelv és névkutatásról számol be. A magyar nyelv hetének másik kiemelkedő eseménye lesz március 31-én a tanító­képző főiskolák országos anyanyelvi, nyelvtudomá­nyi versenye, amelynek há­zigazdája ugyancsak a Jász­berényi Tanítóképző Főisko­la lesz. Anyanyelvűnket termé­szetesen a megye valameny- nyi településén is köszöntik, ünnepük az idén. A váro­sok, községek közművelődé­si és oktatási intézményei­ben vetélkedőket, szép kiej­tési versenyeket rendeznek, előadásokat tartanak az anyanyelv használatáról, vé­delméről. Kiállítás nyílt Vevők vagyunk Vevők vagyunk címmel kiállítás nyílt kedden Buda­pestien, a Rákóczi úti Ipari Bemutatóházban. A Termel­tetőik Tanácsa 1979-től ren­dezi meg rendszeresen azok­nak a termékeknek a bemu­tatóját, amelyekre hazai gyártókat keresnek. A csak­nem 10 esztendő alatt 11 milliárd forint értékű több- lletáru került e kiállítások révén a bolthálózatba. Takarékos parlamenterek OTP-s fiatalok tanácskozása Nézzük előbb a számokat. A lehetséges százharmim):- egyből hetvennél is többen érkeztek meg az Országos Taka­rékpénztár megyei igazgatóságának ifjúsági parlamentjére Harmincnál többen maradtak igazoltan távol, ők ugyanis igen nyomós érvvel felelhetnek a kérdezőknek: kicsi gyer­mekeiket nevelik. (A teremben mindössze négyen-öten a férfiak, ilyen lehet az arány az egész hálózatban is.) Az írásos beszámolót, amit jó előre eljuttatott az igazgatóság kihez-kihez, nem olvassák föl újra — másokkal ellentétben. Csu­pán néhány perces „beaján- lót” mond Szűcs Ferenc igazgató, amiből dőlnek a hallgatóságra a számok. A lényeg: országos viszonylat­ban is előkelő helyen-' állnak munkájuk alapján a megyei igazgatósághoz tartozó számtalan fiók munkatár­sai. Ami tény: a jó eredmé­nyeket nehéz lesz megőriz­ni, hiszen a verseny élező­dött nem csupán a takarék- szövetkezetek miatt, hanem a bankok „takarékos” tevé­kenykedésének szaporodása miatt is. A megyei igazgatóság majd négyszáz dolgozója kö­zül szárharmincegy a har­minc éven aluli, közülük az elmúlt három évben húszán jutottak lakáshoz — heten a cég segítségével. Nem ke­vésbé lényeges az sem, hogy a korábbi ifjúsági parla­ment óta a fiatalok bére 59 százalékkal emelkedett. Va­lószínűleg nem kevés szere­pe van e két ténynek is ab­ban, hogy a tizennégy szót kérő parlamenter jó munka­helyi légkörről beszél. (Né­miképp ellentmondani lát­szik ennek az, hogy sokuk alig egy-két éves munkavi­szonnyal rendelkezik.) Viszont a még jobb mun­kahelyi közérzet kialakítá­sához javaslatokkal szolgál­nak többen. így például ré­gi vágyuk az OTP-nél dol­gozóknak, hogy részesülhes­senek a negyvenórás mun­kahét áldásából: többségük nő — feleség, anya —, nekik is szükségük volna a hosk- szabb hétvégékre. Arról nem is beszélve, hogy szorh- baton nincs óvoda! Ez azon­ban egyelőre aligha valósul meg, ezt a kérdést ne is to­vábbítsák a központ felé J— hangzik később a javaslat. (A parlamenterek elfogad­ják.) Legyen elég viszont a- lakástámogatáshoz a cégén 'belüliek számára a korábbi öt év helyett három éves munkaviszony. Változtas­sanak a szakvizsga rendsze­rén — hangzik a javaslat. Ne változzék, hiszen most változott, éppen a dolgozók kérésére — így az igazgátó válasza. Legyen valamiféle egyenruha, hiszen ' irodai munka ellenére is a stemp- lik, a poros akták korántsém ruhakímélők. Ennek sem látja most realitását a Ve­zetés — bár ahogy a negy­venórás munkahétért, ezért is érdemes illetékes helyen majd szót emelni — teszi hozzá az igazgató megnyug­tatóig. Amit a központ kiküldött­je — az Országos Takarék- pénztár egyik főosztályveze­tője — mondott, azzal egyet érthetünk: valóban sokan kértek szót. Szerinte is két­féleképpen ítélik meg az ifjúságot. Az egyik véle­mény, hogy jó, tisztességes munkát végeznek, a közélet tevékeny részesei. A másik vélemény: több érdeklődést, nagyobb szorgalmat, élén- kebb közéletet várnak tőlük. Az igazság a kettő között le­het. Még jobb, értékesebb munkára azonban minden körülmények között szükség van — így itt is. Az ifjúsági parlament vé­gül úgy döntött, hogy orszá­gos központjuk felé néhány javaslatot tesznek. Kérik, hogy növeljék az ifjúsági alapot, csökkentsék öt évről háromra a lakástámogatás­hoz szükséges szolgálati időt, vizsgálják fölül a ked­vezőtlenné vált ifjúsági ta­karékbetétek ügyét, s hogy csökkentsék az ügyviteli sza­bályozás szinte követhetet­len aktatengerét — a módo­sításokat pedig kellő időben hozzák az ügyintézők tudo­mására. Az • OTP Szolnok Megyei Igazgatóságának fiataljait két küldött képviseli majd a cég középszintű ifjúsági parlamentjén. — b — Kiváltjuk az útlevelet és maradunk Remek érzés eljátszani a gondolattal, hogy egy kiadós világjárásnak immár elmé­letileg semmi akadálya nincs. 500 forintos illetékdíj lefizetése ellenében kézbe kapjuik azt az útleve­let, amely a világ valameny- myi országálba kilépőül szol­gál 5 éven át, korlátlan gya­korisággal. Elünk is a birtoklás lehető­ségével — biztos az, ha az útlevél a fiókban van! —eb­ből aztán az év első hónap­jaiban komoly ügyviteli gon­dok adódtak, hosszasan kí­gyózó sorok adták fel a lec­két az útlevelet kiállító ha­tóságoknak. — Mi a helyzet ma Szol­nok megyében? — kérdeztük Belső Andrásné dr., rendőr alezredest, a Szolnok Me­gyei Rendőr-főkapitányság Igazgatás Rendészeti osztály- vezetőjét. — Napjainkig az előző év hasonló időszakához képest az útlevéligények ötszörösét kellett kielégíteni. Aki mos­tanság megfordult a szolno­ki rendőrkapitányság épüle­tében, olykor tumultuózus Seleneteknek is szemtanúja lehetett. Pedig elmondha­tom, hogy alaposan felké­szültünk a várható rohamra és az ügyintézés gyorsasága miatt sem kell szégyenkez­nünk. Az ügyintézés szá­munkra előírt határideje 30 nap lenne, ehelyett a megye hat kapitányságán egy hét alatt hozzájuthat bárki jogo­sult az útlevélhez, méghozzá úgy, hogy várakoznia aüg 10 Valamivel hosszabb az ügyintézés Heti két nyújtott ügyfélfogadási nap percet kell, az utazási ok­mányt pedig ajánlott külde-" ményként postán kapja meg. A postai költség díja benne van a kifizetett illetékben. — A hetedik kapitányság a Szolnok városi, itt mi várja a kérelmezőket? — Valamivel hosszabb ügyintézés: a kérelmek rendkívül magas száma mi­att 20 nap elteltével juthat valaki útlevélhez, ráadásul itt a legmagasabb a soronkí- vüli kérelmezők száma, ami természetesen hátráltatja a normálios ügyvitelt. — A soronkívüliségre igényt tartók 200 forint plusz illetéket fizetnek, ebben “ költségvetési szűkösségben nem jó üzlet ez a kiállító hatóságnak? — Először is egy félreér­tést kell eloszlatni: az 1 út­ilevelet — amint azt sokan gondolják — mi hem áruljuk, az útlevél a magyar állam tulajdo­na, mi az előírt illeték lefi­zetése ellenében egy szolgál­tatást — a világ összeg or­szágába szóló kiutazási en­gedélyt — adunk azok részé­re, akik jogosultak útlevél­hez hozzájutni. Az illetéket bélyegben kell leróni, tehát Szegeden, a Vas- és Fémipari Szö­vetkezetben el­sősorban a kis­kerttulajdonosok számára gyárta­nak rotációs ka­pákat, fűnyíró­kat, motoros ka­szákat, szivattyú­kat. A szövetke­zet az idén két­ezer kisgépet szállít az üzletek­be. (MTI-totó: Stekovics) még elképzelni sem lehet az anyagi hasznunkat. — A jelenlegi útlevél ren­delet az önök munkáját is könnyebbé teszi? — Természetesen: nem kell gyámkodnunk az állam­polgár felett, nem kérjük a konkrét utazási célt, a meg­hívólevelet, részvételi igazo­lást, turista ellátású valuta igazolást, mondhatni e ren­delkezés az állampolgárt fel­nőttnek tekinti és ez szá­munkra is adminisztratív előnyökkel jár, miután a pa­pírmunkát csökkenti. Ugyan­csak új dolog az is, hogy a 14 éven aluli utasok is saját útlevélhez jutnak, így meg­szűnik a ki, meg a bejegyzés a szülő útiokmányába. — Valóban olyan sokan kívántak az év első hónap­jaiban útrakelni, ahányan sorban álltak az útlevélért? — Az a gyanúm, hogy kö­zel sem lépte át minden új útlevéltulajdonos a határt. Legtöbben a frissen szerzett állampolgári jogukat kíván­ták demonstrálni, sokan a fiókjukban őrzik az útleve­let — gondolván a jogsza­bály változhat, viszont az ok­mány már jó helyen van. Ezeknek az óvatoskodóknak hiába mondjuk, hogy a jog­alkotók nem rövidéletű' tör­vényerejű rendeletet alkot­tak. — Mire számíthatnak a jö­vőben a szolnoki kérelme­zők? — Arra, hogy március 15-e után talán levonul a kezdeti „árhullám”, és a jobb mun­kaszervezéssel együtt, — amit egyébként a többi kapitány­ságon szerzett jó tapasztala­tokból alakította ki —, rövi­desen itt is közelít majd az ügyintézés a másik hat ka­pitányságéhoz. — Hogyan fogadták az ál­lampolgárok az új útlevél rendeletét és az ügyintézés lebonyolítását? — Heti két nyújtott ügy- félfogadási napon is álltunk rendelkezésükre és azok, akik olykor más munkájának az elismerésére is képesek, nem fukarkodtak a dicséret­tel, ami számunkra örömet jelent. Egy újszerű állampol­gári jog gyakorlásának lehe­tőségét semmiképp néni pró­báltuk megnehezíteni azzal, hogy már az első lépés a nagyvilág felé az útlevél osz­tályon bosszúsággal kezdőd­jön! — pb —

Next

/
Oldalképek
Tartalom