Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-16 / 64. szám
A SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 16. A lakásárak mozgásáról Tanulságos grafikon Akinek nincsen még lakása, annak számára csak akkor megnyugtatók a hírek a lakásépítési piacról, ha azokban szerepel az egyetlen, a várvavárt is. Sajnos, évről évre szomorúbb statisztikai grafikon rajzolódik ki a lakásépítő vállalatok teljesítménye nyomán. És ez nemcsak azokat kedvetleníti el, akik az elkövetkezendő időszakban szándékoznak új otthonba költözni, hanem azokat a pártalan szemlélőket is, akik tudják, egy ország lakásépítése többet mutat önmagánál. Mert nem pusztán egyetlen adat a többi tengernyi között, hanem fejlettségünk, fejlődésünk, technikai kultúránk és életmódunk néma bizonyítványa is. 1970-től 1986-ig évenként sok százezer lakás épült fel. Tovább javíthatta volna a lakásra várók esélyeit a régi otthonok felújítása és újbóli kiutalása, de ez nem bizonyult igazán sikeresnek. A nemzetközi rangsorban még- sincs rossz helyünk, mert a száz lakásra jutó népesség tekintetében tizenöt év alatt 331-rőL 273-ra csökkent a mi adatunk. De ezzel sem lehetünk elégedettek, mert a gazdaság általános helyzetéből következően nem könnyebbednek, hanem éppen nehezednek a lakáshoz jutás feltételei. Gondolunk mindjárt a legelső problémára: miközben a lakásárak emelkedtek, a hétköznapi megélhetések is egyre többe került. Szélesebb tehát az olló az árak és a családok pénzügyi lehetőségei, megtakarításai között. Az elkövetkező évek inflációs rátáját, a lakások szabad árát figyelembe véve az az igazság, hogy új, kész lakást venni csak keveseknek lesz módjában, és hogy a lakáshoz jutás legreálisabb módja a sajáterős építés marad. Ezt az állítást támasztja alá, hogy a lakásépítő nagy- vállalatok érdekeltségét csak nehezen, és csak félig sikerült megteremteni a különleges kedvezményekkel. Ezek ellenére is inkább olyan megbízást szereznek a most már szabad építési versenypiacon, ami kevesebb aprólékos munkával, és egyszerűbb kivitelezéssel jár. Ugyancsak ezt az utat választották a kisebb szervezetek, például az építőipari szövetkezetek, amelyek egy része tönkrement, másik része pedig átfestette cégtábláját. Nem mondhatjuk, hogy nincsen verseny a lakásépítésben, de korántsem olyan gazdag, mjnt más területeken. A „harc” pedig nem a megrendelőkért, a lakásvásárlókért folyik, hanem az árak és a rendelkezésre álló források között éleződött ki. Az okokat elemezve egy kicsit vissza kell tekintenünk az időben. Nem is a nagyon távoli múltba, csak arra az időre.' amikor a lakásárakat szigorúan maximálták. Ennek következtében a minőség óhatatlanul csorbát szenvedett, mert az egyre kevesebb pénzből csak úgy tudtak kijönni a kivitelezők. ha silányabb anyagot építettek be, és „takarékoskodtak” az alapterülettel is. A másik következménye pedig az volt az előre meghatározott árnak, hogy elvették az építők kedvét — precízebben fogalmazva: érdekeltségét a minimálisra csökkentették — attól, hogy korszerűbb lakásokat építsenek, és azok ára a valóságos értéket tükrözze. Ugyanebbe az irányba hatott egy másik tendencia is. A tömeges, iparszerű lakásépítés az egész országban a városokba koncentrálódik, tehát a versenyt a megyehatárok is korlátozták. Azzal is, hogy a helyi építőszervezetek — főleg az állami vállalatok — akkor kapták meg a külön támogatásokat, ha a lakásokat a megyeszékhelyeken építették föl. A távoli vidékeken pedig, a falvakban szükségszerűen terjedt el a magánépítkezés, a házilagos kivitelezés. Éppen ott, ahol a lakosság több anyagi erővel rendelkezik, mint a városokban, ám ennek összefogására, a szervezett lakásépítés megszervezésére nem akadt vállalkozó. A lakásépítés és gazdálkodás átfogó koncepciójának kidolgozásán már egy éve dolgoznak az ipar irányítói. Ám ennek kialakítása nem pusztán építőipari ügy, hiszen olyan jelentős szempontokat kell tisztán látni, mint például a szociálpolitikai támogatások iránya, a tanácsi lakásgazdálkodás megújult rendszere. Ahhoz, hogy valóságos verseny alakuljon ki a lakásépítési piacon, arra van szükség, hogy mind több kivitelező találja meg itt érdekeltségét. Ez azorban kivédhetetlenül az árak emelkedéséhez vezet, hiszen az építőanyagok áremelkedése, az általános forgalmi adó bevezetése, a maximált árak miatt felgyülemlett jogos kivitelezői törekvések most mind egyszerre akarnak érvényesülni. n magánépllkezök sem kímélhetik meg magukat ezektől a hatásoktól, ám náluk a munkabér a legolcsóbb költség, és az egyetlen takarékossági lehetőség. S mivel nemigen kínálkozik, ezt észszerű választaniuk. Szikora Katalin A Holt-Tisza partján Horgászok és természetbarátok tavaszi akciója A Magyar Országos Horgász Szövetség és az újjáalakult Természetbarát Szövetség felújította együttműködését annak érdekében, hogy a két szövetség tagsága összefogjon a vizek és vízpartok környezetvédelmében. Tavasszal a MOHOSZ évek óta környezetvédelmi napokat szervez. Most a természetbarátok, ezen belül a vízitúrázók is csatlakoznak a horgászokhoz a nagytakarításban. Miután a nagy folyók halászati joga termelő- szövetkezetek kezelésében van, ezeken eddig a horgászok alig működtek közre a környezetvédelemben. Most a vízitúrázók szerveznek ott akciókat, amikhez az adott terület horgászai is csatlakozhatnak. Például — a vízállástól függően — Szolnokon a Zagyva város alatti partszakaszának rendbetételére. A két szövetség határozata szerint március 26-án, szombaton tartják meg a horgász-természetbarát környezetvédelmi napot. A MOHOSZ megyei intézőbizottsága erre a napra akciót hirdet a Szolnok és környéki egyesületek részére, az Alcsi-szigeti Holt-Tisza-part összetakarítására, különös figyelemmel a horgász-versenypályákra. A szemétgyűjtéssel egyidejűleg a parti nád leége- tését is elvégzik, ezért kéri a MOHOSZ, hogy a csónakokat. ladikokat tulajdonosaik vigyék el a nádas környékéről. E napra horgászati tilalmat is elrendelnek, ezért kérik tagjaikat, hogy saját stégük, csónakuk, ladikuk karbantartását is ekkorra ütemezzék. A Kőbányai Sörgyár kisújszállási kirendeltségében naponta három műszakban 132 ezer palackot töltenek meg Kőbányai világos sörrel, amely Budapestről tartálykocsikban érkezik. Ezenkívül tízféle minőségi sört is forgalmaznak, elsősorban Szolnok és Hajdú-Bihar megyében, kisebb mennyiségben Békésben és Szabolcsban is. (Fotó: D. G.) A megyében Hnyanyelvűnk bele A megyében az idén március végén kezdődik meg a magyar nyelv hetének rendezvénysorozata. A megyei megnyitó ünnepséget március 28-án délután 2 órakor tartják meg a Jászberényi Tanítóképző Főiskolán, amelyen Anyanyelvi nevelés — nyelv és politika címmel Szépe György tart előadást. Ezt követően szekcióülésekre kerül sor. Az óvodás, illetve alsó tagozatos általános iskolás korú gyerekek kommunikációjáról, neveléséről Nagy József, a felsőtagozatosokéról és a közép- iskolásokéról Szépe György, a szakmunkástanulók anyanyelvi kultúrájáról pedig Gömöri Árpád tart előadást, illetve vezeti a vitát. Végül a negyedik szekcióban Farkas Ferenc, a jászsági nyelv és névkutatásról számol be. A magyar nyelv hetének másik kiemelkedő eseménye lesz március 31-én a tanítóképző főiskolák országos anyanyelvi, nyelvtudományi versenye, amelynek házigazdája ugyancsak a Jászberényi Tanítóképző Főiskola lesz. Anyanyelvűnket természetesen a megye valameny- nyi településén is köszöntik, ünnepük az idén. A városok, községek közművelődési és oktatási intézményeiben vetélkedőket, szép kiejtési versenyeket rendeznek, előadásokat tartanak az anyanyelv használatáról, védelméről. Kiállítás nyílt Vevők vagyunk Vevők vagyunk címmel kiállítás nyílt kedden Budapestien, a Rákóczi úti Ipari Bemutatóházban. A Termeltetőik Tanácsa 1979-től rendezi meg rendszeresen azoknak a termékeknek a bemutatóját, amelyekre hazai gyártókat keresnek. A csaknem 10 esztendő alatt 11 milliárd forint értékű több- lletáru került e kiállítások révén a bolthálózatba. Takarékos parlamenterek OTP-s fiatalok tanácskozása Nézzük előbb a számokat. A lehetséges százharmim):- egyből hetvennél is többen érkeztek meg az Országos Takarékpénztár megyei igazgatóságának ifjúsági parlamentjére Harmincnál többen maradtak igazoltan távol, ők ugyanis igen nyomós érvvel felelhetnek a kérdezőknek: kicsi gyermekeiket nevelik. (A teremben mindössze négyen-öten a férfiak, ilyen lehet az arány az egész hálózatban is.) Az írásos beszámolót, amit jó előre eljuttatott az igazgatóság kihez-kihez, nem olvassák föl újra — másokkal ellentétben. Csupán néhány perces „beaján- lót” mond Szűcs Ferenc igazgató, amiből dőlnek a hallgatóságra a számok. A lényeg: országos viszonylatban is előkelő helyen-' állnak munkájuk alapján a megyei igazgatósághoz tartozó számtalan fiók munkatársai. Ami tény: a jó eredményeket nehéz lesz megőrizni, hiszen a verseny éleződött nem csupán a takarék- szövetkezetek miatt, hanem a bankok „takarékos” tevékenykedésének szaporodása miatt is. A megyei igazgatóság majd négyszáz dolgozója közül szárharmincegy a harminc éven aluli, közülük az elmúlt három évben húszán jutottak lakáshoz — heten a cég segítségével. Nem kevésbé lényeges az sem, hogy a korábbi ifjúsági parlament óta a fiatalok bére 59 százalékkal emelkedett. Valószínűleg nem kevés szerepe van e két ténynek is abban, hogy a tizennégy szót kérő parlamenter jó munkahelyi légkörről beszél. (Némiképp ellentmondani látszik ennek az, hogy sokuk alig egy-két éves munkaviszonnyal rendelkezik.) Viszont a még jobb munkahelyi közérzet kialakításához javaslatokkal szolgálnak többen. így például régi vágyuk az OTP-nél dolgozóknak, hogy részesülhessenek a negyvenórás munkahét áldásából: többségük nő — feleség, anya —, nekik is szükségük volna a hosk- szabb hétvégékre. Arról nem is beszélve, hogy szorh- baton nincs óvoda! Ez azonban egyelőre aligha valósul meg, ezt a kérdést ne is továbbítsák a központ felé J— hangzik később a javaslat. (A parlamenterek elfogadják.) Legyen elég viszont a- lakástámogatáshoz a cégén 'belüliek számára a korábbi öt év helyett három éves munkaviszony. Változtassanak a szakvizsga rendszerén — hangzik a javaslat. Ne változzék, hiszen most változott, éppen a dolgozók kérésére — így az igazgátó válasza. Legyen valamiféle egyenruha, hiszen ' irodai munka ellenére is a stemp- lik, a poros akták korántsém ruhakímélők. Ennek sem látja most realitását a Vezetés — bár ahogy a negyvenórás munkahétért, ezért is érdemes illetékes helyen majd szót emelni — teszi hozzá az igazgató megnyugtatóig. Amit a központ kiküldöttje — az Országos Takarék- pénztár egyik főosztályvezetője — mondott, azzal egyet érthetünk: valóban sokan kértek szót. Szerinte is kétféleképpen ítélik meg az ifjúságot. Az egyik vélemény, hogy jó, tisztességes munkát végeznek, a közélet tevékeny részesei. A másik vélemény: több érdeklődést, nagyobb szorgalmat, élén- kebb közéletet várnak tőlük. Az igazság a kettő között lehet. Még jobb, értékesebb munkára azonban minden körülmények között szükség van — így itt is. Az ifjúsági parlament végül úgy döntött, hogy országos központjuk felé néhány javaslatot tesznek. Kérik, hogy növeljék az ifjúsági alapot, csökkentsék öt évről háromra a lakástámogatáshoz szükséges szolgálati időt, vizsgálják fölül a kedvezőtlenné vált ifjúsági takarékbetétek ügyét, s hogy csökkentsék az ügyviteli szabályozás szinte követhetetlen aktatengerét — a módosításokat pedig kellő időben hozzák az ügyintézők tudomására. Az • OTP Szolnok Megyei Igazgatóságának fiataljait két küldött képviseli majd a cég középszintű ifjúsági parlamentjén. — b — Kiváltjuk az útlevelet és maradunk Remek érzés eljátszani a gondolattal, hogy egy kiadós világjárásnak immár elméletileg semmi akadálya nincs. 500 forintos illetékdíj lefizetése ellenében kézbe kapjuik azt az útlevelet, amely a világ valameny- myi országálba kilépőül szolgál 5 éven át, korlátlan gyakorisággal. Elünk is a birtoklás lehetőségével — biztos az, ha az útlevél a fiókban van! —ebből aztán az év első hónapjaiban komoly ügyviteli gondok adódtak, hosszasan kígyózó sorok adták fel a leckét az útlevelet kiállító hatóságoknak. — Mi a helyzet ma Szolnok megyében? — kérdeztük Belső Andrásné dr., rendőr alezredest, a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság Igazgatás Rendészeti osztály- vezetőjét. — Napjainkig az előző év hasonló időszakához képest az útlevéligények ötszörösét kellett kielégíteni. Aki mostanság megfordult a szolnoki rendőrkapitányság épületében, olykor tumultuózus Seleneteknek is szemtanúja lehetett. Pedig elmondhatom, hogy alaposan felkészültünk a várható rohamra és az ügyintézés gyorsasága miatt sem kell szégyenkeznünk. Az ügyintézés számunkra előírt határideje 30 nap lenne, ehelyett a megye hat kapitányságán egy hét alatt hozzájuthat bárki jogosult az útlevélhez, méghozzá úgy, hogy várakoznia aüg 10 Valamivel hosszabb az ügyintézés Heti két nyújtott ügyfélfogadási nap percet kell, az utazási okmányt pedig ajánlott külde-" ményként postán kapja meg. A postai költség díja benne van a kifizetett illetékben. — A hetedik kapitányság a Szolnok városi, itt mi várja a kérelmezőket? — Valamivel hosszabb ügyintézés: a kérelmek rendkívül magas száma miatt 20 nap elteltével juthat valaki útlevélhez, ráadásul itt a legmagasabb a soronkí- vüli kérelmezők száma, ami természetesen hátráltatja a normálios ügyvitelt. — A soronkívüliségre igényt tartók 200 forint plusz illetéket fizetnek, ebben “ költségvetési szűkösségben nem jó üzlet ez a kiállító hatóságnak? — Először is egy félreértést kell eloszlatni: az 1 útilevelet — amint azt sokan gondolják — mi hem áruljuk, az útlevél a magyar állam tulajdona, mi az előírt illeték lefizetése ellenében egy szolgáltatást — a világ összeg országába szóló kiutazási engedélyt — adunk azok részére, akik jogosultak útlevélhez hozzájutni. Az illetéket bélyegben kell leróni, tehát Szegeden, a Vas- és Fémipari Szövetkezetben elsősorban a kiskerttulajdonosok számára gyártanak rotációs kapákat, fűnyírókat, motoros kaszákat, szivattyúkat. A szövetkezet az idén kétezer kisgépet szállít az üzletekbe. (MTI-totó: Stekovics) még elképzelni sem lehet az anyagi hasznunkat. — A jelenlegi útlevél rendelet az önök munkáját is könnyebbé teszi? — Természetesen: nem kell gyámkodnunk az állampolgár felett, nem kérjük a konkrét utazási célt, a meghívólevelet, részvételi igazolást, turista ellátású valuta igazolást, mondhatni e rendelkezés az állampolgárt felnőttnek tekinti és ez számunkra is adminisztratív előnyökkel jár, miután a papírmunkát csökkenti. Ugyancsak új dolog az is, hogy a 14 éven aluli utasok is saját útlevélhez jutnak, így megszűnik a ki, meg a bejegyzés a szülő útiokmányába. — Valóban olyan sokan kívántak az év első hónapjaiban útrakelni, ahányan sorban álltak az útlevélért? — Az a gyanúm, hogy közel sem lépte át minden új útlevéltulajdonos a határt. Legtöbben a frissen szerzett állampolgári jogukat kívánták demonstrálni, sokan a fiókjukban őrzik az útlevelet — gondolván a jogszabály változhat, viszont az okmány már jó helyen van. Ezeknek az óvatoskodóknak hiába mondjuk, hogy a jogalkotók nem rövidéletű' törvényerejű rendeletet alkottak. — Mire számíthatnak a jövőben a szolnoki kérelmezők? — Arra, hogy március 15-e után talán levonul a kezdeti „árhullám”, és a jobb munkaszervezéssel együtt, — amit egyébként a többi kapitányságon szerzett jó tapasztalatokból alakította ki —, rövidesen itt is közelít majd az ügyintézés a másik hat kapitányságéhoz. — Hogyan fogadták az állampolgárok az új útlevél rendeletét és az ügyintézés lebonyolítását? — Heti két nyújtott ügy- félfogadási napon is álltunk rendelkezésükre és azok, akik olykor más munkájának az elismerésére is képesek, nem fukarkodtak a dicsérettel, ami számunkra örömet jelent. Egy újszerű állampolgári jog gyakorlásának lehetőségét semmiképp néni próbáltuk megnehezíteni azzal, hogy már az első lépés a nagyvilág felé az útlevél osztályon bosszúsággal kezdődjön! — pb —
