Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)
1988-03-16 / 64. szám
1988. MÁRCIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei tanács vb napirendjén Beszámolt a Kunság Fiiszért A lakásgazdálkodás helyzete Hagyomány, hogy a megyed (tanács vb-ülésén egy- egy temmjedőüzern vagy váltadat számol ibe munkájáról, eredményeiről azzal a céllal, hogy megismertetve a gazdálkodás körülményeit és feltételeit a tanácsi testület a maga javaslataival, gondolataival, határozataival elősegítette a további eredményes előrelépést. Különösen fontos ez olyan vállalat esetében, amelynek tevékenysége széles körben érinti a lakosságot, a fogyasztók tömegeit. Amilyen példáéul a szolnoki székhelyű, s hatósugarában két megyét, Szolnokon ás (Békést befoga- gó Kunság Élelmiszer- és Vegyááiru Kereskedelmi Vállalat, amely tegnap számolt be a megyei tanács végrehajtó bizottságának. A rövidebb nevén Kunság Füszértként emlegetett vállalat az ország hasonló tíz vállalta között megbízható, körültekintő (gazdálkodásával vívott ki rangot magának, de ami ennél is fontosabb: szerzett elismerést a fogyasztók körében is. Elsősorban azzal, hogy alapvető •etelmiszerekből kiegyensúlyozott ellátást biztosít a kérdéses két megyében. Külön is dicséretes, amit a kistelepülések egyenletes áruellátásáért tesiz, továbbá az az igyekezet, amellyel nagykereskedelmi tevékenysége mellett a kiskereskedelemből is te: akarja venni a részét — AiBC-áruházakat is működtetve különböző településeken, ezzel is emelni szándékozván az árukínálat színességét. Rugalmasság és fogékonyság jellemzi a vállalat (gazdálkodásét — állapította meg a Végrehajtó ,Bizottság, s ami egyáltalán nem mellékes: a Kunság az ország (legkisebb árréssel dolgozó Fűszert Vállalta. A VB mindezt elismeréssel nyugtázta, ugyanakkor felhívta a figyelmet az olcsó cikkek nagyobb arányú forgalmazására, a gyakoribb árubemutatóik szükségességére, s vegyiáruikból ds a gazdagabb választék biztosítására, a jobb ellátásra. Megtárgyalta a testület tegnapi ülésén azt a jelentést is, amely a iafcáselilátás társaidat mi-gazdasági programjának teljesítéséről készült, különös tekintettel a fiatalok lakáshoz juttatásának helyzetére. Sok probléma gátolja a hathatósabb Lakásgazdálkodást, elsősorban anyagi természetű problémák. Kevés tanácsi bérlakás épülhet a jövőben, s az utóbbi időben kissé csökkent a magán- gánerős építkezések iránti igény is. Mindezek ellenére az eddigi eredmények nem lebecsülendők. Sikerült az igénylők között az arányu- .ikon túl is kielégíteni a fiatalok lakásigényeit, ami (természetesen nem jeleníti, hogy e (téren ne szorítana továbbra is a helyzet. A két- és többgyermekes családok 436 lakáshoz jutottak a közelmúltban, s ami csaknem 40 százalékos arányt jelent az igénylők összességéhez képest. A Végrehajtó Bizottság a .helyzetet elemezve megállapította és hangsúlyozta: a lakásgazdálkodás jelenlegi gondjai csak egy népgazdasági szinten, kialakított, egységes lés távlatokba mutató koncepció 'kialakításává 1 enyhíthetek a jövőben. Ami nem jelenti azt, hogy a tanácsok addig ds tétlenkednének, főleg újabb és újabb telkek kialakításával igyekeznek a lakást építeni szándékom állampolgárok segítségére sietni. Az említett főbb napirendi témák mellett megvitatta a testület a megyei tanács ifjúsági és sportosztályánaik tevékenységéről (készült jelentést, valamint előterjesztést fogadott el a települések fejlesztését segítő társadalmi munka múlt évi értékeléséről. Szövetkezeti vezetők továbbképzése Üzemlátogatással folytatódott a Teszöv által a termelőszövetkezeti elnökök, valamint a szövetkezeti közös vállalatok, termelési rendszerek igazgatóinak Budapesten, a Normafáinál rendezett tanfolyama. A résztvevők a Solymári Rozmaring Tsz-t keresték fel, majd a Szövetkezetek Házában Ra- isz Gusztáv MÉM miniszterhelyettes tájékoztatóját hallgatták meg a miniiseté- riium szervezeti korszerűsítéséről, a mezőgazdaság 1988. évii feladatairól. A megyei szövetség szabadidő programot ds szervezett: a TOT Továbbképzési és Üdülési Központjának korszerű tekepályáján — többek között — megrendezik a Szolnok megyei szövetkezeti vezetők tekewensenyét. Sajtótájékoztató Árpolitikai kérdésekről Szikszay Béla államtitkár, az Országos Árhivatal elnöke kedden a Parlamentben aktuális árpolitikai kérdésekről tájékoztatta az újságírókat. Elöljáróban arról szólt, hogy helyes lépésnek bizonyult tavaly az áremelésekre vonatkozó bejelentési kötelezettség általánossá tétele. Ennek hatására a múlt év utolsó negyedében lényegesen alacsonyabb ütemben nőttek a termelői árak, mint a megelőző időszakban. Különösen decemberben volt ez érzékelhető, amikor a vállalati termelői árak átlagosan mindössze 0,1 százalékkal emelkedtek. Így sikerült ellenállni annak a vállalati áremelési nyomásnak, amely veszélyeztethette volna a januári, az adóreformhoz kapcsolódó árrendezés eredeti céljának elérését. Vadászgondok és -eredmények Kevesebb az őz, a fácán és a nyúl Melioráció kontra vadgazdálkodás? A Magyar Vadászok Országos Szövetségének (MA- VOSZ) megyei intézőbizottsága a napokban Szolnokra hívta össze a szervezet megyei küldöttgyűlését. A 36 megyebéli vadásztársaság több mint .kétezer tagjának képviselői (tárgyalták meg az emúlt három esztendő eseményeit. Eredmények és gondok egyaránt szóba kerültek, miként a jövő, a továbblépés legfontosabb kérdései is. Az intézőbizottság beszámolójából megtudhattuk, hogy 1987-ben a megyében 13 ezer 600-ra becsülték az őzek számát, 68 ezerre a me- zeinyulakét és több minit 135 ezerre a fácánokét. Mindhárom vadfaj sűrűsége jelentősen csökkent iaz elmúlt három esztendőben, és ez mindenképpen a megye vadgazdálkodásának hiányosságaira hívja fel a fiigyeimet, (őzből csaknem ötszázzal, me- zednyiúlból töibb mint 45 ezerrel, fácánból pedig mintegy 23 ezerrel van kevesebb a megye vadászterületein, mintamennyi 1985-ben volt). Talán ez ás magyarázza azt, hogy Szolnok megye (tavaly elvesztette azt a vezető pozícióját az országban, amit az apróvadigazdállkodásban már hosszú évek óta biztosan őrzött. A vadállomány csökkenésének egyik fő oka a környezet fokozatos változása. A küldöttgyűlési vitában is gyakran sízó esiett arról, hogy milyen fontos és ugyanakkor milyen nehéz a mezőgazdászok és a vadgaz- dállkodck együttműködése, mivel a két ágazat érdekei sok esetben ütköznek egymással. Itt van rögtön a nagy tempóban folyó komplex meliorációs program, amely — lényegénél fogva — felszámolja az útjába akadó vadbúvóhelyeket. Nem véletlen, hogy a környezetvédők — no (és a vadászok — egyre gyakrabban emlegetik a meliorációval (kapcsolatban a jjkultúrsivataig” kifejezést. De hasonlóak a hatásai a mezőgazdasági nagyüzemek táblásítási törekvésednek ds. Eltűnnek a dűlő- uták, és velük együtt az útmenfd fasorok és erdősávok, 'amik eddig az apróvadak lakhelyéül szolgálhattak. Hogy mégis létezik az együttműködés lehetősége, arra. néhány ötlet és példa a küldöttgyűlésen is elhangzott. Például az, hogy a helyi (tanácsok kezelésében sok olyan állami tartalékterület van, aminek a hasznosítása nem megoldott. Ezék kiválóan alkalmasak lennének arra, hogy bevonják az intenzív vadgazdálkodásba. Vagy kiderült az is — egy, a földhivatalban dolgozó vadász hozzászólásából —, hogy a meliorációs tervek ©leve tartalmaznak fásítási lehetőséget r's. Ezek a tervek ugyanis úgy készülnek, hogy a csiatornapartokon helyet hagynak a fék telepítésére. Pénzt persze a melioráció keretében már nem kapni a telepítésre, ennek lehetőségeit külön kell megkeresni. (A kedvezőtlen hatások ellensúlyozására az utóbbi három évben a megye vadásztársaságai közel kétszáz hektárral növelték a művelt vadföld-területet, ami jelzi azért a szándékot és az igyekezetét). A vadállomány csökkenésének persze csak az egyik oka a környezet átalakulása. Hiányosságok tapasztalhatók a 'társaságok vadgazdálkodásában ds, amelyek megszüntetése — az intézőbizottság álláspontja szerint — elengedhetetlenül szükséges a továbblépéshez. Az elmúlt három esztendőben javult a társaságok pénzügyi helyzete. 1986-ban még az egyhanmaduk kritikus anyagi helyzetben volt, 1087 végére viszont már egyetlen ilyen sem akadt közöttük. Elgondolkoztató viszont — és nem elsősorban a vadásztársaságok számára —, hogy a múlt év zárásakor összesen 18 millió forint volt a> .Jknnfévőségük” — vagyis a még behajtatlan követelés — a külkereskedelmi vállaltoknál. Ez ás jelzi, hogy korántsem felhőtlen a kapcsolat a külkereskedőkkel. A sportvadászat ma ás nagyon divatos hobbinak számít. Sok a tagfelvételre váró, ám a társaságok fogadó készségé véges, mivel a terület vadelitaritó képessége Smeghatárözza a vadászok létszámát is. A feszültségek ■levezetésének segítésére három bérkiilövő társaság jött létre a megyében, amelynek vadászterület nélkül működnék; taiglétszámuk ma már csaknem száz. — murányi — Megemlékezések nemzeti ünnepünkről (Folytatás az 1. oldalról.) szükségünk, hanem hazafi- ságunk bizonyítására, és tettek kellenek a nemzet fejlődése, felemelkedése érdekébén. Az ünnepi beszéd elhangzását követően a megyei és a városi pártbizottság nevében a Damjanich szobor talapzatára koszorút helyezett el Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára és Németh László, a városi párt- bizottság titkára. A KISZ megyei és városi bizottsága nevében Iváncsik Imre, a KISZ MB első titkára, valamint Budainé Kiss Mária, a városi KISiZ-bizottság titkára rótta le kegyeletét az emlékmű előtt. Az emlékezés koszorúit és virágait a megye és a város társadalmi és tömegszervezetei, üzemei, iskolái, valamint számos intézményének képviselői is elhelyezték. A koszorúzás után az ünneplő tömeg a Kossuth térre igyekezett. Útközben a Ti- sza-híd lábánál lévő emlékművet, majd a Technika Házának falán elhelyezett emléktáblát koszorúzták meg a városi intézmények KISZ- alapszervezetei és középiskolásai. A Kossuth téri központi ünnepségre a 633. sz. Szakmunkásképző Intézet felől is megérkeztek a lovasok és a fogatok. A Ságvári Körúti Általános Iskola díszdobosai után a Csepp Irodalmi Színpad amatőr művészei léptek az emelvényre. Műsorukban a szabadságharc hőseinek hiteles párbeszédeit elevenítették meg. Az irodalmi ösz- szeállítást és az ünnepi programot a Szózat előadásával a Killián György Repülő Műszaki Főiskola zenekara zárta. Névadójuk, Klapka György képmásával a tiszafüredi úttörők kola legifjabb tanulóit. Országosan is szeretnék követendő példává tenni ezt, hiszen a ’48-as kisdobos hagyomány felelevenítése újítóiig hat a kisdobos mozgalomra. Szabó Eszter megyei úttörőelnök rövid beszéd kíséretében átadta az úttörőcsapat működési engedélyét, majd Szalay István, az Alumíniumárugyár tiszafüredi gyáregységének igazgatója nyújtotta át az üzem ajándékát, s mondott ünnepi beszédet. Jászberényben hétfőn az esti órákban kezdődött március 15-e megünneplése. KISZ-tagok, úttörők fél 7- kor gyülekeztek a mozi, valamint a Május 1. sziget előtti téren. Onnan a fáklyás menet a Rákóczi úton levő 1848—49-es emlékműhöz vonult. A fiatalokból, felnőttekből álló közel ezres tömeg előtt ünnepi beszédet Kovács Éva városi úttörőelnök mondott. Ezután a városi pártbizottság, a városi tanács, a HNF, a városi KISZ-bizottság, a városi úttörőelnökség, iskolák és üzemek helyezték el koszorúikat az emlékműnél és a közelben levő Petőfi- szobomál. A megemlékezés a Déryné Művelődési Központban vi- deo-discóval ért véget. Túrkevén március 15-én délelőtt a városi úttörőelnökség gazdag programmal várta az úttörőket és a kisdobosokat a művelődési házban. Huszártarsolyt és csákót készítettek, volt gyöngyfűzés, kokárdakészítés és verbunk tánctanulás. Délután korhű jelmezes fiatalok vonultak fel a város utcáin: 4 órakor a múzeum kertjében a középiskola irodalmi színpada tartott megemlékezést, a városi fúvós- zenekar közreműködésével. Az 1848 emlékezete címmel rendezett kiállítást a Finta Múzeumban Vass Lajos, az MTVB művelődési osztályvezető helyettese nyitotta meg. A szolnoki Újvárosi Általános Iskola diákjai az ünnep tiszteletére Márczi- us Tizenötödike címmel újságot adtak ki, A hatoldalas, korabeli szövegeket is tartalmazó kiadványt mintegy négyszáz példányban állították elő patronáló cégük, a Szolnoki Papírgyár segítségével. (A gyár ingyen fénymásoltai lapot.) Az újság fejlécét Szabó Ágnes grafikus rajztanár tervezte, míg az oldalakon a korábban meghirdetett, iskolai rajzpályázat két nyertesének az alkotása szerepel. Az intézmény történelemtanárainak irányításával a 7—8. osztályos gyerekek tervezték meg és állították össze a lapot, amelyben többek között helyet kapott a Szózat kottájának egy része, a Nemzeti dal és a Tizenkét pont eredetijének másolata, Petőfi versek és néhány rajz. Elkészülte után az újságot hetedikes lányok — belekóstolván a rikkancskodásba — hordták szét az iskolában. A helyreállított ’48-as emlékmű talapzatán elhelyezték a megemlékezés virágait a Határőrség és a helyi fegyveres testületek képviselői Nagyszerű történelmi játékkal elevenítették föl 1848. március 15-ének eseményeit Tiszafüred új iskolájának tanulói. Más volt ez az ünnepség, mint amihez hozzászoktunk. A nézők, a vendégek szemében könny csillogott, amikor egy életre szóló élményként a gyerekekkel együtt lélegezve átélhették március idusának eseményeit. Maguk készítette korhű ruhákban vonultak a Pilvaxtól a Nemzeti Múzeumig. Vállukon vitték a kiszabadított Táncsics Mihályt, osztogatták a nyomdából kikerülő 12 pontot, Nemzeti dal. s huszárruhákban Kossuth toborzót táncoltak. Az ünnepély következő programja az úttörőcsapat névadó ünnepsége volt. Klapka György tábornok — aki többször megfordult csapataival Tiszafüreden 1849 márciusában — lett névadó eszményképe az iskola úttörőinek, kisdobosainak. Üj hagyomány született ezen a napon. Kék nyakkendővel és kisdobbal avatták föl az isA kokárdát öltött, ünneplő járókelők között Marosi Csaba 19 éves számítógépkezelöt megállítottuk egy pillanatra: — Mit mond egy mai fiatalnak 1848. március 15-e? — Nevek jutnak eszem- ' be; a márciusi if jaké, közöttük elsősorban Petőfi Sándoré. — Csak ennyi? — Úgy érzem, keveset tudok a szabadságharcról, de ezért mindenekelőtt önmagamat okolom. Sohasem volt erősségem a történelem... — Miért jött ki az ünnepségre? — Mert magyarnak érzem magam, és úgy gondolom, illik megemlékeznem erről a napról. Feltettem a kokárdát is. — Mit csinál az ünnep hátralévő részében? — Vissza kell mennem dolgozni, folytatom a munkát . Erre az egy órára jöttem el ünnepelni. .. A megyeszékhely főterén a Csepp Irodalmi Színpad tagjai jelenítették meg a forradalmi eseményeket E. S.—J. J. —L. P.
