Szolnok Megyei Néplap, 1988. március (39. évfolyam, 51-77. szám)

1988-03-02 / 52. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁRCIUS 2. Az általános forgalmi adó a végső felhasználást (fogyasztást) terhelő, több­fázisú közvetett adó, me­lyet végső soron a fel­használó fizet meg. A la­káskivitelezésnek az álta­lános forgalmi adó rend­szerébe történő beépítése arra figyelemmel történt, hogy indokolatlanul ne emelkedjenek az egyéb­ként is magas költséggel létesített családi házak, lakások árai. Az építtetők vásárlásaik során megfi­zetik az építőipari termé­kekre felszámított ÁFA összegét, azonban ezek a költségek csak időlegesen terhelik őket, mivel szé­les körben van lehetőség ezen összegek visszaigény­lésére. Visszaigénylésre jogosultak köre A magánerős házilagos la­kásépítést — bővítést, kor­szerűsítést, közművesítést, felújítást — végző magán- személy, építőközösség, va­lamint lakásépítő és lakás- fenntartó szövetkezet igé­nyelheti vissza e felsorolt tevékenységekhez beszerzett terméket vagy igénybe vett szolgáltatást terhelő, előze­tesen felszámított általános forgalmi adót. Vegyük sorjába e fogal­makat. Magánerős, házila­gos kivitelezésnek az a te­vékenység minősül, ha azt ténylegesen saját szervezés­ben végzik. Saját szervezés­ről akkor beszélünk, ha az építési vállalkozó részben vagy egészben a megrende­lő által vásárolt anyag fel- használásával végzi el a munkát. Lakásbővítés, a toldalék­építés, padlástér-, tetőtér­beépítés és az emeletráépí­tés gyűjtőfogalma. . Felújításnak minősül az időszakonként szükségessé váló, az építmény egészére, illetőleg egy vagy több fő­szerkezetére kiterjedő álta­lános javítás, amely az építmény eredeti műszaki állapotát — megközelítően vagy teljesen — visszáállít- ja, illetve eredeti használha­tóságát, üzembiztonságát — az építmény egyes szerkeze­teinek, berendezéseinek ki­cserélésével vagy az erede­titől eltérő kialakításával — növeli. Korszerűsítésnek jninősül a meglévő, épület karban­tartását, javítását meghala­dó mértékű, de felújításnak nem minősül, a komfortos­ságot növelő építési-szerelési munka, elsősorban a köz­ponti fűtő- és melegvízszol­gáltató berendezésnek az át­alakítása vagy kicserélése, továbbá az egyedi gáz vagy elektromos fűtő- melegvíz­szolgáltató berendezések fel­szerelése, valamint az épü­let, lakás használhatóságát, komfortfokozatát növelő egyéb munka. E fogalmak­kal azért szükséges tisztá­ban lenni, mert csak a fel­sorolt körben végzett tevé­kenységgel kapcsolatban fel­merült ÁFA igényelhető vissza. A jogszabály nem tesz említést, e^égí, nincs le­hetőség a karbantartással kapcsolatban felmerült ki­adásokat terhelő ÁFA visz- szaigénylésére. Említést érdemel, hogy a jogszabály nem köti tulaj­doni formához az ÁFA visszatérítést. Ezért ha az ilyen lakás felújításának, korszerűsítésének költsé­geit akár részben is a bérlő viseli, a költségviselés ará­nyában jogosult az ÁFA visszatérítésére. Nincs lehetőség azonban a lakásnak nem minősülő építményekkel — pl. üdülő, garázs, üzlet, műhely — kapcsolatos tevékenység so­rán felmerült ÁFA vissza­igénylésére a Tv. 18. § alap­ján. A jogszabály széles kör­ben biztosítja — de tétele­sen felsorolja azokat a ter­mékeket, illetve szolgálta­tásokat, melyekkel kapcso­latban felszámított általános forgalmi adót visszaigényel­hetik azok, akik a már is­mertetett tevékenységet vég­zik. A felsorolás a 37/1987. (X. 12.) MT. számú rendelet 4. számú mellékletében ta­lálható, ahol KSH besorolá­si szám alapján (ITJ vagy Sztj számmal) konkrétan kerültek meghatározásra a lakásépítéshez, bővítéshez, korszerűsítéshez, közműve­sítéshez vásárolt, adóvissza­térítésre jogosító termékek és szolgáltatások. Ez azért lényeges, mert a számlán is fel kell tüntetni az értéke­sített termék vagy szolgál­tatás KSH besorolási szá­mát, ezzel lehet konkrétan meghatározni, hogy adott termékre felszámított ÁFÁ-t a jogszabály szerint vissza lehet-e igényelni. A visszaigénylés lehetőségei Eljutottunk oda, hogy tud­juk, kik, milyen tevékeny­séggel kapcsolatban milyen termékeket, szolgáltatásokat terhelő ÁFÁ-t igényelhetnek vissza. A továbbiakban azt vizsgáljuk, hogy a részletes szabályozás szerint egyes te­vékenységi fajtánként mi­40 m2-ig 96 000,— Ft (a tényli lenül, egységesen), 4 a 40 m2 feletti rész után — 40,01 — 59,90 m2 között — 60,00 — 79,99 m2 között — 80,00 — 99,99 m2 között — 100,00 m2 felett Ennek megfelelően pl. egy 9 építése esetén a visszaigénye 40 m2-ig további 20 m2 után további 20 m2 után és további 15 m2 után összesen: Természetesen a számí­tásnál csak a lakás céljára szolgáló, a lakás használa­tához nélkülözhetetlen he­lyiségek alapterülete vehető figyelembe (pl. a lépcsőház, a terasz igen, a garázs, a műhely, a melléképületek, stb. nem számíthatók be.) Lakás bővítése esetén a visszaigényelhető adó felső határa csak a tényleges alapterület-növekedésre vo­natkozik. 1988. január 1. napján már folyamatban lévő la­kásbővítés esetén az építő magánszemélynek, építőkö­zösségnek az első vissza­igénylése alkalmával nyi­latkozni kell az 1987. de­cember 31—i állapotnak meg­felelő készültségi fokról, meg kell jelölnie, hogy mi­lyen összegű termékbeszer­zés, illetve szolgáltatás igénybevétele történt meg. E nyilatkozat alapján kerül sor az igényelhető ÁFA fel­ső határának meghatározá­sára. Lakáskorszerűsítés, fel­újítás, közművesítésnél a lyen összeghatárig van le­hetőség a visszatérítésre. Házilagos kivitelezésű la­kásépítés esetén az ÁFA-t az építtető az építési enge­dély szerinti alapterület fi­gyelembevételével a jogsza­bályban meghatározott mér­tékig igényelheti vissza: jes alapterülettől függet- m2 felett 96 000,— Ft és 2 300,— Ft/m2, 2 200,— Ft/m2, 2 100,— Ft/m2, 1 900,— Ft/m2. m2 alapterületű lakás íető ÁFA felső határa: 96 000,— Ft 46 000,— Ft 44 000,— Ft 31 500,— Ft 217 500,— Ft visszatéríthető ÁFA összeg az előzetes költségvetésbe beállított anyagbeszerzések és igénybe veendő szolgál­tatások értékétől függ. Fontos szabály, hogy la­kásnak alapterület növelésé­vel nem járó korszerűsítése­kor, felújításakor, közműve­sítésekor termékbeszerzés esetén a 10 000,— Ft-ot, szol­gáltass igénybevétele ese­tén pedig az 5 000,— Ft-ot meghaladó beszerzéseket terhelő adó igényelhető vissza. A 10 000,— illetve 5 000,— Ft-os alsó beszerzé­si határ a felszámított ÁFA összeggel együtt értendő (például lakáskorszerűsítés során 20 000,— Ft-ért vásá­rolnak anyagot, melyet 25%-os (5 000,— Ft) ÁFA terhel, így a számla végösz- szege 25 000,— Ft. Ebből 8 000,— Ft anyagot terhelő ÁFA (2 000,— Ft) nem, azonban a 12 000,— Ft-ra eső 3 000,— Ft visszaigényel­hető). (Folytatjuk.) — dénes — Már most készülnek húsvét- ra a Herendi porcelángyár­ban. Nyuszikat és tojásala­kú bonboniereket gyártanak, amelyek egy részét nyugati megrendelésre készítik. Ter­mékükből tengerentúlra is szállítanak. (Fotó: Arany Gábor) Januári vizsgálat Tisztább a folyók vize A Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Miniszté­rium megbízásából végzett januári vízminőségi vizsgá­latok szerint most a szoká­sosnál tisztább a folyók vi­ze. Az enyhe idő hatására ugyanis hatékonyabb a fo­lyók természetes öntisztulá­sa, mint a nagy hidegben, a jeges vízben. A folyók és a tavak túlnyomó részénél a víz minősége megfelel az el­ső és másodosztályú követel­ményeknek. A Duna Rajkánál első osz­tályú minőségű vízzel lép az országba. A Mosoni-Duna és a Vág torkolata alatti köz­vetlen szennyvízbevezetés kissé növelte ugyan a folyó szennyezettségét, de nem változtatta meg a víz minő­ségi kategóriáját. Átmeneti­leg intézkedést kívánt Süt- tő, Budapest, Százhalombat­ta térségében a váratlanul keletkezett kisebb olaj- és benzinszennyeződés elhárí­tása. Az ország déli határán át azonban ismét tiszta, el­ső osztályú vizet visz to­vább a Duna. A Tiszában is kifogásta­lan tisztaságú víz érkezik a magyar szakaszra, ahol csu­pán a Sajóból beáramló szennyezés okoz olyan ked­vezőtlen változást, amely vi­szonylag rövid szakaszon, a szennyező anyagok elbomlá- sáig másodosztályúvá mér­sékli a víz minőségét. Tis.za- keszitől a déli országha­tárig azonban már ismét el­ső osztályú vizet szállít a folyó. Felértékelődött gesztusok Egy társadalom önmagát becsüli meg, ha embersé­gesen gondoskodik idős tagjairól. Napjaink lehető­ségei ugyan szűkösek ah­hoz, hogy generációk anya­gi boldogulását maradékta­lanul megoldjuk, ám a bi­zonyított jószándék olykor bizalmat erősíthet, hitet adhat azoknak az embe­reknek, akik mögött tisz­tességgel végig élt — dol­gozott munkásévek állnak. Ha valahol szociálpolitikai kérdések kerülnek szóba, szinte egyszerre szisszen­nek fel a jelenlévők: vi­gyázzunk, gondoljunk a nyugdíjasokra is! És gon­dolnak: lehet, hogy csak egy ingyenes vagy kedvez­ményes utazással, tévéelő- íizetési díj elengedésével, de olyan időket élünk, amikor felértékelődnek a gesztusok. Ezért nem tu­dom hát elmondani, meny­nyire felháborít annak a buszkalauznak az esete, aki fitymálva, amolyan hi­vatali kegyként lökte oda a jegyet annak a nyugdí­jasnak, aki éppen a társa­dalom szimpátiáját próbál­ta aprópénzre váltani. Ugyancsak rossz szájízzel távoztak a Skála — egyéb­ként jószándékú — akció­járól azok az idős embe­rek is, akik úgy próbálják igénybe venni a számukra hirdetett kedvezményes vá­sárt, hogy nem vitték ma­gukkal az utolsó havi nyugdíjszelvényt, és „csak” a személyazonosságiukkal tudták igazolni, hogy ők bizony éppenséggel jogo­sultak arra, hogy az akció részesei legyenek. Egyszó­val adni is tudni kell: nem alamizsnáért állnak sorban azok, akik betöltötték a hatvandik vagy az ötven­ötödik életévüket, de sze­retnének valamit viszont látni annak a tőkének a ka­mataiból, amelyben az ő munkaerejük is benne fog­laltatik. Arról nem is szól­va, hogy a postás azzal a pénzzel csenget náluk ha­vonta, amelyet aktív kere­sőként nyugdíjjArulék cí­mén betettek a közös ka­lapba. Felgyorsult életünkben mintha a korábbinál siető­sebben torlódnának egy­másba a generációk, hozva magukkal az igényeik — jogos és kielégítésre váró igényeik — listáját. De­mográfiai hullám óvodák­ban. iskolákban, kapkodó életkezdés a munkahelyen a lakáshoz jutás szorításá­ban, egzisztenciális révbe­jutással — miközben ott az élen még alkotóképességük teljében lévők figyelik bor- zongva a szembejövő nyug­díjas lét közelgő árnyát. Ebben a társadalmi földin­dulásban érvek csatáznak érvekkel, érdekek ütköznek öntörvényeik szerint, de mindenképp beleszólása van a sorsa alakulásába annak, aki még „talpon van”. A nyugdíjasok vi­szont jobbára külső szem­lélői mindennek, és kivív­ni nem, inkább kiszurkolni tudnak maguk számára kedvezőbb életfeltételeket. Hogy őket is irigyelhetik, ez eddig meg sem fordult a fejemben. Az élet azon­ban erre is szolgáltat pél­dát. A közelmúltban leve­let írt a szerkesztőségbe egy szolnoki asszony, íme a rövid kivonata: „Négy- emeletes házban lakom, ahol a lakótársak többsége nyugdíjas. Látom, amint a nyugdíjfizetés napján be­népesül a lépcsőház, gye­rekek, unokák jönnek a mamihoz és tartják a mar­kukat. Én 45 évesen rok­kantnyugdíjas vagyok, ha­vi 3 ezer forintot kapok, amit így osztok be: lakbér 506, OTP 355, tv 160, vil­lany 190, újság 43, gáz 500 forint. Marad 1246 forin­tom az egész havi kiadá­saimra. Ebből veszem az élelmiszert, tisztítószert, gyógyszert. Én vajon nem érdemelném ki mindazt a kedvezményt, ami az Idő­seket megilleti?” A lehangoló számvetés kapcsán mit mondhat az ember? Adhatna cinikusan tanácsot, miként kell napi 40 forintból megélni. Rosszmájúan felsorolhatná azokat az élet elején álló­kat, akik szívesen fizetné­nek albérleti díj helyett lakbért. De talán azzal te­heti a legnagyobb szolgá­latot a tollforgató, ha jel­zi : a támogatásra rászoru­lók körét nem mindig a születési évszám határozza meg. — pb — Ha lecsöppen! a szurok... Miből is ered a kiszólás: pechem van? Kérem kövessenek hazánk túlsó vé­gére, a „hűség városába”. A bájos Sopront szabadtéri múzeumnak is szo­kás nevezni, s méltán, mert eredetisé­gükben meghagyott ősi utcái, terei, házai, műemlékei, újabb korokból va­ló épületei szobrai párját ritkító mű­vészi egységet alkotnak. Több, kül­földön is ismert magángyűjtemény ta­núsítja emellett, hogy a soproniak „belül” is hűségesek önmagukhoz. Ányaggazdaság dolgában, no meg ér­dekességét tekintve kiemelkedik közü­lük a Storno családé. A pech „születésére” vonatkozó ér­tesülésemet a szintén igen látogatott és védetté nyilvánított Zettl Langer gyűjtemény megtekintésekor szerez­tem. Ne kívánjuk, hogy akár tárgycso­portonkénti felsorolással is próbáljam jelezni az itt őrzött kulturális kincsek zömét. Ebbe nem mehetek bele. Inkább behunyom a szemem, s arra az egyet­len kis faállványra koncentrálok iszo­nyú önuralommal, amely — óttjártam- kor — a gobelinkárpitozású, úgyneve­zett Rákóczi-karosszékek mellett állt. Kalauzunk a Zettl Langer-család egyik tagja. Kellemes modorú, színes beszédstílusú asszony. Felemeli ezt a sötétbarnára örege­dett állványocskát is, és kedvesen fordul a látogatókhoz. — Ki tudja, mi ez? Csakugyan, mi is? Lehetne nézni ócska fogasnak, amiről már rég lerágta a fogakat az idő. Ámbár lehetséges, hogy leégtek róla a fatüskék, melyek­re valamikor kalapot, paraplét, ruhát akasztottak. Hisz’ olyan „sötétszürke" rajta az a barnaság, mintha láng mar­ta volna egykoron. Á mégse fogas ez. Mit keresne rajta a fűrlészesen rovátkolt csatlakozó törzsrész, amiről olyasmi sejthető, hogy szabályozható a magassága. Ott van ni, a csapocska-szerű forgattyú is. s a csúcsán meg olyasszerű „kiága­zás”, mint a szemaforok billenthető karja. Ez a karocska is hasonlóan van odaszerelve, s a róla csüngő súly, ne­hezék művelheti ennél az alig ember­magas alkalmatosságnál a mozgatást. Mármint úgy, hogy a lógó kölöncöt megemeljük, az a bizonyos kar lejjebb ereszkedik. Ha meg eleresztjük a kis súlyt, a kar az állvány hegyéhez kö­zelít vissza, s annak arasznyi darab­jával olyan kettőst alkot, mint az olló két szára. De mi az „ánti miskulancia” lehet ez a szerkezetes faállvány? Az ám, ha azt a kallantyúszerűt elhagynánk a hegyéből, és a csúcsra villanykörte foglalatot tennénk, még állólámpának is kinevezhetnénk a kisöreg jószágot. No, persze sokkal rövidebb időbe telt mindezt végiggondolni a tüzetes must­ra közben, mint így leírva elolvasni. Már oldja is fel nagy mosolyogva kísérőnk az elénk meredő kérdőjelet. — Nagyon kevesen láttak ilyet előt­tünk járt nemzedékekből is — vígasz­tal bennünket. — Ez egy réges-régi szövétnektartó vagy fáklyatartó. Mint látjuk — meg is mutatja — magassá­gát változtathatták is. Ide föl, az „ol­lójába” tették a szövétneket, s ez a kis kölönc húzta annyira a kart, hogy a fáklyát stabilan szorította... A sza­bályozható állólámpa őse. S most néhány mondatot a fáklyá­ról. A fáklya: szurkos-gyantás anyag­gal bevont fa, amely minden bizonnyal csak lobogó lánggal égő, száraz ág le­hetett kezdetben. Aztán évezredeken át a legfőbb világítóeszköz. Gyakorlati jelentőségén kívül szimbólummá is válik. Fáklya — világosság, tudás. Le­felé tartva például a halált, az elmú­lást jelképezi.. Különböző ünnepségek alkalmával jelzi vivőjének státusát, az adott társadalmi építményben megha­tározott helyét, tisztségét. Belopja ma­gát a szokásokba, népi hagyományok­ba. Mennyegzőn, párválasztás ünnepén fáklyatáncot lejtettek. Idővel a gyer­tyáé lesz a szerep: gyertyatánc, gyer- tyafény-keringő.) A múltat szívesen és gyakorta idéző Kisfaludy Sándor (1772—1844) erről így ír: „Sír, rí a hegedű, mélázik a hárfa, fáklyatánc, párnatánc váltakoz­va járja.” De miközben meghatottan simogat­juk tekintetünkkel a vénséges vén szö- vétnektartót, s fél füllel halljuk csak a vele kapcsolatos praktikuságokat — hogy például mi fogja fel a lángolvasz­totta szurokcseppeket, megint érdekes fordulatra kell figyelnünk. — Megtörtént aztán, hogy valaki a szövétnek körül forgolódva épp akkor nyúlt oda, mikor a szurok lecseppent a fáklyáról. S ha pont a kezére, de akár a ruhájára esett, sziszeghetett fájdalmában. A szurok németül: Pech. Ilyenkor mondták a szenvedő alanyra: „Pechje van!” .. . Szóval a szövétnektól, fáklyától ered a pech. Tóth István Szolnokon Bányai Kornál napok A Szolnoki Kodály Zoltán Ének-Zene Tagozatos Álta­lános Iskola úttörőcsapata Bányai Kornél nevét viseli. A költő tiszteletére róla el­nevezett iskolanapokat tar­tanak március 14-ig. A ren­dezvénysorozat tegnap dél­után Eifert János Vallomá­sok a Tiszáról című kiállítá­sának megnyitójával kezdő­dött el. Ma sportnapot tar­tanak, amelyen a Kassai és a Ságvári körúti iskola di­ákjaival mérik össze tudá­sukat a házigazda intéz­mény tanulói. Holnap ve­télkedőre, matematikaver­senyre, 4-én pedig művésze­ti szemlére kerül sor. Már­cius 9-én délután a szemé­lyi igazolványokat adják át ünnepélyes keretek között a nyolcadikosoknak. 10-én a Jászkiséri Csete Balázs Kör mutatkozik be az iskolában, majd 14-én történelmi év­fordulókra, ünnepekre em­lékeznek az intézményben. Maaánerős lakáséoítők korszerűsítők Mikor térítik vissza az általános forgalmi adót? I.

Next

/
Oldalképek
Tartalom