Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. FEBRUÁR 13. I Heti világhíradö I HÉTFŐ: Mihail Gorbacsov bejelentette, hogy május 15- én megkezdik a szovjet csa­patok kivonását Afganisztán­ból — A Közös Piac kül­ügyminiszterei Bonnban a közel-keleti rendezést sür­gették — Raymond Barre Lyonban közölte, indul a francia elnökválasztáson — A Kurt Waldheim háborús múltját vizsgáló nemzetközi történészbizottság közreadta jelentését, amely szerint nem lehet az osztrák államfőt háborús bűnökkel vádolni. KEDD: Moszkvában meg­kezdődött a szovjet—ameri­kai rakétaszerződés ratifiká­lási eljárása — A republiká­nus Dole és a demokrata Gephardt került az élre az iowai elő-előválasztáson — Washingtonban tárgyalt a szaúdi külügyminiszter — Murphy amerikai külügyi államtitkár Kairóban megbe­szélést folytatott Mubarak elnökkel — Mihail Gorba­csov Moszkvában fogadta Lothar Spath baden—Würt­temberg! tartományi minisz­terelnököt. SZERDA: Voroncov szovjet külügyminiszter-helyettes Isz­lámábádban tárgyalt az af­ganisztáni rendezésről — *Iz- raelben nyilvánosságra hoz­ták az amerikai közel-keleti béketervet — A Reagan-kor- mányzat bezáratja a Palesz­tinái Felszabadítást Szervezet ENSZ-képviseletét — Marian Orzechowski lengyel külügy­miniszter Moszkvában tár­gyalt, fogadta őt Mihail Gor­bacsov is. CSÜTÖRTÖK: Rómában megkezdődtek egy új kor­mány megalakítását célzó tárgyalások/ miután soro­zatos parlamenti veresége nyomán lemondott Giovanni Goria és kormánya — Pet- rovszkij szovjet külügymi­niszter-helyettes Kabulban tárgyal az afganisztáni ren­dezésről — A Kínai Népköz- társaság ellenzi azt a japán —dél-koreai javaslatot, amely szerint a Biztonsági Tanács napirendjére tűznék egy dél­koreai utasszállító gép ta­valy novemberi katasztrófá­jának ügyét. PÉNTEK: Brüsszelben a Kö­zös Piac rendkívüli csúcsta­lálkozója a mezőgazdasági problémák miatti ellentétek jegyében ért véget — Husz- szein jordán király Bécsben folytat megbeszéléseket — Az arab világban változat­lanul bírálják az USA kö­zel-keleti rendezési tervét — Vietnami amnesztia a hold­újév alkalmából — Petrovsz- kij szovjet külügyminiszter­helyettes Teheránban tár- gyal. Megnyílt-e a lehetőség az afganisztáni rendezésre? Igennel felel Mihail Gor­bacsov és Diego Cordovez, az ENSZ-közvetítő, de még Zain Nurani pakisztáni kül­ügyi államminiszter is. A Szovjetunió kezdeményezé­se, amellyel pontos menet­rendet jelölt meg a csapatok kivonására, kiiktatta az ed­digi tárgyalások legfőbb üt­közési pontját: a nyugatiak mindeddig a szovjet katonák távozásának határidejét akarták rögzíteni. Most már tudja a világ, hogy május 15-én megkez­dődik, és 10 hónap múltán befejeződik a szovjet csa­patkivonás. Ez a bejelentés döntő lehet a pakisztáni— afganisztáni tárgyalássoro­zatban. Március 2-án ülnek asztalhoz ismét a két or­szág küldöttei Genfben, a már említett ENSZ-közvetí- tő, a világszervezet főtitkár­helyettesének jelenlétében. Diego Cordovez szerint a két fél már egyetértésre ju­tott egy „kibővített” kabuli kormány létrehozásában, az kapná feladatul a Genfben kötendő megállapodás vég­rehajtását. A csapatkivoná - sok fölött ENSZ-erők gyako­rolnának felügyeletet. Moszkvában a szóvivői nyilatkozatok szerint min­den lehetőség megvan mar a megállapodásra, négy vagy öt dokumentumot kell aláírni, s most már úgyszól­ván csupán az utolsó szava­kat egyeztetik, majdhogy­nem . csak a vesszőket kell elhelyezni. Nem kétséges, hogy a szovjet csapatkivonás prob­lémákat is felvet. A polgár- háború fellángolhat, a jelen­legi kormánnyal szemben álló fegyveresek bosszút em­legetnek. Ennek ellenére moszkvai hivatalos helye­ken ismételten hangsúlyoz­ták, hogy a kivonulásnak nem előfeltétele a fegyver- letétel. A felmerülő problémák el­lenére a lényeg az, hogy az afgán kérdés nem zavarná már a nemzetközi kapcsola­tokat, illetve a Szovjetunió belső fejlődését! Mert 1979 decemberétől kezdve mind mostanáig szakadatlan meg­terhelte ez a kelet—nyugati viszonyt is, a szovjet embe­rek közhangulatát is. A nyugati propaganda elősze­retettel hivatkozott a szov­jet hadsereg afganisztáni je­lenlétére, de az is köztudo­mású, hogy a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálása egyik fő akadályának szintén ezt az afganisztáni szovjet szerepet jelölték me? a kí­nai vezetők. Ami pedig az ügy szovjet belpolitikai vo­natkozása: sok fiatalember esett el az afgán hegyek kö­zött még többen sebesültek meg ott, s a hazatérő vete­ránokat sem fogadta az első időkben a megérdemelt tár­sadalmi elismerés. A gorbacsovi politika gyö­keresen változtatott a szov­jet közgondolkodáson, s olyan lépések megtételét tette le­hetővé, amelyekre néhány esztendeje még nem kerül­hetett sor, akár a fegyver­zetkorlátozás terén, akár a regionális problémákban, akár az emberi jogok kér­déskörének megközelítésé­ben. Sorra-rendre a gyakor­lati döntésekben is érvé­nyesül az elv, hogy minden vitás ügyet tárgyalások út­ján kell és lehet rendezni! A szovjet csapatok kivo­nása minden bizonnyal jóté­kony hatással lesz a kelet— nyugati tárgyalások — így a szovjet—amerikai tárgya­lások — egészére is, de elő­relendítheti a többi úgyne­vezett regionális kérdés tár­gyalásos megoldását is, Ni­caraguától kezdve az ira­ki—iráni háborúig. A katonák helyett a dip­lomatáké, a politikusoké most már a szó. S az ő dol­guk, hogy megteremtsék a békét a sokat szenvedett or­szágban ahonnan mintegy hárommillióan menekültek el. Remélni kell, hogy a szovjet csapatok kivonását követi a külföldi beavatko­zás megszűnése, s ahelyett, hogy újabb fegyvereket ad­nának az afgánok kezébe, gépekkel és élelemmel segí­tik az ország talpraállását. Miért indul a francia el­nökválasztáson Raymond Barre? A francia jobboldal (vagy ha úgy tetszik: amolyan liberális jobbközép!) meg­osztottan indul az elnökvá­lasztási küzdelemben. Pon­tosan három hónap válasz­tott el a szavazás első for­dulójától, amikor Raymond Barre egykori miniszterel­nök bejelentette, hogy ő is megpályázza az elnökséget. Hletekkel követte ezzel Jacques Chirac, a jelenlegi miniszterelnök példáját. (A szélsőjobboldal még előbb benevezte a maga jelöltjét, az antiszemita, fajgyűlölő Le Pent.) A közvéleménykutatások egyértelműen azt mutatják, hogy ha az Elysée-palota mostani ura, Francois Mit­terrand indul, akkor az első menetben övé lesz a vi­szonylagos többség. Mögöt­te majdnem fej fej mellett halad Chirac és Barre, s ketten együttvéve éppen hogy csak elérik Mitterrand százalékszámát. (Sajnos, a kommunista jelölt a közvé­leménykutatási adatok sze­rint viszonylag kevés esély- lyel indul a versenyben.) Chirac miniszterelnök lát­hatóan nem élvezi a francia tömegek bizalmát, a nagy­tőke kockázatosnak tartaná, ha egyedül őt indítaná az felnöki hatalom megszerzé­sére. Barre a tőkés körök­nek talán nem is második, hanem első számú jelöltje: a közgazdász-politikust a maga professzoros magatar­tásával a szenvedélyesebb és kevésbé megfontolt minisz­terelnök politikai alternatí­vájának tekintik. E sorok írója már egy-kót éve egye­bet sem hall francia üzleti körökben, mint azt, hogy az ideális államfő a franciák számára Raymond Barre lenne! Az tehát a számítás, hogy — persze, ha Mitterrand va­lóban indul — az einökje- iölt-elnök az első fordulóban a szavazatok viszonylagos többségének birtokában jo­got nyer a második menet­ben való indulásra. Itt már csak a jobboldal egységes jelöltje áll majd vele szem­ben, az, aki az első szava­záskor a második helyen fu­tott be! Ha ez Raymond Barre, akkor — így számít- gatják az esélyeket a pári­zsi politikai jósok — eset­leg úgy képes megszerezni a győzelmet, hogy nem tart igényt Le Pen szélsőjobbol­dali voksaira. Míg egy Chi- racnak inkább lenne e gya­nús tartalmú szavazatokra is szüksége, s a végén uram- bocsá, bizonyos fokig a szél­sőjobboldal foglya lenne... Ezek a számítgatások ele­ve azon alapulnak, hogy Mitterrand valóban jelölte­ti magát, s hogy a Barre— Chirac párharc az első for­duló előtt nem is okozhat különösebb kárt. Minden erőt a második menetre kell összpontosítani, hogy a pár­harc győztese diadalmaskod ■ jék. A hátulsó párból eg; előre futhat... Pálfi József Varsóban tett rövid látogatást hétfőn Milos Jakes, a Cseh­szlovák Kommunista Párt KB főtitkára (balról), aki a repü­lőtéren Vojciech Jaruzelski lengyel pártvezetővel látható. (Foto: CAF — MTI!— KS) A Kiiliigyminisztérium szóvivőinek értekezlete Támogatjuk a regionális válsághelyzetek békés rendezését A szovjet csapatok Afga­nisztánból történő kivoná­sával és a déli-koreai utas- szállító gép szerencsétlensé­gével foglalkozott a külügy­minisztérium két szóvivője első ízben megtartott érte­kezletén pénteken, a mi­nisztérium Du/na-parti épü­letében. A szóvivőket, Komoróczki Istvánt és Tóth Tibort Gu­lyás András, a Külügymi­nisztérium sajtó főosztályá­nak vezetője mutatta be a hazai és a külföldi tudósítók­nak. Gulyás András a többi között elmondta: a szóvivői intézmény bevezetésével — összhangban a kormányzati munka megújításával — gyorsabban és hatékonyab­ban kívánják kielégíteni az érdeklődést, amely a Kül­ügyminisztérium tevékenysé­ge, a magyar külpolitika iránt megnyilvánul. A szó­vivői értekezleteket az ak­tualitásoknak megfelelően, szükség szerint fogják össze­hívni. Komoróczki István el­sősorban a bilaterális kap­csolatok témakörével, a kül­ügyminiszter tevékenységé­vel, Tóth Tibor pedig a le­szereléssel összefüggő kér­désükkel foglalkozik majd. Ezután Komoróczki István bevezető nyilatkozatot tett. Mint mondta: a Bagdad— Szöul útvonalon közlekedő, a múlt év november végén le- zuhant dél-koreai utasszál­lító gép szerencsétlenségével kapcsolatosan a nemzetközi sajtóban olyan hírek jelen­tek meg, hogy az állítólagos merénylet gyanúsítottjai elő­zőleg Magyarországon jártak. Az illetékes magyar szer­vek az ügyben beható vizs­gálatot folytattak. Ennek so­rán megállapították, hogy a terrorcselekménnyel gyanú­sított személyek az esetet Izraelbe, esetleg Jordániá­ba és Egyiptomba utazik a hónap végén George Shultz külügyminiszter. Shultz személyesen próbálja rábír­ni majd Siamir miniszterel­nököt az új amerikai béke- terv elfogadására: járuljon hozzá egy — pusztán formai jellegű — nemzetközi kon­ferencia összehívásához, másrészt a megszállt arab területeken tartandó helyi önkormányzati választások­hoz. Shultz korábban jelezte, hogy hajlandó lenne a sze mélyes közbenjárásra — ar­ra. hogy ingajáratot folytas­son Izrael és Jordánia fő­városa között a megállapo­dás közvetítésére. A minisz • tér azonban várhatóan most csak az első lépést t-het' meg a hírek sze-.'nt február megelőzően, európai útjuk során valóban érintették Magyarországot is. Tekintve, hogy a szóban forgó szemé­lyek be- és kiutazása érvé­nyes útiokmányokkal, sza­bályos körülmények között történt, a Magyarországon töltött idő alatt nem sértet­ték meg a külföldiek ittftar- tózkodására vonatkozó jog­szabályokat, s személyükre vonatkozóan semminemű előzetes figyelmeztetés nem érkezett, illetékes szerveink velük kapcsolatban is a nemzetközi utasforgalomra vonatkozó szokásos szabá­lyok szerint jártak el. A magyar hatóságok az ügyet ezzel lezártnak tekin­tik — mondta —, majd a szóban forgó esettől függet­lenül kijelentette: indítta­tásra való tekintet nélkül elítélünk mindeféle terror- cselekményt, és készek va­gyunk az együttműködésre a nemzetközi terrorizmus visz- szaszorítása érdekében. Komoróczki István a | to­vábbiakban Mihail Gorba- csovnak, a Szovjetunió Kton- munista Pártja főtitkárának február 8-i bejelentésével, a szovjet csapatok Afganisz­tániból történő kivonásának hazai fogadtatásával foglal­kozott. Kiemelte: a Külügy­minisztérium üdvözli ezt a kiemelkedő fontosságú beje­lentést, amelynek révén lét­rejöttek az afganisztáni probléma politikai rendezé­sének közvetlen feltételei. A Magyar Népköztársaság békeszerető külpolitikájával összhangban támogatja va­lamennyi regionális válság békés eszközökkel történő rendezését. Remélhető, hogy a február 8-d szovjet beje­lentés kedvező fogadtatásra talál valamennyi érintett or­szág kormánya részéről és a 24-én kezdődő útján. Prog­ramja más látogatásokat! is előirányoz és március elején részt kell venné a NATO- tagállamok csúcstalálkozó ■ ján. Az útról egyelőié njincs hivatalos közlés, az várha­tóan az amerikai külügymi­niszter moszkvai tárgyalá­sait, illetve rövid brüsszeli kitérőjét követné. Izraeli katonák agyonlőt­tek pénteken három palesz­tin tüntetőt — köztük légy 14 éves fiút — a megszállt Ciszjordánia legnagyobb városában, Nabluszban. Egy izraeli katonai szóvivő ize- rint palesztin fiatalok egy csoportja kövekkel és ben- zinpalaekokkal hajiigáit meg egy izraeli járőrosztagot, * az alakulat erre lőfegyver­rel válaszolt. Genfben sorra kerülő pa­kisztáni—afgán tárgyaláso­kon átfogó, a szovjet beje­lentés szellemével összhang­ban álló megállapodások születnek a rendezés felté­teléiről, ide értve a szüksé­ges nemzetközi garanciákat is. A továbbiakban a szóvi­vők a hazai és a nemzetkö­zi sajtó jelenlévő képviselői­nek kérdéseire válaszoltak. Több külföldi tudósító a magyar—román viszonyról érdeklődött. Ezzel kapcsolat­ban Komoróczki István em­lékeztetett arra, hogy a kö­zelmúltban e tóméval ösz- szefüggésben, felelős magyar politikai személyiségektől mértékadó nyilatkozatok je­lentek meg. A szovjet—amerikai raké- tamegállapodás hatására vélhetően megváltozott euró­pai helyzettel összefüggő kérdésre reagálva Tóth Ti­bor beszámolt arról, hogy hazánk üdvözli a fegyverzet valamennyi fajtájának csök­kentését. Remélhetően e te­rületen további lépéseket tesznek, mindenekelőtt a ha­dászati támadófegyverek öt­ven százalékos csökkentésé­vel. Mindezek jó lehetőséget teremtenek ahhoz is, hogy mérsékelhető legyen a ha­gyományos haderők szem­benállása. Ez utóbbit szor­galmazza az a hárompárti kezdeményezés, amelyet a Finn Szociáldemokrata Párt, a Magyar Szocialista Mun­káspárt és az Olasz Szoci­alista Párt írt alá nemrégi­ben az atomfegyverrel nem rendelkező arsrágok együtt­működését szorgalmazva, az európai leszerelés érrje'i ében. E kezdeményezés sikere ér­dekében a magyar kormány, a Külügymrinisztérium to­vábbi erőfeszítéseket tesz. „Öböl-háború” Újabb iráni bombázások Az iráni légierő pénteken ellenséges csapatösszevoná­sokat és katonai létesítmé­nyeket bombázott Bászra kö­zelében, megtorlásul a csü­törtökön dél-iráni polgári célpontok ellen végrehajtott iraki légitámadásért, amely 12 személy halálát okozta — közölte az ÍRNA hírügynök­ség. Az Öbölben és Koppenhá­gában egyaránt megerősítet­ték, hogy a dán óriás tar- tályhajó ellen végrehajtott pénteki támadás során egy tengerész életét vesztette, három pedig súlyosan meg­sebesült. A szaúdi olajrako­mányával a Hormuzi-szoros felé tartó hajón tűz ütött kj és súlyos károk keletkez­tek. Egyes értesülések sze­rint a támadást egy iráni helikopter hajtotta végre. Közel-Keleten, a hónap végén Shultz békemissziója A Fekete-tengeren Amerikai hajók határsértése A libanoni elnök ellen Meghiúsult pokolgépes merénylet Pokolgépet hatástalanítot­tak pénteken azon á repülő­gépen, amelyen Amin Dzse- majel libanoni elnök repült volna Észak-Jemenbe és Szudánba — közölték bej­rúti biztonsági körökben. A libanoni légitársaság Boeing 707 típusú gépe ép­pen arra készült, hogy Bej­rútból a ciprusi Larnacába repüljön, s ott felvegye fe­délzetére az államfőt, ami­kor az utolsó ellenőrzés so rán fél kilónyi robbanó­anyagot találtak a pilótafül­kében. A Szovjetunió honvédelmi minisztériumának közlemé­nye szerint moszkvai idő szerint pénteken 10 óra 45 perckor a Yorktown ameri­kai rakétacirkáló és Caron amerikai romboló a Föld­közi-tengeren, a Krím-félszi- get térségében megsértette a Szovjetunió államhatárait és 7 kilométerre behatolt szovjet területi vizekre. A szovjet tengeri határok őrizetét ellátó hajók figyel­meztető jelzéseire nem J vá­laszoltak és veszélyes manő­vereket hajtottak végre.j Az amerikai hajók 12 óra 49 perckor elhagyták a szovjet területi vizeket. Amint Kis Csaba, az jVITI washingtoni tudósítója I íe- lentette, a Pentagon közlé­se szerint két szovjet hadi­hajó összeütközött az ame­rikai hadihajókkal. Az ösz- szeütközés csak az egyik amerikai hajóban okozott kisebb károkat, személyi sé­rülés nem történt. Amerikai részről hivatalos tiltakozást helyeztek kilátásba. A két amerikai hajó, a Caron nevű romboló és Yorktown nevű rakétacirká­ló belül tartózkodott a Szov­jetunió által területi vizek­nek minősített 12 tengeri mérföldes övezeten, az ame­rikai közlés szerint is csu­pán 9—11 mérföldre volt a szovjet partoktól. A Penta­gon azt hangoztatta, hogy a nemzetközi tengeri jog ezt lehetővé teszi, mert a hadi­hajók csupán „rossz szándék nélkül haladtak át” a szov­jet vizeken.

Next

/
Oldalképek
Tartalom