Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
1988. FEBRUÁR 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Madaras! mecénások A minap meghívót kapott szerkesztőségünk. Ez önmagában nem érdemelne említést, hisz hétről hétre több tucat hasonló levelet kézbesít számunkra a posta. Ám amiért ez a minapi levél mégis több szót érdemel, annak kellemes oka van: ugyani.- Kunmadarasra egy olyan számítástechnikai szak- tanterem ünnepélyes átadására invitált bennünket, amelyet a he.yi Vas- és Elektromos Ipari Kisszövetkezet kollektívája „ajándékozott” a diákoknak, megteremtve így a község általános iskolájában a számítástechnika oktatásának alapvető feltételét. Nos, ennek a szépen berendezett, jól felszerelt 16 Commodore 64-es számítógéppel és a hozzákapcsolódó berendezésekkel — magnóval, monitorral, meghajtó és vezérlőegységekkel — ellátott tanterem avatását tegnap délelőtt tartatták, s még az ünnepség előtt kollégámmal végigsétáltunk a padsorok között, fura gondolatom támadt. Akár dühönghetnék is, mondtam csak úgy magamban. Mert hogy jön ahhoz egy kisszövetkezet, hogy számítástechnikai tantermet alakítson ki a helyi iskolában, hisz ez a vállalkozás — mivel a cég elsősorban különböző komplett hegesztő áramforrásokat gyárt — a saját ^tevékenységüktől olyan mesz- sze van, mint Makótól Jeruzsálem. Persze félre a „rosszmájúsággal”, hisz nem boszankodni, hanem sokkal inkább örülni lehet az ilyen eseményeknek. An - nál is inkább, mert manapság egyre csökken a művelődés, a tudomány «Itárán spontán áldozok, helyesebben mondva a felelősen áldozok száma. Kunmadarason viszont pontosan ez történt, hisz a kisszövetkezet „radarernyőjén” egy közösség igénye rajzolódott ki, s ezt az igényt nemcsak regisztrálták, hanem tettek is érte, és a szövetkezet valamint az iskola vezetése összefogott az oktatás színvonalának emelése érdekében. A KEVISiZ a költségükből megtakarított egymillió forintot ajánlottá fel erre a célra, amely bői megvásárolhatták a számítógépeket a hozzá tartozó berendezésekkel együtt. Partner volt ebben természetesen az iskola, hisz olyan tanárokat alkalmazott, akik értenek a számítástechnikához, és partner voLt a megyei tanács is, mert biztosította a pedagógusok foglalkoztatásának anyagi feltételeit. Nos, ez a tetté érett kezdeményezés azért is értékes, mert manapság, amikor vékonyabb az ország „pénztárcája”, égetően szükség van a helyi mecénásokra. Mintha hallanám máris az ellentábor véleményét, miszerint felesleges pénzkidobás az egész. Én ezt nem hiszem, mert biztos vagyok abban, hogy azok a vállalati vezetők, akik a gazdaságban megnézik, hogy mire adják ki a nehezen megtermelt, megspórolt forintjaikat, arra is kíváncsiak, hogy mi lesz a művelődésre szánt összeggel. Nem •kétséges, hogy a KEV7SZ által felajánlott egymillió forint jó célokat szolgál, mert növeli a község szed lemi kisugárzását elősegíti az egészséges helynez- kötődést. Tehát csak örülni lehet az ilyen kezdeményezéseknek, és buzdítani a különböző cégeket — ezt szeretnék egyébként a ke- viszesek is —, hogy a költségvetésükben szereplő, kultúrára és művelődésre szánt összegek elköltése ne csupán automatikus legyen, hanem értékteremtővé válhasson. Mert ki cáfolná, hogy a helyi szellemi alkotóműhelyekre égetően és egyre jobban szükség van. De ugyanúgy a mecénásokra is. Csak arra kell vigyázni, hogy a felajánlások ne kipipálandó feladattá töpörödjenek, s a kultúrára, a művelődésre, a tudás megalapozására és elmélyítésére szánt pénzek ne ajándékok legyenek, hanem olyan szellemi befektetéssé terebélyesedjenek, amelyek idővel — ha közvetetten is — de busásan kamatozzanak. Így gondolják ezt Kunmadarason is. mert azt vallják, hogy a számítógép a jövő munkaeszköze. Azt pedig ma kell megalapozni. 'Nagy Tibor HNF-elnökség napirendjén Dz elöljáróságok tevékenysége Az elöljáróságok tevékenységének tapasztalatait, illetve munkájuk népfrontmozgalmi támogatását vitatta meg a Hazafias Népfront Országos Elnöksége. Az írásos előterjesztéshez fűzött szóbeli kiegészítőjében Molnár Béla, a HNF országos titkára hangsúlyozta: az elöljáróságoknak, mint nép- képviseleti, önkormányzati testületeknek a működése, szervesen illeszkedik a társadalom egészét átfogó reformfolyamatba. A továbbiakban kifejtette: a mostani helyzetkép kedvezőnek mondható. Az egyes elöljáróságok tevékenysége- között azonban jelentős eltérések mutatkoznak. Az elöljáróságok többsége hozzáértően dolgozik, aggodalomra ad okot azonban, hogy nem rendelkeznek megfelelő gazdasági alapokkal. Anyagi forrásaik megteremtése érdekében célszerű lenne például a tanácsi költségvetésből elkülöníteni számukra egy meghatározott összeget. Érdemi működésük kulcskérdése, hogy a kis települések komplex fejlesztésének ügye — a pénzhiányra hivaitkozással — ne kerüljön le a kormányzat napirendjéről. Salgótarjánból Helikopterért üvegáru Évről évre növeli dollárelszámolású exportját a Salgótarjáni Öblösüveggyár, amely a tavaly tervezett 3,5 millió dolláros kivitellel szemben! 5,3 millió dollár értékű árut értékesített külföldön, az idén pedig hatmillió dollár értékű exportot tervezitek. Előrehaladott tárgyalások folynak egy amerikai üzletről: az országba már beérkezett és a továbbiakban beérkező amerikai mező- gazdasági helikopterek ellentételeként adják az üvegárut. Várhatóan a helikoptereket szállító MacDonald— Douglas cég közvetítésével az American Air Line Légitársaság évente két- és félmillió darab kelyhet és poharat vásárol mintegy 680 ezer dollár értékben. Ülésezett Jászberény Város Tanácsa Elfogadták az ez évi terveket Gázépítés, csatornamű társulat, benzinkút, távhívásos rendszer Jászberény Város Tanácsa tegnap délelőtti ülésén döntött az 1988. évi pénzügyi gazdálkodásról. A 403 milliós egységes pénzalap ugyan 21 millióval több a múlt évinél, de végeredményben ez kevesebbre elegendő. Az intézmények működtetésére, fenntartására jutó 323 és féi millió nem elég a már eddig elért színvonal tartása- rá. Céltudatos takarékossággal elérhető azonban, hogy valamennyi tanácsi intézmény azért az elvárásoknak megfelelően működjék. Felújításokra 10 milliót fordítanak. A portelki iskolában a minőségi változással járó 2 és fél milliós korszerűsítés befejeződik, 2 milliót költenek a zeneiskolára és 4,1 milliót a nélkülözhetetlen út, járda javításokra. A 60 millió forintos fejlesztéshez még további 11,4 millió céltámogatást várnak. A VII. ötéves terv eredeti elképzeléseivel ellentétben a 78 tanácsi bérlakás helyett öt év alatt csak 18 épülhet. Idén a Gács László utcában befejeződő 14 bérlakás után már csak a következő évtizedben várható tanácsi lakásépítés. A 3,6 kilométer hosszúságú 3. ütem építésével folytatódik a földgázhálózat fejlesztése, ami lehetővé teszi a későbbiekben az Érparti lakótelep bekapcsolását is. A múlt évben elkészült útalapoknak mintegy felére jut aszfalt záróréteg, és fejlesztésből kell kiegészíteni a szűkös közvilágítási keretet. Több tervidőszakra kiterjedő szennyvízcsatornahálózat építése kezdődik meg idén. A feladat megvalósítására társulás alakul, mely a város több, eddig ellátatlan részét kapcsolja be a hálózatba. A tehóból hozzákezd a tanács a városi Zagyva-szakasz rendezéséhez. Az 1,4 milliót ugyan nem tudja kiegészíteni, de a tanulmánytervvel összhangban! a további romlás mindenképpen megakadályozható. Lakossági hozzájárulásból juttat 2 milliót az áfésznek a Hatvani úti ABC építéséhez. A 31-es út mellett, a hú- tőgépgyáribekötőút környékén benzinkutat épít az Áfor, melyhez a tanács közművesített területet ad. Idei feladat a technikusképzés feltételeinek megterem • tése. vagyis a Liska József Erősáramú Szakközépiskolában az eredetinél kisebb mértékű bővítés. Hitelfelvétel árán is segítik a fiatalok lakáshoz jutását, és az év végére, a jövő év elejére Jászberény is bekapcsolódik az országos távhívó hálózatba. A településfejlesztési célok megvalósításában 41 millió értékű lakossági, üzemi társadalmi munkára számít a tanács, ezt segíti a másfél milliós tanácstagi keret is, melyet pályázat útján elsősorban közműfejlesztésekhez lehet igényelni. — lp — Zárszámadás idején Kenderesen Pénzhiány veszélyezteti a sikeres tavaszi rajtot Módosítják a termelés szerkezetét a November 7. Tsz-ben A héten a megye #3 közös gazdaságában tartották meg a zárszámadó I— 'a tavalyi mérleget és az idei terveket jóváhagyó !— küldöttközgyűléseket. Az ötvenöt termelőszövetkezetnek az elmúlt évi időjárási problémák miatt tovább differenciálódott \fi. gazdálkodási színvonala. Ebből adódóan nem minden tagsági fórumon szerepelhetett a szavazásra bocsátott mérlegadatok között az év végi részesedés mértéke, így a Kenderesi November 7. Termelőszövetkezet félezres kollektíváját képviselő küldöttek tanácskozásán sem. Sopánkodás helyett cselekedetek A szövetkezeti tagak már a küldöttgyűlést megelőző hét munkahelyi tanácskozáson tudomásul vették a vezetőség beszámolójából, hogy bár az 1987. évi árbevételi tervüket mintegy hét millió forinttal túlteljesítették, a tervezettnek az alig egynegyedét 'kitevő nyereségből — ami mindössze 1,8 millió forint — nem futhatja részesedésre. Maguk is szenvedő alanyai voltak mindannak, ami az elmúlt évben a költségeket növelte, a nyereséget apasztotta. A téesz növénytermesztőinek csupán kenyérgabonából 12 milliós jövedelemkiesést kellett elkönyvelniük az időjárás számlájára. Arra írhatók részben az állattenyésztés veszteségei is, merthogy a konzerválódott technológiai és szakmai hiányosságok 1987 Az említett árbevétel és jövedelemkiesések miatt meglehetősen pénzszűke esztendőben a szigorúság mellett az ésszerűség is jellemezte a közös gazdaság takarékossági intézkedéseit. Előrelátóan gondolkodva nem adták föl olyan termelésfejlesztési elképzeléseket, amelyeknek a meg nem valósítása az idei gazdálkodás biztonságát veszélyeztette volna. Nem sajnálták például ,a pénzt arra, hogy jó minőségben elkészített, elegendő tápanyaggal ellátott földben jó szaporulati fokú vetőmag teleljen át — az ilyen tavasziasnak akkor még senki által nem hitt télen — a kenderesi határban. Éltek a pénzügyi szervek és a termelési rendszerek kínálta lehetőségekkel is, hitelből és lízing útján részben — anyagi lehetőségeinek megfelelően — megújították a talajművelő, a szálas takarmány-ibetakarító és a rakodógép-parkjukat. A jószáigelhullás mértékének csökkentésére bevezették a ketreces borjútaritást a szarvasmarha-telepükön. A tavalyinál jobb gazdálkodási mutatók — a küldött- gyűlésen elfogadott 197 milliós árbevételi és hétmillió forintos nyereségterv — elérését segítő idei elképzefléelső hónapjaiban a zord időjárás okozta gondokkal is párosultak. Bár látott már szebb napokat is, volt már jobb esztendeje is a 'kenderesi szövetkezetnek, a küldöttgyűlést megelőző beszélgetésünkkor Heribály Imre elnök határozottan leszögezte: a munkahelyi tanácskozások egyikét sem nevezheti panasznapnak. Mint ahogyan a gondokkal teli elmúlt esztendőben sem a belvíz és az aszály tizedelte termés, az elhullott jószágok fölötti sopánkodás volt a jellemző a 'kollektíva hangulatára. Sokkal inkább a tenni, a változtatni akarás, aimak érdekében, hogy ha látványos eredményjavulásra nem is volt kilátásuk, ne szenvedjenek csorbát a közös pénzalapok. seket ismertetve — ä termelésszerkezet jelentős változtatásához nyerte meg a tagságot a ítéesz vezetősége. Mér ősszel a tavalyinál kevesebb búzát vetettek, növelik viszont a borsó területét, és 200 hektáron a keresett sör- árpát termesztik majd. A két évtized egyvégtében használt rizsföldek egyré- szénak parlagon hagyásával, azaz „pihentetésével” végre megvetik az alapjait az ágazatban is egy hosszabb távon nagyobb terméssel biztató egészséges vetésváltásnak. Az egyik legnagyobb veszteségforrást jelenítő sertéstelepnek a rekontsrukciójára a jelenlegi anyagi helyzetűikben nem tudnak idén sort keríteni. Veszteséget nem akarnak konzerválni, a hús- értékesítésről viszont nem mondhatnak le. Ezért vásárolt alapanyagból a háztájiba kihelyezve neveltetik föl az értékesítésre szánt 1200 hízót. A baronfüégazatban pedig a broyler-csirke tartás mérséklése és az eddigi 10 ezer helyett 20 ezer liba felnevelése jeleníti a szerkezet- váltást. A termelés biztonságát rö- vádebb tóvan is veszélyeztefő pénzügyi problémákról is őszintén szót váltott a vezetőség a tagokkal, az őket a tegnapi tanácskozáson képviselő küldöttekkel. A mező- gazdasági nagyüzemek sajátja, hogy gazdálkodásukat az esztendő első negyedében, felében — a nyári betakarításé növények értékesítéséből származó első árbevételekig — üzemviteli hitel segíti. Számlavezető bankja — az OKHB — az .idén, a közismert központi rendelkezések miatt még nem tudott ilyen úgynevezett zölldhitélt folyósítani a kenderesi téesz- nek. Más bankoktól is csak ígéretet kaptak eddig, dehát azt nem lehet elvetni, azzal nem lehet jószágot etetni, gépeket üzemeltetni, sem az esedékes adókat abból befizetni. Hovatovább pedig — az egész évi gazdálkodásban meghatározó tavaszi munkák sikeres indításén kívül — mór a bruttósítás révén megnövekedett márciusi bérek kifizetését is veszélyezteti a kialakult pénzügyi helyzet. Nem „ingyen segítséget” várnak Szerencsére — amint arról a vezetőség a tagsági fórumokon számot adhatott — nincs teljesen magára hagyatva a szövetkezet. A mezőgazdaságban még meglehetősen kevés hagyománnyal bíró váltórendszertől remélik gondjaik átmeneti enyhítését. A Szolnoki Cukorgyár például a várható termés 50 százalékának összegéig mutat segíitőkészséget váltó formájában biztosított fizetőeszközzel. Váltó ellenében az Agroker is biztosítani tudja az évkezdeti termeléshez nélkülözhetetlen anyagokat, eszközöket. A Martfűi Cipőgyárnál is kénytelen kopogtatni a szövetkezet, hátha megelőlegezi a gyár egy időre a téesz 140 dolgozót foglalkoztató cipőfelsőrészkészítő üzemének a munkadíját. Miközben ezekről az átmeneti lehetőségekről beszélgettünk, az elnök többször hangsúlyozta: nem ingyen kérnek segítséget, tehát nem támogatást várnak, amikor a megszokott üzemviteli hitelt sürgetik. Hogy az imént sorolt áthidaló lehetőségeik ismeretében is miért vetjük fel a kenderesi téesz zárszámadása kapcsán a pénzhiányt? Nos azért, mert a megyei szervektől kapott információ szerint közős gazdaságaink legalább kétharmada küzd hasonló, a termelés beindítását veszélyeztető — a mezőgazdálkodás sajátosságai szempontjából bizonyára nem eléggé átgondolt központi hitelszűkítési intézkedés okozta — problémákkal. tTemesközy Ferenc Kiemelt műszaki fejlesztések Egy hatvanlakásos és egy hetven- lakásos tizemele-) tes pontház épül Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen. A kivitelező a Szolnok Megyei Állami Építőipari Vállalat. Az átadást szeptemberre, illetve novemberre tervezik. (Fotó: N. Zs.)
