Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-13 / 37. szám

An: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 37. sz„ 1988. február 13., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szanálás vagy csőd ? A gazdálkodási problé­mák, az egyre súlyosbodó pénzügyi helyzet, a növekvő adósság már évekkel koráb­ban jelezte, hogy jónéhány cég nem képes az új követel­ményeknek megfelelően, a piaci helyzethez alkalmaz­kodni, és hatékonyan, nyere­séggel gazdálkodni. Ám ko­rábban a fölülről kapott mil­liók, vagy olykor milliárdok orvosolták a bajt, s lendí­tették tovább a kátyúba ju­tott szekeret. Közismert, hogy a költség- vetés ma már nem vállalhat­ja automatikusan a veszte­séges vállalatok megsegítését újabb milliárdok juttatásá­val vagy éppen az adóssá­gok végleges elengedésével, hiszen ennek árát tulajdon­képpen a hatékonyan gaz­dálkodó cégek adóiból lehet megfizetni. Arról nem is be­szélve, hogy a korábbi, ha­sonló segélyakciók nem vál­tották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert a vállala­ti ígéretek a gazdálkodás megjavításáról, a hatékony­ság növeléséről nem telje­sültek. Ráadásul ezek a cé­gek óriási tőkét kötöttek le, pénzben és gépben egyaránt, amely más területen több hasznot hajthatott volna. Ennek a káros folyamatnak vetett véget az a miniszter- tanácsi döntés, amely a fel- számolási eljárások 'gyorsí­tásáról, az elhúzódó szanálá­si eljárások befejezéséről született, s amik összhatá­sukban tulajdonképpen a hi­telezőket szorítják rá arra, hogy pénzüket minél hama­rább visszakapják, illetve visszaköveteljék. Ezentúl az állami kötele­zettségek visszafizetése alól sem lehet a tartósan fizetés- képtelen gazdálkodóknak kibújniuk. Tehát nem lehet fölfüggeszteni a visszafize­tést, és így meghosszabbíta­ni a cég működését. S a gaz­dálkodók egymással szem­ben is rákényszerülnek a szigorúbb eljárásra. Ha egy cég 90 napig nem kapja meg a jogos követelését a másik­tól, akkor nem juthat hozzá a számára megállapított ál­lami támogatáshoz, amíg nem indítja meg a felszámo­lási eljárást az adósával szemben, illetve amíg meg nem kapta az adóstól a pén­zét. A bankok is a korábbinál szorultabb helyzetbe kerül­tek, s ha egy bizonyos meg­határozott időn túl nem jut­nak hozzá a követelésükhöz, nekik is meg kell indítani a felszámolási eljárást. Látszólag tehát a vétlen vállalatokat, illetve banko­kat sújtják a rendelkezések. Ám más megoldás nehezen képzelhető el, hiszen fölülről nem lehet beleavatkozni a vállalatok és a bankok egy­más közti kapcsolatába. Olyan gazdasági helyzetet kell teremteni, amelyben alapvető az az érdek, hogy mindenki időben fizessen. Ha erre képtelen, szembe kell néznie a felszámolás esetleges lehetőségével. Persze ettől nem lehet au­tomatikusan azt várni, hogy eltűnnek az adósságok, il­letve csökkennek a költség- vetésből a vállalatoknak adott támogatások. Egy fel- számolási eljárás végződhet az adott vállalat megmenté­sével is, igaz ehhez gyökere­sen át kell alakulnia, és meg­újítania gazdálkodását. Eset­leg átmeneti időre újabb - milliókat kell invesztálni. Viszont ennek révén hosz- szabb távon megtérülhetnek a korábban hitelezett pénzek is. A cél nem a mindenáron való felszámolás, hanem a megújulás. Szovjet felhívás Tárgyalások a kölcsönös biztonság érdekében Halogatás nélkül tárgyalá­sokat kell kezdeni a köl­csönös biztonság megterem­tése érdekében Európa észa­ki részén, valamint a gazda­sági, környezetvédelmi, tu­dományos együttműködés kérdéseiről — hangsúlyozzák az észak-európai államok, il­letve az Egyesült Államok és Kanada parlamentjeihez és képviselőihez intézett fel­hívásban a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa két házának külügyi bizottságai. A dokumentumot a keddi együttes ülésen fogadták el, amelyen megkezdték a kö­zepes hatótávolságú és had­műveleti-harcászati rakéták felszámolásáról kötött szov­jet—amerikai szerződés vi­táját. A szovjet törvényhozás két házának külügyi bizottságai arra hívták fel Dánia, Iz- land, Norvégia, Finnország, Svédország, az Egyesült Ál­lamok és Kanada parla­mentjeit és képviselőit, hogy minden rendelkezésükre ál­ló eszközzel segítsék elő a felvetett problémák gyakor­lati megoldását, a párbe­széd megindítását különböző fórumokon és különböző formákban. Szovjet részről készek két- és sokoldalú ala­pokon is munkatalálkozókat, szemináriumokat és kollok­viumokat, valamint tv-hida- kat rendezni a képviselők részvételével. Javasolták ugyanakkor, hogy 1988-ban Moszkvában rendezzék meg az összes érdekelt ország parlamenti képviselőinek ta­lálkozóját. amelyen a térség környezetvédelmi együtt­működésének kérdéseit vi­tatnák meg. Közös Piac Feszültségek a „csúcson” A közöspiaci csúcsértekez­let plenáris ülését péntek délelőtt felfüggesztették, hogy lehetőséget adjanak a delegációknak kétoldalú ta­nácskozásokra. Mintegy két órával a pén­teki ülés megkezdése után kiderült, hogy megfeneklet­tek a kompromisszumos zá­ródokumentum megszer­kesztésére irányuló erőfeszí­tések. A tervek szerint e zá­ródokumentum minden tag­ország számára elfogadható­an „nagy vonalakban” vá­zolná fel az 1992-re tervezett egységes belső piac megte­remtésévé i kapcsolatos te­endőket. .elműt Kohl nyu­gatnémet kancellár, a ta­nácskozás soros elnöke a plenáris ülést berekesztette, hogy módot adjon a kétol­dalú megbeszéléseknek az akadályok elhárításának re­ményében. Margaret Thatcher brit kormányfő „teljes káosznak” minősítette a helyzetet. Nagyüzemi kukoricatermesztók Harmincán tíz tonna felett Például az Örményesi Új Élet Jól dolgoztak az elmúlt évben a nagyüzemi kukori­catermesztők, ez bizonyítja a MÉM Mezőgazdasági Főosz­tályának összesítése, amely 1987. év legjobb eredményeit veszi sorra. Az adatok arról tanúskodnak, hogy egyetlen esztendő volt csak az elmúlt tíz évben, amikor hektáron­ként 8 tonna feletti ered­ményt több gazdaság teljesí­tett, mint tavaly. Mindez annak ellenére következett be, hogy nyáron aszályos volt az időjárás, és a növényállo­mány sokáig nem kapta meg a szükséges nedvesség és tápanyag utánpótlást. 1987-ben 239 gazdaságért el hektáronkénti 8 tonna fe­letti termésátlagot, ennél csak 1982-ben volt nagyobb az eredmény, amikor is nem kevesebb, mint 385 ál­lami gazdaság és termelőszö­vetkezet teljesítette túl a sokáig bűvösnek tartott 8 tonnás szintet. 1986-ban hússzal kevesebb üzem mu­tatott fel ilyen teljesítményt 1987-hez képest. A legrosz- szabb esztendő e tekintetben 1981. volt, amikor „csak” 125 nagyüzem sorakozott fel eb­ben a kategóriában. Ami a 8—9 tonna közötti hozamo­kat illeti, tavaly 142 gazda­ság teljesített e határok kö­zött, tavalyelőtt ennél keve­sebben, 139-en dolgoztak ilyen eredményességgel. Az 1982-es esztendő e tekintet­ben is rekordot jelentett, hi­szen azóta sem -dőlt meg az akkori 246 üzemes termelési csúcs. Kilenc-tíz tonna közé került 67 kukoricatermelő gazdaság tavaly, míg a tíz tonna feletti átlagot har­mincán mondhatják magu­kénak, szemben az 1986. év huszonhármas, illetve 1985. év ti zennégyes eredményé­vel. 1982. egyelőre e vonat­kozásban is egyelőre felül- múlhatatlannak tűnik, hi­szen akkor 43 gazdaság ért el 10 tonna feletti termésát­lagot. Közzétették a megyénkén­ti első helyezettek listáját is. Eszerint hat olyan éllovas volt tavaly, ahol 11 tonna fe­lett voltak a hozamok. Ba­ranyában a bicsérdi Arany­mező Tsz 11,6 tonna, Komá­rom megyében a Kocsi Aranykalász Tsz 11,01. Tol­nában a teveli Kossuth Tsz 11,5, Bács-Kiskun megyében az uszódi Egyetértés Tsz 11,7, és Szolnok megyében az ör­ményesi Üj Élet Tsz átlago­san 11,3 tonna kukoricát ta­karított be területéről. Kü­lönösen figyelemre méltó, hogy a kocsi termelőszövet­kezet 1 763 hektárról adott 11 tonna felett kukoricát, hektáronként. A kunmadarasi általános iskolában tegnap délelőtt számítástechnikai szaktantermet avattak, amelyet a helyi Vas- és Elektromos Ipari Kisszövetkezet kollektívája „ajándé­kozott” a diákoknak, megteremtve így a községben a számítástechnikai oktatás alapvető feltételét. Az ünnepélyes avatás utáni pillanatokban — képünk tanúsága szerint — a gyermekek máris birtokba vették a tantermet és a programok készítését gyakorolták. Az eseményhez kapcsolódó jegyzetünk a 3. oldalon. (Fotó: T. K. L.) Madarasi mecénások n keviek tudják a titkot Légi utak vándorai Házunk tája Megemlékezés az MSZBT-nél Jubiláló barátsági szerződés Hármas jubileumra, a ma­gyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segélynyújtási szerződés aláírásának 40., a Szovjet— Magyar Baráti Társaság megalakulásának 30., vala­mint a szovjet hadsereg és hadiflotta létrehozásának 70. évfordulójára emlékeztek pénteken a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság Orszá­gos Elnökségének ülésén, A Parlament Vadász-termében megtartott tanácskozáson Apró Antal elnök méltatta a jelentős történelmi ese­ményeket, mint a béke vé­delme erősítésének, a szo­cializmus történelmileg szük­ségszerű győzelmének, to­vábbi fejlődésének egy-egy mérföldkövét. Háromszázmilliós beruházással Újjáépült az albertirsai vasútállomás Urbán Lajos közlekedési miniszter pénteken szemlét tartott Albertirsa vasútállo­máson. ahol a közelmúltban fejeződtek be a rekonstruk­ciós munkálatok. A minisz­ternek Csárádi János, a Bu­dapesti Vasútigazgatóság ve­zetője adott tájékoztatást az átépítés menetéről, majd Ur­bán Lajos megtekintette az állomást és az új berende­zéseket. A szemlén részt vett Lipták István, a nagyközség tanácselnöke, valamint Kre- kács László, a körzet or­szággyűlési képviselője, aki korábban parlamenti inter­pellációban sürgette az ál­lomáson folyó munkák fel- gyorsítását, a kényelmesebb és biztonságos közlekedési feltételek megteremtését. Albertirsa felújítása 1985- ben kezdődött meg. a Buda pest—Szajol közötti vasútvo­nal korszerűsítési munkái­nak sorában. A vágányok mellett magas peronokat épí­tettek, megkönnyítve ezzel a fel- és leszállást, a peronok fölé pedig tetőt húztak, hogy az utasok az időjárás vi­szontagságaitól védetten vá­rakozhassanak a vonatokra. Felújították az 1908-ban ké­szült állomásépületet, meg­őrizve annak eredeti építé­szeti formáit, értékeit. Kor­szerű, Dominó 70-es biztosító berendezést helyeztek üzem­be, amely az eddiginél biz­tonságosabbá teszi a vasúti forgalmat, s ugyanakkor nö­veli az állomás átbocsátó ké­pességét. Átépítették, kor­szerűsítették az állomás vá­gányhálózatát, és aluljárót építettek a peronok jobb, biztonságosabb megközelí­tése érdekében. (Korábban az utasok a vágányokon át közlekedtek, igen balesetve­szélyes körülmények között.) Az állomás teljes átépítése 380 millió forintba került.

Next

/
Oldalképek
Tartalom