Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)
1988-02-13 / 37. szám
An: 2.20 R SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 37. sz„ 1988. február 13., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szanálás vagy csőd ? A gazdálkodási problémák, az egyre súlyosbodó pénzügyi helyzet, a növekvő adósság már évekkel korábban jelezte, hogy jónéhány cég nem képes az új követelményeknek megfelelően, a piaci helyzethez alkalmazkodni, és hatékonyan, nyereséggel gazdálkodni. Ám korábban a fölülről kapott milliók, vagy olykor milliárdok orvosolták a bajt, s lendítették tovább a kátyúba jutott szekeret. Közismert, hogy a költség- vetés ma már nem vállalhatja automatikusan a veszteséges vállalatok megsegítését újabb milliárdok juttatásával vagy éppen az adósságok végleges elengedésével, hiszen ennek árát tulajdonképpen a hatékonyan gazdálkodó cégek adóiból lehet megfizetni. Arról nem is beszélve, hogy a korábbi, hasonló segélyakciók nem váltották be a hozzájuk fűzött reményeket, mert a vállalati ígéretek a gazdálkodás megjavításáról, a hatékonyság növeléséről nem teljesültek. Ráadásul ezek a cégek óriási tőkét kötöttek le, pénzben és gépben egyaránt, amely más területen több hasznot hajthatott volna. Ennek a káros folyamatnak vetett véget az a miniszter- tanácsi döntés, amely a fel- számolási eljárások 'gyorsításáról, az elhúzódó szanálási eljárások befejezéséről született, s amik összhatásukban tulajdonképpen a hitelezőket szorítják rá arra, hogy pénzüket minél hamarább visszakapják, illetve visszaköveteljék. Ezentúl az állami kötelezettségek visszafizetése alól sem lehet a tartósan fizetés- képtelen gazdálkodóknak kibújniuk. Tehát nem lehet fölfüggeszteni a visszafizetést, és így meghosszabbítani a cég működését. S a gazdálkodók egymással szemben is rákényszerülnek a szigorúbb eljárásra. Ha egy cég 90 napig nem kapja meg a jogos követelését a másiktól, akkor nem juthat hozzá a számára megállapított állami támogatáshoz, amíg nem indítja meg a felszámolási eljárást az adósával szemben, illetve amíg meg nem kapta az adóstól a pénzét. A bankok is a korábbinál szorultabb helyzetbe kerültek, s ha egy bizonyos meghatározott időn túl nem jutnak hozzá a követelésükhöz, nekik is meg kell indítani a felszámolási eljárást. Látszólag tehát a vétlen vállalatokat, illetve bankokat sújtják a rendelkezések. Ám más megoldás nehezen képzelhető el, hiszen fölülről nem lehet beleavatkozni a vállalatok és a bankok egymás közti kapcsolatába. Olyan gazdasági helyzetet kell teremteni, amelyben alapvető az az érdek, hogy mindenki időben fizessen. Ha erre képtelen, szembe kell néznie a felszámolás esetleges lehetőségével. Persze ettől nem lehet automatikusan azt várni, hogy eltűnnek az adósságok, illetve csökkennek a költség- vetésből a vállalatoknak adott támogatások. Egy fel- számolási eljárás végződhet az adott vállalat megmentésével is, igaz ehhez gyökeresen át kell alakulnia, és megújítania gazdálkodását. Esetleg átmeneti időre újabb - milliókat kell invesztálni. Viszont ennek révén hosz- szabb távon megtérülhetnek a korábban hitelezett pénzek is. A cél nem a mindenáron való felszámolás, hanem a megújulás. Szovjet felhívás Tárgyalások a kölcsönös biztonság érdekében Halogatás nélkül tárgyalásokat kell kezdeni a kölcsönös biztonság megteremtése érdekében Európa északi részén, valamint a gazdasági, környezetvédelmi, tudományos együttműködés kérdéseiről — hangsúlyozzák az észak-európai államok, illetve az Egyesült Államok és Kanada parlamentjeihez és képviselőihez intézett felhívásban a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa két házának külügyi bizottságai. A dokumentumot a keddi együttes ülésen fogadták el, amelyen megkezdték a közepes hatótávolságú és hadműveleti-harcászati rakéták felszámolásáról kötött szovjet—amerikai szerződés vitáját. A szovjet törvényhozás két házának külügyi bizottságai arra hívták fel Dánia, Iz- land, Norvégia, Finnország, Svédország, az Egyesült Államok és Kanada parlamentjeit és képviselőit, hogy minden rendelkezésükre álló eszközzel segítsék elő a felvetett problémák gyakorlati megoldását, a párbeszéd megindítását különböző fórumokon és különböző formákban. Szovjet részről készek két- és sokoldalú alapokon is munkatalálkozókat, szemináriumokat és kollokviumokat, valamint tv-hida- kat rendezni a képviselők részvételével. Javasolták ugyanakkor, hogy 1988-ban Moszkvában rendezzék meg az összes érdekelt ország parlamenti képviselőinek találkozóját. amelyen a térség környezetvédelmi együttműködésének kérdéseit vitatnák meg. Közös Piac Feszültségek a „csúcson” A közöspiaci csúcsértekezlet plenáris ülését péntek délelőtt felfüggesztették, hogy lehetőséget adjanak a delegációknak kétoldalú tanácskozásokra. Mintegy két órával a pénteki ülés megkezdése után kiderült, hogy megfeneklettek a kompromisszumos záródokumentum megszerkesztésére irányuló erőfeszítések. A tervek szerint e záródokumentum minden tagország számára elfogadhatóan „nagy vonalakban” vázolná fel az 1992-re tervezett egységes belső piac megteremtésévé i kapcsolatos teendőket. .elműt Kohl nyugatnémet kancellár, a tanácskozás soros elnöke a plenáris ülést berekesztette, hogy módot adjon a kétoldalú megbeszéléseknek az akadályok elhárításának reményében. Margaret Thatcher brit kormányfő „teljes káosznak” minősítette a helyzetet. Nagyüzemi kukoricatermesztók Harmincán tíz tonna felett Például az Örményesi Új Élet Jól dolgoztak az elmúlt évben a nagyüzemi kukoricatermesztők, ez bizonyítja a MÉM Mezőgazdasági Főosztályának összesítése, amely 1987. év legjobb eredményeit veszi sorra. Az adatok arról tanúskodnak, hogy egyetlen esztendő volt csak az elmúlt tíz évben, amikor hektáronként 8 tonna feletti eredményt több gazdaság teljesített, mint tavaly. Mindez annak ellenére következett be, hogy nyáron aszályos volt az időjárás, és a növényállomány sokáig nem kapta meg a szükséges nedvesség és tápanyag utánpótlást. 1987-ben 239 gazdaságért el hektáronkénti 8 tonna feletti termésátlagot, ennél csak 1982-ben volt nagyobb az eredmény, amikor is nem kevesebb, mint 385 állami gazdaság és termelőszövetkezet teljesítette túl a sokáig bűvösnek tartott 8 tonnás szintet. 1986-ban hússzal kevesebb üzem mutatott fel ilyen teljesítményt 1987-hez képest. A legrosz- szabb esztendő e tekintetben 1981. volt, amikor „csak” 125 nagyüzem sorakozott fel ebben a kategóriában. Ami a 8—9 tonna közötti hozamokat illeti, tavaly 142 gazdaság teljesített e határok között, tavalyelőtt ennél kevesebben, 139-en dolgoztak ilyen eredményességgel. Az 1982-es esztendő e tekintetben is rekordot jelentett, hiszen azóta sem -dőlt meg az akkori 246 üzemes termelési csúcs. Kilenc-tíz tonna közé került 67 kukoricatermelő gazdaság tavaly, míg a tíz tonna feletti átlagot harmincán mondhatják magukénak, szemben az 1986. év huszonhármas, illetve 1985. év ti zennégyes eredményével. 1982. egyelőre e vonatkozásban is egyelőre felül- múlhatatlannak tűnik, hiszen akkor 43 gazdaság ért el 10 tonna feletti termésátlagot. Közzétették a megyénkénti első helyezettek listáját is. Eszerint hat olyan éllovas volt tavaly, ahol 11 tonna felett voltak a hozamok. Baranyában a bicsérdi Aranymező Tsz 11,6 tonna, Komárom megyében a Kocsi Aranykalász Tsz 11,01. Tolnában a teveli Kossuth Tsz 11,5, Bács-Kiskun megyében az uszódi Egyetértés Tsz 11,7, és Szolnok megyében az örményesi Üj Élet Tsz átlagosan 11,3 tonna kukoricát takarított be területéről. Különösen figyelemre méltó, hogy a kocsi termelőszövetkezet 1 763 hektárról adott 11 tonna felett kukoricát, hektáronként. A kunmadarasi általános iskolában tegnap délelőtt számítástechnikai szaktantermet avattak, amelyet a helyi Vas- és Elektromos Ipari Kisszövetkezet kollektívája „ajándékozott” a diákoknak, megteremtve így a községben a számítástechnikai oktatás alapvető feltételét. Az ünnepélyes avatás utáni pillanatokban — képünk tanúsága szerint — a gyermekek máris birtokba vették a tantermet és a programok készítését gyakorolták. Az eseményhez kapcsolódó jegyzetünk a 3. oldalon. (Fotó: T. K. L.) Madarasi mecénások n keviek tudják a titkot Légi utak vándorai Házunk tája Megemlékezés az MSZBT-nél Jubiláló barátsági szerződés Hármas jubileumra, a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segélynyújtási szerződés aláírásának 40., a Szovjet— Magyar Baráti Társaság megalakulásának 30., valamint a szovjet hadsereg és hadiflotta létrehozásának 70. évfordulójára emlékeztek pénteken a Magyar—Szovjet Baráti Társaság Országos Elnökségének ülésén, A Parlament Vadász-termében megtartott tanácskozáson Apró Antal elnök méltatta a jelentős történelmi eseményeket, mint a béke védelme erősítésének, a szocializmus történelmileg szükségszerű győzelmének, további fejlődésének egy-egy mérföldkövét. Háromszázmilliós beruházással Újjáépült az albertirsai vasútállomás Urbán Lajos közlekedési miniszter pénteken szemlét tartott Albertirsa vasútállomáson. ahol a közelmúltban fejeződtek be a rekonstrukciós munkálatok. A miniszternek Csárádi János, a Budapesti Vasútigazgatóság vezetője adott tájékoztatást az átépítés menetéről, majd Urbán Lajos megtekintette az állomást és az új berendezéseket. A szemlén részt vett Lipták István, a nagyközség tanácselnöke, valamint Kre- kács László, a körzet országgyűlési képviselője, aki korábban parlamenti interpellációban sürgette az állomáson folyó munkák fel- gyorsítását, a kényelmesebb és biztonságos közlekedési feltételek megteremtését. Albertirsa felújítása 1985- ben kezdődött meg. a Buda pest—Szajol közötti vasútvonal korszerűsítési munkáinak sorában. A vágányok mellett magas peronokat építettek, megkönnyítve ezzel a fel- és leszállást, a peronok fölé pedig tetőt húztak, hogy az utasok az időjárás viszontagságaitól védetten várakozhassanak a vonatokra. Felújították az 1908-ban készült állomásépületet, megőrizve annak eredeti építészeti formáit, értékeit. Korszerű, Dominó 70-es biztosító berendezést helyeztek üzembe, amely az eddiginél biztonságosabbá teszi a vasúti forgalmat, s ugyanakkor növeli az állomás átbocsátó képességét. Átépítették, korszerűsítették az állomás vágányhálózatát, és aluljárót építettek a peronok jobb, biztonságosabb megközelítése érdekében. (Korábban az utasok a vágányokon át közlekedtek, igen balesetveszélyes körülmények között.) Az állomás teljes átépítése 380 millió forintba került.
