Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-12 / 36. szám

Brüsszeli kényszerpálya Megkezdődött a közös piaci tagországok soron kívüli csúcs­értekezlete, amelynek feladata, hogy döntsön a közösség 1992- re tervezett integrációja megva­lósításának feltételeiről. A tizenkét tagország állam-, illetve kormányfőinek tanács­kozása eredetileg csak június­ban lett volna esedékes. A de­cemberben Koppenhágában meg­tartott csúcsértekezleten azon­ban nem sikerült megállapodni a napirenden levő — s az 1992- re tervezett szoros Integráció megvalósításához elengedhetet­lenül fontos — kérdésekben. A résztvevők ezért úgy dön­töttek, hogy a nyáron esedé­kes újabb csúcsértekezlet előtt közbeiktatnak egy soron kívüli tanácskozást. Erre jöttek most össze a tagországok legmaga­sabb szintű vezetői. Valóban kényszerpályán érezhetik magukat a Közös Piac kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének résztve­vői. Hiszen országaik közvé­leménye — csak úgy, mint a nemzetközi sajtó — ered­ményt, azaz megállapodást vár tőlük. „Sikerre vannak ítélve”, fogalmazta egy újság­írókolléga, találóan érzékel­tetve, hogy most már aligha tehetik meg az EGK-főnö- kök, hogy ne állapodjanak meg. A nyugat-európai in­tegráció ugyanis jó két hó­napja elfogadott költségvetés nélkül éldegél, tavaly két csúcskonferencia sem volt elegendő a vitás ügyek meg­nyugtató rendezésére. Utol­jára decemberben halasztot­tak, miután a legélesebb el­lentéteket kiváltó témákban nem voltak képesek komp­romisszumot lelni az állam- és kormányfők. Most, a harmadik nekifu­tásra már meg kellene alkot­ni a nagy művet, mivel a dolog alaposan a körmére égett a tizenkét kormány­nak. Ha egyáltalán a köze­lébe szeretnének kerülni a jövő évtized elejére ígért nagy célnak, a teljesen egy­séges belső piac megvalósí­tásának, most nem szabad megrekedniük a vajhegyek, fölöslegesen termelő földek, és a közösségi pénztárcák összefüggő probléma-sará­ban. Mert a Közös Piac leg­nagyobb kolonca ma is az, ami már jó évtizede mindig a mezőgazdasági támogatás. Annak idején, a kezdetekkor a két nagy alapító tag, Fran­ciaország és az NSZK saját belső érdekeinek megfelelő­en olyan rendszert alakíttatott ki, hogy a közösség költség- vetésének jó kétharmadát a mezőgazdasági termelők tá­mogatására fordítsák. Ez kellett a francia és a nyu­gatnémet parasztoknak, akik a párizsi, illetve a bonni kormánypártoknak fontos szavazói. A nagy segítés azonban azt eredményezte, hogy az egész közösségben fellendült a mezőgazdasági termelés, annak nyomában pedig egyhamar a túlterme­lés, az eladhatatlan vajhe­gyek és tejtavak szaporodá­sa. , Amikor az újabb „nagy”, Nagy-Britannia is belépett a Közös Piacba rögtön harcot indított az agrártámogatások rendszere ellen, de eleddig kevés sikerrel. Míg aztán az ebben is igen kemény Tha­tcher asszony közölte kollé­gáival, országa addig nem fizeti be a tagdíjat, azaz a hozzájárulását a közös költ­ségvetéshez, amíg nem álla­podnak meg egy normáli­sabb mezőgazdasági rend­ben. Így lett, hogy egyelőre nincs költségvetése a közös­ségnek, s a két leginkább érintett, Franciaország és az NSZK olyan engedményeket fontolgat, amely kielégítené Angliát, és a hozzá csatlako­zott Hollandiát. Az elmúlt hetekben gyak­ran tanácskozott Párizs Bonn és London, tehát kör­vonalazódik a kompromisz- szum, hogy aztán az annyi ra sürgető egyezséget végül is sikerül-e megfogalmazni, és kölcsönösen elfogadni itt Brüsszelben, az péntek dél­utánra derül ki. Avar Károly Moszkvába érkezik az angol és az amerikai diplomácia vezetője (Folytatás az 1. oldalról) roncov, a külügyminiszter első helyettese jelenleg Pa­kisztánban tárgyal. Vlagyi­mir Petrovszkij külügymi­niszter-helyettes csütörtökön kezdett megbeszéléseket Te­heránban. Vasárnap érkezik Moszk­vába Sír Geoffrey Howe brit külügyminiszter. Tárgyalá­sainak napirendjét még egyeztetik, de Sevardnadze külügyminiszterrel folyta­tandó megbeszélések mel­lett esetleg találkozik Mi­hail Gorbacsovval is. A jövő hét végére várják a szovjet fővárosba George Shultz amerikai külügymi­nisztert. Látogatásáról még a washingtoni csúcstalálkozó idején megállapodtak, mert úgy ítélték meg. hogy a HTF felére csökkentéséről folyó genfi tárgyalásokhoz szükség van a moszkvai megbeszélésekre. E téma mellett szó lesz az emberi jogokkal, Afganisztánnal és más nemzetközi témákkal összefüggő kérdésekről. Kitért Geraszimov a genfi leszerelési értekezlet kereté­ben a vegyi fegyverek teljes tilalmáról folyó tárgyalások­ra. Mint mondta, az álta­lános tilalomról szóló meg­állapodás politikai kérdéseit sikerült tisztázni, csupán technikai jellegű problémák várnak megoldásra. A szov­jetek elismerően értékelik Genscher nyugatnémet és Andreotti olasz külügymi­niszter felszólalását a genfi értekezleten. A szovjet—kínai határtár­gyalásokon új elem az a megállapodás, hogy közös lé­gifelvételeket készítenek a határ keleti szakaszáról. (A két fél erről a szerdán be­fejeződött megbeszéléseken állapodott meg.) Maga a módszer — mondta Gera­szimov — nem új a nem­zetközi gyakorlatban, de a két ország kapcsolataiban mindenképpen az. Indira Gandhi-dijjal tüntették ki Gorbacsovot A szovjet—indiai kapcso­latokról, a két ország kato­nai együttműködéséről és nemzetközi kérdéseKről volt szó Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Kris­na Csandra Pant indiai hadügyminiszter csütörtöki moszkvai megbeszélésén. A találkozón Gorbacsov leve­let kapott, amelyben közöl­ték vele, hogy neki ítélték az 1987-es Indira Gandhi- díjat. A találkozó kezdetén Pant átadta a szovjet vezetőnek Radzsiv Gandhi kormányfő üzenetét. Ennek tartalmá­val megismerkedve Gorba­csov kifejtette, hogy a Szov­jetunió változatlanul tartja magát a legutóbbi legfel­sőbb szintű találkozókon, el­fogadott delhi nyilatkozat szelleméhez. Gorbacsov elismerően szólt arról, hogy az indiai hatóságok felelősen jártak el a Srí Lanka-i etnikai válság elsimításában. A szovjet vezető és az in­diai miniszter elégedetten állapította meg, hogy a két ország katonai együttműkö­dése sikeresen fejlődik. A találkozón részt vett Dmitrij Jazov hadseregtá­bornok, az SZKP KB PB póttagja, honvédelmi mi­niszter. Irak—Irán Kölcsönös bombázások Egyidejű bombatámadást indított egymás területe el­len Irak és Irán csütörtö­kön reggel. Egy iraki katonai szóvivő bejelentése szerint iraki va­dászbombázók három fontos gazdasági körzetet támadtak Irán belsejében. Siráz körze­tében megsemmisítettek egy Elektronikai berendezéseket gyártó üzemet, Imam Hasz- szan térségében pedig egy üzemanyagraktár és egy üzemanyag-átrakodó állomás ellen intéztek támadást. A szóvivő szerint mindkét ob­jektum kigyulladt. A teheráni rádió közlemé­nye szerint az iráni légierő egységei katonai állásokat és páncélos egységeket bom­báztak a délkelet-iraki El- Amára közelében, jelentős veszteségeket okozva az el­lenségnek. lastest. . Vietnami amnesztia Minden eddiginél nagyobb mérvű közkegyelmet hirde­tett meg a Holdújév alkal­mából a vietnami kormány. Mostantól mindössze 150 ember marad átnevelő tá­borban. Phan Quang tájékoztatási miniszterhelyettes csütör­töki nemzetközi sajtóérte­kezletén bejelentette: a Hold­újév alkalmából meghirde­tett amnesztia révén 2586 közbűntényes személy bör­tönbüntetését elengedik, 3820 ember pedig elhagyhat­ja az átnevelő táborokat. Közülük 1014 az 1975-ben megbukott déli rendszer ka­tonája vagy tisztviselője volt. További 2768 személy sza­badságvesztés büntetését csökkentik. A mostani amnesztia ré­vén tér haza az átnevelő tá­borból a volt saigoni re­zsim egyik hadügyminiszte­re, a szenátus és a képvise­lőház volt alelnöke, 22 volt tábornok, 121 volt ezredes és 35 volt egyházi személy. MOSZKVA Tizenhárom évi szabad­ságvesztésre és vagyonelkob­zásra ítélték Anatolij Kara- vajevet, Kazahsztán volt au­tóközlekedési miniszterét. Mint Szergej Szavkin, a Szovjetunió Legfelsőbb Bí­róságának tagja, a per veze- tőhírája a TASZSZ munka­társának elmondta, Karava- jevet nagyarányú korrupció­ban és hivatali hatalommal való visszaélésben találták bűnösnek, amellyel jelentős kárt okozott az állam érde­keinek. Az ügyben további tíz vádlottat ítéltek külön­böző időtartamú szabadság- vesztésre. BÉCS Ausztria támogatja a kö­zel-keleti rendezéssel fog­lalkozó nemzetközi konfe­rencia összehívását — jelen­tette ki Franz Vranitzky osztrák kancellár csütörtö­kön Bécsben Husszein Jor­dán királlyal tartott megbe­szélésén. Az uralkodó szer­dán érkezett Ausztriába négynapos hivatalos látoga­tásra. AMMAN Jordánia felhivta az Egyesült Államokat, hogy elsősorban a Szovjetunióval konzultáljon, s csak azután terjessze elő közel-keleti rendezési tervének végleges változatát Ammanban — közölték csütörtökön jordá- niai politikai források. SZÖUL Ro Te Vu megválasztott dél-koreai elnök Li Hjun Dzsae közgazdász professzort nevezte ki csütörtökön mi­niszterelnökké. Az új kor­mányfő és a még megalakí­tandó kormány február 25- én lép hivatalba. SZKR KB - határozat Széles körű munkaverseny a pártértekezlet tiszteletére Az SZKP Központi Bizott­sága határozatot tett közzé, amelyben a nyárra kitűzött XIX. országos pártértekezlet tiszteletére széles körű mun­kaversenyt hirdet meg. A csütörtökön ismertetett határozat értelmében a munkaversenyen való rész­vételről, a vállalt feladatok­ról önkéntes alapon, a szé­les körű nyíltság jegyében maguknak a dolgozó kollek­tíváknak kell dönteniük. A vállalatoknak, az üzemek­nek és a brigádoknak konk­rét célkitűzéseket kell ten­niük. A határozat javasolja a pártszervezeteknek, a mi­nisztériumoknak, a szakszer­vezeteknek, hogy erkölcsileg és anyagilag támogassák a munkaverseny résztvevőit. A tömegtájékoztatási esz­közöknek folyamatosain kö­vetniük kell a munkaver­seny menetét és bőséges tá­jékoztatást kell adniuk róla. Papandreu és özal Megállapodás a párbeszédről Görögország éa Törökor­szág szerdán — Papandreu és özal Davosi megállapodá­sát megerősítve — megegye­zett abban, hogy több évi ellenségeskedés után felújít­ják a magas szintű rendsze­res párbeszédet. Ezt Karo- losz Piapuliasz görög kül­ügyminiszter és Nuzhet Kan- demir török külügyminisz­ter-helyettes jelentette be Athénban, tárgyalásaik be­fejeztével. Papuliasz közölte, hogy május 29-től 31-ig Athénban és Ankarában egy-egy ve­gyes bizottság fog konzultál­ni a politikai, illetve a gaz­dasági kapcsolatok fejlesz­téséről. Júniusban valószínű­leg a görög fővárosba láto­gat Turgut özal török mi­niszterelnök — mondta Pa­puliasz. Több mint 30 év múltán ez lehet az első tö­rök kormányfői látogatás Görögországban. Szerdán megállapodás szü­letett a két szomszédos or­szág közötti tengeri és szá­razföldi közlekedés és szál­lítás fejlesztéséről is. Görögország és Török­ország között hosszú ideje dúl heves vita a görögök és törökök lakta Ciprus miatt, valamint az Égei-tenger ka­tonai ellenőrzésének kérdé­sében. Tárgyalások Afganisztánról Hakk—Voroncov találkozó Ziaul Hakk pakisztáni el­nök fogadta, majd vacsorán vendégül látta szerda este Julij Voroncovot, a Szov­jetunió első külügyminiszter­helyettesét. Az elnöki palota szóvivőjének közlése szerint szó volt a szovjet csapatok afganisztáni kivonásinak ütemtervére beterjesztett új indítványról, az Iszlámábád és Kabul közötti közvetett tárgyalások következő génfi fordulójáról és az afgán kér­dés rendezésére tett diplo­máciai erőfeszítésekről. A külügyminiszter-heíyet- tes iszlámábádi látogatása az első maeas szintű közvetlen érintkezés a Szovjetunió és Pakisztán között az utóbbi fél évben. Julij Voroncov szerdán találkozott Zain Nu- rani külügyi államminisziter- rel és Abdul Szattar első külügy mi nisztér- h elyettessel. A tárgyalásokon érintették az afganisztáni probléma­körrel kapcsolatos összes té­mát. Iszlámábád üdvözölte a Mihail Gorbacsov által j be­jelentett kezdeményezést, azt, hogy a szovjet alakula­tokat tíz hónap alatt ki akarják vonni a közép-ázsiai országból. (A visszavonulás május 15-én megkezdődhet­ne, ha március közepéig Genfben megszületik az át­fogó rendezési egyezmény Pakisztán és Afganisztán kö­zött.) Mindazonáltal a pa­kisztáni vezetés két megszo­rítással is élt: egyfelől je­lezte, hogy a csapatkontin­gens kivonása nyolc-kilenc hónap alatt is befejeződhet­ne, másfelől célzott arra, hogy a megállapodás alá­írásáig meg kellene alakul­nia a koalíciós kabuli kor­mánynak. Voroncov tegnap befejezte iszlámábádi tárgyalásait és hazautazott Moszkvába. Iszlámábádi jelentések szerint a diplomata a pa­kisztáni vezetés tudomásá­ra hozta: két lehetőség áll előtte. Vagy előmozdítja az afganisztáni problémakör megoldását az átfogó genfi rendezési megállapodás alá­írásával, vagy a kínálkozó lehetőséget elhalasztva, kö­vetelések és feltételek tá- máldásával tovább húzza,' esetleg elmérgesíti a konf­liktust. Nicaragua rokkantán Egy este a Plaza Espana-n, a ni- caraguai főváros egyik forgalmas terén különös alakra vetődött a te­kintetem a gyér közvilágítás, és az elsuhanó autók fénycsóvái közepet­te. Közelebb érve vettem észre, hogy a huszonéves fiatalember, aki egy taxit akart leállítani az úttest szélén, a térdeire támaszkodik, mert az alsó végtagjai csonkák. Egy akna volt. A déli fronton, a Costa Rica-i határtérségben történt — mesélte nekem fáradt beletörő­déssel. Most munkája, jövedelme nincs, arra pedig nincs esélye sem, hogy pénzt kuporgasson össze egy tolókocsi megvásárlására. — Egyik hasonlóan járt társam az NDK-ból kapott tolókocsit, talán megkísérlek beszélni az NDK nagykövettel, hát­ha tud segíteni nekem is — mond­ta, és már diktálta nekem is nevét, lakcímét, reménykedve, hátha én csodát tudok tenni és megszerzem a tolószéket. Nicaraguában a fegyveres harcok elhúzódása és a gazdasági vissza­esés a végsőkig próbára teszi a la­kosság tűrőképességét — ezt ta­pasztaltam 1988 év elején a közép­amerikai ország fővárosában. Hadi­rokkantakról és háborús halottak­ról hat és fél év óta szolnak jelen­tések, érkeznek a családokhoz a szomorú értesítések. — Meddig még? Mikor kerül sor rám, vagy a hozzátartozóimra? — E nyomasztó kérdéseket teszik fel naponta ag­gódva fiatalok és családtagjaik. A La Prensa ellenzéki újság a na­pokban azt írta, hogy naponta át­lagban hatvanan halnak meg a fronton. A kormányzat becslése sze­rint 50 ezer halálos és sebesült ál­dozata van már ezeknek a tragikus éveknek. Egy nicaraguai ismerősöm — kö­zépkorú asszony — fél éve számolt be arról, hogy testvére meghalt a fronton. Most döbbenten hallottam, hogy 18 éves fia is elesett a kor­mányhadsereg katonájaként a kont­rákkal vívott harc közben. Szorong- val telnek napjai, most attól ret­teg, hogy 15 éves fiát is besoroz­zák. Egy családot, melynek tagjai­val legutóbb még beszélgettem, már nem találtam meg Managuá- ban. 25 000 dollárért eladták házu­kat és Miamiba költöztek. Tizen­éves fiukat már három évvel ez­előtt Floridába küldték, s most el­hagyta az országot az egész család, mert a kisebbik, 14 éves fiú köze­ledett a katonaköteles korhoz. Az emberek fáradtak, tehetetlen­nek érzik magukat és elkeseredett- tek. Nemcsak a háború, hanem a létfenntartási körülmények romlá­sa miaitt is. Helyi megfigyelők sze­rint a gazdaság aggasztó helyzete a külső nyomás, Nicaragua teljes vi­lágpiaci kiszolgáltatottsága mellett a sandinista vezetés néhány koráb­bi, kényszerűségből hozott, vagy nem kellően átgondolt döntésével magyarázható. A termelés és az export vissza­esése, a megfelelő árualapok hiá­nya és mindenekelőtt a növekvő hadikiadások miaitt az utóbbi idő­ben különösen felgyorsult az inf­láció. Egy-egy kisebb vásárlásnál is sokszor percekig tart a fizetés, a papírpénz számolása. Ennek köny- nyítésére a központi bank február elején immár forgalomba hozta a százezer cordobás bankjegyeket is, a korábbi 500. cordobás címletű pa­pírpénzek felülnyomásával. Nicaraguai közgazdász barátom szerint egy közepesen fizetett mun­kás 5—600 ezer cordobát keres. Egyetemi oktató ismerősöm 1 400 000 cordoba fizetést kap. A hiánycik­kek számukra elérhetetlenek. Fél, kiló hús húszezer cordobába kerül, de az eltorzult arányokat mutatja, hogy a feketepiacon beszerezhető étolaj literjét százezer cordobáért kínálják jelenleg. Bár a főzőolaj a legkirívóbb példa, hiánya mutatja azt is, hogy a! központi kormány a (jegyrendszer keretében egyre ke­vésbé képes biztosítani a dolgozók alapellátást. Nicaraguában kettős jegyrendszer van érvényben. Az egyik kedvez­ményezettje az állami intézmények és magánvállalatok alkalmazotti ré­tege. A számukra kijelölt bevásár­ló központokban korlátozott meny- nyiségben vehetnek ruhaneműt, va­lamint nem alapvető élelmiszere­ket — így zöldségeit — a szabadpia­cinál valamelyest olcsóbban. A szubvenciók 'kényszerű csökkentése miatt ezek az árak az utóbbi időben kezdik megközelíteni a szabadpia­cit. A másik, ellátást szolgáló jegy­re mindenki jogosult. Ezen rizs, bab, olaj, só és szappan szerepel, s a biztosított mennyiség ára csak harmada az egyéb, kereskedői ár­nak. Bab azonban régóta, olaj hó­napok óta nem kapható jegyre. Rizsből például egy kiló jut csak kedvezményesen egy személyre egy hónap alatt. Ez a mennyiség csak a fogyasztás töredékét biztosíthalt- ja, s a családoknak döntően a sza­badpiachoz kell(ene) fordulniuk. A szabadpiaci beszerzést ugyanakkor könnyedén megengedheti magának továbbra is egy szűk, jómódú kö­zép- és felsőosztálybeli réteg. Simáról Tamás iTelexen I íértcexettl

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom