Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-12 / 36. szám

1988. FEBRUÁR 12. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Mezőgazdaságot formáló erő II könyvhónap megyei megnyitója Kunszentmártonban Szóvivői tájékoztató Nyíltabb munkára törekszik a kormány Hazánkban 31 évvel ez­előtt rendezték meg először a mezőgazdasági könyvhó­napot, amely rendezvényso­rozat immár hagyományos­sá vált. Az idei megyei meg­nyitónak február 11-én Kunszentmárton adott ott­hont. A városi művelődési központban rendezett ese­ményen részt vett Simon József, a megyei pártbizott­ság titkára, Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhe­lyettese és dr. Misi Sándor, a MÉM főosztályvezetője is. A vendégeket Gyulai La­jos, a helyi Körösmenti Ter­melőszövetkezet elnöke kö­szöntötte, majd Lázi Béla a Kunszentmártoni Vá­rosi Tanács elnöke mél­tatta az esemény jelentősé­gét. Elmondta, hogy a ma­gyar mezőgazdaság nemzet­közileg is elismert eredmé­nyei mellett továbbhaladá­sunk nélkülözhetetlen felté­teleit, a hiányosságokat és a nehézségeket is számba kell vennünk. A mezőgazdaságban vég­bemenő folyamatos techni­kai és technológiai változá­sok a szakemberektől min­den szinten rendszeres kép­MikroCAD elnevezéssel számítástechnikai bemuta­tót rendeznek február 25. és 27. között a miskolci Ne­hézipari Műszaki Egyete­men, a Szervezési és Veze­tési Tudományos Társaság, valamint a MTESZ megyei szervezetének támogatásá­val. Eddig mintegy negyven hazai számítástechnikai vál­lalat és kisszövetkezet jelez­te részvételi szándékát a kiállításon, s közülük töb­Vonattal tizenhét perc míg Űjszászról megérkezik Szol­nokra. önkéntelenül is meg­jegyezte már Kővári Éva, a Szolnok megyei ÁÉV fiatal műszaki előadója, hogy med­dig tart az út otthonától idáig, és vissza. A vállalat­tal kötött tanulmányi szer­ződés értelmében nem volt kétséges, hogy az Ybl Miklós Építőipari Műszaki Főiskola elvégzése után itt helyezke­dik el. A vállalat ösztöndíja kamatostól térült meg, mert cserébe egy ambiciózus, ma­gasépítő szakembert kaptak. Ennek lassan fél éve. Hogy hol, milyen területen kell ténykednie, csak akkor tisz­tázódott. Azt azonban okle­velével már jó előre iga­zolta, hogy értője szakmá­jának. Felkészültsége bizto­síték arra, hogy a tanultakat majd a gyakorlatban is he­lyesen alkalmazza. Koráb­ban úgy gondolta, hogy jö­vendő munkahelyén tervezői munkát is végez. Fantázia nélkül nemigen lehet e pá­lyán boldogulni, úgy érzi, ebből nála nincs is hiány. A többit már a könyvekből is meg lehet tanulni — som­máz röviden. Itt az Ady Endre úti épí­tésvezetőségen feladatai leg­inkább a kivitelezéshez kap­csolódnak. Tisztában van az­zal, hogy ez a gyakorlati munka a későbbiekben elő­nyére válik. Addig amíg nem kap önálló munkakört, segít a munkatársaknak, le­endő feladataival ismerke­dik : ellenőrzi a terveket, ezek költségvetését, anyagmeg­rendeléseket készít. Bár ki­zést, technikai és szellemi felkészülést igényelnek. Fi­gyelembe kell venni a már meglévő feltételek gazdasá­gosabb hasznosítását is. Köztudott, hogy a mezőgaz­daságunk legnagyobb tarta­lékai a fejekben vannak. A magyar mezőgazdaság nem­zetközileg jelentős eredmé­nyeiben nemcsak a anyagi­technikai háttér, a gondos munka, a közös és a háztá­ji gazdaságok együttműkö­désének eredményei tükrö­ződnek, hanem azok a szel­lemi erőfeszítések is, ame­lyek a szaksajtó, a szak­könyvek révén közkinccsé, a mezőgazdaságot formáló erővé is válnak. Még ma­napság is igaz Erdei Fe­rencnek az első mezőgazda- sági könyyhónap megnyitó­ján elhangzott megállapítá­sa, amely szerint könyvből nem lehet megtanulni gaz­dálkodni, de könyv nélkül sem lehet jól gazdálkodni. Mindehhez a kiadóvállala­tok könyvhónapra megje­lentetett új kiadványai is segítséget adhatnak. Ezt kö­vetően Misi Sándor idősze­rű agrárpolitikai kérdések­ről tartott előadást. B. I. ben külföldi partnereik új­donságait is bemutatják. Több új hazai fejlesztés eredményeivel itt ismerked­hetnek meg először a láto­gatók, s várhatóan a külföl­di kiállítók is sok meglepe­téssel szolgálnak majd. Az érdekességek sorából ki­emelkedik az Interkozmosz- program, s azon belül is an­nak magyar fejlesztésű mű­szereinek a bemutatója. A kiállításhoz tanácsko­zások. konzultációk is kap­csolódnak. jár az építkezésekre is, ide­je nagyrészét itt tölti heted­magával. Ügy tűnik, min­den zökkenő nélkül került át a padokból az íróasztal mögé. Nem gátolja szakmai féltékenységtől fűtött mun­katárs — már csak azért sem, mert többnyire hasonló feladatokat lát el, mint a többiek —, ellenkezőleg, kör­nyezete barátságos, segítő­kész. Munkál benne az egészséges tettvágy; az al­kotás, a tervezés iránti von­zalom, ahogy a főiskolán ta­nulta. Még „vargás” diák volt Csiga Valéria, amikor elha­tározta, hogy az itt szerzett orosz és angol nyelvi isme­reteit főiskolán mélyíti el, s tanár lesz. Akkor még nem tudhatta, hogy Szolnokon, a Kassai Üti Általános Iskolá­ban tanít majd. Ott, ahol jó pár évvel ezelőtt maga is a padokat koptatta. Ez csak tavaly júliusban, az Egri Ho Si Minh Tanár­képző Főiskola elvégzése után dőlt el véglegesen. Dönthetett volna úgy is, hogy a megyében máshol, esetleg szakközépiskolában oktat, de lakhelye, a városi tanács ösztöndíja és nem utolsó sorban az a lehetőség, hogy régi iskolájában dolgoz­hat. egyértelművé tették a választást. Amikor szeptem­berben negyedmagával kez­dett — köztük volt évfo­lyamtársakkal —, már nem­csak a környezet volt is­merős. Az indulást könnyí­tette az is, hogy volt tanárai — immár munkatársai — közé került. Harmadik és Véget ért a játékfilmszemle Átadták a díjakat A XX. Magyar Játékfilm Szemle zárónapján, csütör­tökön a tavaly forgatott magyar filmek seregszemlé­jére hazánkba érkezett kül­földi kritikusok, filmszak­emberek kérdéseire vála­szoltak az alkotók, valamint a stúdióvállalatok vezetői a Budapest Kongresszusi Köz­pontban tartott sajtótájé­koztatón. Az újságírók és a kritiku­sok elsősorban arról érdek­lődtek, hogyan hatott a ma­gyar filmre a stúdióvállala­tok létrehozása, a filmgyár­tás és -forgalmazás átszer­vezése. Lugossy László, a Magyar Film- és TV-művé- szek Szövetségének főtitká­ra válaszában megfogalmaz­ta, hogy az új szervezeti formával elválasztották a szolgáltató bázist az alkotó műhelyektől, s most ez utóbbiak gazdasági és mű­vészeti ügyeikben önállóan döntenek, sőt filmjeiket ön­állóan forgalmazhatják. Csütörtökön a Magyar Filmklubok Szövetsége vitát rendezett a látott filmekről a MOM Szakasits Árpád Művelődési Otthonban, hogy az érdekeltek kialakítsák álláspontjukat a látott fil­mekről, s ajánlják azokat a kluboknak. A filmszemle társadalmi zsűrije Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a zsű­ri elnöke vezetésével nyil­vános ülést tartott a Buda­pest Kongresszusi Központ Pátria-termében. Ez alka­lommal mód nyílott arra, hogy a közönség is elmond­hassa véleményét az alkotá­sokról. Ezit követően a hét tagú zsűri döntéshozatalra visszavonult. A díjakat az esti órákban ünnepélyes ke­retek között adták át. negyedik osztályosoknak an­gol órákat ad, negyedike­sektől a hetedikesekig orosz nyelvet tanít. Annak ellené­re, hogy csak egy pár éve vezették be a nyelvoktatást az alsó tagozatban, ez külö­nösebb gondot nem jelent neki. Szakmai kérdések­ben most is számíthat a többiek támogatására. Szü­leivel él, a saját lakás, az önálló élet még csak elkép­zelés. Amikor fizetéséről kérdezem, nem lep meg az összeg; mert pedagógus és pályakezdő. Bencsikné Balajti Anna­máriánál a szálak a vasút­hoz vezettek. Édesapja MÁV alkalmazott, ő pedig miután felvették a Salgótarjáni Pénzügyi és Számviteli Fő­iskolára, a MÁV Jászkiséri Építőgépjavító Üzemével kötött szerződést. A válla­latgazdálkodási szakon meg­szerzett diploma birtokában házastársával — aki ugyan­ott csak két évvel korábban végzett — úgy határozott, hogy Szolnokon keres vég­zettségének és elképzelésé­nek leginkább megfelelő munkahelyet. Több lehető­ség közül a Szolnoki MÁV Járműjavító Üzem mellett döntött. A legkedvezőbb ajánlatot itt kapta, és mivel vállalaton belül „váltott”, a három év ösztöndíját sem kellett visszafizetnie. Férje ugyancsak pályakezdő, a Városi Tanács Közterület- fenntartó Intézményénél helyezkedett el. Fiatal há­zasok ritkán mondhatják el magukról, amit ők: fizeté­sükből kijönnek, megélhetési gondjaik nincsenek. Saját keresetére sem panaszkodik, bár — ez már általánosabb — szinte teljes egészében ebből fedezik a rezsiköltsé­geket, a törlesztéseket. Szurmai Zoltán (Folytatás az 1. oldalról) a kormány alkotóan, kol­lektív módon munkálja ki, készítse elő a társadalom számára fontos döntéseket, és tanúsítson kellő határo­zottságot ezek megvalósítá­sában. Változás szükséges abban is, hogy a kormány­ülések napirendjén koráb­ban döntő többségükben gazdasági kérdések szerepel­ték, és csak ritkán kerültek az asztalra lényeges társada­lompolitikai problémák, bél­és külpolitikái vagy műve­lődéspolitikai ügyek. Társadalmunkban meg­erősödött az eltérő érdekeket képviselő társadalmi szer­vek tevékenysége. Űj vi­szonyra van szükség a kor­mány és az érdekképvise­leti szervek között, de az ér­dekegyeztetés mechanizmu­sa még nem alakult ki vég­legesen, nem működik szer­vezetszerűen. Kívánnivalót hagy maga után a kormány­nak a végrehajtás ellenőrzé­sében betöltött szerepe is. Itt nemcsak következetes­ségre, hanem sokkal na­gyobb rugalmasságra is szükség van, hiszen az igen sok szálon futó megújulás óhatatlanul együttjár tévedé­sekkel, hibákkal is. Szanálás — életképessé tétel Külön is szólni szeretnék a kormányzati munka nyil­vánosságáról, nyíltságáról. Eddig is tapasztalhatták a kormánynak azon törekvé­sét, hogy nyíltan beszámol­jon munkájáról mindenek­előtt a miniszterelnök és he­lyettesei, a miniszterek mind gyakoribb nyilvános szerep­lésein, s a szóvivői sajtó- konferenciákon is. A jövő­ben ez a tevékenység még kiterjedtebb, még tudato­sabb lesz. Ehhez csak egy adalék: a közeljövőben a Külügyminisztérium szóvi­vője is a nyilvánosság elé áll — mondotta Bányász Rezső. A kormány új munka- módszereiről folyt konzultá­cióban meghatározó szerepe volt Grósz Károlynak, aki az ülést vezette — hangoz­tatta a szóvivő, reagálva ez­zel arra a megjegyzésre is, hogy a miniszterelnök az utóbbi hetekben nem mu­tatkozott a nyilvánosság előtt. Hozzátette: keményen dolgozó miniszterelnökünk is megérdemel időnként egy kis szabadságot. A Tatabányai Szénbányák szanálásával kapcsolatban (a Magyar Rádió érdeklődé­sére) rámutatott: a szanálás kifejezést ez esetben is csak úgy lehet értelmezni, mint életképessé tételt. Ezúttal is ez a cél; tudniilik, hogy biz­tosítsák a jövedelmező bá­nyászkodás feltételeit a Ta­tabányai Szénbányáknál. A kormánynak eltökélt szán­déka következetesen végig­menni ezen az úton, s ami­lyen gyorsan csak lehet, megoldást keresni arra, hogy az érintett vállalatok mielőbb életképessé válja­nak. Bizonytalanság a vállalkozók körében Valamivel több kiskeres­kedő zárta be idén az üzle­tét, illetve kisiparos szüne­telteti az ipart, mint a ko­rábbi évek elején, de nem lényeges az eltérés — mon­dotta más témára áttérve (a Népszava érdeklődésére). A vállalkozók körében tapasz­talható idei bizonytalanság oka az lehet, hogy sokan még nincsenek tisztában az új adózási szabályokkal, amelyek ugyan mostantól a magánszektorral szemben is nagyobb követelményeket támasztanak — mint aho­gyan így van ez a népgazda­ság egészét illetően —, de ez a szektor gazdaságilag még ma is kedvezőbb elbírálás­ban részesül, mint a többi. A kormány tehát úgy vé­li, hogy valószínűleg átme­neti jelenségről van szó, szakemberei a továbbiakban is gondosan elemzik a hely­zetet. A kormányzat tovább­ra is épít a kisiparosok, kis- reskedők fontos tevékenysé­gére. Sokan tartanak attól, hogy április elsejétől elszabadul­nak az árak — tette szóvá a Népszabadság tudósítója Bányász Rezső kijelentette: a kormány szigorúan tartja magát eredeti gazdaságpoli­tikai céljaihoz. Ami ezen belül az árakat illeti, egy tárcaközi bizottság folyama­tosan elemzi a helyzetet, és közgazdasági eszközökkel igyekszik befolyásolni az árak alakulását. Kitért arra is (a Magyar Nemzet érdeklődésére), hogy több megoldási javaslat szü­letett a zajártalom csökken­tésére a Ferihegyi repülőtér környékén. Bármelyik meg­oldást fogadja el majd a kormány, mindegyiknek igen nagy a költsége. Ezért, s mert több ezer embert érintő problémáról van szó, további konzultációkat tar­tanak szükségesnek, például az illetékes parlamenti bi­zottsággal, s ez után hoznak majd döntést. Az idegenforgalom idei ki­látásait tudakoló kérdésre (Magyar Hírlap) a szóvivő egyebek között elmondta, hogy a terv szerint a kon­vertibilis devizabevétele­ket 8—10, a transzferábilis- rubel-bevételeket 6—7 szá­zalékkal szeretnék növelni. Kétségtelen, hogy az új adó­rendszer bevezetése befolyá­solhatja az idegenforgalmat, de pontosan nem mérhető fel, hogy milyen mértékben. Az viszont tény, hogy az adóreform miatt egyelten je­lentősebb beruházást, példá­ul panzióépítést sem kellett leállítani, csak a fizetőven­déglátásban tapasztalható némi bizonytalanság, ám itt sem jelentős a felbontott szerződések száma. Friss adatokkal szolgált (a Vasárnapi Hírek érdeklődé­sére) a külön utazási szám­lára elhelyezett összegekről. Eszerint eddig 6090-en ke­resték fel ilyen céllal a ki­jelölt pénzintézeteket, s ösz- szesen 65,3 millió forint ér­tékű külföldi devizát fizet­tek be. Ez nem túl nagy összeg; annál inkább megnövekedett — különösen a tavalyi má­sodik félévben — az úgyne­vezett BC-számlákra utalt pénz mennyisége. Még 1986 végén 88 896 számlán 1 mil­liárd 279 millió forint érté­kű valutakészlet volt, jelen­leg 188 186 BC-számlán 2 milliárd 515 millió forint ér­tékű valutát őriznek. Hz adósságállomány Bányász Rezső az ország jelenlegi adósságállományá­ról is tájékoztatást adott (az ötlet kérdésére); 1987 végén a konvertibilis nettó adós­ságállomány 10,9 milliárd dollár, bruttó adósságunk pedig 17,7 milliárd dollár volt. A kettő közti különb­séget a rendelkezésünkre ál­ló pénzkészlet, a tartalékok, a rövid lejáratú kintlevősé­gek és az általunk nyújtott hitelekből álló követelések teszik ki. A kormányszóvivő véle­ményét kérték a közös taná­csú községek napjainkban tapasztalható önállósodási törekvéseiről. (A Dunántúli Napló érdeklődésére) Bá­nyász Rezső kifejtette: a kormány is támogatja, hogy a lakosság döntése alapján önálló tanácsot hozzanak létre ott, ahol alapos indok­kal nem tartható fenn a tár­sulás. El kell ismerni, hogy néhol nem érvényesül a társközségek egyenjogúsága. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy újabb tanácsok létre­hozásával jelentősen megnö- vekedihetnek az igazgatási költségek, amit helyi forrá­sokból, esetleg külön helyi támogatásokból kell fedezni. Ahol pedig továbbra is a társközségi megoldást vá­lasztják, ott sokkal inkább érvényt kell szerezni az elöl­járóságok törvényben bizto­sított jogainak, érdekképvi­seleti szerepének. A Tiszaföldvári I/cnin Termelőszövetkezet dobozüzeme különféle méretű és kivitelű, hagyományos dobozokat gyárt kartonból és huilámpapírból. Jó híre van az üzem­nek, keresik a partnerek, hisz ha szükséges kisebb, sürgős megrendeléseket egy nap alatt is elkészítenek. Bár a munkát időnként alapanyaghiány nehezíti, évente több mint 90 millió forint termékeik értéke (Fotó: D. G.) Számítástechnikai bemutató, állásbörzével Fiatalok - Fontos a hivatás, pályakezdők a mun|ta> a munkahely A továbbtanulók között sajnos gyakori a „meglesz az oklevelem, aztán majd lesz valahogy” szemlélet. Követ­kezménye: félvállról vett vizsgák, majd érdektelenség a munkahelyen. Három új ismerősöm, meglehet, kilóg eb­ből a megszokott sorból. Nekik fontos a pálya, a munka — s a munkahely is. Legalábbis ezt tapasztaltam.

Next

/
Oldalképek
Tartalom