Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-11 / 35. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. FEBRUÁR 11. Kommentár lowai nyitány A startlövés eldördült, a verseny megkezdődött. A cél az elnökjelöltség elnyerése, majd a vetélytárs párttal való megküzdés feladata. Az azonban ma még korántsem látható, ki is lesz, aki az idei amerikai elnökválasztás fini­sében átszakítja a célszala­got. Voltaképpen nem tette sokkal átláthatóbbá a hely­zetet a nyitányt jelentő hét elejei iowai erőpróba sem, amelynek eredményei egye­lőre inkább jelzésértékűek. Iowa ugyanis sem méretei­ben, sem átlagos politikai beállítottságában nem te­kinthető igazi politikai mér­cének az Egyesült Államok­ban. Így' az, hogy kik bizo­nyultak a legsikeresebbnek ezen az első megméretésen, távolról sem adhat támpon­tot komoly, hosszútávú jós­latokhoz. Inkább a propa- gandisztikus jelentőség az amit Iowa kapcsán emleget­ni szoktak, a korai kiugrás kínálta közfigyelem lehetősé­ge, az az esetleges meglepe­tésben gyökerező esély, ami egy jelölt további küzdelmét jelentősen megkönnyítheti. Avagy megnehezítheti — amint azt most George Bush esetében tapasztalhattuk. Szó sincs arról, hogy az al- elnök iowai viszonylagos le­maradása, hogy csupán a harmadik helyet sikerült megszereznie Dole szenátor és Robertson, szélsőségesen jobboldali televíziós prédiká­tor mögött, végérvényesen visszavetné kampánya len­dületét. Az azonban kétség­telen, hogy az ultraradikális tiszteletes igyekszik majd kihasználni a némileg meg­lepő sikert. A demokraták oldalán is együtt maradt az élboly, így csak a további fordulóktól várható világosabb összkép kialakulása. A „hét törpe­ként” emlegetett jelöltgár­dában talán csak a heves vi­harokat kavart Gary Hart az. akinek Iowa rögtön szin­te végleges ítéletet hozott. Elenyésző szavazataránya láttán sok megfigyelő véli úgy, hogy hamarosan kény­telen lesz feladni elnökjelöl- ti ambícióit. Iowa után most a tömeg­kommunikációs eszközök fi­gyelme máris a következő helyszín, New Hampshire fe­lé fordult, ahol a jövő héten rendezik az előválasztást. Ez már hagyományos politikai súllyal rendelkező erőpróba, így fontossága várhatóan fe­lülmúlja Iowáét. Az idén azonban a jelek szerint a március elején esedékes „,SZUper-kedd” ígérkezik az igazi vízválasztónak. Ekkor ugyanis körülbelül húsz, el­sősorban déli államban tar­tanak küldöttválasztó gyű­lést vagy szavazást, vagyis egyetlen napon belül jelen­tősen módosulhat a majdani elnökjelöltségről döntő vá­lasztó-elektorok által alko­tott konvenció összetétele. Ehhez képest Iowa valóban csak a nyitány volt, ám olyan nyitány, ami bizonyos szempontból azért a verseny további menetére sem marad hatástalan. Szegő Gábor Srí Lanka Tamil gerillák akciója Tamil gerillák telepített aknákat robbantottak fel Srí Lanka észak-keleti részében szerdán egy rendőrségi jár­mű alatt. Colombói hivata­los források közlése szerint nyolc rendőr és két polgári személy szörnyethalt a rob­bantásban. A támadást minden bi­zonnyal az Új-Delhi és Co­lombo által megkötött béke­egyezményt ellenőrző cso­port, a tamil eelam felsza­badító tigrisei nevű szerve­zet tagjai hajtották végre. Fő feladat a térség békéjének szavatolása (Folytatás az 1. oldalról.) Voroncov szovjet külügymi­niszter-helyettes. Pakisztán­ban az afgán kérdésről tár­gyal annak a legújabb szov­jet bejelentésnek a fényé­ben, amely szerint május 15-én megkezdik az Afga­nisztánban állomásozó szov­jet csapatok kivonását, ha március 15-ig sikerült aláír­ni a békemegállapodást. Nagyon közeli a megálla­podás a szovjet csapatok af­ganisztáni kivonulásának ütemtervéről — jelentette ki kedden éjjel Genfben Diego Cordovez, az Afganisztán és Pakisztán között közvetítő ENSZ-megbízott. Azt mond­ta. hogy „minden szempont­ból igen elégedett” az af­gán és a pakisztáni vezetők­kel folytatott tanácskozásai­val. Cordovez a két főváros kö­zötti háromhetes ingázás után kedden indult vissza New Yorkba, az ENSZ szék­helyére, és út közben egy napra megállt Genfben. — Már szinte kész a meg­állapodás a csapatkivonás ütemtervéről, és nagy a va­lószínűsége annak, hogy Genfben erről létrejön a tényleges megállapodás is — hangoztatta az ENSZ- megbízott. Rámutatott, hogy nagyon kicsi a különbség a szovjet ajánlat — mely sze­rint 10 hónap alatt vonnák ki a csapatokat — és a pa­kisztáni igény között (esze­rint a kivonás 8—9 hónap alatt menne végbe). Cordo­vez bátorítónak nevezte, hogy a Szovjetunió elfogadta azt az elképzelést, amely szerint a csapatkivonás első szakaszaiban több katona távozna Afganisztánból. Cordovez haladást tapasz­talt a leendő új afgán kor­mány létrehozásának kérdé­sében is. Úgy vélekedett, hogy itt „az előrelépés na­gyobb mint ahogy kívülál­lók gondolnák”. Amerikai terv — izraeli fogadtatás Richard Murphy Jeruzsálemben a közel-keleti kérdés ren­dezésének lehetőségeiről tárgyalt Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszterrel (Telefotó — KS) Az izraeli külügyminiszté­rium szóvivője szerdán nyil­vánosságra hozta a megszállt területekre vonatkozó ame­rikai tervezet részleteit, de már az első nyilatkozatok­ból kitűnik, hogy az érde­keltek — különböző okok­ból — általában elutasítják az elgondolást, amelyről Ri­chard Murphy amerikai kül­ügyi államtitkár kedden, il­letve szerdán tájékoztatta az izraeli vezetőket. Még az elképzeléseket a jelek szerint támogató Simon Peresz kül­ügyminiszter is kijelentette, hogy a terv számos vonatko­zásban hiányos, illetve tisz­tázásra szorul. Az izraeli szóvivő szerint a terv értelmében április közepén „nemzetközi égisz alatt” röviden megnyitnák a közvetlen tárgyalásokat Iz­rael, valamint egy jordániai —palesztin küldöttség között a megszállt területekre vo­natkozó „átmeneti megálla- podásj^l”. Izrael szívesen látná, ha Szíria is csatlakoz­nék — mondottaa szóvivő. Az „átmeneti megállapodás” keretében december és 1989 február között helyi válasz­tásokat tartanának Ciszjor- dániában és Gázában. Ki kell mondani a teljes igazságot Orzechowski moszkvai sajtóértekezlete Egyesül! Államok — Panama II Pentagon nem tervez csapatkivonást Mind a tartalmat, mind a légkört illetően rendkívül pozitívan értékelte Mihail Gorbacsov, Andrej Gromi- kóval és Eduard Sevardnad- zéval folytatott tárgyalásait szerdai moszkvai sajtóérte­kezletén Marian Orzechows­ki, a LEMP KB Politikai Bi­zottságának tagja, lengyel külügyminiszter. Elmond­ta: ezeket a tanácskozásokat ugyanaz jellemezte, mint a két párt és a két ország vi­szonyát, vagyis a barátság, a kölcsönös tisztelet, biza­lom és a szövetségesi part­nerség. Az 1987. áprilisában alá­írt, az ideológiai, tudomá­nyos és kulturális együttmű­ködésről szóló nyilatkozat­ban foglaltak végrehajtását értékelve szó esett a közös múlt kérdéseiről. Orzec­howski hangsúlyozta: mind­két fél arra törekszik, hogy őszintén, nyíltan, tudomá­nyosan feltárják a múltat, megszüntessék a fehér fol­tokat, hogy azok ne hassa­nak ki a mára, ne zavar­hassák a két nép barátsá­gát és együttműködését. Ar­ról van szó, hogyan látják a lengyelek, az oroszok, az uk­ránok, a belorusszok és a litvánok a közös történel­met. Nem az államok, ha­nem a milliók közötti vi­szonyról van szó. Az orszá­gok közötti kapcsolatokat nem lehet féligazságokra alapozni, ki kell mondani a teljes igazságot — mondot­ta. Francia elnfikválasztási hadjárat Franciaországban élénkül az elnökválasztási hadjárat heve. Chirac miniszterelnök népszavazást ígért egy új állampolgársági törvényről, ha megválasztják, mire a szélsőjobboldali Nemzeti Front főtitkára csalónak ne­vezte. A chiracista miniszte­rek többé nem kísérik el Mitterrand elnököt ország­járó kőrútjaira, így kívánnak választási gyűlési jelleget ad­ni — akarata ellenére — lá­togatásainak. Az FKP Központi Bizott­sága keddi ülésén megálla­pította, hogy André Lajoi- nie kampánya a terveknek megfelelően jól halad, de további fokozott erőfeszíté­sekre hívták fel mind a 605 ezer párttagot. Az Egyesült Államok nem veszi tudomásul Noriega tá­bornok felszólítását és nem vonul ki a. csatorna-övezet­ből Panamában. A washing­toni külügyminisztérium és a Pentagon szóvivője egy­aránt kijelentette: Washing­ton érvényes nemzetközi szerződés alapján tartja ka­tonai erőit Panamában. A tábornok a hét elején azt követelte, hogy az amerikai erők vonuljanak ki az ! or­szágból, mert azt a latin­amerikai országok ellen tá­maszpontként és hírszerző központként használják Jfel. Charles Redman külügyi szóvivő kijelentette: Wa­shington továbbra is kap­csolatban áll Panama kor­mányával. Noriega nem jo­gosult a kormány nevében szólni és az Egyesült Álla­mok nem is kapott hivata­los formában ilyen követe­lést. Ez azonban semmikép­pen sem volna érvényes, mert a két ország között 1977-ben, a csatornaövezet­ről létrejött szerződés ér­telmében az Egyesült Álla­mok 1999 végéig fenntart­hatja katonai létesítményeit. Thatcher veresége a 30 éve tartó vitában TV-kamerák a brit fllsóházban Kedden éjjel a konzerva­tív többségű angol alsóház­ban Margaret Thatcher sze­mélyes vereségével zárult a harminc éve tartó vita: a miniszterelnök-asszony szenvedélyes tiltakozása ellenére a képviselők Ö18: 264 arányban úgy döntöttek, hogy beengedik a TV-ka- merákat üléstermükbe. A valamennyi parlamenti pártot megosztó szavazás­ban, amelyben a törvényho­zókat nem kötötte a pártfe­BUDAPEST Az Iráni Iszlám Köztársa­ság nemzeti ünnepe alkal­mából Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Khomeini ajatollahot, Irán vallási ve­zetőjét és Hamenei köztársa-v sági elnököt. Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke Muszavi miniszterelnököt. Sarlós István, az Országgyű­lés elnöke pedig Rafszand- zsanit, a törvényhozó testü­let elnökét köszöntötte ez alkalomból. MOSZKVA Moszkvában február 1— 10. között megbeszéléseket tartottak a közös határra vonatkozó szovjet—kínai tárgyalások keretében. Mint a TASZSZ jelentette, egyez­tették álláspontjukat abban, hogy szovjet és kínai szak­emberek közös légifelvétele­gyelem, nagyszámú kor­mánypárti képviselő dacolt az alsóház zártkörű vita- klubjellegének megőrzésé­re felszólító Margaret That­cherrel. A rebbelis toryk élén nyolc kabinetminiszter — köztük a kormányrang­sorban második helyen álló külügyminiszter, Sir Geoff­rey Howe — szavazott arra, hogy nyissák meg a törvény- hozás patinás szentélyét • a nagy nyilvánosság előtt. két készítenek a közös ha­tár keleti szakaszáról. PÁRIZS Vizille várkastélyának udvarán rendezett dobhang­versennyel megkezdődött a nagy francia forradalom 200 éves évfordulójának ünnep­lése Franciaországban. Az Alpok nyúlványainál fekvő Vizille városka erődszerű kastélyának udvarán 1200 iskolásgyerek messzehangzó dobolással adta hírül, hogy ebben a várkastélyban zaj­lott le 200 esztendeje az a rendi gyűlés, amely egy év múltán a hasonló kezdemé­nyezések terjedésével for­rongásba hozta az egész országot. PEKING Kínában, ahol 1949 óta törvény tilt mindenfajta sze­rencsejátékot, a rendőrség szinte kilátástalan küzdel­met vív a szerencsejátékok tömeges elterjedése ellen. A közbiztonsági minisztéri­um most nyilvánosságra ho­zott adatai szerint tavaly 635 ezer embert vettek őri­zetbe tiltott szerencsejáté­kok űzése miatt. Vége a Waldheim-ügynek? Február 8-án a Kurt Waldheim osztrák államelnök háborús múltjá­nak kivizsgálására alakult nemzet­közi történész-bizottság átadta az osztrák kormánynak vizsgálata ered­ményét. Eszerint Waldheimet nem lehet háborús bűnökkel vádolni, an­nak ellenére, hogy tudott a nácik balkáni atrocitásairól, és nem is szállt szembe a fasizmussal. Így zárul vajon az immár két éve hú­zódó Waldheim-ügy? A volt ENSZ-főtitkárról 1986 már­cius 3-án jelentek meg először kompromittáló adatok a Profil cí­mű osztrák lapban. A lap azt állí­totta az elnökjelöltként fellépő Waldhelmről, hogy 1938, az An­schluss után tagja volt a náci SA- rohamosztagoknak. Másnap a The New York Times a Profilra és a Zsi­dó Világkrongresszus adataira hi­vatkozva azt írta, hogy a politikus a II. világháború idején részt vett jugoszláv partizánok elleni megtor­ló akciókban, és görögországi zsidók deportálásában. Waldheim még az­nap kategorikusan visszautasította a vádakat, ezt követően azonban va­lóságos vádözön zúdult rá az ame­rikai, a görög és a jugoszláv sajtó­ban. Waldheim kezdetben mindent tagadott — azt állította, hogy az orosz fronton 1941-ben megsebesült és hazatért —, később azonban el­ismerte. hogy a Wehrmacht tisztje­ként szolgált a Balkánon. A legéle­sebb kampányt a Zsidó Világkong­resszus folytatja Waldheim ellen, amerikai katonai archívumok és a háború utáni ENSZ-dossziék adatai­ra hivatkozva. Ennek ellenére június 8-án Kurt Waldheim lett az Osztrák Állam- szövetség elnöke. A kampány azon­ban nem csitult, Waldheimmel szemben valóságos diplomáciai boj­kott alakult ki, különösen megrom­lott Ausztria viszonya az Egyesült Államokkal és Izraellel. Washington egyenesen a „nemkívánatos sze­mélyek” listájára vette fel az elnö­köt. Waldheim csupán egyetlen hi­vatalos látogatást tett külföldre, a Vatikánba, de ezt is nagyarányú til­takozás kísérte. Waldheim 1987 májusában még csupán rágalmazási pert indított Ed­gar Bronfman, a Zsidó Világkong­resszus elnöke ellen, augusztusban azonban már „Fehér Könyvet” ad­tak ki Bécsben Waldheim katonai múltjáról, és szeptember 24-én nem­zetközi történész-bizottságot hoztak létre a Waldheim-ügy kivizsgálására. Bár Waldheim bűnösségének meg­ítélése már eddig is ellentmondásos volt, a bizottság tevékenységének megindulása után az ellentmondá­sok csak fokozódtak: szeptember az olás? Epoca című hetilap olyan do­kumentumokat közölt, melyek sze­rint Waldheim bűnös brit hadi­foglyok 1944 áprilisi kivégzésében. Decemberben ugyancsak Olaszor­szágban hozták nyilvánosságra a Wehrmacht vezérkarának egykori titkos jelentését, amely megkérdője­lezte Waldheim közvetlen felelőssé­gét a balkáni deportálásokban. De­cember 9-én Franz Vranitzky alap­talannak nevezte a Waldheim elleni vádakat, míg január 28-án maga Kurt Waldheim jelentette ki, hogy az állítólagos ENSZ-dosszié közön­séges hamisítvány. Február 1-én úgy tűnt, új bomba robbant. A nyugatnémet Der Spie­gel közölte egy háborús távirat fo­tókópiáját, amely négyezer jugo­szláviai fogoly deportálásáról szól. A jugoszláv történészek perdöntő bi­zonyítéknak tekintették a táviratot, csak éppen az eredeti dokumentu­mot nem találták a jugoszláv archí­vumokban. A történész-bizottság munkájá­ban hatan vettek részt: a svájci Manfred Kurz hadtörténész, a nyu­gatnémet Manfred Messerschmidt, a freiburgi katonai kutatóintézet igaz­gatója, Jehuda Wallach, az izraeli hadtörténeti társaság elnöke, a brit Gerald Fleming, a Surrey egyetem professzora, az amerikai James L. Collins, nyugalmazott dandártábor­nok, és a belga Jean Van Welken- huyzen, a II. világháború történetét kutató belga tudományos központ igazgatója. Tavaly októbertől gö­rög szakértővel is konzultáltak. Ju­goszlávia nem vett részt a vizsgálat­ban. Viszont a bizottság felkérte Dusán Plenca történészt, aki eljut­tatta a Der Spiegelhez a táviratot, hogy konzultánsként segítse munká­jukat, de Plenca ezt elutasította. En­nek ellenére — Messerschmidt ré­vén — a bizottság alapos betekintést nyert a jugoszláv archívumokba is. Január 28-án a történészek négy és fél órán keresztül kihallgatták Kurt Waldheimet is. A bizottság csaknem féléves mun­kája végén úgy értékelte, hogy Waldheim egykori Wehrmacht-had- nagy „személyes felelősségét” sem­mi nem bizonyítja, bár mint vezér­kari tiszt és tolmács, tudta, hogy mi történt 1942 és 1944 között Jugo­szláviában és Görögországban, és el­marasztalható azért, mert passzív magatartásával hozzájárult az atro­citásokhoz. De mivel nem tekinthe­tő „háborús bűnösnek” a Wald- heim-dossziét ezzel le is lehetne zárni. Ebben azonban senki sem hisz. Bár Alois Mock külügymi­niszter, a Néppárt vezetője kijelen­tette, hogy a bizottságnak nincsen „felhatalmazása” arra, hogy Wald­heim „erkölcsi cinkosságát” felves­se, éppen ezt a kérdést feszegetik máris. Több történész állítja, hogy a nemzetközi bizottság az „osztrák kormány befolyása alatt állt” vagy legalábbis „nyomást gyakoroltak rá” ! sőt Jehuda Wallace azzal vádolta Waldheimet, hogy a jelentés átadása utáni nyilatkozatában félretájékoz­tatta a közvéleményt a vizsgálat eredményéről, és ezért akár bíró­ság elé is állíthatják...

Next

/
Oldalképek
Tartalom