Szolnok Megyei Néplap, 1988. február (39. évfolyam, 26-50. szám)

1988-02-25 / 47. szám

1988. FEBRUÁR 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Grósz Károly az Fegyvertársak látogatása Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke szer­dán a Magyar Sajtó Házába látogatott és részt vett a Magyar Újságírók Országos Szövetsége Elnökségének ülésén. Jelen volt Lakatos Ernő, az MSZMP KB Agitá- ciós és Propaganda Osztályá­nak vezetője és Bányász Re­zső, kormányszóvivő. Az elnökség ülésén Megye­ri Károly, a MUOSZ főtit­kára tájékoztatta a minisz­terelnököt az újságírótársa­dalmat foglalkoztató politi­kai és szakmai kérdésekről, az élet- és munkakörülmé­nyeiket érintő tényezőkről, a szövetség tevékenységéről. Grósz Károly miniszterel­nök tájékoztatást adott bel­politikai életünk néhány mai jellegzetességéről, majd alá­húzta, hogy a kormányzat kiemelkedően fontosnak tart­ja és támogatja a tömegtá­jékoztatási eszközök munká­ját a társadalmi-gazdasági kibontakozási program, va­lamint a kormány munka- programjának megvalósítá­sában, s ennek során széles körű partneri viszonyra tö­rekszik az újságírókkal. Alapvetőnek tekinti, hogy a kormány részletesen beavas­sa elgondolásaiba, szándé­kaiba a sajtót, az újságírók pedig a körülményeket, a feltételeket, a hátteret is­merve, a szocialista építő­munka mai feladatainak megoldását segítve, kellő po­litikai felkészültséggel, fe­lelősséggel és magas szak­mai színvonalon tájékoztas­sák a lakosságot. A Csehszlovák Népi Milí­cia hazánkban tartózkodó küldöttsége tegnap Jozef Kvietok vezetésével Jászbe­rénybe látogatott, ahol a munkásőrség városi parancs­nokságán Zsovák László, a munkásőrség megyei pa­rancsnoka fogadta a testvér­szervezet delegációját. A testület helyi egységének életéről Farkas László egy­ségparancsnok tájékoztatta a vendégeket. Ezt követően Kovács Miklós, a városi pártbizottság első titkára fo­gadta a csehszlovák delegá­ciót. A vendégek végül a Hűtőgépgyárat keresték fel, ahol Kókai Rudolf, az üzemi pártbizottság titkára tájé­koztatta őket a vállalat mozgalmi és gazdasági tevé­kenységéről. Az Ü jszászi V egyesipari Kisszövetkezet egyik fő terméke a lakókonténer. Az építőipari vállalatok által használt különböző típusú konténerekből az idén több mint száz da­rabot gyártanak. Felvé­tetünk a vázszerkezet összeállításáról készült (Fotó: T. K. L.) Termelőszövetkezetek készülődése Január, február, itt a nyár? Nem is egy, sokévi meg­figyeléseken alapuló népi időjárási prognózist meg­hazudtolt már az idei tél. Miért pont a címbeli szólás­mondást ne igyekezne meg­cáfolni? Igaz, a hirtelen le­hűlés csak a hosszan tartó téli tavasz, a januári, febru­ári plusz tizenfokok után tű­nik zordnak. Az utóbbi na­Nagy területen várják az igazi kitavaszodást az őszi kalászosok a Tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet­ben. Hogyan telel a búza, az árpa? — erről kérdeztük Császár Szilvesztert, a kö­zös gazdasági termelési el­nökihelyettest. — őszi árpát 300, búzát 1940 hektáron vetettünk az ősszel. A novemberi csapa­dék hatására ezúttal kelesz- tő öntözés nélkül, idejében kicsírázott a vetőmag. A bú­za is, az árpa is megerősöd­ve, bokrosodva, hektáron­ként 5 milliót közelítő tő­számmal érte meg a mosta­ni, hidegebbre fordult idő­járást. Mínusz 9 fokot mér­tünk hajnalban, ami a jelen­legi fejlettségű gabonát már nem károsítja. Persze, ha így, hótakaró nélkül, tartó­san mínusz 10 fok alá süly- lyedne a hőmérséklet, még fölfagyhatna a búza is. az árpa is. Reméljük, nem ke­rül rá sor, hiszen akárhogy is, kifelé - megyünk már a télből. Nem véletlenül aggódnak a későn téliesre forduló idő­járás miatt a Nagyrévi Ti­szazug 'Ésg-ben. A szövetke­zet 400 hektáros tiszakürti és 100 hektáros nagyrévi szőlőültetvényében százszá­zalékos kárt okozott tavaly a rendkívüli fagy. — Csaknem 30 milliós ká­runk volt a tavalyi nagy hi­deg miatt — hallottuk Mi­hály Imre szőlészeti főága- zatvezetőtől. — Fajtától füg­getlenül a teljes területen el­fagytak a törzsek és a ter­mőkarok. Az időszerű mun­kákat illetően eddig kegyes volt hozzánk az időjárás. Az ágazat félszáz dolgozója és pok hajnali mínuszai ugyan­is még mindig elmaradnak az évszaknak megfelelő hő­mérséklettől, hát még a ta­valy ilyenkoritól,! f, Mégis utánajártunk azért néhány mezőgazdasági nagyüzem­ben mit „szólnak” az őszi ve­tések, a szőlő- és a gyü­mölcs ültetvények a szélső­séges téli időjáráshoz. Csapadék most van ele­gendő a talajban a földvári határban is, és ahogyan az elnökhelyettes elmondta, már a tavaszi fejtrágyát is megkapták az ősziek. — Eddig egész télen nem fagyott még meg annyira a talaj, hogy szántóföldi gé­pekkel rámehettünk volna a táblákra. Ezért repülőgéppel tudtuk csak kiszórni a hek­táronkénti 40 kilogram ható­anyagot, ami így meglehető­sen költséges. Korai, már­cius közepi növényvédelem­re kell számítanunk, gyom­irtásra legalább is minden­képpen. A rendkívül enyhe tél hatására ugyanis máris sok gyom kikelt a gabona­táblákon. Kevésbé kell ag­gódnunk a korai rovarkár­tevők miatt, mert a mi tsz- ünkben egyáltalán nem ter­mesztünk kalászgabonát mo­nokultúrában. Egyébként a gyomirtó és a rovarirtó vegyszerek mind rendelkezé­sünkre állnak az esetleges, szokásosnál korábbi beavat­kozáshoz. az ilyenkor, télvíz idején, a munkájukat segítő trakto­rosok már az ültetvények 60 százalékán befejezték a metszést. A terület 80 száza­lékáról kifűrészelték és el­szállították a tőkék közül a tavalyi fagy miatt elhalt törzskarokat. Ezekkel a munkákkal mind elkészü­lünk, mire végleg fagymen­tes lesz az idő, és megkezd­hetjük a növényvédelmet. Addig még — vallja a nagyrévi főágazatvezető is — okozhat meglepetést a tél. Mindenesetre valameny- nyi szőlőfajtából küldtek rügymintákat a Kecskeméti Szőlészeti Kutatóintézetbe, termékenységi és növény- egészségügyi vizsgálatra. — Tudnunk kell — mond­ta Mihály Imre —, hogy milyen növényvédelemre rendezkedjünk be. A hirte­len hidegebbre fordult idő­járás nálunk eddig csak mínusz 7 fokos lehűlést ho­zott. A szőlőrügyek már túl vannak ugyan a bolyhodzás állapotán, némely fajtánál már duzzadnak is, de ha mí­nusz 10 foknál nem lesz hi­degebb, nagy baj már nem lehet. Nem indult meg még ugyanis intenzíven a nedv- keringés a vesszőkben. A ta­valyi nagy természeti csapás után rá is férne már egy jobb szőlőtermés a Tiszazug téeszre. Több almára számítanak Törökszentmiklóson a Ti- szatáj Tsz gyümölcskerté­szeinek a munkáját se na- nagyon hátráltatta eddig az időjárás. Benedek Istvánné telepvezetőtől kaptunk rö­vid helyzetjelentést a „kert­ből”: — Kevesebb metszenivaló- juk volt az idei télen a dolgozóinknak, mert felszá­moltuk a kiöregedett 20 hektáros körtést. Idén ősszel és jövő tavasszal szakcso­porti szervezetben újabb al­maültetvényt telepítünk majd a körtefák helyére. A 120 hektárnyi termő almá­sunkban és meggyesünkben már a befejezéséhez közele­dik a metszés. Nagy hideg eddig nem kényszerítette fe­dél alá a kertészeket, né­hány esős napon kellett csak gyümölcsösrekeszek ké­szítésvei foglalkoztatni őket. A csapadék- és fagymentes napokon folyamatosan vé­gezték a téli lemosópermete­zést is ott, ahonnan már el­szállították a nvesedéket, a felesleges gallyakat. Az ága­zati szakemberek folyamato­san figyelemmel kísérik a rügyek állapotát. Egyelőre nem éledeznek még annyira, hogy a napokban mért 10 fo­kos hideg kárt tett volna bennük. Ha tartós és nagy fagy továbbra is elkerüli a gyümölcsöst, a rügyek leg­alább is azzal biztatnak, a tavalyi 310 vagonosnál jobb almatermésre számíthatunk. T. F. Tavaszt éreznek a gyomok is Előrelátó rügyvizsgálatok Aki keres, talál Tegnapi cikkünkben az aktuális „munkaerőhelyzet-je­lentés” mellett megírtuk: Szolnokon nem alakult/ munkanél­küliek szakszervezete. A Szakszervezetek Megyei Tanács még októberben kezdeményezte: hozzanak létre megyei fog­lalkoztatáspolitikai érdekegyeztető bizottságot. A bizottság egyelőre nem jött létre. Megtörténik, hogy a kilépő dolgozó a szakszervezettől is megkapja obsitos levelét. Pedig, nem előírás, hogy* így legyen! Mai írásunkban annak próbáltunk utánanézni: valós-e a Jászkun Volán és a MÁV Szolnoki Vontatási Főnökség munkaerőigénye, illetve annak, hogyan indulhat útjára a Szakszervezetek Szolnok Városi Bizottsá­gának kezdeményezése. — Nem mindegy, hogy ki a szakszervezeti titkár, meny­nyire lekötelezettje az igaz­gatónak, s milyen mértékben hajlandó fölvállalni válasz­tói, megbízói gondját-baját! — állítja Fenyvesi József, az SZMT vezető titkára. — Tény, hogy a mostani idők másfajta érdekképviseletet igényelnek, mint a korábbi­ak. Ezt nemcsak felismerniük kell a szakszervezeti titká­roknak, hanem a másfajta érdekképviseletre szemé­lyükben alkalmassá is kell válniuk! — Fontos tudnivaló, hogy Eddig tartott beszélgeté­sünk a Szakszervezetek Me­gyei Tanácsa vezető titkárá­val és titkáraival, amely után igyekeztem nyomába eredni azoknak az ötletek­nek, amelyek már elhangzot­tak. Kerekes Ferenc, a Szak- szervezetek Szolnok Városi Bizottságának titkára arról tájékoztatott, hogy bizottsá­guk a SZOT Foglalkoztatás­politikai Tanácsának meg­alakulásával szinte egyidő- ben megkezdte a városban föllelhető munkahelyek ku­tatását. Kiderült, hogy a Jászkun Volánnak negyven Természetesen érdeklőd­tem a Jászkun Volánnál is. Térjék! Béla, a munkaügyi osztály vezetője elmondta, hogy alapvetően állami — és nem vállalati — feladatnak tartják a munkanélküliek gépjárművezetői képzését. A Volánnál rendszeresen indul­nak saját tanfolyamaik — a legközelebbi márciusban -*- amelyek feltétele, hogy leg­alább 15 tagú csoport össze­gyűljön. Jelentkezhetnek az álltalános iskolát végzettek, — bár a szakszervezetek iparáganként és ágazaton­ként szerveződnek, tehát a szakszervezeti tagság tulaj­donképpen munkahelyhez kötött —, a munkahelyéről távozó dolgozó fenntarthatja jogosultságát, egyszerűen az­zal, hogy továbbra is fizeti a tagdíjat — tájékoztatott Fe­kete István. — Élnek ezzel a lehetőség­gel? — Nem tudom. Most pró­báljuk meg felmérni, hány munkahellyel nem rendelke­ző szakszervezeti tag ván a megyében. tehergépkocsivezetőre volna szüksége, s ugyancsak várja a munkáskezeket a MÁV Szolnoki Vontatási Főnöksé­ge is. Egyelőre a munkahellyel nem rendelkezők körében te­hergépkocsi-vezetői tanfo­lyamot hirdetnek, amelyhez partnereknek eddig az MHSZ és az Autóközlekedési Tan­intézet gépjárművezető-kép­ző iskolái. A tanfolyam költ­ségeit — legalábbis részben — az állami foglalkoztatás­politikai alapból fedeznék, s a tanfolyam idejére átkép­zési támogatásban részesül­nének a mai munkanélküli­ek, a jövendő autóvezetők. sokan azonban kiszóródnak a pályaalkalmasságin. Most egyébként 10 autóbuszvezetőt és 10—15 tehergépkocsiveze­tőt tudnának azonnal fölven­ni. Hirdetéseiket, szórólap­jaikat megtalálni a buszokon, a Munkaerő Szolgálati Irodá­val élő a kapcsolatuk. Nem hirdet az újságban a MÁV, tudtam meg a Szolno­ki Vontatási Főnökségen dr. Bajnai Gábor személyzeti és munkaügyi vezetőtől. Nem hirdetnek, mert kötött a gaz­dálkodásuk — mindenben a MÁV Debreceni Igazgatósága dönt. — Hány embert tudnának fölvenni, milyen munkakör­be? — Harminc mozdonyveze­tőt, negyven kocsivizsgálót és harminc—harmincöt kocsi­javítót, kocsilakatost, fékla­katost. Alapfeltétel valami­lyen vasipari szakma, vagy érettségi, és ahhoz jön a vas­úton belüli képzés. — Ha valaki ma jelentke­zik, mikorra lesz belőle moz­donyvezető, kocsivizsgáló? — Mozdonyvezető másfél év múlva, kocsivizsgáló ti­zenöt—tizenhat hónap múl­va. Igaz, megpróbáljuk a képzést gyorsítani, amennyire lehet, de bizonyos gyakorlati időt mégis rá kell szánni. — Ha ekkora a hiány, ha száz—százöt embert azon­nal alkalmazni tudnának, miért nem keresik aktívab­ban a munkaerőt? Ennyire nincs jelentkező? — A vasútállomásokon fo­lyamatosa n kint vannak a hirdetéseink. Őszintén szól­va sokan már a váltott mun­karendtől is visszariadnak. — Kik a jelentkezők? — A legtöbben olyanok, akik segédmunkásnak sem kellenek. Mi is stabil gárda kiépítésére törekszünk, nem alkalmazunk akárkit. A ki­segítő munkát végzőknél is követelmény az általános is­kolai végzettség és az, hogy ne legyen az illetőnek az előző évben kettőnél több munkahely változtatása. A MÁV elbocsát Ennyit tudtam meg egye­lőre. Aztán őszintén szólva meglepett a hír az Esti Ma­gazinban : háromezer dolgo­zót bocsát el az idén a MÁV. Tehát nem arról van szó, hogy a vállalaton belül más munkakörben alkalmazza őket, hanem elbocsátja! Az adatokból, a hallottak­ból nem nehéz levonni a kö­vetkeztetést: tartós problé­ma leküzdésére kell beren­dezkednünk! A „helyzet” kezelésének stratégiáját ha­marosan ki kell alakítania szűkebb pátriánkban, a szak- szervezeteknek is, a szociál­politika és az állami mun­kaerőgazdálkodás intézmé­nyeivel közösen. Egri Sándor Átképzés támogatással Állami feladat? A korábbinál kisebb mértékben nőtt a bűnözés Hazánkban tavaly több mint 188 ezer bűncselek­mény vált ismertté; ez a szám csaknem hatezerrel több, mint amennyi 1986- ban volt — tájékoztatták a sajtó képviselőit szerdán a Legfőbb Ügyészségen. A bűnözés elmúlt évi ala­kulását ismertetve dr. Szíj­ártó Károly legfőbb ügyész hangsúlyozta, hogy a bűnö­zés több mint tíz éve tartó növekvő tendenciája lelas­sult: a korábbi mintegy 10 százalékról 3 százalékra esett vissza tavaly. Több év óta először csökkent a fiatalkorú, a büntetett elő­életű, illetve a visszaeső bűnelkövetők száma. Az arány korántsem a helyzet javulását jelzi, mert az el­múlt évben a fiatalkorúak száma mintegy 48 ezerrel kevesebb volt hazánkban. A fiatalkorúak főként vagyon elleni bűncselekményeket követtek el. illetve garázda­ság bűntettében kellett fele­lősségre vonni őket. 1987- ben növekedett a vagyon el­leni. a gazdasági, illetve a közélet tisztasága ellen el­követett bűncselekmények száma, összesen egyébként 92 600 bűnelkövető személv vált ismertté. 1987-ben 61 ezer ügyben nem sikerült a tettest felderíteni. A legfőbb ügyész szólt ar­ról is, hogy a lakosság szé­les rétegeiben nő az aggoda­lom a bűnözés növekedése, az erőszakos cselekmények, illetve a bűnözés szervezett­ségének fokozódása miatt. Egyre többen élnek ugyanis bűncselekmények elköveté­séből, azok megszervezésé­ből. s kiterjedt orgazda-há­lózat működik. A vagyon el­leni bűncselekményekkel okozott kár tavaly megha­ladta a 2,2 milliárd forintot. A társadalmi tulajdon sérel­mére okozott kár összege — a gondatlan tűzesetekkel együtt — 1 milliárd 300 mil­lió forint felett volt, a sze­mélyek javai ellen elköve­tett bűncselekmények pedig több mint 900 millió forint­tal károsították meg az érintetteket. A gazdasági bűncselekmények aránya 12 százalékkal növekedett, s az előző évinél többen sértet­ték meg a deviza- és vám­szabályokat is. A hivatali vesztegetések aránya 12,5 százalékkal emelkedett. Dr. Szíjártó Károly né­hány bűncselekmény-csoport esetében az elmúlt évhez vi­szonyítva óvatos remények­re jogosító csökkenésről számolt be. Az emberölések száma 12, a szándékos sú­lyos testi sértéseké 5, a ga­rázdaságoké 4. a hivatalos személy ellen elkövetett A legfőbb ügyész sajtótájékoztatója bűncselekményeké 12 száza­lékkal csökkent. A legtöbb ismertté vált bűncselekmény Budapesten, illetve Pest, Borsod, vala­mint Hajdú-Bihar megyé­ben történt, a legkevesebb pedig Nógrád, Vas és Tolna megyében. A bűnelkövetés okait tag­lalva a legfőbb ügyész an­nak a véleményének adott hangot, hogy a bűnözést gyakran kiváltó alkoholiz­must, a kábító hatású sze­rek, s a kemény drogok használatát nem sikerült visszaszorítani. Sokan csa­vargó életmódot folytatnak, illetve bűnözésből tartják fenn magukat. Dr. Szíjártó Károly vége­zetül arra hívta fel a figyel­met, hogy a külföldre utazás lehetőségeinek megkönnyí­tése, a vám- és devizajog­szabályok egyszerűsítése az ilyen jellegű bűncselekmé­nyek számának növekedésé­vel járhat, s a vállalkozási szabadság kiterjedésével várhatóan emelkedik a gaz­dasági, a hivatali bűncselek­mények száma. Számolni kell azzal is. hogy szaporod­hatnak az adózással és egyéb pénzügyi műveletek­kel összefüggő jogsértések, s az életszínvonal csökkené­sével kapcsolatban a vagyon elleni bűncselekmények. Foglalkoztatáspolitika és szakszervezeti érdekvédelem

Next

/
Oldalképek
Tartalom